Népszabadság, 1996. augusztus (54. évfolyam, 179-203. szám)
1996-08-28 / 200. szám
24 oldal / Tanévkezdés (11-18. oldal) / Ára: 37 Ft NÉPSZABADSÁG 1996. augusztus 28., szerda ____________________ORSZÁGOS NAPILAP_________________________54. évfolyam, 200. szám, első kiadás Az ipar és a privatizáció Suchmané? Hamarosan összeül a KÉT -1997. májusra új alkotmány? A szocialista párt érdekelt az alkotmányozás folytatásában, abban, hogy az új alkotmányt 1997. május 31-ig népszavazás erősítse meg - erről is határozott kedden az MSZP országos elnöksége, a frakcióvezetés és a szocialista miniszterek együttes ülése. A tanácskozáson Horn Gyula bejelentette: Suchman Tamás privatizációt felügyelő tárca nélküli minisztert kívánja megbízni az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium vezetésével. Suchman ipari miniszterként továbbra is felügyelné a privatizációt. Az együttes ülés részvevői támogatásukról biztosították a miniszterelnököt a magyar-román alapszerződés megkötésében. Lapunk információi szerint az MSZP és az SZDSZ vezetői megállapodtak abban, hogy szakértőkkel kiegészítve hamarosan összeül a koalíciós egyeztető tanács. A tanácskozás napirendjén nem személyi kérdések, hanem az alkotmányozás szerepel. MUNKATÁRSUNKTÓL kedden Horn Gyula pártelnök vezetésével együttes ülést tartott az MSZP országos elnöksége, a párt parlamenti frakciójának vezetése és a kormány szocialista miniszterei. A több mint háromórás tanácskozást követően Vastagh Pál igazságügy-miniszter és Kósáné Kovács Magda, az MSZP ügyvezető alelnöke tartott tájékoztatót. Vastagh elmondta: a megbeszélésen elfogadták a szocialista frakció öttagú munkabizottságának javaslatát, amely egyértelműen kimondja, hogy az MSZP érdekelt az alkotmányozás folytatásában, abban, hogy az új alkotmány még ebben a ciklusban megszülessen. Ennek érdekében azt javasolják, hogy november 30-ig kerüljön a parlament elé az új alkotmány normaszövege, 1997. május 31-ig pedig népszavazás erősítse meg az új alkotmányt. Az alkotmányozás folyamatában az MSZP változatlanul fontosnak tartja, hogy az alkotmány-előkészítő bizottságot kibővítsék az MDNP képviselőivel is. A szocialista párt elengedhetetlennek tekinti, hogy az új alkotmány szövegébe kerüljön be az állam szociális jellegének egyértelmű kinyilvánítása, a szociális jogok megfogalmazása és a gazdasági-szociális partnerség alkotmányos alapja. (Szocialista... folytatás a 4. oldalon) Suchman jött, látott, győzött szandelszky Béla felvétele Búcsú a vadgesztenyéktől A moly délről érkezett Újonnan megjelent kártevő, a vadgesztenye-aknázómoly pusztítja a magyar városok fáit. Az éghajlat melegedésének hatására változik hazánk élővilága, s eddig ismeretlen élőlények hódítanak életteret maguknak. így érkezett délről a kukorica-levélbogár, az almafák tűzhaláláért felelős baktérium, a platánt károsító csipkés poloska, a japán akácon élősködő eperfapajzstetű és most az aknázómoly. Nem lehet pontosan tudni, hogy hány vadgesztenyefa nő az országban, az azonban bizonyos, hogy ez a növény a múlt században és a századfordulón divatban volt, s az akkori fatelepítőknek köszönhetően ma is sok ezer vadgesztenye díszíti az utak mentét, a parkokat. A főváros közterületein 19 ezer vadgesztenyefát tartanak nyilván - tudtuk meg Kerényiné Nemestóthy Klárától, a Fővárosi Kertészeti Rt. szakemberétől. E fák pusztulására tavaly figyeltek fel, s hamarosan megtalálták a kártevőt, a vadgesztenye-aknázómolyt. A moly elleni védekezésül az idén kísérleti jelleggel két alkalommal, lepermetezték a fákat az I., a II., a X. és a XII. kerületben, valamint a Margitszigeten. Egy fa egyszeri permetezése