Népszabadság, 1998. április (56. évfolyam, 77-101. szám)
1998-04-01 / 77. szám
fi 24 OLDAL , A ÁRA: 47 FORINT m fpg7 fRra nsAfiI iXJJL OljADJIL/jAVJ 1998. ÁPRILIS 1., SZERDA ORSZÁGOS NAPILAP LVI., 77. SZÁM, ELSŐ KIADÁS A Nap Témái A katonai egészségügy reformja Szeptember 30-ig kell elkészíteni a katonai egészségügyi intézmények finanszírozásának és szakmai munkájának új koncepcióját. A reformot az indokolja, hogy a honvédségi kórházak és más egészségügyi intézmények a jelenlegi rendszerben is katonai szervezetként üzemelnek. A tárca lapunknak nyilatkozó helyettes államtitkára, Fehér József szerint a helyzetet nehezíti, hogy az intézmények tulajdonosa, fenntartója, finanszírozója és haszonélvezője más-más szervezethez tartozik. Az átalakítás koncepcióját várhatóan megtárgyalja az Országgyűlés honvédelmi bizottsága is. 5. oldal Rádió úti romák: névtelenül Tavaly novemberben a székesfehérvári helyhatóság tizenhárom roma családot lakoltatott ki a Rádió út 11. alatti, életveszélyes épületből. Az eredeti terv az volt, hogy a családokat télvíz idejére fűthető lakókonténerekbe költöztetik... A valóság egészen másként alakult, ahogyan arról beszámoltunk. Mostanra úgyahogy rendeződött a családok lakáshelyzete. 7. oldal A Róka esete a Hollóval A rendőrség a Rókát gyanúsítja azzal, hogy nemrég védelmi pénzt követelt a Hollótól, majd miután ezt a legendásan szép hangú énekesmadár megtagadta, lerobbantotta a fáról. A Dúvad Szövetség a megélhetési bűnözéssel érvelt, a Holló viszont biztosra veszi, hogy a sajtfüggő Róka az énekesmadarak ellen intézte a támadást. (Grafikonunk a Róka hízelgésének alakulását mutatja.) 9. oldal Forrás: Sanda Hipp-Hopp NÉPSZABADSÁG-grafika Titkos jelentés a Dunáról 1990-ből Lapunk birtokába került az az egymillió dollárért 1990 februárjában készült Bechtel-jelentés, amelyet az Antall-kormány titkosított, s amelynek egyes elemeit vélhetően a magyar szakértők a dunai hatásvizsgálatokkal kapcsolatban felhasználják majd. Ma kezdi el működését a Dunakanyarban tervezett folyamszabályozás hatásvizsgálatának kiírásával, pályáztatásával megbízott Duna Rehabilitációs Iroda. MUNKATÁRSUNKTÓL A bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer környezeti hatásairól két tanulmány készült a rendszerváltás előtt. Az első - a Víziterv 1985-ben összeállított munkája - többé-kevésbé ismert a közvélemény előtt, a második, 1990-ben elkészült tanulmány azonban eddig „szigorúan titkos” minősítéssel pihent valamelyik kormányhivatalban. A dokumentumot - amelyet az amerikai Bechtel Környezetvédelmi Mérnökiroda készített az Oviber megbízásából egymillió dollárért - az Antall-kormány titkosította 1990-ben. A Bechtel elsősorban amerikai nagyberuházásokkal kapcsolatos környezeti felméréseket végez. Az Oviber számára készített tanulmányban a vízlépcsőrendszer magyar létesítményeinek hatásait próbálta előrejelezni. Elemzéseiben a hazai adatokat használta fel, amelyeket csupán szúrópróbaszerűen tesztelt. Az eredményeket a megszületése után azonnal politikai és szakmai támadások érték. Titkos... folytatás a 4. oldalon Helyreáll a román koalíció Constantinescu ma nevezi meg miniszterelnök-jelöltjét KOLOZSVÁRI TUDÓSÍTÓNKTÓL Victor Ciorbea kormányfő hétfői lemondását követően tegnap