Népszabadság, 1999. február (57. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

2 NÉPSZABADSÁG KÜLPOLITIKA 1999. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ Koszovó: zöld út a NATO-nak Ha nem egyeznek meg a tárgyalásokon, megindulhatnak a katonák A NATO-tagállamok felhatalmazták Javier Solana főtitkárt, hogy rendeljen el légicsapásokat Szerbia ellen, ha a koszovói szemben álló felek nem tudnak megegyezni a béketárgyalásokon. A meghívót Robin Cook brit külügyminiszter nyújtotta át a hét végén Belgrádnak és a koszovói albánok képviselőinek. __________________TUDÓSÍTÓNKTÓL_________________ „Jugoszlávia a tűzzel játszik” - figyelmeztetett James Rubin. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt követelte, hogy a belgrádi hatóságok azonnal vonják vissza William Walker amerikai diplomata kiutasítását. Albright külügyminiszter elfogadhatatlannak mondta a belgrádi lépéseket. A Fehér Ház pedig azt tudatta a külvilággal, hogy az elnököt belpolitikai problémái nem gátolják meg abban, hogy katonai döntéseket hozzon. Az EBESZ megfigyelő misszió vezetője viszont nem kívánta kommentálni a belgrádi hivatalos intézkedést, mivel - mondotta - a kiutasítás tényét nem közölték vele hivatalosan, az csak a Tanjug közleményében jelent meg. Walker azt mondta a The Washington Postnak, hogy a jugoszláv kormányt az dühítette fel, hogy az ellenőrök teljes megbízatásukat teljesíteni akarják. Más források szerint viszont Belgrád nem az ellenőrzést kívánja felszámolni, csak azt szeretnék, ha Walkert felváltaná helyettese Gabriel Keller. A francia diplomata ugyanis kritikusabban szemléli az UCK albán gerilláinak tevékenységét, mint a bizottság amerikai vezetője. A korábbi állapotok visszaállítását követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsa is. Washingtoni megfigyelők szerint a Jugoszlávia elleni katonai büntetőakciónak újra nagy a valószínűsége. A NATO-tábornokok látogatása Szlobodan Milosevicsnél utolsó figyelmeztetés lehet. Washingtonban nem fogadják el azt a belgrádi tételt, miszerint a racaki áldozatok gerillák lettek volna, akiket az albánok átöltöztettek egy összecsapás után. Belgrád szerint a tömeggyilkosság ugyanis csupán a „Nyugat koholmánya”, amely a katonai akció ürügye lehet. Richard Holbrooke is végzetesnek mondja a körülményeket. A CNN-nek most azt nyilatkozta, hogy hasonló a helyzet, mint tavaly októberben volt, amikor a NATO támadásáig már csak 96 óra maradt. A katonai akciót azonban aligha indítják meg, amíg több száz EBESZ-ellenőr tartózkodik az albánok lakta lázadó jugoszláv tartományban. M. G.-R B. Rakéta-ellenőrzés a macedóniai német egységeknél REUTERS-FOTÓ A párizsi kubai követség támogatta Carlos egyik akcióját PÁRIZSI TUDÓSÍTÓNKTÓL Egy Párizsban élő kubai emigráns állítása szerint a párizsi Santé börtönben életfogytiglani büntetését töltő Carlos a helyi kubai nagykövetség logisztikai támogatását élvezte egyik 1975-ös franciaországi merénylete alkalmával. A szóban forgó fegyveres akcióban a terrorista két rendőrt és egy rendőrségi informátort megölt. Juan Antonio Rodriguez az ügy kapcsán Párizsban feljelentést juttatott el Fidel Castro kubai elnök ellen kábítószer-kereskedelem, kínzás és gyilkosság címén. A feljelentés eljutott az illetékes francia hatóságokhoz, de az ügyészég még nem foglalt állást. Carlos Juan Antonio Rodriguez vele kapcsolatos állításait cáfolta. Carlost egyébként a közelmúltban a bíróság felmentette egy 1974-es párizsi merénylet ügyében, arra hivatkozva, hogy az összegyűjtött bizonyítékok nem alapoznak meg bűncselekményt. Ezzel együtt is csak idő kérdése, hogy a terroristát ismét bíróság elé állítsák Franciaországban, mivel Brugiere vizsgálóbíró még legalább három-négy korábbi franciaországi merénylet kapcsán vizsgálja Carlos felelősségét. Brugiere nemrégiben elégedetten tért haza bukaresti útjáról, mert a román hatóságoktól szavai