Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)

2000-12-16 / 294. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 16., SZOMBAT 5 Újra kezdődnek a gyógyszerártárgyalások? Kedden kormány elé kerül a gyógy­szerárakról szóló hároméves egyezség - értesült lapunk. Mikola István, a le­endő egészségügyi miniszter lapunk­nak lejelentette: hivatalba lépése után minden folyamatban lévő ügyet meg­vizsgál, és ha szükséges, változtat. A múlt héten a gyártók és a kormány­zat képviselői aláírták a gyógyszerárak megállapításáról szóló, a következő há­rom évre érvényes szándéknyilatkozatot. A kedden kormány elé kerülő javaslat szerint a következő években a gyártók készítményeik árában csak az infláció 70 százalékát érvényesíthetik. A megállapo­dással mindkét fél elégedettnek látszott. Mikola István, a leendő egészségügyi miniszter lapunknak kijelentette: hivatal­ba lépése után minden folyamatban lévő ügyet megvizsgál, és ha szükségét látja, kezdeményezi a változtatásokat is. Kér­désünkre, hogy aláírja-e változatlan for­mában a múlt héten nyilvánosságra ho­zott hosszú távú megállapodást, azt felel­te: egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy erről nyilatkozzon. A gyógyszergyártói szövetségek veze­tői elképzelhetetlennek tartják, hogy a kormányzattal már aláírt szándéknyilat­kozattól lényegesen eltérjenek. Orbán István, a Magyar Gyógyszergyártók Or­szágos Szövetségének elnöke szerint a tárgyalás jelenlegi fázisában már nem il­lik visszatáncolni. A hosszú távú ármegállapodást szak­mai körökből is érték bírálatok. Matejka Zsuzsa, az Egészségügyi Kutató Intézet szakértője szerint ha három évre rögzítik az áremelés mértékét, kizárják, hogy a vi­lágban időközben leértékelődött készít­mények olcsóbbá váljanak. A miniszterjelölt, Mikola István az el­múlt napokban adott nyilatkozataiban többször is elmondta: az általa vállalt fel­adatokhoz többletforrásra van szükség, amelynek nagyobb részét az egészségügy üzleti szereplőitől várja. Mások mellett a gyógyszergyártókkal is szeretné a párbe­szédet újra kezdeni. Követendő példaként említette azokat az európai országokat, ahol a nagy gyógyszergyártó cégek a pro­fitjukat megosztják az egészségügyi szek­torral. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint: a vállalatok eddig is részt vállaltak az ágazat gazdasági terheiből. Például a cégek támogatásával zajlik az orvosok szakmai továbbképzése, emellett jelentős összeggel járulnak hozzá a kórházakban zajló gyógyszerek klinikai vizsgálatához. Danó Anna Magyar Polgári Nőfórum alakult Magyar Polgári Nőfórum néven szervezet alakult Budapesten. Bartos Éva, a szervezet elnöke pénteken újságírók előtt kijelentette, hogy a fórum politikai és feminista eszméktől mentes, a hagyományos polgári értékeket képviseli. Bartos jelezte: pártoló tagként szívesen fogadják a férfiakat is fotó: sopronyi gyula Állami támogatásra pályáznak a civil szervezetek A társadalmi szervezetek és közhasznú alapítványok még másfél hónapig, ja­nuár 26-ig pályázhatnak az Országgyű­lésnél működési célú állami támogatás­ra. A parlament a 2001-2002-es költ­ségvetésben évente 350 millió forintot különít el erre a célra. Magyarországon több mint 50 ezer civil szervezetet tartanak nyilván, kö­zülük évente általában ezer részesül ál­lami támogatásban. Ennek oka, hogy az Országgyűlés szigorú feltételekhez köti a támogatás odaítélését. Most csak azok a szervezetek, közhasznú alapítványok pályázhatnak, amelyek tevékenységü­ket országos vagy legalábbis megyei szinten látják el, egészségügyi, ifjúsági, természetvédelmi vagy kulturális