Népszabadság, 1999. május (57. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-05 / 103. szám
4 NÉPSZABADSÁG HAZAI KORKÉP 1999. MÁJUS 5., SZERDA Elvetett alkotmánymódosítás Az Országgyűlés nem fogadta el az ügyészség kormány alá rendelését Az Országgyűlés kedden nem fogadta el az ügyészség kormány alá rendelésére vonatkozó javaslatot. A képviselők módosították a közjegyzőkről szóló törvényt. A közoktatási törvény vitájában az MSZP és az SZDSZ jelezte, hogy elutasítják a kormány előterjesztését. Pokol Béla kisgazda képviselő bírálta az adatvédelmi biztost, aki vizsgálni fogja a bizottsági ülések nyilvánosságának szabályait. MUNKATÁRSAINKTÓL Az Országgyűlés kedden nem fogadta el az ügyészség kormány alá rendelésére irányuló alkotmánymódosítást. A kormány javaslata a parlamentben nem kapta meg a szükséges kétharmados többséget. Az MSZP és az SZDSZ már korábban jelezte, hogy nem támogatja az ügyészség kormány alá rendelését. Hende Csaba, az igazságügyi tárca politikai államtitkára bejelentette, hogy az alkotmánymódosítás leszavazása után az ügyészséggel kapcsolatos törvénymódosításokat a kormány átdolgozásra visszavonta. A parlament módosította a közjegyzőkről szóló törvényt. Ennek értelmében a közjegyző tisztsége ellátásán kívül csak tudományos, művészi, irodalmi, oktatói munkát végezhet kereső tevékenységként. A közjegyző nem végezhet vállalkozási tevékenységet, ingatlan- vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet. A kártérítések fedezetére a közjegyző köteles legalább 7 millió forint értékű felelősségbiztosítást kötni, és azt közjegyzői működésének tartama alatt fenntartani. A képviselők folytatták a közoktatási törvény vitáját. Kormánypárti képviselők azt hangsúlyozták, hogy az előző kormány által bevezetett nemzeti alaptanterv nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, ezért szükségessé vált annak módosítása. Az alaptanterv megmarad ugyan, de bevezetik az egyes tantárgyakra vonatkozó kerettanterveket. A szocialisták szerint a kerettantervekkel a kormány vissza akarja hozni a tanterv-utasításos kört. A koalíciós képviselők üdvözölték, hogy a törvénymódosítás megerősíti a nyolc általános és négy középiskolai évfolyamból álló iskolarendszert, miközben támogatja a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok fenntartását is. A szabaddemokraták az egész törvénymódosítást konzervatív fordulatnak és az oktatási reform felszámolásának minősítették, amely az 1970-es években jellemző iskolarendszerhez közelíti az oktatást. A kormánypártok és a MIÉP támogatásáról biztosította az előterjesztést. Az MSZP és az SZDSZ pedig jelezte, hogy ebben a formában nem tudják támogatni a kormány javaslatát. Napirend előtt Pokol Béla, a parlament alkotmányügyi bizottságának kisgazda elnöke kifogásolta, hogy az adatvédelmi biztos vizsgálni kívánja a parlament állandó bizottságainak működését abból a szempontból, hogy milyen alapon döntenek az ülések zárt vagy nyílt megtartásáról. A kormánypárti honatya alkotmányossági kuriózumnak nevezte, hogy az ombudsman az Országgyűlés ellenőrzési hivatalaként fog fellépni. Az azonnali kérdések órájában Csizmár Gábor (MSZP) azt tette szóvá, hogy Deutsch Tamás ifjúsági és sportminiszter február 4- én jogszerűtlenül függesztette fel a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökét, vezetőségét és felügyelőbizottságát. A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség levélben figyelmeztette a minisztert: ha nem helyezi vissza hivatalába Kovács Attilát, a felfüggesztett MLSZ-elnököt, akkor a FIFA felfüggeszti a magyar szövetség tagságát. Csizmár úgy vélte, a miniszternek nincs joga megvonni a magyar labdarúgástól a nemzetközi szereplés jogát. Szakács Imre, az ISM politikai államtitkára válaszában azt