Népszabadság, 2000. december (58. évfolyam, 281-304. szám)
2000-12-16 / 294. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2000. DECEMBER 16., SZOMBAT 5 Újra kezdődnek a gyógyszerártárgyalások? Kedden kormány elé kerül a gyógyszerárakról szóló hároméves egyezség - értesült lapunk. Mikola István, a leendő egészségügyi miniszter lapunknak lejelentette: hivatalba lépése után minden folyamatban lévő ügyet megvizsgál, és ha szükséges, változtat. A múlt héten a gyártók és a kormányzat képviselői aláírták a gyógyszerárak megállapításáról szóló, a következő három évre érvényes szándéknyilatkozatot. A kedden kormány elé kerülő javaslat szerint a következő években a gyártók készítményeik árában csak az infláció 70 százalékát érvényesíthetik. A megállapodással mindkét fél elégedettnek látszott. Mikola István, a leendő egészségügyi miniszter lapunknak kijelentette: hivatalba lépése után minden folyamatban lévő ügyet megvizsgál, és ha szükségét látja, kezdeményezi a változtatásokat is. Kérdésünkre, hogy aláírja-e változatlan formában a múlt héten nyilvánosságra hozott hosszú távú megállapodást, azt felelte: egyelőre nincs abban a helyzetben, hogy erről nyilatkozzon. A gyógyszergyártói szövetségek vezetői elképzelhetetlennek tartják, hogy a kormányzattal már aláírt szándéknyilatkozattól lényegesen eltérjenek. Orbán István, a Magyar Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke szerint a tárgyalás jelenlegi fázisában már nem illik visszatáncolni. A hosszú távú ármegállapodást szakmai körökből is érték bírálatok. Matejka Zsuzsa, az Egészségügyi Kutató Intézet szakértője szerint ha három évre rögzítik az áremelés mértékét, kizárják, hogy a világban időközben leértékelődött készítmények olcsóbbá váljanak. A miniszterjelölt, Mikola István az elmúlt napokban adott nyilatkozataiban többször is elmondta: az általa vállalt feladatokhoz többletforrásra van szükség, amelynek nagyobb részét az egészségügy üzleti szereplőitől várja. Mások mellett a gyógyszergyártókkal is szeretné a párbeszédet újra kezdeni. Követendő példaként említette azokat az európai országokat, ahol a nagy gyógyszergyártó cégek a profitjukat megosztják az egészségügyi szektorral. Székely Krisztina, az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesületének elnöke szerint: a vállalatok eddig is részt vállaltak az ágazat gazdasági terheiből. Például a cégek támogatásával zajlik az orvosok szakmai továbbképzése, emellett jelentős összeggel járulnak hozzá a kórházakban zajló gyógyszerek klinikai vizsgálatához. Danó Anna Magyar Polgári Nőfórum alakult Magyar Polgári Nőfórum néven szervezet alakult Budapesten. Bartos Éva, a szervezet elnöke pénteken újságírók előtt kijelentette, hogy a fórum politikai és feminista eszméktől mentes, a hagyományos polgári értékeket képviseli. Bartos jelezte: pártoló tagként szívesen fogadják a férfiakat is fotó: sopronyi gyula Állami támogatásra pályáznak a civil szervezetek A társadalmi szervezetek és közhasznú alapítványok még másfél hónapig, január 26-ig pályázhatnak az Országgyűlésnél működési célú állami támogatásra. A parlament a 2001-2002-es költségvetésben évente 350 millió forintot különít el erre a célra. Magyarországon több mint 50 ezer civil szervezetet tartanak nyilván, közülük évente általában ezer részesül állami támogatásban. Ennek oka, hogy az Országgyűlés szigorú feltételekhez köti a támogatás odaítélését. Most csak azok a szervezetek, közhasznú alapítványok pályázhatnak, amelyek tevékenységüket országos vagy legalábbis megyei szinten látják el, egészségügyi, ifjúsági, természetvédelmi vagy kulturális feladatokat vállalnak. Az igényelhető legnagyobb támogatás kétmillió forint lehet, és a pénz kizárólag a szervezet működtetésére használható fel. Erre