fel­adatokat vállalnak. Az igényelhető legnagyobb támoga­tás kétmillió forint lehet, és a pénz kizá­rólag a szervezet működtetésére hasz­nálható fel. Erre a támogatási formára nem pályázhatnak szakszervezetek, ka­marák, önkormányzati társulások, ki­sebbségi szervezetek, egyházak, hiszen utóbbiak más csatornákon keresztül jut­nak állami támogatáshoz. A szigorú feltételek ellenére a parla­ment társadalmi szervezetek bizottsá­gának minden évben komoly fejtörést okoz a pénzek szétosztása. A pályázati kiírásnak megfelelő civil szervezetek ugyanis évente átlagosan hárommilli­­árd forintnyi állami támogatást igényel­nének, ennek csak a töredékére elég a költségvetésben elkülönített összeg. Ezért is különös, hogy a parlament „be­fagyasztotta” a társadalmi szervezetek működési támogatását, hiszen a most szétosztásra kerülő 350 millió forint pontosan megegyezik a tavalyi összeg­gel. I. B. Késik a jövő évi bérajánlás A szakszervezetek 14-16 százalékos emelést javasolnak A szakszervezetek a jövő évi bérek 14- 16 százalékos emelését tartják indo­koltnak, és szorgalmazzák, hogy mi­előbb kezdődjenek meg a tárgyalások a bérajánlásról. A munkáltatók is szorgalmazzák az egyeztetések mielőb­bi megkezdését, de az érdekvédőkénél lényegesen kisebb mértékű emelést tá­mogatnak. A szakszervezetek és a munkaadók is azzal indokolják a 2001. évi keresetek alakulását befolyásoló bérajánlás késését, hogy a szociális partnerek figyelmét az utóbbi időben elsősorban a munka tör­vénykönyvének módosítása körül kiala­kult konfliktus és a minimálbér ügye kö­tötte le. A munkavállalókat képviselő szervezetek - az Autonóm Szakszerveze­tek Szövetségének kezdeményezését elfo­gadva - kialakították bérajánlási javasla­tukat. E szerint indokoltnak tartják, hogy - az infláció várható alakulását figyelem­be véve - 14-16 százalékkal nőjenek a fi­zetések a versenyszférában annak érdeké­ben, hogy a reáljövedelem legalább 4 szá­zalékkal magasabb legyen, mint idén. A helyi béralkukat meghatározza a bér­ajánlás, ezért legkésőbb január közepéig meg kell állapodni annak mértékéről - je­lentette ki Borsik János, az autonómok el­nöke. A 14-16 százalékos emelést reális követelésnek látja, amit indokol a gazda­sági teljesítmény, a termelékenység növe­kedése, a 40 ezer forintos minimálbér miatti feszültség, valamint az uniós fel­zárkóztatási ütem is. Nincs akadálya a béralku megkezdésének - hangsúlyozta a munkaadói oldal soros elnöke, Horváth Gábor. A MOSZ főtitkára az ajánlás mér­tékét túlzónak tartja. A konkrét számokról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, arra számítanak, hogy elfogadha­tó, reálbér-növekedést tartalmazó komp­romisszum születik a kétoldalú bértárgya­láson, amihez a kormány is csatlakozik majd. Úgy véli, az egyezség hatását nem csökkenti, ha a kormány - hasonlóan az ideihez - nem írja alá a megállapodást. Kun J. Erzsébet A kétéves költségvetés előzetes érdekegyeztetésének elmulasztása miatt pert indít a kormány ellen a Közgyűjteményi és Közművelő­dési Dolgozók Szakszervezete. Vadász János elnök kijelentette: megakadályozzák a kormány és a SZEF tervezett hároméves megál­lapodását, ha a kabinet keddi ülé­sén nem dönt a közszféra idei bé­rének korrekciójáról. Figyelmeztető csengetés a kormánynak A kormánynak szóló figyelmeztetésül hétfőn minden iskolában szólaljon meg a csen­gő - indítványozza a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A két érdekvédelmi tömörülés egyben felhívással fordult a köz- és felsőoktatás munkavállalóihoz, szakszervezeti tagságához, hogy december 18-án munkahelyi tiltakozó összejövetelen