kétezer forintba került, az összes fővárosi fa védelme évi 15-20 millió forintba kerülne. A kertészeti vállalat ígéretet kapott arra, hogy a szükséges költségeket az önkormányzat folyósítja. (Búcsú... folytatás az 5. oldalon) Kevesebb iskola, kevesebb diák Egyelőre megbecsülni sem lehet, hogy intézményátszervezés és megszűnés miatt hány iskolában nem kezdődik el a tanév. Ahány párt, szakmai vagy érdekvédelmi szervezet szól e témáról, annyiféle adat hangzik el az egy-két tucattól a csaknem kétszázig. Ellentmondásosak az elbocsátott pedagógusokról szóló információk is: az Országos Munkaügyi Központ a tanév végétől augusztus elejéig 2832 állás nélküli nevelőt regisztrált, míg a művelődési tárca 2125 közoktatási dolgozó megszűnt munkahelyéről s alig félszáz ténylegesen elbocsátott nevelőről tud. Ami biztos: az általános iskolákban lelassult a gyermeklétszám korábbi jelentős mértékű csökkenése. Ez a művelődési tárca közigazgatási államtitkára, Honti Mária szerint a stabilizáció első biztos jelének tekinthető. Az általános iskolában az 1986-os csúcslétszámhoz viszonyítva ma 350 ezerrel kevesebb a tanuló, jelenleg már jóval egymillió alatt van. Honti Mária hangsúlyozta: amíg az elmúlt években is még 20-30 ezerrel csökkent a diáklétszám, addig az új tanévben csupán 7 ezerrel lesz kevesebb a gyerek, s a következő években várhatóan megáll a csökkenés. (Az új iskolaévről és a törvénymódosításról a 4. oldalon és a Tanévkezdés mellékletünkben adunk bővebb információt.) Forrás: 1992/93-1995/96. tanévi adatok, a tanév eleji oktatásstatisztikai beszámolók 1996/97. tanévi előrejelzés, az MKM közoktatás-tervezési és informatikai főosztály becslése Intézménytípus 1992/93. 1993/94. 1994/95. 1995/96. 1996/97. tanév elején előrejelzés Óvoda 393 238 397 153 396 184 399 339 394 140 Ebből egyházi 1 539 2 013 2 650 3 290 Alapítványi, egyéb 964 1 794 4 951 5 573 Általános iskola 1 044 164 1009 416 985 291 974 806 967 840 Ebből egyházi 11 260 19 449 23 315 28 695 Alapítványi, egyéb 2 500 2 507 3 299 4 126 Gimnázium 136 729 138 198 140 341 140 884 141 500 Ebből egyházi 8 905 10 992 13 277 13 892 Alapítványi, egyéb 1 125 1 512 2 110 2 192 Szakközépiskola 186 225 192 388 196 965 208 415 217 000 Ebből egyházi 901 983 897 1 365 Alapítványi, egyéb 1 278 3 134 5 404 8 383 Szakmunkásképző iskola 188 570 174 187 163 330 154 294 145 000 Ebből egyházi 147 211 152 514 Alapítványi, egyéb 952 1 006 1 547 1 886 Szakiskola 23 257 24 672 22 421 18 305 15 670 Ebből egyházi 27 295 1 095 576 Alapítványi, egyéb 1 107 1 099 1 044 1 136 Minisztercserék a szlovák kormányban Új minisztereket neveztek ki a szlovák kormányban a belügyi, a külügyi és gazdasági tárca élére. A miniszterek tegnap este vették át hivatalukat. POZSONYI TUDÓSÍTÓNKTÓL Miután hétfő este Vladimír Meciar miniszterelnök „személyi kérdések áttekintése céljából” felkereste Michal Kovác köztársasági elnököt, politikai elemzők igazolva látták a szlovák kormányban várható személyi változásokra vonatkozó korábbi találgatásokat. Tegnap azután előbb az államfő hivatala, majd a kormányszóvivő is megerősítette: Ludovít Hudek belügy-, Juraj Schenk külügy- és Ján Ducky gazdasági miniszter megválik posztjától. A Meciar-kormány új külügyminisztere Pavol Hamzík lett, aki eddig bonni nagykövet volt. A belügyi tárca élére került Gustáv Krajci, aki a legnagyobb kormánypárt, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) pozsonyi szervezetének titkára volt. A gazdasági minisztérium első embere ezentúl Karol Cesnek, aki a Szlovák Elektromos Részvénytársaságot irányította. Az új miniszterek tegnap este vették át kinevezésüket a köztársasági