Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-05 / 103. szám

4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1999. MÁJUS 5., SZERDA Elvetett alkotmánymódosítás Az Országgyűlés nem fogadta el az ügyészség kormány alá rendelését Az Országgyűlés kedden nem fogadta el az ügyészség kormány alá rendelé­sére vonatkozó javaslatot. A képvise­lők módosították a közjegyzőkről szó­ló törvényt. A közoktatási törvény vi­tájában az MSZP és az SZDSZ jelez­te, hogy elutasítják a kormány előter­jesztését. Pokol Béla kisgazda képvi­selő bírálta az adatvédelmi biztost, aki vizsgálni fogja a bizottsági ülések nyilvánosságának szabályait. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés kedden nem fogadta el az ügyészség kormány alá rendelésére irányuló alkotmánymódosítást. A kor­mány javaslata a parlamentben nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Az MSZP és az SZDSZ már korábban jelezte, hogy nem támogatja az ügyészség kormány alá rendelését. Hende Csaba, az igazságügyi tárca poli­tikai államtitkára bejelentette, hogy az alkotmánymódosítás leszavazása után az ügyészséggel kapcsolatos törvény­­módosításokat a kormány átdolgozásra visszavonta. A parlament módosította a közjegyzőkről szóló törvényt. Ennek ér­telmében a közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodal­mi, oktatói munkát végezhet kereső te­vékenységként. A közjegyző nem vé­gezhet vállalkozási tevékenységet, in­gatlan- vagy kölcsönügyletet nem köz­vetíthet. A kártérítések fedezetére a köz­jegyző köteles legalább 7 millió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani. A képviselők folytatták a közoktatási törvény vitáját. Kormánypárti képvise­lők azt hangsúlyozták, hogy az előző kormány által bevezetett nemzeti alap­tanterv nem váltotta be a hozzá fűzött re­ményeket, ezért szükségessé vált annak módosítása. Az alaptanterv megmarad ugyan, de bevezetik az egyes tantárgyakra vonat­kozó kerettanterveket. A szocialisták szerint a ke­­rettantervekkel a kormány vissza akarja hozni a tan­­terv-utasításos kört. A koalíciós képviselők üd­vözölték, hogy a törvény­­módosítás megerősíti a nyolc általános és négy középiskolai évfolyamból álló iskolarendszert, mi­közben támogatja a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok fenntartá­sát is. A szabaddemokraták az egész tör­vénymódosítást konzervatív fordulatnak és az oktatási reform felszámolásának minősítették, amely az 1970-es években jellemző iskolarendszerhez közelíti az oktatást. A kormánypártok és a MIÉP támogatásáról biztosította az előterjesz­tést. Az MSZP és az SZDSZ pedig jelez­te, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a kormány javaslatát. Napirend előtt Pokol Béla, a parla­ment alkotmányügyi bizottságának kis­gazda elnöke kifogásolta, hogy az adat­védelmi biztos vizsgálni kívánja a parla­ment állandó bizottságainak működését abból a szempontból, hogy milyen ala­pon döntenek az ülések zárt vagy nyílt megtartásáról. A kormánypárti honatya alkotmányossági kuriózumnak nevezte, hogy az ombudsman az Országgyűlés ellenőrzési hivatalaként fog fellépni. Az azonnali kérdések órájában Csizmár Gábor (MSZP) azt tette szóvá, hogy Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter február 4- én jogszerűtlenül függesz­tette fel a Magyar Labda­rúgó Szövetség elnökét, vezetőségét és felügyelő­bizottságát. