Népszabadság, 1997. november (55. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-01 / 255. szám
32 oldal / Melléklet: Hétvége / Ára: 49 Ft NÉPSZABADSÁG 1997. november L, szombat_________________________________ORSZÁGOS NAPILAP____________________________55. évfolyam, 255. szám, első kiadás Bírósági tiltás ellenére tüntet a Metész • Maczó Ágnes kisgazdapárti parlamenti alelnök támogatja a demonstrációt A bíróság által is megerősített rendőrségi tiltó határozat ellenére megtartja hétfői budapesti demonstrációját a Metész. Berta Attila budapesti főkapitány közölte: a rendőrök minden törvényes eszközzel megakadályozzák a főváros közlekedésének megbénítását. A Metész sztrájkbizottságának elnöke, a parlament kisgazda alelnöke, G. Nagyné Maczó Ágnes a rendőrségi tiltást provokációnak tartja. MUNKATÁRSAINKTÓL A Metész november 3-ra, hétfőre hirdetett „földvédő demonstrációt” Budapestre. Terveik szerint délelőtt 11 órától délután hatig a főváros legforgalmasabb útvonalain lassú menetben vonulnának végig 50- 200 járművel. Berta Attila dandártábornok, Budapest rendőrfőkapitánya közölte: nem járulhatnak hozzá a fővárosi forgalom teljes megbénításához. A gyülekezési jogról szóló törvény szerint a közlekedési rendben okozott aránytalan sérelem esetén a rendőrség elutasíthatja a demonstrálni kívánók kérelmét. A forgalomlassító felvonulás időpontjában viszont Budapest hét eleji csúcsforgalma bonyolódik. A Metész a döntés ellen jogorvoslatért a bírósághoz fordult pénteken. A Pesti Központi Kerületi Bíróság tegnap este elutasította a Metész keresetét, és kimondta: a gazdák jogszerűen nem tüntethetnek hétfőn. Gergelics Zsóka, a BRFK sajtófőnöke közölte: mivel a határozat jogosnak találtatott, ezért minden törvényes eszközzel fenntartják majd a közlekedési rendet, a gyülekezési törvény értelmében pedig eljárást indíthatnak az engedély nélkül demonstrálókkal szemben. A Metész mindezek ellenére a meghirdetett módon tartja meg figyelmeztető demonstrációját, „nem hagyják magukat megfélemlíteni”. Az erről szóló közleményt aláírta Kósa Gyula, Zacsek Gyula mellett G. Nagyné Maczó Ágnes, az Országgyűlés kisgazda alelnöke. Kósa szerint a rendőrséggel szemben is érvényesítik akaratukat. G. Nagyné lapunk érdeklődésére azt mondta: mindenféleképpen megtartják az eredetileg meghirdetett demonstrációt. A rendőrségi tiltást provokációnak tartja, szerinte a demonstráció nem is engedélyköteles. A parlamenti alelnök szerint, aki alkotmányos jogaival élve szülőföldjéért tüntet, azt nem lehet korlátozni. G. Nagyné mindenesetre érdekesnek tartja, hogy a rendőrség minden évben engedélyezi a szálasista csoportok budapesti felvonulását. Gál Zoltán szerint a demokrácia nem terjed addig, hogy törvényeket lehessen áthágni, s hogy valaki egy lózung jegyében - legyen az akár a szülőföldre való hivatkozás - mindent megcsinálhasson. A házelnök e szavakkal kommentálta a Metész sztrájkbizottságának az országgyűlési alelnök által is aláírt közleményét. Gál kijelentette: Maczó Ágnes saját felelősségére politizál. Ebből az ügyből annak a pártnak kell levonnia a következtetést, amely a politikus asszonyt a parlament alelnöki székébe ültette. Az Országgyűlés elnöke reméli, hogy az FKGP ezt meg is teszi. Torgyán József, az FKGP elnöke minderre csak annyit mondott: „no comment”. Kissinger: Nincs biztonság Európában NATO-bővítés nélkül A NATO bővítése a jövendő biztonság alapja, enélkül