Emil Constantinescu elnök konzultációkat kezdett a koalíciós pártok vezetőivel. A parasztpárt ma dönt arról, kit jelöl a miniszterelnöki tisztségre. A pártvezetők és az államelnök megállapodtak abban, hogy a Demokratikus Konvencióból, a Szociáldemokrata Unióból és az RMDSZ-ből álló koalíciót helyreállítják. Az új miniszterelnök személyére a parasztpárt ma tesz javaslatot. Csütörtökön, miután az államfő kijelöli az új kormányfőt, valamennyi koalíciós párt három-három szakembert küld abba a bizottságba, amelynek az új kormányprogram kidolgozása a feladata. Parasztpárti források szerint a küzdelemben a legnagyobb esélyekkel Radu Vasile közgazdász, a párt főtitkára, illetve Sorin Dimitriu, az Állami Tulajdonalap elnöke indul. Esélyes még Mircea Ciumara volt pénzügyminiszter és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter is. Diaconescu nem zárta ki a szakértő miniszterelnök-jelöltet sem. Bukaresti politikai körökben ebből a csoportból a legesélyesebbnek Theodor Stolojan egykori miniszterelnököt tartják. Diaconescu szerint az új kormánynak a választási eredmények alapján kell felállnia. Markó Béla RMDSZ-elnök azonban az egyeztetést követően elmondta, hogy bár a kormánylista elkészítésekor a parlamenti arányokat mindenképp figyelembe veszik, a tárcák elosztásában különbségek jelentkezhetnek. Nagyobb hangsúlyt kívánnak helyezni ugyanis a jelöltek személyes teljesítményére, népszerűségére és a jövendő kormányfő kívánságára. Az új kabinet felállásáig Gavril Dejeu belügyminiszter marad az ügyvivő kormányfő. Gavril Dejeu, a román ügyvivő kormányfő A hatok asztalhoz ültek Brüsszelben Az Európai Unió megkezdte a társultakkal a csatlakozási tárgyalásokat Elérkezett a konkrétumok ideje: az Európai Unió hat társult állammal - köztük Magyarországgal - megnyitotta a csatlakozási tárgyalásokat. Robin Cook brit külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a tagjelölteknek nemcsak átvenniük, hanem alkalmazniuk is kell valamennyi EU-jogszabályt. Kovács László szerint a tárgyalások központi elemei közé tartozik majd a mezőgazdaság, a környezetvédelem, a közlekedés és az infrastruktúra. BRÜSSZELI TUDÓSÍTÓNKTÓL AZ EU a brüsszeli bizottság által tavaly kiválasztott hat tagjelölttel (magyarok, csehek, lengyelek, szlovének, észtek és ciprusiak) indította el a csatlakozási tárgyalásokat, kormányközi konferenciák formájában. Ennek lényege, hogy minden egyes társult ország kétoldalúan tárgyal az unió tagállamaival. Az érdemi megbeszélések előtt azonban valamenynyi jelölttel áttekintik a 80 ezer oldalnyira becsült EU-jogszabályokat - ez a folyamat, amelyet átvilágításnak neveznek, e hét pénteken kezdődik a belga fővárosban. A tárgyalásokat a felvételi kérelmek beadásának időrendi sorrendje alapján indították, így Ciprus után Magyarországgal másodikként kezdték el hivatalosan a megbeszéléseket, az EU-külügyminiszterek jelenlétében. A brit soros elnökséget képviselő Robin Cook hangsúlyozta, hogy a belépés valamenynyi jog és kötelezettség teljes elfogadásával jár. Az uniós törvénykezést hatékonyan alkalmazni is kell, ami megbízható közigazgatás kialakítását teszi szükségessé, fűzte hozzá. A lényeg a felvételi tárgyalásokon azt eldönteni, mely területeken kér a jelentkező átmeneti