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség le­vélben figyelmeztette a minisztert: ha nem helyezi vissza hivatalába Kovács Attilát, a felfüggesztett MLSZ-elnököt, akkor a FIFA felfüggeszti a magyar szövetség tagságát. Csizmár úgy vélte, a miniszternek nincs joga meg­vonni a magyar labdarúgástól a nemzet­közi szereplés jogát. Szakács Imre, az ISM politikai államtitkára válaszában azt hangoztatta, hogy Deutsch a sporttörvény alapján járt el, és a miniszternek köteles­sége közbelépni, ha egy szövetség tör­vénytelenül működik. Közölte: a minisz­ter csak olyan megoldást tud elfogadni, amely nem kockáztatja a magyar labdarú­gók nemzetközi szereplését. A közjegyző nem végezhet vállalkozási tevékenységet, ingatlan- vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet. Éles szocialista bírálatok a megfigyelési ügyben Kedden a parlamentben az MSZP képviselői minden korábbinál éleseb­ben támadták a Fidesz vezetőit a meg­figyelési ügyben. A szocialisták szerint igaztalanok voltak a kormány vádjai, közülük egy sem bizonyosodott be. Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori frak­cióvezetője lapunknak elmondta: munkatársaitól, barátaitól értesült ar­ról, hogy információkat gyűjtöttek ró­la. Ezt közölte Orbán Viktorral is. Kedden az Országgyűlésben ismét té­ma volt az ún. megfigyelési ügy. Vancsik Zoltán, szocialista frakcióvezető-helyet­tes napirend előtti felszólalásában kije­lentette, hogy a kormány hazudott. Hazu­dott Orbán Viktor miniszterelnök, ami­kor 1998. augusztus 25-én azt állította, hogy az előző kormány idején titkos, tör­vénysértő adatgyűjtés folyt fideszes poli­tikusokról és családtagjaikról. Vancsik szerint Deutsch Tamás sportminiszter is hazudott, amikor a közszolgálati televízi­óban azt állította: „minisz­terelnök úr... olyan infor­mációk birtokába jutott, hogy a Fidesz vezetősége, így ellenem, illetve család­tagjaim ellen gyűjtöttek információkat. Rám, és családtagjaimra vonatko­zó dokumentumrészlete­ket megmutatta nekem a miniszterelnök.” A frak­cióvezető-helyettes leszö­gezte: a vizsgálóbizottság­nak leadott anyagokban nincs olyan dokumentum, amely az MSZP érintettsé­gét bizonyítja. A miniszterelnök titkos irataiban sincs olyan adat, amely a Fi­­desz-vezetők ellen korábban folytatott ál­lítólagos adatgyűjtés eredménye volna. Vancsik szerint Orbán Viktor minisz­terelnök hétfőn is hazudott a parlament­ben, amikor azt mondta: a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője egy állami szolgálatban álló tiszttől azt kérte, hogy folytasson kompromittáló célzatú, a ma­gánéletre, családi kapcsolatokra, üzleti érdekeltségre kiterjedő adatgyűjtést a Fidesz volt frakcióvezetőjéről, Pokorni Zoltánról (képünkön). Vancsik idézte az ide vonatkozó, mint mondta, szupertit­kos meghallgatási jegyzőkönyvet, amely szerint „X. Y. azt kérte a tiszttől, hogy segítsen háttérinformációkat gyűj­teni, a Xénia Láz Egyesületet támadó in­terpellációiban Pokorni Zoltán képvise­lőt mi motiválja, milyen gazdasági érde­kek állnak a háttérben.” A jegyzőkönyv­ből az is kiderült, hogy a tiszt nem volt hajlandó az együttműködésre - közölte Vancsik, aki felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Czégé Zsuzsát, a Xénia Láz Egyesület egykori vezetőjét (vélhetően ő az említett X. Y.) bármi­lyen formában összekapcsolják a szocia­lista párttal, hiszen ő nem is tagja az MSZP-nek. A kormány részéről senki nem reagált a napirend előtti felszólalásra. Schmuck Andor, a Xénia Láz Egyesü­let volt tanácselnöke kedden személyesen vitte be levelét a miniszterelnök hivatalá­ba. Schmuck azt kéri Orbántól, hogy fo­gadja őt, és tájékoztassa a hétfői ülésen a Xénia Láz egyesületet érintő kijelentései­ről. Schmuck szerint - mivel személy szerint Orbán senkit nem említett meg -, a közvélemény előtt „igen kínos, kelle­metlen szituációba hozta az egyesület egykori, közel 40 fős vezetőségét”. Az azonnali kérdések órájában Keleti György, a nemzetbiztonsági bizott­ság szocialista párti elnöke azt firtatta, hogy a minisz­terelnök mire alapozhatta tavaly augusztusi bejelen­tését, hiszen az Orbán által hivatkozott meghallgatási jegyzőkönyv mindössze öt napja készült el. A minisz­terelnök helyett válaszoló Stumpf István miniszter az ellenzék magatartását és stílusát kifogásolta ebben az ügyben. Mint mondta, konkrét bizonyítékokat követel az ellen­zék, amikor pedig tényeket hall, akkor ál­lamtitoksértésről beszél. Stumpf szerint bizonyítottnak tekinthető, hogy törvény­telen megfigyelések folytak. Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori frak­cióvezetője, oktatási miniszter lapunknak elmondta: tudott a megfigyelésről. Bará­tai és kollégái jelezték neki 1997-ben, hogy különféle emberek keresték meg őket. Az illetők jelentős összegeket he­lyeztek kilátásba, ha róla kompromittáló adatokat gyűjtenek. Kollégái és barátai nagy része ezt felháborodottan visszauta­sította, hiszen nem is tudtak semmiféle üzleti kapcsolatairól, másrészt, ha lettek volna is ilyenek, azt sem közölték volna. A miniszter megjegyezte, akkor sem volt, most sincs semmi takargatnivalója Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Czégé Zsuzsa: Nem figyeltettem Pokornit Az elmúlt két napban a magyar sajtóban és tömegtájékoztatásban többször és többfé­le összefüggésben kapott nyilvánosságot a nevem, az úgynevezett „Megfigyelési ügy­gyel” kapcsolatban - írta lapunknak küldött nyilatkozatában Czégé Zsuzsa. „Ezúton szeretném kijelenteni, hogy sem magánszemélyként, sem a Xénia Láz Egyesület egyik volt vezetőjeként, sem semmilyen más minőségemben, sem szó­ban, sem írásban nem bíztam meg senkit azzal, hogy Pokorni Zoltánt vagy bármely más politikust megfigyeljen, vagy róluk bármilyen adatot, vagy információt gyűjt­sön, illetve szolgáltasson részemre” - fogalmaz a nyilatkozat. Ma este együtt vacsorázik Orbán és Torgyán Folytatás az 1. oldalról Homoki távozását a kisgazdapárt ve­zető személyiségei közül többen biz­tosra veszik, ezért indult meg a találga­tás utódjával kapcsolatban. Homoki kinevezése a Honvédelmi Minisztériumban annak idején megüt­közést keltett. Hivatalba lépése után rö­viddel kijelentette, hogy a Magyar Honvédségnél elmaradt a rendszervál­tás, s a hivatásos katonai állomány nem alkalmas a NATO-tagságra. Ezt köve­tően nyilatkozatstopban állapodott meg pártelnökével, amit többé-kevésbé mindmáig be is tartott. Ennek ellenére lapunkban megjelent az a feketelista, amely a politikai államtitkár által levál­­tandónak tartott tisztségviselők nevét tartalmazta. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy Homokinak mindmáig igen rossz a kapcsolata nemcsak a honvédség ve­zetőivel, de saját közvetlen miniszté­riumi munkatársaival is. Homokit a háttérben kinevezése óta támadják a koalíciós partner, a Fidesz parlamenti képviselői, de saját pártjában, a Független Kisgazdapártban is komoly ellenzéke van. Ugyanakkor megerősített informá­cióink szerint kedden a kisgazdapárt több befolyásos politikusa is megpró­bálta rábírni Torgyán Józsefet arra, hogy Homoki maradjon a helyén. Dön­tését ez ügyben vélhetően azután a rég­óta esedékes munkavacsora után hozza meg, amelyre ma kerít sort Orbán Vik­tor miniszterelnökkel. Orbán állítólag szintén hangot adott már fenntartásai­nak a tárca kisgazda vezetőinek néhány megnyilatkozásával kapcsolatban. A kisgazdapártban többek úgy vélik: Homoki visszahívása beismerése volna annak, hogy a kormányalakításkor az FKGP olyan személyeket delegált a mi­nisztériumokba, akik alkalmatlanok feladatuk ellátására. Az is elhangzott az érvek között, hogy a politikai államtitkár leváltásával a kisgazdapárt megerősítené: a NATO jugoszláviai akciói miatt előtérbe ke­rült honvédelmi tárca kisgazda vezeté­se nem tud megfelelni a kihívásoknak. (Az utóbbi időben a minisztert szintén sokan bírálták ugyanis a másik koalí­ciós párt soraiból és a diplomáciai tes­tületből.) A politikai államtitkár távozása ellen olyanok is szót emelnek, akik a diplo­maták kifogásait a magyar, és különö­sen a kisgazda belügyekbe való túlzott beavatkozásnak vélik. Állítólag szóba került: ha Homokinak a HM-ből men­nie kell, akkor számára