az egész atlanti övezet bajba kerülhet - érvelt Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter a szenátus ratifikációs meghallgatásán az új tagok gyors és teljes felvétele mellett. Kissinger sürgette, hogy az újak azonnal bekerüljenek - az általa bírált - orosz-NATO vegyes bizottságba is. WASHINGTONI TUDÓSÍTÓNKTÓL Az atlanti övezet országainak szükségük van egymásra és közöttük a NATO biztosítja az összeköttetést - hangsúlyozta Kissinger. Amerika jelentős szerepvállalása elengedhetetlen Európa egységéhez. Enélkül az Európai Unió elsorvad a német fölénytől való félelem miatt, Franciaország az oroszoknál keres menedéket, újraélednek az európai koalíciók, Németország a nacionalizmus, Oroszország a revansizmus csábításának enged. Az amerikai jelenlét teremt egyensúlyt Európában, amely magába foglalja Közép-Európa országait is. Az amerikai jelenlét biztosít Franciaországnak védőhálót a németekkel szemben és ugyanez nyújt érzelmi kikötőt Németországnak, ha az európai egységesülés lelassul - és szintén ez ad védelmet a külső veszélyek, illetve a szélsőséges európai nacionalizmus ellen. Még Moszkva is nyer az amerikai jelenlétből, mert ez a legjobb garancia, nehogy újraéledjenek az európaiak történelmi rivalizálásai. Európa egyedül nem képes kezelni a két legnagyobb orosz veszélyt, a nacionalizmus feltámadását és a szétrobbanást sem. Ha Oroszország európai megosztottságot lát, akkor kedve szottyan, hogy betöltse a vákuumot... A NATO bővítésének bírálói szerint a hármas csatlakozás növeli a veszélyt, mert kockára teszi az orosz demokratikus átalakulást. Szerintem ennek az ellenkezője igaz - jelentette ki Kissinger. - Igor Rogyionov volt orosz védelmi miniszter azzal indokolta a NATO-bővítés ellenzését, hogy ezzel Oroszországot megfosztják a közép-európai ütközőzónától. Ha a NATO beugrik ennek az érvelésnek, akkor állandósítja a volt szovjet zónába taszított országokkal szembeni igazságtalanságot és intézményesített tehetetlenségre ítéli a csatlósságból nemrég szabadult országokat. Ez pedig végeláthatatlan problémákat okozna. (Bővítés... folytatás a 3. oldalon) A politikai vitától függetlenül folyik a népszavazás előkészítése Az Országgyűlés kedden módosítja a népszavazási határozatot, így november 16-án várhatóan csak Magyarország NATO-tagságáról rendeznek referendumot. A koalíció alkotmányos aggályok miatt végleg elutasítja, hogy az ellenzéki földkérdés is szerepeljen a szavazólapokon. Mádl Ferenc még nem döntött, hogy elfogadja-e a felkérést az ellenzéki kérdés jogi vizsgálatára, de mint azt lapunkkal közölte: igen bonyolult kérdésben kell állást foglalnia. MUNKATÁRSAINKTÓL A parlament kedden módosítja az október 7-én elfogadott népszavazási határozatot. Erre azért van szükség, mert az Alkotmánybíróság döntése értelmében a referendum szavazólapjaira nem kerülhetnek fel a kormány által javasolt kérdések a földről. Ezért a koalíció módosította korábbi javaslatát, hogy a népszavazási kérdőíveken csak a hazánk NATO-tagságára vonatkozó kérdés szerepeljen. Az ellenzék a legutolsó pillanatig ragaszkodik ahhoz, hogy felkerüljön a november 16-i referendum szavazólapjaira az általa kezdeményezett és több mint 200 ezer érvényes aláírással támogatott kérdés: „Egyetért-e ön azzal, hogy Magyarországon külföldi sem egyénileg, sem szervezeteken keresztül - annak tagjaként vagy tulajdonosaként, közvetve - és maga a szervezet ne szerezhessen