szerint értékes segítséget kapott a terrorista romániai tartózkodásáról. A vizsgálóbíró összesen hatkötetnyi román dokumentum fénymásolatát vehette át a terrorista 1976 és 1989 közötti tevékenységére vonatkozólag. Ezek alapján megállapítható, hogy a terrorista főhadiszállása 1980 és 1984 között Bukarestben volt. Brugiere megkapta továbbá tárgyalópartnereitől hozzávetőleg harminc kézifegyver leírását és műszaki adatait is. E pisztolyokat és revolvereket a Securitate bocsátotta Carlos rendelkezésére, és egy részüket a csoport bizonyíthatóan használta is fegyveres akciói során. Ilich Ramirez ezenkívül több kiló robbanóanyagot, pénzt, valamint a Securitate hamisítóüzemeiben készült svájci és német útleveleket is kapott Bukarestben. Nyugdíjas vagy börtönlakó Securitate-vezetők számoltak be a francia vizsgálóbírónak arról, valójában miért is adott Ceausescu olyan utasítást Postelnicu tábornoknak, a titkosszolgálat akkori vezetőjének, hogy „Carlosnak minden kívánságát teljesíteni kell”. Postelnicu erről maga beszélt négy órán át a bukaresti börtönben a francia vizsgálóbírónak, ahol húszéves büntetését tölti. E vallomásból kiderül, hogy a román diktátor valójában szerződéses viszonyban állt Ilich Ramirezzel - a terrorista ugyanis vállalta, hogy csaknem tucatnyi román emigránst eltesz láb alól, akik külföldön valamilyen „gondot okoztak” Ceausescunak. E szerződéseknek azonban Carlos csak egy részét teljesítette. De a román diktátor önmagában már azt is nagyra értékelte, hogy 1981-ben Carlosék pokolgépet robbantottak a Szabad Európa Rádió müncheni épületénél. Kis Tibor POLITIKAI HIRDETÉS FELHÍVÁS a magyarországon tartózkodó SZÍRIAI ÁLLAMPOLGÁROKHOZ A Szíriai Arab Köztársaság Budapesti Nagykövetsége örömmel hívja fel a baráti Magyarországon tartózkodó szíriai állampolgárokat, hogy nemzeti jogukkal és kötelezettségükkel élve fáradjanak be a nagykövetség épületébe, és vegyenek részt Háfez al-Asszad köztársasági elnök úr újraválasztásáról kiírt népszavazáson. A nagykövetség 1999. február 8-án, hétfőn biztosít lehetőséget a részvételre reggel 7 órától este 19 óráig. Távirati Stílusban MEGTÁMADTAK két iraki távközlési létesítményt a brit és amerikai harci gépek, miután egy iraki gép tegnap behatolt az ország déli részén lévő tilalmi övezetbe. Közben Dél-Irakban egy amerikai vadászgép rakétát lőtt ki egy radarállomásra. Szombaton az északiraki légi tilalmi övezetben hat incidens történt. A NATO-gépek sértetlenül visszatértek támaszpontjukra. (Reuters) BEKÉRETTÉK az olasz nagykövetet tegnap az ankarai külügyminisztériumba, miután Bülent Ecevit török miniszterelnök azt nyilatkozta, hogy értesülései szerint Öcalan kurd lázadóvezér a korábbi hírekkel ellentétben Olaszországban van. Rómában cáfolták, hogy Öcalan Olaszországban tartózkodna. (MTI) KÍNA KÖVETELI a macedón kormánytól, hogy a legrövidebb időn belül vonja vissza döntését a Tajvannal való diplomáciai kapcsolatok felvételéről, ellenkező esetben Peking megszakítja kapcsolatait Skopjéval. A sürgető üzenetet a hét végén adta át Kína skopjei nagykövete. (MTI) Intézményes magyar-magyar csúcs Bugár Béla, a szlovákiai MKP elnöke lapunknak nyilatkozott Elsősorban a tapasztalatok kölcsönös átadásának fórumaként tartja fontosnak a magyar-magyar csúcstalálkozót a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának elnöke, aki megfelelő előkészítettség biztosítása esetén - üdvözölné e tanácskozási fórum intézményesítését is. Bugár Béla, aki a pozsonyi törvényhozás alelnöke is, parlamenti dolgozószobájában nyilatkozott a Népszabadságnak. Egy újabb magyar-magyar csúcstalálkozó megrendezésének kérdését érintve elmondta, hogy mindenekelőtt a határokon túl élő magyarok számára nagy jelentőségű a rendszeres kapcsolatápolás és véleménycsere lehetősége. Példaként említette saját pártjának konzultációit a Romániai Magyar Demokrata Szövetség tisztségviselőivel, akiknek immár