időszakot. A hat társult ország külügyminiszterei megnyitóbeszédeikben legfeljebb céloztak arra, milyen téren számítanak a legtöbb gondra, de konkrét kivételeket egyelőre egyikük sem kért. A brit külügyminiszter minden tagjelölt előtt kiemelte, hogy kivételes esetekben szó lehet átmeneti intézkedésekről, ám azokat időben és kiterjedésükben is korlátozni kell. Emellett külön tervekben pontosan meg kell jelölni, hogyan képzeli el a jelentkező az adott jogszabály későbbi alkalmazását. Robin Cook Kovács Lászlóval koccintva magyarul mondta: Egészségedre! A külügyminiszter megismételte a magyar álláspontot, miszerint a tárgyalások üteme kizárólag az egyéni teljesítményektől függjön, és ezzel brit kollégája is egyetértett. Kovács kifejezte reményét, hogy Magyarországgal a megbeszélések 2000-ig véget érnek, és másfélkét év ratifikáció után 2002-re teljes jogú tagok lehetünk. További részletek a 3. oldalon Kétszeres a túljelentkezés nappali tagozatra A Művelődési és Közoktatási Minisztérium előzetes adatai szerint az idén több mint 128 ezer jelentkezési lapot adtak be az egyetemekre, főiskolákra. Tavaly a továbbtanulásra jelentkezők száma mintegy tíz százalékkal kevesebb volt. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatára 42 ezer helyre mintegy 78 ezren jelentkeztek. A jelentkezési lapok feldolgozása során kiderült, hogy a 18 éves korosztály hatszázalékos csökkenése ellenére a nappali tagozatos alapképzésre csak kéthárom százalékkal kevesebb fiatal jelentkezett, mint 1997-ben — tudtuk meg Bakos Károly tanácsostól. Ez azt jelenti, hogy a 42 ezer helyre mintegy 78 ezer diák pályázik majd. A demográfiai hullámvölgy egyébként évek óta érezteti hatását. A legtöbben - több mint 87 ezren - 1995-ben szerettek volna továbbtanulni, 1994-ben pedig 83,5 ezer fiatal jelentkezett nappali tagozatra. Ezzel szemben 1996-ban már csak 77,8 ezer, tavaly pedig 78,6 ezer diák adta be a jelentkezési lapját. A felvételi keretszám ugyanakkor évről évre nőtt. 1990-ben mintegy húszezer fiatalt vettek fel nappali tagozatra, 1993-ban már több mint harmincezret, 1996-ban pedig csaknem negyvenezret. Tavaly és az idén is 42 ezer a nappali tagozatra felvehetők száma. A felvételizni kívánók egyébként most két-három százalékkal több felvételi lapot adtak be, azaz a fiatalok közül sokan éltek a többszörös jelentkezés lehetőségével. A különböző felsőoktatási szakterületek közötti eloszlás hasonló a korábbi évek arányaihoz. A jogi és az egyetemi szintű gazdasági képzés változatlanul igen népszerű, a jelentkezők száma csak kismértékben csökkent. Tavaly ugyanis több mint 7500 fiatal akart jogi pályára lépni, az idén 7000, közgazdásznak egy évvel ezelőtt csaknem ötezren jelentkeztek, 1998-ban viszont 4600-an. Ennek ellenére a túljelentkezés így is többszörös, hiszen a jogi területre mindössze 1600, a közgazdaságira pedig 1680 hallgatót tudnak felvenni. A nappali alapképzésben az általános csökkenés mellett növekedés tapasztalható a főiskolai szintű gazdasági képzésben, a menedzserképzésben és az agrárképzésben. Gazdasági főiskolára mintegy tizenöt százalékkal jelentkeztek többen, mint tavaly, s mintegy húsz százalékkal több felvételi lapot adtak be. Főiskolai menedzser öt-nyolc százalékkal több fiatal