termőföldtulajdont?” Ezt az ellenzék módosító indítvány formájában be is nyújtotta a kormány javaslatához. Ennek elfogadására azonban nincs esély, mert a koalíciós pártok alkotmányos aggályokat fogalmaznak meg a kérdéssel kapcsolatban. Ezért az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága az ellenzéki kérdést hetek óta vizsgálja. A testület előtt Bodnár Zoltán, az MNB alelnöke úgy fogalmazott: az ellenzéki kérdés nemzetközi szerződésekbe ütközik. Az arra adott „igen” válasz következményeként hazánkat akár ki is zárhatják az OECD-ből. A testület felkérte szakértőnek Mádl Ferenc jogászprofesszort, aki 1995-ben az ellenzéki pártok köztársaságielnök-jelöltje volt. Mádl a Népszabadság érdeklődésére pénteken elmondta: megkapta az alkotmányügyi bizottságtól az eddig elkészült szakvéleményeket. Annyit közölt csupán: úgy ítéli meg, hogy elég bonyolult kérdésre kell választ adnia. Ehhez részletesen meg kell vizsgálnia a hazai és a nemzetközi jogi feltételeket. Egy magát megnevezni nem kívánó magas rangú kormányzati politikus szerint a koalíció valószínűnek tartja, hogy a népszavazás érvényes lesz és szinte bizonyosnak, hogy az emberek többsége igent mond a NATO-tagságra. Az ellenzéki pártok szakértői is biztosra veszik, hogy a polgárok többsége igennel voksol, bár szerintük a részvételi arány magasabb lehetne, ha összekapcsolnák a NATO és a föld ügyét. A politikai vita ellenére az államapparátus készíti elő a népszavazást. A választói nyilvántartást a települések önkormányzatainak november 5-ig kell közszemlére tenniük. A népszavazás előtt tíz nappal jelennek meg a részvételre szólító felhívások a tömegkommunikációban és plakátokon. A parlament várható keddi döntése után pedig azonnal megkezdik kinyomtatni a szavazólapokat. (További részletek a 3. oldalon) Átadták a fővárosi felüljárókat Megindult tegnap a forgalom a Kacsóh Pongrác úti felüljárón, ezzel határidőre befejeződött a fővárosi közúti felüljárók felújításának első üteme. (Részletek a 15. oldalon) bánhalmi János felvétele Katonai megtorlás Irak ellen? Amerika nem zárja ki az erő alkalmazását Clinton elnök tanácsadói áttekintették az amerikai ENSZ- ellenőrök iraki kiutasítása utáni helyzetet, de nem hoztak semmiféle döntést. A washingtoni külügyminisztérium szóvivője súlyos hibának minősítette Bagdad lépését, és nem volt hajlandó kizárni semmilyen eszköz igénybevételét Irak ellen. Visszafogottabb hangot ütött meg a Pentagon-szóvivő, aki nem kívánt nyilatkozni a katonai megoldásról. James Rubin külügyi szóvivő arra a kérdésre válaszolva, az Egyesült államok kizárja-e katonai eszközök alkalmazását, kijelentette: „ez idő szerint nem mondunk le semmilyen lehetőségről sem”. - Reméljük, az irakiak megértik az üzenetet, és helyesen fognak cselekedni - mondta Rubin, hozzáfűzve, hogy szerinte Szaddám Huszein elnök nem akarja a végletekig feszíteni a húrt. Lehet, hogy Irak azért határozta el az ENSZ-különbizottság amerikai tagjainak kiutasítását, mert azok mind közelebb kerültek ahhoz, hogy Irak által még mindig rejtegetett fegyvereket találjanak - jelentette ki Richard Buter, az iraki leszerelés felügyeletével megbízott ENSZ- testület vezetője. Primakov orosz külügyminiszter kairói látogatásán kijelentette: Moszkva hevesen ellenzi, hogy erőt alkalmazzanak az arab ország ellen. (Szaddám Huszein-porlé a 2. oldalon) AZ IRAKI HADERŐ Irak amerikai ENSZ-ellenőröket utasított ki az