többéves koalíciós tapasztalatából számos, Pozsonyban is hasznosítható módszert és megoldást vettek eddig is át. Ennek eredménye például, hogy az MKP fokozta tevékenységét a közvetlen politikai szférán kívül, a gazdasági és a pénzvilágban, illetve az önkormányzatokban. A „több lábon állás” gyakorlata más, nem kormányon lévő magyar szervezetek számára is megszívlelendő, az ezzel kapcsolatos vélemények, tapasztalatok kicserélésére a legalkalmasabb fórumnak Bugár a magyar-magyar találkozókat minősítette. Legyen egy kisebbségi szervezet alapvető célja az anyanyelvi oktatás védelme, működési feltételeinek megteremtése és biztosítása - utalt az egyik közös témára a politikus. Hasonló fontosságot tulajdonított a nemzetiségi sajtó feladatmegoldási képessége, s nem utolsósorban szakmai színvonala emelésének. További közös töprengést érdemel a helyi önkormányzatok mozgásterének a bővítése, a határokon átnyúló kapcsolattartás mind szerteágazóbb formáinak kialakítása. Egyebek mellett e vonatkozásban is előrelépést vár a küszöbönálló pozsonyi Orbán-Dzurinda találkozótól is, amely - Bugár szavai szerint - építhet „a megváltozott politikai környezetből adódó lehetőségekre”. A pártelnök kiemelte annak jelentőségét, hogy Budapest most olyan pozsonyi kormánnyal tárgyalhat, amelynek a szlovákiai magyarok is aktív tagjai. Visszatérve a magyarközi kapcsolattartás feladataira Bugár Béla kifejtette: azt tartaná jónak, ha a fórumon csak azok vennének részt, akik bizonyítottan rendelkeznek az adott országban valamiféle politikai, de legalábbis kulturális háttérrel, az ottani magyarság kimutatható támogatásával. A pártelnök nem tartaná jónak, ha erről a Magyarok Világszövetsége döntene („az MVSZ-nek megvan a maga elég sok problémája, és megvannak a saját feladatai is” - tette hozzá), a szervezést a Határon Túli Magyarok Hivatalára bízná. Hozzátette, hogy híve a magyarmagyar párbeszéd intézményesítésének, hasznosnak tartaná, ha meghatároznák egy ilyen fórum megrendezésének gyakoriságát, a döntések körét és elfogadásuk mechanizmusát, irodát hoznának létre az ügyek vitelére, s főleg a beáramló tapasztalatok továbbítására, közkinccsé tételére a magyarság körében. Végül az anyaország EU-csatlakozása feletti kisebbségi magyar aggodalmakat érintve Bugár hangot adott ama meggyőződésének, hogy a kialakuló helyzetben nem okvetlenül az egyedüli megoldás a kettős állampolgárság. Fontosabb annak biztosítása, hogy a határok ne „keményedjenek”, hogy hazánk integrációjával ne váljon nehezebbé a külföldön élő magyarok kapcsolattartása itteni rokonaikkal, barátaikkal. A legjobb lenne persze, ha Szlovákia is mielőbb uniós taggá válna, és erre - ha a pozsonyi koalíció „öszszeszedi magát” - még mindig van remény — vélekedett a pártelnök, egyúttal felhívta a figyelmet arra, hogy az EU-nak sem mindegy Schengen szempontjából Szlovákia státusa: egyszerűbb és előnyösebb a 90 kilométeres (ukrán-szlovák) határ biztosítása, mint a Szlovákiát körülvevő 1300 kilométeré. Farkas József György Kínai alkotmánymódosítás Felértékelődik a magánvállalkozás szerepe A magánvállalkozás szerepének elismerésére tett alkotmánymódosító javaslatot a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága hét végi ülésén. ____________PEKINGI TUDÓSÍTÓNKTÓL____________ A kezdeményezés értelmében az alaptörvényben rögzítik majd az 1976-ban elhunyt Teng Hsziao-ping reformelképzeléseit, amely így Marx, Engels, Lenin és Mao téziseivel azonos szintre emelkedik, amikor márciusban az országos népi gyűlés, a kínai parlament a módosítást törvényerőre emeli majd. Ez lesz a harmadik alkotmánymódosítás az elfogadás dátuma, tehát 1982 óta. A központi bizottság szövegjavaslata szerint a magánszektor „a szocialista piacgazdaság fontos alkotóeleme”, mely kiegészíti az állami tulajdont. Valójában a tengi reformok két évtizede során kialakult változás alkotmányi rögzítéséről van