szeretne lenni. Az agrárképzésbe bekerülni kívánók száma három, a beadott felvételi lapok száma pedig hét százalékkal nőtt. Jelentősen — 14-15 százalékkal — emelkedett az esti és levelező alapképzésre jelentkezők száma, s több mint 30 százalékos a növekedés a kiegészítő, illetve a második vagy harmadik diploma megszerzésére irányuló képzésben. Ezekre jelentkeznek többek között azok, akik a pedagógus-továbbképzésben, illetve átképzésben kívánnak részt venni. U.J. Már gyűjtik a biztosítási ügynökök adatait Nem kötelező a nyilatkozat, és a jutalékból sem szabad levonni A Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) várhatóan csak e heti közgyűlésén dönt a biztosítási ügynökökről létrehozandó adatbázisról, ám néhány társaságnál már megkezdődött az adatgyűjtés. Értesüléseink szerint az üzletkötőknek nemcsak a személyes adataikról kell nyilatkozniuk. Az adatlap aláírásával egyben ahhoz is hozzájárulnak, hogy amennyiben munkahelyet változtatnak és régi cégüknél tartozásuk keletkezik, azt az új munkáltató a korábbi javára levonja a jövedelmükből. Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a Mabisz azt tervezi, hogy számítógépes adatbázist hoz létre a biztosítási ügynökökről. Még vitatott, hogy kik kerülnének a listákra. Egyes elképzelések szerint minden ügynök, más vélemények szerint viszont csak azokat szükséges lajstromba venni, akik bizonyítottan vagy feltételezhetően fiktív életbiztosításokat kötöttek, és ezzel kárt okoznak a cégeknek. Ez utóbbi szerint az ügynöklistára azok is felkerülnének, akiknél elképzelhető, hogy a biztosítótól való távozásuk után keletkezik tartozásuk. Ez úgy fordulhat elő, hogy az ügynökök két évig felelnek az általuk kötött biztosításokért. Ha az ügyfél két éven belül felmondja a szerződését, akkor a biztosító visszakövetelheti az ügynöktől a jutalékot. A tartozásokat azonban a biztosítók nehezen tudták behajtani, sőt sokszor azt sem tudták, hogy a tőlük megvált ügynök egy másik biztosítóhoz szerződött. A hamarosan létrehozandó biztosításügyi regiszter elsősorban erre jelenthet megoldást. A Mabisz által készített adatlapon az ügynökök hozzájárulnak ahhoz, hogy ha kilépnek cégüktől, akkor személyes adataik, illetve a biztosítóval kötött megbízási szerződés megszűnésének jogcíme, vagyis távozásuk oka bekerülne az adatbázisba. Az ügynökök az aláírásukkal ahhoz is hozzájárulnak, hogy amenynyiben korábbi cégüknél tartozásuk keletkezik, akkor új munkáltatójuk a jutalék terhére rendezi a számlát. A levonásra viszont csak akkor van lehetőség, ha az ügynök elismeri a tartozását. Pálvölgyi Mátyás, a Magyar Biztosítók Szövetségének elnöke lapunk kérdésére hangsúlyozta: az ügynökök nem kötelezhetők az adatlap kitöltésére, és ez a munkavállalás szempontjából semmiféle hátránnyal nem jár a számukra. Szerinte olyan éles a verseny az üzletkötőkért, hogy már csak ezért sem lehet kötelezővé tenni az adatlap kitöltését. Ha pedig az ügynök aláírja a nyilatkozatot, de esetleges tartozását nem ismeri el, a biztosító nem vonhat le a jutalékból. Kérdésünkre, hogy van-e értelme ilyen körülmények között az adatbázis létrehozásának, Pálvölgyi úgy válaszolt: az ügynökök többsége nem csaló, így vélhetően hozzájárulnak majd a nyilatkozattételhez. M. R. A.