hangoztatta, hogy Deutsch a sporttörvény alapján járt el, és a miniszternek kötelessége közbelépni, ha egy szövetség törvénytelenül működik. Közölte: a miniszter csak olyan megoldást tud elfogadni, amely nem kockáztatja a magyar labdarúgók nemzetközi szereplését. A közjegyző nem végezhet vállalkozási tevékenységet, ingatlan- vagy kölcsönügyletet nem közvetíthet. Éles szocialista bírálatok a megfigyelési ügyben Kedden a parlamentben az MSZP képviselői minden korábbinál élesebben támadták a Fidesz vezetőit a megfigyelési ügyben. A szocialisták szerint igaztalanok voltak a kormány vádjai, közülük egy sem bizonyosodott be. Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori frakcióvezetője lapunknak elmondta: munkatársaitól, barátaitól értesült arról, hogy információkat gyűjtöttek róla. Ezt közölte Orbán Viktorral is. Kedden az Országgyűlésben ismét téma volt az ún. megfigyelési ügy. Vancsik Zoltán, szocialista frakcióvezető-helyettes napirend előtti felszólalásában kijelentette, hogy a kormány hazudott. Hazudott Orbán Viktor miniszterelnök, amikor 1998. augusztus 25-én azt állította, hogy az előző kormány idején titkos, törvénysértő adatgyűjtés folyt fideszes politikusokról és családtagjaikról. Vancsik szerint Deutsch Tamás sportminiszter is hazudott, amikor a közszolgálati televízióban azt állította: „miniszterelnök úr... olyan információk birtokába jutott, hogy a Fidesz vezetősége, így ellenem, illetve családtagjaim ellen gyűjtöttek információkat. Rám, és családtagjaimra vonatkozó dokumentumrészleteket megmutatta nekem a miniszterelnök.” A frakcióvezető-helyettes leszögezte: a vizsgálóbizottságnak leadott anyagokban nincs olyan dokumentum, amely az MSZP érintettségét bizonyítja. A miniszterelnök titkos irataiban sincs olyan adat, amely a Fidesz-vezetők ellen korábban folytatott állítólagos adatgyűjtés eredménye volna. Vancsik szerint Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn is hazudott a parlamentben, amikor azt mondta: a Xénia Láz Egyesület egyik vezetője egy állami szolgálatban álló tiszttől azt kérte, hogy folytasson kompromittáló célzatú, a magánéletre, családi kapcsolatokra, üzleti érdekeltségre kiterjedő adatgyűjtést a Fidesz volt frakcióvezetőjéről, Pokorni Zoltánról (képünkön). Vancsik idézte az ide vonatkozó, mint mondta, szupertitkos meghallgatási jegyzőkönyvet, amely szerint „X. Y. azt kérte a tiszttől, hogy segítsen háttérinformációkat gyűjteni, a Xénia Láz Egyesületet támadó interpellációiban Pokorni Zoltán képviselőt mi motiválja, milyen gazdasági érdekek állnak a háttérben.” A jegyzőkönyvből az is kiderült, hogy a tiszt nem volt hajlandó az együttműködésre - közölte Vancsik, aki felháborodásának adott hangot amiatt, hogy Czégé Zsuzsát, a Xénia Láz Egyesület egykori vezetőjét (vélhetően ő az említett X. Y.) bármilyen formában összekapcsolják a szocialista párttal, hiszen ő nem is tagja az MSZP-nek. A kormány részéről senki nem reagált a napirend előtti felszólalásra. Schmuck Andor, a Xénia Láz Egyesület volt tanácselnöke kedden személyesen vitte be levelét a miniszterelnök hivatalába. Schmuck azt kéri Orbántól, hogy fogadja őt, és tájékoztassa a hétfői ülésen a Xénia Láz egyesületet érintő kijelentéseiről. Schmuck szerint - mivel személy szerint Orbán senkit nem említett meg -, a közvélemény előtt „igen kínos, kellemetlen szituációba hozta az egyesület egykori, közel 40 fős vezetőségét”. Az azonnali kérdések órájában Keleti György, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista párti elnöke azt firtatta, hogy a miniszterelnök mire alapozhatta tavaly augusztusi bejelentését, hiszen az Orbán által hivatkozott meghallgatási jegyzőkönyv mindössze öt napja készült el. A miniszterelnök helyett válaszoló Stumpf István miniszter az ellenzék