mondjanak véleményt az idei inflációs veszteséget ellensúlyozó bérkorrekció elmaradásáról, a szükséges kormánydöntés ha­logatásáról. A hétfői tiltakozó akcióhoz csatlakozott az Agrároktatási és Kutatói Dolgozók Szakszervezete (AKDSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Ez az öt szer­vezet néhány napja érdekazonosságon alapuló új szerveződést hozott létre, és az Ok­tatási Uniónak ez lesz az első közös fellépése a kormány ellen. Mint ismeretes, a kabinet korábban megígérte, hogy a pedagógusok fizetését idén az infláció mértékével és a GDP-növekedés felével emeli. Mivel az infláció több lesz a tervezettnél (6 százalék helyett csaknem 10), és a GDP-növekedés is több lesz a várt­nál (4 helyett 5 százalék körül mozog), így a szakszervezetek legalább 5 százalékos további bérkorrekciót tartanak kívánatosnak, méghozzá januárig visszamenőleg. J. B. Sz. Adományokra vár az MVSZ Drasztikus takarékossági intézkedéseket léptetett életbe péntektől Patrubány Mik­lós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, miután a parlament a na­pokban a szervezet szinte teljes költség­­vetési támogatását megvonta. Egyelőre az utazási, a telekommunikációs és a szék­ház működtetésével kapcsolatos kiadáso­kat csökkentik, de később az alkalmazot­tak elbocsátása is szükségessé válhat. Az elnök szerint a költségvetési támogatás megvonása egyenértékű az MVSZ meg­szüntetésére tett kísérlettel. Patrubány pénteken közölte: a vezetőség a magyar társadalomhoz és a külföldi magyar szer­vezetekhez fordul segítségért, számítva mindenki „adakozókészségére”. Az elnök szerint a megválasztásával egyet nem értő elnökségi tagok az elmúlt fél évben sorozatosan keltett botrányok­kal arra játszottak, hogy megszűnjön a szövetség támogatása. Váratlanul érte azonban, hogy miközben a parlamenti el­lenzék és az MDF többségében ellenezte a döntést, a Fidesz és az FKGP - a kor­mánytagok kivételével - megszavazta a pénzmegvonást. Kérdésünkre üzenetérté­­kűnek nevezte, hogy az az FKGP döntött így, amely szeptember végén együttmű­ködési megállapodást kötött az MVSZ- szel. Ebből okulva az MVSZ ezentúl a „civil világ” eszközeivel és támogatásával intézi majd az ügyeit. - Nem kívánunk a kormány és a pártok ellen meneteini, de hozzájuk igazodni sem - jelentette ki. Az elnök visszautasította a Magyar Ál­landó Értekezlet zárónyilatkozatának ki­tételét is, amely szerint a résztvevők „ag­godalmukat fejezik ki az MVSZ-ben ki­alakult helyzet miatt”. Patrubány szerint ugyanígy a kormánypártok belső feszült­ségei, botrányai és korrupciós ügyei is a nyilatkozatba kerülhettek volna. Sz. L. Felújították a Hungária körutat A Bécsi úttól a Lágymányosi hídig közlekedik az 1-es villamos Átadták tegnap az idei év legnagyobb fő­városi közlekedési beruházását, a Köny­ves Kálmán körút bővítésének utolsó sza­kaszát és az 1-es villamos meghosszabbí­tott vonalát. Ezzel befejeződött a tíz kilo­méteres körút kétszer háromsávossá bő­vítése, és péntektől teljes hosszában, a Bécsi úttól a Lágymányosi hídig közleke­dik a körúton az 1-es villamos. A fővárosi önkormányzat összesen több mint 21 milliárd forintot költött a Hungária-gyűrű korszerűsítésére és a vil­lamosvonal meghosszabbítására a Thö­köly út és a lágymányosi Duna-híd kö­zött. Ebből a forrásból épült meg több mint hét kilométer új villamospálya, 260 ezer négyzetméter új út- és járdaburkolat, közel 90 ezer négyzetméternyi zöldterü­let, és 45 kilométer korszerű közműveze­ték. A Hungária körút utolsó 1240 méter hosszú szakaszának építése idén március­ban kezdődött és tegnap fejeződött be. A