szó, hiszen „a szocializmus kínai sajátosságokkal” jelszó eredményeként immár a nem állami - tehát magán-, vidéki kollektív-, illetve vegyes (külföldi részesedésű) vállalati - szektor adja a GDP mintegy 70 százalékát. Az alkotmánymódosítással a magánszféra törvényi legalizálást és támogatást élvez majd. A statisztika tükrében majd egymillió magánvállalkozás van Kínában, több mint 13 millió foglalkoztatottal. A kezdeményezett alkotmánymódosítás a jogállamiság erősítését is célozza, így a központi törvényhozó és a helyi végrehajtó szervek működésének tökéletesítését. Továbbra sincs azonban szó a kommunista párt központi szerepének bármiféle csorbításáról, illetve a fennálló politikai struktúrát megkérdőjelező csoportok működésének legalizálásáról. A népköztársaság kikiáltásának ötvenedik évfordulójához, illetve a Tienanmen téri drámai események tizedik jubileumához közeledő ország állami és párt vezetése a belső stabilitás fontosságát hangsúlyozza. Néhány hangadó „disszidens”, az ellenzéki Kína Demokratikus Pártja bejegyzését kezdeményező személyiségek elítélése az országban nem keltett különösebb visszhangot, ám mind több szokatlan jele van egyes rétegek elégedetlenségének. Elsősorban az állami vállalatoktól elbocsátott milliók, nyugdíjukat reklamáló idősek felháborodása, illetve a vidéki adók, a helyi vezetők korruptsága elleni kifogások nyilvánulnak meg a tiltakozó megmozdulásokban. Ráadásul januárban több vidéki helyszínen robbant bomba, ezek egy része esetében a rendőrség is elégedetlenséget feltételez. Hunan tartomány egyik agrárpiacán, valószínűleg házi készítésű, szögeket tartalmazó csőbomba robbant, amely kilenc halálos áldozatot és több mint hatvan sebesültet követelt. Hongkongi emberi jogi szervezetek értesülése szerint január elején a hunani Ba Tang településen majd ötezer paraszt tiltakozó megmozdulását fojtotta el a rendőrség, mintegy száz tüntetőt letartóztatva. A robbantási sorozatban a legújabb pénteken Sencsenben, a Hongkonggal határos kiemelt fejlesztési övezetben történt. A rendőrség szerint egy a körülményekkel, családi környezetével elégedetlen fiatalember öngyilkossági kísérletéről volt szó. A buszba rejtett bombát - a környék kiürítése után - a rendőrség felrobbantotta. Ortutay L. Gyula Heller Ágnes az UNESCO etikai világbizottságában Federico Mayor, az UNESCO főigazgatója a hét végén kinevezte a nemzetközileg ismert Személyiségekből álló Tudományos és Technológiai Etikai Világbizottság (COMEST) 18 tagját, köztük Heller Ágnest. A nemzetközi hírű filozófus lapunknak elmondta: reméli, hogy nem egy újabb „bürokratikus malom” jön létre. Az etikáról konkrét ügyek, elsőként a vízelosztás kapcsán tárgyalnak majd. „Azért vállaltam a jelölést, mert egy új kezdeményezésről van szó, nem valami töltelék testületről. Minden a résztvevőkön múlik. Remélem, nem egy bürokratikus malom jön létre. A hasznáról ezért csak akkor tudok majd beszélni, ha az első, áprilisi ülésen Oslóban találkozom a többi tizenhéttel” - mondta lapunk érdeklődésére Heller Ágnes. Úgy fogalmazott: a találkozókon az etikáról nem filozófiai értelemben vitáznak, hanem konkrét ügyek kapcsán. Legyen szó orvoslásról, vízelosztásról, vagy földrengés sújtotta vidékek ellátásáról, minden esetben felmerülnek etikai kérdések. „Ez teljesen független attól, hogy valaki ért-e a konkrét szakterülethez. Az oslói tanácskozás anyaga egy francia Nobel-díjas munkája. Én nem értek ugyan vízügyekhez, de etikai értelemben van mondanivalóm” - közölte a filozófus. „Ha rajtam múlna, arról beszélnénk, mik az erkölcsi vonatkozásai a különböző, elsősorban elosztási döntéseknek, ahol az igazságosság kérdése merül fel. Nem az egyén lelkiismeretéről vitázunk, hanem arról, hogy az etika miként szabhat határt bizonyos technikai lehetőségek alkalmazásának. Hogyan lehet a jogi szabályozásba etikai mozzanatokat belevinni” — mondta Heller Ágnes, N. Cs.