a támogatási formára nem pályázhatnak szakszervezetek, kamarák, önkormányzati társulások, kisebbségi szervezetek, egyházak, hiszen utóbbiak más csatornákon keresztül jutnak állami támogatáshoz. A szigorú feltételek ellenére a parlament társadalmi szervezetek bizottságának minden évben komoly fejtörést okoz a pénzek szétosztása. A pályázati kiírásnak megfelelő civil szervezetek ugyanis évente átlagosan hárommilliárd forintnyi állami támogatást igényelnének, ennek csak a töredékére elég a költségvetésben elkülönített összeg. Ezért is különös, hogy a parlament „befagyasztotta” a társadalmi szervezetek működési támogatását, hiszen a most szétosztásra kerülő 350 millió forint pontosan megegyezik a tavalyi összeggel. I. B. Késik a jövő évi bérajánlás A szakszervezetek 14-16 százalékos emelést javasolnak A szakszervezetek a jövő évi bérek 14- 16 százalékos emelését tartják indokoltnak, és szorgalmazzák, hogy mielőbb kezdődjenek meg a tárgyalások a bérajánlásról. A munkáltatók is szorgalmazzák az egyeztetések mielőbbi megkezdését, de az érdekvédőkénél lényegesen kisebb mértékű emelést támogatnak. A szakszervezetek és a munkaadók is azzal indokolják a 2001. évi keresetek alakulását befolyásoló bérajánlás késését, hogy a szociális partnerek figyelmét az utóbbi időben elsősorban a munka törvénykönyvének módosítása körül kialakult konfliktus és a minimálbér ügye kötötte le. A munkavállalókat képviselő szervezetek - az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének kezdeményezését elfogadva - kialakították bérajánlási javaslatukat. E szerint indokoltnak tartják, hogy - az infláció várható alakulását figyelembe véve - 14-16 százalékkal nőjenek a fizetések a versenyszférában annak érdekében, hogy a reáljövedelem legalább 4 százalékkal magasabb legyen, mint idén. A helyi béralkukat meghatározza a bérajánlás, ezért legkésőbb január közepéig meg kell állapodni annak mértékéről - jelentette ki Borsik János, az autonómok elnöke. A 14-16 százalékos emelést reális követelésnek látja, amit indokol a gazdasági teljesítmény, a termelékenység növekedése, a 40 ezer forintos minimálbér miatti feszültség, valamint az uniós felzárkóztatási ütem is. Nincs akadálya a béralku megkezdésének - hangsúlyozta a munkaadói oldal soros elnöke, Horváth Gábor. A MOSZ főtitkára az ajánlás mértékét túlzónak tartja. A konkrét számokról egyelőre nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, arra számítanak, hogy elfogadható, reálbér-növekedést tartalmazó kompromisszum születik a kétoldalú bértárgyaláson, amihez a kormány is csatlakozik majd. Úgy véli, az egyezség hatását nem csökkenti, ha a kormány - hasonlóan az ideihez - nem írja alá a megállapodást. Kun J. Erzsébet A kétéves költségvetés előzetes érdekegyeztetésének elmulasztása miatt pert indít a kormány ellen a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete. Vadász János elnök kijelentette: megakadályozzák a kormány és a SZEF tervezett hároméves megállapodását, ha a kabinet keddi ülésén nem dönt a közszféra idei bérének korrekciójáról. Figyelmeztető csengetés a kormánynak A kormánynak szóló figyelmeztetésül hétfőn minden iskolában szólaljon meg a csengő - indítványozza a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ). A két érdekvédelmi tömörülés egyben felhívással fordult a köz- és felsőoktatás munkavállalóihoz, szakszervezeti tagságához, hogy december 18-án munkahelyi tiltakozó összejövetelen mondjanak véleményt az idei inflációs veszteséget ellensúlyozó bérkorrekció elmaradásáról, a szükséges kormánydöntés halogatásáról. A hétfői tiltakozó akcióhoz csatlakozott az Agrároktatási és Kutatói Dolgozók Szakszervezete (AKDSZ), a Magyar Közoktatási és Szakképzési Szakszervezet (MKSZSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) is. Ez