magatartását és stílusát kifogásolta ebben az ügyben. Mint mondta, konkrét bizonyítékokat követel az ellenzék, amikor pedig tényeket hall, akkor államtitoksértésről beszél. Stumpf szerint bizonyítottnak tekinthető, hogy törvénytelen megfigyelések folytak. Pokorni Zoltán, a Fidesz egykori frakcióvezetője, oktatási miniszter lapunknak elmondta: tudott a megfigyelésről. Barátai és kollégái jelezték neki 1997-ben, hogy különféle emberek keresték meg őket. Az illetők jelentős összegeket helyeztek kilátásba, ha róla kompromittáló adatokat gyűjtenek. Kollégái és barátai nagy része ezt felháborodottan visszautasította, hiszen nem is tudtak semmiféle üzleti kapcsolatairól, másrészt, ha lettek volna is ilyenek, azt sem közölték volna. A miniszter megjegyezte, akkor sem volt, most sincs semmi takargatnivalója Bednárik Imre-Kéri J. Tibor Czégé Zsuzsa: Nem figyeltettem Pokornit Az elmúlt két napban a magyar sajtóban és tömegtájékoztatásban többször és többféle összefüggésben kapott nyilvánosságot a nevem, az úgynevezett „Megfigyelési ügygyel” kapcsolatban - írta lapunknak küldött nyilatkozatában Czégé Zsuzsa. „Ezúton szeretném kijelenteni, hogy sem magánszemélyként, sem a Xénia Láz Egyesület egyik volt vezetőjeként, sem semmilyen más minőségemben, sem szóban, sem írásban nem bíztam meg senkit azzal, hogy Pokorni Zoltánt vagy bármely más politikust megfigyeljen, vagy róluk bármilyen adatot, vagy információt gyűjtsön, illetve szolgáltasson részemre” - fogalmaz a nyilatkozat. Ma este együtt vacsorázik Orbán és Torgyán Folytatás az 1. oldalról Homoki távozását a kisgazdapárt vezető személyiségei közül többen biztosra veszik, ezért indult meg a találgatás utódjával kapcsolatban. Homoki kinevezése a Honvédelmi Minisztériumban annak idején megütközést keltett. Hivatalba lépése után röviddel kijelentette, hogy a Magyar Honvédségnél elmaradt a rendszerváltás, s a hivatásos katonai állomány nem alkalmas a NATO-tagságra. Ezt követően nyilatkozatstopban állapodott meg pártelnökével, amit többé-kevésbé mindmáig be is tartott. Ennek ellenére lapunkban megjelent az a feketelista, amely a politikai államtitkár által leváltandónak tartott tisztségviselők nevét tartalmazta. Ennek is szerepe lehetett abban, hogy Homokinak mindmáig igen rossz a kapcsolata nemcsak a honvédség vezetőivel, de saját közvetlen minisztériumi munkatársaival is. Homokit a háttérben kinevezése óta támadják a koalíciós partner, a Fidesz parlamenti képviselői, de saját pártjában, a Független Kisgazdapártban is komoly ellenzéke van. Ugyanakkor megerősített információink szerint kedden a kisgazdapárt több befolyásos politikusa is megpróbálta rábírni Torgyán Józsefet arra, hogy Homoki maradjon a helyén. Döntését ez ügyben vélhetően azután a régóta esedékes munkavacsora után hozza meg, amelyre ma kerít sort Orbán Viktor miniszterelnökkel. Orbán állítólag szintén hangot adott már fenntartásainak a tárca kisgazda vezetőinek néhány megnyilatkozásával kapcsolatban. A kisgazdapártban többek úgy vélik: Homoki visszahívása beismerése volna annak, hogy a kormányalakításkor az FKGP olyan személyeket delegált a minisztériumokba, akik alkalmatlanok feladatuk ellátására. Az is elhangzott az érvek között, hogy a politikai államtitkár leváltásával a kisgazdapárt megerősítené: a NATO jugoszláviai akciói miatt előtérbe került honvédelmi tárca kisgazda vezetése nem tud megfelelni a kihívásoknak. (Az utóbbi időben a minisztert szintén sokan bírálták ugyanis a másik koalíciós párt soraiból és a diplomáciai testületből.) A politikai államtitkár távozása ellen olyanok is szót emelnek, akik a diplomaták kifogásait a magyar, és különösen a kisgazda belügyekbe való túlzott beavatkozásnak vélik. Állítólag szóba került: ha Homokinak a HM-ből mennie kell, akkor számára