meghosszabbított villamosvonalon a Kő­bányai útnál, a Vajda Péter utcánál, az Ül­lői útnál és a Mester utcánál új megállók épültek, és megújították a Gyáli útnál és a Névtelen utcánál korábban a 23-as villa­mos megállójaként üzemelő peronokat is. Az 1-es meghosszabbításával megszűnik a 23-as villamosjárat, valamint a 75-ös trolibusz. A Lágymányosi hídnál új HÉV-megálló épült, így a Csepelről érke­zők át tudnak szállni az 1-es villamosra. A villamosvonal építését a jövőben az Etele tér felé folytatják a Hamzsabégi út, a Szerémi út és az Etele út mentén. A Hungária körút mai arculatát is a vá­rosrendezés századfordulón meghatáro­zott szabályozási vonala alakította ki. Az 1960-as években Budapest közlekedés­­fejlesztési terve ismét előtérbe helyezte a körutat. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején két ütemben kívánták megva­lósítani a nagy kapacitású közúti gyűrűt. Tenczer Gábor Röviden felmentették a szabolcsi főjegyzőt A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ön­­kormányzat közgyűlése pénteken felmen­tette Czap Lajos főjegyzőt. Az ülésről ezt megelőzően kivonult a Fidesz-frakció. A főjegyző közölte: nyugdíjba vonulásával összefüggően, a vele történt egyeztetés után mentették fel tisztségéből. Elmondta: három éve túl van már a korhatáron, és most nyugállományba kívánt vonulni. Er­re tekintettel mentették fel a 2001. január 1-jével a munkavégzés alól. (MTI) Fodor támogatja Demszkyt Fodor Gábor ügyvivő szerint az SZDSZ tagságának egységesen fel kell zárkóz­nia Demszky Gábor mögött annak érde­kében, hogy a párt jelentős erőként sze­repeljen a politikában. A politikus, aki a szabad demokraták küldöttgyűlésén a budapesti főpolgármesterrel szemben alulmaradt a pártelnöki posztért folyta­tott küzdelemben, úgy vélekedett: har­mincszázalékos eredménye azt jelenti, hogy az általa képviselt politikai prog­ram határozottan és megkerülhetetlenül jelen van az SZDSZ-ben. (MTI) Pártot alapít a Független Ifjúság Reform Párt néven pártot kíván alakítani januárban az önmagát legitimnek tekintő Független Ifjúság. A korábban a kisgaz­dapárthoz kötődő szervezet főtitkára, Koháry Nándor pénteken lapunknak el­mondta: elsősorban a vidék pártja szeret­nének lenni, a kormányon lévő FKGP és az MDF ugyanis e tekintetben megítélé­sük szerint kudarcot vallott. Szeretnék az FKGP-hez, a KDNP-hez és az MDF-hez kötődő vidékieket megszólítani - közöl­te Koháry. (Munkatársunktól) Integrációs intézkedés Debrecenben A Debreceni Egyetemen a felsőoktatási intézmények integrációjával kapcsolatos új intézkedések lépnek hatályba január elsejétől — mondotta tegnap Fésűs László rektor. Hét könyvtár összevonásával egy­séges könyvtári szerkezetet hoznak létre, és kooperációs központokat kialakítva egységesítik a hasonló profilú oktatást végző tanszékek, intézetek munkáját. Be­jelentette: az egyetem kardiológiai inté­zetét új, 1200 négyzetméteres szárnnyal bővítették. (Debreceni tudósítónktól) Vita egy mátrafüredi telek eladásáról Az ügyészséghez és az állami erdészeti szakszolgálathoz fordul Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsá­gának elnöke egy mátrafüredi önkor­mányzati telek eladása ügyében. Ennek kapcsán kezdeményezi a fákról szóló kor­mányrendelet módosítását is - jelentette be Illés mátrafüredi tájékoztatóján. Az ügy előzménye: a gyöngyösi önkormány­zat ez év tavaszán eladta a mátrafüredi csaknem húsz évvel ezelőtt bezárt strand területét a Kipszer Épületgépészeti Rt.­­nek. A cég vételi szándékot jelentett be a Mátra erdejében folyó Bene-patak partján húzódó teleksávra is. (Tudósítónktól)

Next