kijár egy hason­ló súlyú poszt. Homoki Jánost tegnap kora délután értük el telefonon. A politikai államtit­kár azt mondta, őt eddig senki sem tájé­koztatta, így nincs is miről nyilatkoz­nia. Államosítják a vérellátást 2001-re alakítják át a szolgálatot Hamarosan a kormány elé kerül a ha­zai vérellátás átalakításáról szóló el­képzelés. A javaslat egyetlen rend­szerbe szervezné az önkormányzati kórházak tulajdonába működő vérel­látó állomásokat. Több lépcsőben, de legkésőbb 2001-re egyetlen - az Országos Vérellátó Szolgá­lat (OVSZ) irányítása alá tartozó - rend­szerbe szerveznék a most még az önkor­mányzati kórházak irányí­tása alatt működő 61 vér­adó állomást. Közülük csak a 23 úgynevezett köz­ponti egység feladata len­ne a vérkészítmények elő­állítása. A többi klinikai ellátó osztályként segítené a betegellátást. Az átalakí­tás előzetes becslések sze­rint ötmilliárd forintba ke­rül. Mikola István, az Orszá­gos Vérellátó Szolgálat igazgatója (képünkön) la­punknak elmondta: a vér­ellátás mindenhol állami irányítással mű­ködik. A változtatás célja, hogy az állam érvényesíteni tudja felelősségét, ésszerű­sítse, gazdaságossá tegye a vérellátást. Az átmeneti idő alatt kialakítják a vérrel és vérkészítményekkel való gaz­dálkodás egységes rendszerét - áll a kormány elé kerülő javaslatban. A le­vett vért és vérkészítményeket az OVSZ a jövőben is költségtérítés elle­nében adná át a kórházaknak. Az Országos Vérellátó Szolgálat idén közel 2,5 milliárd forintot oszt szét az el­látó központok között a vér feldolgozásá­hoz szükséges laboratóriumi vizsgálatok céljára. Ennek az összegnek a felhaszná­lása azonban - Mikola szerint - a jelenle­gi helyzetben nem kontrollálható. A kao­tikus állapotok felszámolása mellett Mikola számára ugyanilyen fontos lenne az egységes informatikai és a belső kommunikációs rendszer kialakítása. Utób­bi megkönnyítené az or­szág egyenletes vérellátá­sát, a „vérválságok” elke­rülését. Mikola lapunknak el­mondta: a vérplazma térí­tési díjáról még nem álla­podtak meg a Humán Rt. vezetőivel. Mint arról ko­rábban beszámoltunk, a nemzeti vérkészlet részét képező plazmát az OVSZ eddig a Humán Rt.-nek adta át. A tárgyalások a napokban is folytatódnak, az­ új térítési díj összegé­ről május közepéig kell megállapodni­uk. Az OVSZ igazgatója szerint most a nemzetközi ár harmadáért kapja a Hu­mán Rt. a plazmát, de ez az összeg a vérellátók költségeinek töredékét sem fedezi. Danó Anna Az MTV mindenkinek tartozik Az MSZP szerint közel az összeomlás Újabb nemzetközi botránnyal fenye­get, hogy a Magyar Televízió jelentős tagdíjhátralékkal tartozik a közszol­gálati médiumok európai szervezeté­nek, az EBU-nak - hangzott el az MSZP tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették: az ellenzéki párt elnöke a kormányfőhöz kíván fordul­ni az MTV gazdasági ellehetetlenülése és törvénytelen működése miatt.­ ­ Az MSZP tudomása szerint az MTV mintegy háromszázmilliós tag­díjhátralékkal tartozik a közszolgálati műsorszolgáltatók európai szervezeté­nek, az EBU-nak. Ez a FIFA-ügy után újabb nemzetközi botránnyal fenyeget - jelentette be a párt tegnapi sajtótájé­koztatóján Lendvai Ildikó frakcióveze­tő-helyettes. Mint elhangzott, a tartozás azt a veszélyt rejti magában, hogy ha­zánkat kizárhatják az európai tévés hír­cseréből és a nemzetközi sportverse­nyek, például az olimpia közvetítéséből is. Emiatt a közeljövőben az EBU főtit­kára Budapestre látogat, hogy illetéke­sekkel tárgyaljon.