kijár egy hasonló súlyú poszt. Homoki Jánost tegnap kora délután értük el telefonon. A politikai államtitkár azt mondta, őt eddig senki sem tájékoztatta, így nincs is miről nyilatkoznia. Államosítják a vérellátást 2001-re alakítják át a szolgálatot Hamarosan a kormány elé kerül a hazai vérellátás átalakításáról szóló elképzelés. A javaslat egyetlen rendszerbe szervezné az önkormányzati kórházak tulajdonába működő vérellátó állomásokat. Több lépcsőben, de legkésőbb 2001-re egyetlen - az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) irányítása alá tartozó - rendszerbe szerveznék a most még az önkormányzati kórházak irányítása alatt működő 61 véradó állomást. Közülük csak a 23 úgynevezett központi egység feladata lenne a vérkészítmények előállítása. A többi klinikai ellátó osztályként segítené a betegellátást. Az átalakítás előzetes becslések szerint ötmilliárd forintba kerül. Mikola István, az Országos Vérellátó Szolgálat igazgatója (képünkön) lapunknak elmondta: a vérellátás mindenhol állami irányítással működik. A változtatás célja, hogy az állam érvényesíteni tudja felelősségét, ésszerűsítse, gazdaságossá tegye a vérellátást. Az átmeneti idő alatt kialakítják a vérrel és vérkészítményekkel való gazdálkodás egységes rendszerét - áll a kormány elé kerülő javaslatban. A levett vért és vérkészítményeket az OVSZ a jövőben is költségtérítés ellenében adná át a kórházaknak. Az Országos Vérellátó Szolgálat idén közel 2,5 milliárd forintot oszt szét az ellátó központok között a vér feldolgozásához szükséges laboratóriumi vizsgálatok céljára. Ennek az összegnek a felhasználása azonban - Mikola szerint - a jelenlegi helyzetben nem kontrollálható. A kaotikus állapotok felszámolása mellett Mikola számára ugyanilyen fontos lenne az egységes informatikai és a belső kommunikációs rendszer kialakítása. Utóbbi megkönnyítené az ország egyenletes vérellátását, a „vérválságok” elkerülését. Mikola lapunknak elmondta: a vérplazma térítési díjáról még nem állapodtak meg a Humán Rt. vezetőivel. Mint arról korábban beszámoltunk, a nemzeti vérkészlet részét képező plazmát az OVSZ eddig a Humán Rt.-nek adta át. A tárgyalások a napokban is folytatódnak, az új térítési díj összegéről május közepéig kell megállapodniuk. Az OVSZ igazgatója szerint most a nemzetközi ár harmadáért kapja a Humán Rt. a plazmát, de ez az összeg a vérellátók költségeinek töredékét sem fedezi. Danó Anna Az MTV mindenkinek tartozik Az MSZP szerint közel az összeomlás Újabb nemzetközi botránnyal fenyeget, hogy a Magyar Televízió jelentős tagdíjhátralékkal tartozik a közszolgálati médiumok európai szervezetének, az EBU-nak - hangzott el az MSZP tegnapi sajtótájékoztatóján, ahol bejelentették: az ellenzéki párt elnöke a kormányfőhöz kíván fordulni az MTV gazdasági ellehetetlenülése és törvénytelen működése miatt. Az MSZP tudomása szerint az MTV mintegy háromszázmilliós tagdíjhátralékkal tartozik a közszolgálati műsorszolgáltatók európai szervezetének, az EBU-nak. Ez a FIFA-ügy után újabb nemzetközi botránnyal fenyeget - jelentette be a párt tegnapi sajtótájékoztatóján Lendvai Ildikó frakcióvezető-helyettes. Mint elhangzott, a tartozás azt a veszélyt rejti magában, hogy hazánkat kizárhatják az európai tévés hírcseréből és a nemzetközi sportversenyek, például az olimpia közvetítéséből is. Emiatt a közeljövőben az EBU főtitkára Budapestre látogat, hogy illetékesekkel tárgyaljon. Az MTV Rt. összes tartozása elérte a 12 milliárdot, vagyis az rt. elvesztette alapításkori vagyonának több mint a felét. Ha ez folytatódik, közel a pénzügyi összeomlás - mondta Soós Győző, a párt költségvetési szakértője. A képviselő szerint 1996-ban hiba volt nem rendezni az akkor még jóval kisebb tévéadósságot. A mostani kormányt viszont súlyos