elnöktől. A keddi kormányülés alkalmából tartott sajtóértekezleten Meciar öt percet szentelt a személyi változásoknak, s azokat a munka minőségének javítási szándékával indokolta. Elmondta, hogy megalakulása óta most tekintették át első ízben átfogóan a miniszteri testület működését, a felmentéseket pedig részben egészségi, részben személyi okok motiválták. Elismerésen szólt Meciar Schenk munkájáról, és leszögezte, hogy az egészségi állapota miatt felmentett külügyminiszter közreműködésére továbbra is számít. Hasonlóképpen tanácsadói szerepkört ad a saját kezdeményezésére leköszönt Duckynak is. Meciar méltatta volt belügyminiszterét, ám utalt arra, hogy Hudeknek a rendőrséggel folytatott együttműködésében akadtak kölcsönös fenntartások. Kilátásba helyezte a kormányzati önvizsgálat folytatását, és nem zárta ki a további személyi változásokat sem. Az ifjabb Kovác ügyével kapcsolatba hozott titkosszolgálati főnök, valamint a főállamügyész esetleges menesztésére vonatkozó kérdésre Meciar kitérő választ adott. (Minisztercserék... folytatás a 2. oldalon) Jövő héten parlament i téma a magyar-román alapszerződés A Népszabadság információi szerint előreláthatólag a jövő hét keddjére vagy szerdájára hívják össze a parlament rendkívüli ülésszakát a magyar-román alapszerződés ügyében. Gál Zoltán házelnök tegnap vette át Isépy Tamás kereszténydemokrata frakcióvezetőtől az ülés összehívását kezdeményező 89 képviselő aláírását. MUNKATÁRSUNKTÓL Isépy Tamás, a KDNP frakcióvezetője kedden átadta a házelnöknek azon törvényhozók aláírásait, akik a parlament rendkívüli ülésének összehívását kezdeményezik a magyar-román alapszerződés ügyében. A 89 ellenzéki és független képviselő kézjegyét tartalmazó ívekkel együtt átnyújtották a KDNP, az FKGP, az MDF és a Fidesz frakcióvezetői által jegyzett országgyűlési határozati javaslatot is. E szerint a törvényhozás arra hívná fel a kormányt, hogy a szerződésről folytasson további tárgyalásokat, és a dokumentumot csak a T. Ház előzetes hozzájárulásával írja alá. „A tárgyalások eredményeként törekedjék olyan tartalmú szerződés megkötésére, amely a romániai magyarság részére biztosítja az európai normáknak és a nemzetközi szerződéseknek megfelelő autonómia és kollektív joggyakorlás lehetőségét” - mondja ki a javaslat. Gál Zoltán házelnök lapunknak kedden elmondta: a képviselők által kért augusztus 31-i, szombati időpont bizonyos házszabályi aggályokat vet fel, amelyeket a házbizottság szerdai ülésén megvitatnak. - Meghallgatom a frakcióvezetők javaslatait, remélem, ésszerű kompromisszumra tudunk jutni - hangoztatta. Az elnök szerint az indítványozók sem feltétlenül ragaszkodnak az általuk javasolt időponthoz, ezért elképzelhető, hogy a jövő hét elejére hívják össze a parlamentet. Gál úgy vélekedett, hogy ennél későbbi időpontban nem lehet megtartani a rendkívüli ülést, mert több nemzetközi esemény - így a pápalátogatás is - egybeesne az Országgyűlés ülésszakával. Megfigyelők szerint a házbizottság várhatóan az ülés keddi vagy szerdai összehívását fogja támogatni. Privatizációs vegyes saláta Zártkörű pályázat 11 milliárdos portfolióra Az ÁPV Rt.-ben formálódó elképzelés szerint egy csomagba fogják össze a még a vagyonkezelőnél levő, kisebbségi tulajdont képviselő részvényeket, s erre a portfolióra egyetlen vevőt keresnek. Információink szerint azonban az ÁPV Rt. szakértőinek véleménye megoszlik a tranzakcióról: az igazgatóság két hete még 283 cég kisebbségi érdekeltségét kívánta zártkörű pályázaton értékesíteni, ez a szám mostanra 120-ra fogyott. MUNKATÁRSUNKTÓL Az ÁPV Rt. portfoliójába jelenleg még 283 olyan vállalat tartozik, amelyben a vagyonkezelő kisebbségi tulajdonos, azaz 50 százaléknál kisebb részesedése van. Az igazgatóság nemrég úgy döntött: egy csomagba vonja össze kisebbségi tulajdonát, és a csomagot egyfordulós, zártkörű pályázaton értékesíti. A csomag eszerint 195 olyan céget tartalmazott volna, amelyben az ÁPV Rt.