­­ Az MTV Rt. összes tartozása elérte a 12 milliárdot, vagyis az rt. elvesztette alapításkori vagyonának több mint a fe­lét. Ha ez folytatódik, közel a pénzügyi összeomlás - mondta Soós Győző, a párt költségvetési szakértője. A képvi­selő szerint 1996-ban hiba volt nem rendezni az akkor még jóval kisebb té­véadósságot. A mostani kormányt vi­szont súlyos felelősség terheli, amiért tavaly nyár óta nem jött létre a tulajdo­nosi testület, a tévékuratórium teljes el­nöksége, amely fontos gazdasági dön­téseket hozhatna. Lendvai Ildikó szerint a kormánypár­tok a „minél rosszabb, annál jobb” elvét követik, mert megvárják az MTV teljes gazdasági összeomlását, hogy akkor egyes gazdasági-politikai körök áron alul juthassanak hozzá a nagy értékű Szabadság téri tévéingatlanokhoz. - Ezt a folyamatot nem nézhetjük tétlenül - jegyezte meg a frakcióvezető-helyettes, bejelentve: ha a kormánypártok garan­ciát adnak arra, hogy a parlament hama­rosan megválasztja az ellenzéki tévéku­rátorokat, kezdeményezik a hatpárti tár­gyalások felújítását a médiatörvény mó­dosítására. Kovács László MSZP-elnök hamarosan levélben fordul Orbán Vik­tor kormányfőhöz az MTV helyzetének rendezése érdekében. Lapunk értesülése szerint a tagdíjhát­ralék ügyében az MTV képviselői tár­gyaltak az EBU illetékeseivel. Fizetési átütemezésekre került sor, szankciókat az EBU jelenleg nem alkalmaz. Híreink szerint térségünk több köztévéje küzd hasonló gondokkal. Az MTV-nél nem tudnak arról, hogy az EBU-főtitkár, Jean-Bernard Munch a közeljövőben Budapestre látogatna. V.Gy. Hétmillió önkormányzati döntés Leggyakrabban az adóról és a segélyről határoztak A helyhatóságok csaknem hétmillió egyedi ügyben hoztak határozatot ta­valy. Az önkormányzatok hatósági te­vékenysége a pénzügyekre - ezen be­lül elsősorban az adókivetésre -, a szociális és egészségügyi területre, az építésügyi igazgatásra és a gyám­ügyekre koncentrálódik: az összes döntés túlnyomó többsége, hatmillió­nál több ügy tartozik ezek közé. A települési önkormányzatok mintegy 16 millió különféle ügyiratot iktattak ta­valy. Ezt azt jelenti, hogy a helyhatósá­gok alkalmazásában álló minden egyes köztisztviselőre csaknem négyszáz akta jutott, mintegy 15 százalékkal több, mint 1997-ben. Az egyedi hatósági ügyekben 6,7 millió eljárást folytattak le, és a hatá­rozatok, 35 ezer kivételével, első fokon jogerőre is emelkedtek. A feleknek tehát mindössze hét ezreléke vélte úgy, hogy az önkormányzatok törvénysértő módon, esetleg méltánytalanul jártak el. Aki vi­szont fellebbezett, többnyire megalapo­zottan tette, legalábbis erre utal, hogy a helyhatóságok saját hatáskörben 24 ezer határozatot vontak vissza, illetve módosí­tottak, hatezer körüli ügyben pedig a jog­orvoslat elbírálására jogosult fórumon változtatták meg a döntést. Az önkormányzati szervek 4,2 millió határozatot hoztak különféle államigaz­gatási hatósági ügyekben, ezek több mint kétharmada valamilyen adózással kap­csolatos döntés volt. Az ügyek viszony­lag nagyobb csoportját alkotják az egész­ségügyi és szociális ágazat határozatai: tavaly több mint hatszázezer döntés szü­letett. Emellett csaknem kétszázezer épí­tési ügyben is eljártak. Az államigazgatá­si jogkörben hozott határozat ellen a köz­­igazgatási hivatalhoz lehet jogorvoslattal fordulni, végső esetben pedig a bírói út is nyitva áll a panaszos előtt. A legtöbb fel­lebbezést - 11 ezret - adóügyben terjesz­tették be, az építési ügyekben pedig öt­ezer jogorvoslatot kezdeményeztek. Önkormányzati hatósági ügyekben két és fél millió döntés született, ezek közül csaknem kétmillió esetben különféle szo­ciális támogatásokról, illetve segélyekről határoztak, 470 ezer alkalommal pedig gyámügyekről volt szó. Ezek a polgár­­mester, illetve az önkormányzati testüle­tek hatáskörébe tartoznak, így a határozat ellen a képviselő-testülethez, illetve a bí­rósághoz lehet fordulni. Az érintettek 13 ezer ügyben terjesztettek be kifogást, amelynek hatására 2500 határozatot visszavontak vagy módosítottak. A kép­viselő-testületek kétezer esetben részben vagy teljes egészében a panaszosnak ad­tak igazat, a bíróságok pedig 160 ügyben változtatták meg a határozatot. L. L. K.

Next