felelősség terheli, amiért tavaly nyár óta nem jött létre a tulajdonosi testület, a tévékuratórium teljes elnöksége, amely fontos gazdasági döntéseket hozhatna. Lendvai Ildikó szerint a kormánypártok a „minél rosszabb, annál jobb” elvét követik, mert megvárják az MTV teljes gazdasági összeomlását, hogy akkor egyes gazdasági-politikai körök áron alul juthassanak hozzá a nagy értékű Szabadság téri tévéingatlanokhoz. - Ezt a folyamatot nem nézhetjük tétlenül - jegyezte meg a frakcióvezető-helyettes, bejelentve: ha a kormánypártok garanciát adnak arra, hogy a parlament hamarosan megválasztja az ellenzéki tévékurátorokat, kezdeményezik a hatpárti tárgyalások felújítását a médiatörvény módosítására. Kovács László MSZP-elnök hamarosan levélben fordul Orbán Viktor kormányfőhöz az MTV helyzetének rendezése érdekében. Lapunk értesülése szerint a tagdíjhátralék ügyében az MTV képviselői tárgyaltak az EBU illetékeseivel. Fizetési átütemezésekre került sor, szankciókat az EBU jelenleg nem alkalmaz. Híreink szerint térségünk több köztévéje küzd hasonló gondokkal. Az MTV-nél nem tudnak arról, hogy az EBU-főtitkár, Jean-Bernard Munch a közeljövőben Budapestre látogatna. V.Gy. Hétmillió önkormányzati döntés Leggyakrabban az adóról és a segélyről határoztak A helyhatóságok csaknem hétmillió egyedi ügyben hoztak határozatot tavaly. Az önkormányzatok hatósági tevékenysége a pénzügyekre - ezen belül elsősorban az adókivetésre -, a szociális és egészségügyi területre, az építésügyi igazgatásra és a gyámügyekre koncentrálódik: az összes döntés túlnyomó többsége, hatmilliónál több ügy tartozik ezek közé. A települési önkormányzatok mintegy 16 millió különféle ügyiratot iktattak tavaly. Ezt azt jelenti, hogy a helyhatóságok alkalmazásában álló minden egyes köztisztviselőre csaknem négyszáz akta jutott, mintegy 15 százalékkal több, mint 1997-ben. Az egyedi hatósági ügyekben 6,7 millió eljárást folytattak le, és a határozatok, 35 ezer kivételével, első fokon jogerőre is emelkedtek. A feleknek tehát mindössze hét ezreléke vélte úgy, hogy az önkormányzatok törvénysértő módon, esetleg méltánytalanul jártak el. Aki viszont fellebbezett, többnyire megalapozottan tette, legalábbis erre utal, hogy a helyhatóságok saját hatáskörben 24 ezer határozatot vontak vissza, illetve módosítottak, hatezer körüli ügyben pedig a jogorvoslat elbírálására jogosult fórumon változtatták meg a döntést. Az önkormányzati szervek 4,2 millió határozatot hoztak különféle államigazgatási hatósági ügyekben, ezek több mint kétharmada valamilyen adózással kapcsolatos döntés volt. Az ügyek viszonylag nagyobb csoportját alkotják az egészségügyi és szociális ágazat határozatai: tavaly több mint hatszázezer döntés született. Emellett csaknem kétszázezer építési ügyben is eljártak. Az államigazgatási jogkörben hozott határozat ellen a közigazgatási hivatalhoz lehet jogorvoslattal fordulni, végső esetben pedig a bírói út is nyitva áll a panaszos előtt. A legtöbb fellebbezést - 11 ezret - adóügyben terjesztették be, az építési ügyekben pedig ötezer jogorvoslatot kezdeményeztek. Önkormányzati hatósági ügyekben két és fél millió döntés született, ezek közül csaknem kétmillió esetben különféle szociális támogatásokról, illetve segélyekről határoztak, 470 ezer alkalommal pedig gyámügyekről volt szó. Ezek a polgármester, illetve az önkormányzati testületek hatáskörébe tartoznak, így a határozat ellen a képviselő-testülethez, illetve a bírósághoz lehet fordulni. Az érintettek 13 ezer ügyben terjesztettek be kifogást, amelynek hatására 2500 határozatot visszavontak vagy módosítottak. A képviselő-testületek kétezer esetben részben vagy teljes egészében a panaszosnak adtak igazat, a bíróságok pedig 160 ügyben változtatták meg a határozatot. L. L. K.