-nek 25 százalék plusz egy szavazatnyi részvénye van, valamint 88 olyan társaságot, ahol az állami tulajdon aránya 25 és 50 százalék közötti. A felkínálandó portfoliót azután 147 céget tartalmazóra karcsúsították, e cégek jegyzett tőkéje 47 milliárd forintra, saját vagyona 78,9 milliárd forintra rúgott. A cégek szabadon eladható részvényeit az ÁPV Rt. 16 milliárd forint névértéken kívánta meghirdetni. Indoklásul azt hozták fel, hogy a kisebbségi tulajdon értéke folyamatosan csökken, nincs mód érdemi beleszólásra a vállalatok működtetésébe, és a cégekkel való foglalkozás sok energiát köt le. Az egyszeri, gyors értékesítéssel az állam jelentős készpénzbevételhez juthat - vélekedtek a szakértők. Azt tervezték, hogy a kisebbségi csomag ellenértékét 15 százalékban készpénzért, a többit pedig kárpótlási jegyért értékesítik. A zártkörű pályázatra négy céget: a Kereskedelmi és Hitelbank Rt.-t, a Kvantum Investment Bank Rt.-t, a Postabank Rt.-t és a Dunaholding Rt.-t kívánták meghívni. A négy társaság voltaképpen két nagy keresztérdekeltséget fed le. (Privatizációs... folytatás a 8. oldalon) Gyermekprostitúció Magyarországon A rendőrségnek nincsenek megbízható információi Miközben Stockholmban nemzetközi kongresszus kezdődött a gyermekprostitúcióról, az Országos Rendőr-főkapitányságon elkészült a hazai helyzetről szóló jelentés. A dokumentum készítői elismerik: a rendőrségnek nincsenek megbízható információi arról, hány fiatalkorút kényszerítenek prostitúcióra. MUNKATÁRSUNKTÓL A rendőrség adatai szerint tavaly Magyarországon 47 gyermekkorú, továbbá 116 fiatalkorú fiú és lány ellen követtek el nemi erőszakot. Minden második ilyen gyermeket és minden ötödik fiatalkorút nevelőszülője vagy más közvetlen hozzátartozója erőszakolta meg. Az ORFK-n a fiatalok szexuális kizsákmányolásáról rendezett stockholmi nemzetközi konferencia, valamint az állítólag hazánkat is érintő belga gyermekkereskedelmi botrány hatására megkíséreltek felmérést készíteni a hazai gyermek- és fiatalkorúak prostitúciójáról, illetve a kiskorú szereplőkkel forgatott pornófilmekről. Csendes László őrnagy, az ORFK bűnmegelőzési osztályának munkatársa, a jelentés készítője kérdésünkre válaszolva elismerte, a rendőrségnek nincsenek megbízható adatai a tizennyolc éven aluliakat érintő prostitúcióról. Az utóbbi öt évben átlagosan 600-700 büntetőeljárást rendelnek el kiskorúak veszélyeztetéséért, ezen belül közel ötszázat gyermekkorúak veszélyeztetése miatt. Minden tizedik esetben családon belüli nemi erőszak miatt kezdeményeznek eljárást. Csendes szerint ez csupán a jéghegy csúcsa. A családon belül elkövetett szexuális bűncselekmények jelentős részére ugyanis soha nem derül fény. S a közelmúltban csupán néhány olyan esetről szerzett tudomást a hatóság, amikor a szülők kényszerítették prostitúcióra gyermeküket. A statisztika hiányosságai miatt az ORFK illetékese nem tudta megmondani, hány gyermekkorú ügyében indult prostitúció miatt eljárás. A tapasztalatok szerint a veszélyeztetettek körében a pornófilmforgatás a legnépszerűbb pénzkereseti forrás. „A fiatalok egymásnak adják a hírt, hol lehet jelentkezni filmezésre”, mondja az őrnagy. A rendőrség ifjúságvédelmi nyomozói ezekről a forgatásokról azonban többnyire csak a film elkészülte után szereznek tudomást. (A belgiumi bűnügyről részletek a 23. oldalon)