országból, miután a Biztonsági Tanács azzal fenyegetőzött, hogy korlátozza iraki tisztségviselők külföldi utazásait. Irak ismét követelte, hogy távolítsák el az Egyesült Államok U-2 kémrepülőgépét, amely együttműködik az iraki leszerelést ellenőrző ENSZ-bizottsággal (UNSCOM), és bázisa Szaúd-Arábiában van. 137 millió forint munkaügyi bírság kilenc banknak Kilenc külföldi tulajdonban lévő bankra összesen 137 millió forintos bírságot rótt ki a Fővárosi Munkaügyi Központ Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelősége (FMMK). Az ok: a pénzintézetek hosszabb-rövidebb ideig munkavállalási engedély nélkül foglalkoztatták a külföldről érkezett menedzsereket, vezetőket. Tíz, külföldi tulajdonban lévő bankban tartott munkaügyi ellenőrzést az FMMK - mondta lapunk kérdésére Papp István, a szervezet helyettes vezetője. A tíz intézményből kilencben bukkantak szabálytalanságokra, amelyek közül a leggyakoribb a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása volt. A kilenc bankban összesen 34 fő dolgozott úgy hosszabb-rövidebb ideig, hogy egyáltalán nem rendelkezett munkavállalási engedéllyel, illetve korábbi papírjai lejártak. A hatóság ezért összesen 137 millió forint bírság megfizetésére kötelezte a munkáltatókat. A bírság az addig kifizetett munkabér kétszerese. További szabálytalanság, hogy nyolc banknál messze a megengedett mértéken felül volt a túlórák száma, és néhány helyen előfordult az is, hogy a dolgozók nem mehettek szabadságra. Az összesen 1600 vizsgált dolgozóból mintegy 750-nél fordult elő ilyesmi, amely miatt hét bankra összesen 2,1 millió forintos bírságot róttak ki. Papp István szerint egyes bankok tudomásul vették a hatóság döntését, mások viszont fellebbeztek. Hozzátette: a szabálytalanságoktól eltekintve a bankok munkaügyi nyilvántartása kifogástalan volt. Papp szerint a külföldiek engedély nélküli foglalkoztatása sem tekinthető szándékos „feketézésnek”. A szabálytalanság annak a következménye, hogy a bankok nincsenek tisztában a külföldiek foglalkoztatásának feltételeivel. A felügyelőség azonban nem mérlegelheti, hogy miért nincs munkavállalási engedélye a külföldieknek: ha nincs, akkor kötelesek szankcionálni. Papp István elmondta: nem azért vizsgálták a bankokat, mert más területen - építőiparban, vendéglátásban - megszűnt volna a feketemunka. Ezt támasztják alá az október 30-ig lezárult ellenőrzések tapasztalatai is: a fővárosban 2300 munkáltatót és közel 16 ezer dolgozót vizsgáltak. Ezek közül 7634 embert szabálytalanul foglalkoztattak, amely miatt 1476 munkáltatóra összesen 332 millió forintos bírságot szabtak ki. A külföldiek illegális foglalkoztatását 550 esetben vizsgálták, 243 visszaélésre bukkantak, amelyet 278 millió forinttal büntettek. M. Rimay Andrea Jelentkeztek Pándy álgyerekei A Népszabadság információja szerint jelentkezett a rendőrségen Pándy András két álgyermeke. Bebizonyosodott, hogy a Belgiumban hatszoros gyilkossággal gyanúsított protestáns lelkész valóban amatőr színészeket fogadott fel és eljátszatta velük az eltűnt fiai és lánya szerepét. Az „álgyerekek” első meghallgatásán kiderült: Pándy azt mondta nekik, hogy film készül az ő kalandos életéről. Azt, hogy kocsmákban és más nyilvános helyeken is elő kellett adniuk a lelkész által írt szöveget, azzal indokolta, hogy akik a szerződtetésükről döntenek, életszerű helyzetekben szeretnék látni a jelentkezőket. (Információink a 14. oldalon)