az öt szervezet néhány napja érdekazonosságon alapuló új szerveződést hozott létre, és az Oktatási Uniónak ez lesz az első közös fellépése a kormány ellen. Mint ismeretes, a kabinet korábban megígérte, hogy a pedagógusok fizetését idén az infláció mértékével és a GDP-növekedés felével emeli. Mivel az infláció több lesz a tervezettnél (6 százalék helyett csaknem 10), és a GDP-növekedés is több lesz a vártnál (4 helyett 5 százalék körül mozog), így a szakszervezetek legalább 5 százalékos további bérkorrekciót tartanak kívánatosnak, méghozzá januárig visszamenőleg. J. B. Sz. Adományokra vár az MVSZ Drasztikus takarékossági intézkedéseket léptetett életbe péntektől Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) elnöke, miután a parlament a napokban a szervezet szinte teljes költségvetési támogatását megvonta. Egyelőre az utazási, a telekommunikációs és a székház működtetésével kapcsolatos kiadásokat csökkentik, de később az alkalmazottak elbocsátása is szükségessé válhat. Az elnök szerint a költségvetési támogatás megvonása egyenértékű az MVSZ megszüntetésére tett kísérlettel. Patrubány pénteken közölte: a vezetőség a magyar társadalomhoz és a külföldi magyar szervezetekhez fordul segítségért, számítva mindenki „adakozókészségére”. Az elnök szerint a megválasztásával egyet nem értő elnökségi tagok az elmúlt fél évben sorozatosan keltett botrányokkal arra játszottak, hogy megszűnjön a szövetség támogatása. Váratlanul érte azonban, hogy miközben a parlamenti ellenzék és az MDF többségében ellenezte a döntést, a Fidesz és az FKGP - a kormánytagok kivételével - megszavazta a pénzmegvonást. Kérdésünkre üzenetértékűnek nevezte, hogy az az FKGP döntött így, amely szeptember végén együttműködési megállapodást kötött az MVSZ- szel. Ebből okulva az MVSZ ezentúl a „civil világ” eszközeivel és támogatásával intézi majd az ügyeit. - Nem kívánunk a kormány és a pártok ellen meneteini, de hozzájuk igazodni sem - jelentette ki. Az elnök visszautasította a Magyar Állandó Értekezlet zárónyilatkozatának kitételét is, amely szerint a résztvevők „aggodalmukat fejezik ki az MVSZ-ben kialakult helyzet miatt”. Patrubány szerint ugyanígy a kormánypártok belső feszültségei, botrányai és korrupciós ügyei is a nyilatkozatba kerülhettek volna. Sz. L. Felújították a Hungária körutat A Bécsi úttól a Lágymányosi hídig közlekedik az 1-es villamos Átadták tegnap az idei év legnagyobb fővárosi közlekedési beruházását, a Könyves Kálmán körút bővítésének utolsó szakaszát és az 1-es villamos meghosszabbított vonalát. Ezzel befejeződött a tíz kilométeres körút kétszer háromsávossá bővítése, és péntektől teljes hosszában, a Bécsi úttól a Lágymányosi hídig közlekedik a körúton az 1-es villamos. A fővárosi önkormányzat összesen több mint 21 milliárd forintot költött a Hungária-gyűrű korszerűsítésére és a villamosvonal meghosszabbítására a Thököly út és a lágymányosi Duna-híd között. Ebből a forrásból épült meg több mint hét kilométer új villamospálya, 260 ezer négyzetméter új út- és járdaburkolat, közel 90 ezer négyzetméternyi zöldterület, és 45 kilométer korszerű közművezeték. A Hungária körút utolsó 1240 méter hosszú szakaszának építése idén márciusban kezdődött és tegnap fejeződött be. A meghosszabbított villamosvonalon a Kőbányai útnál, a Vajda Péter utcánál, az Üllői útnál és a Mester utcánál új megállók épültek, és megújították a Gyáli útnál és a Névtelen utcánál korábban a 23-as villamos megállójaként üzemelő peronokat is. Az 1-es meghosszabbításával megszűnik a 23-as villamosjárat, valamint a 75-ös trolibusz. A Lágymányosi hídnál új HÉV-megálló épült, így a Csepelről érkezők át tudnak szállni az 1-es villamosra. A villamosvonal építését a jövőben az Etele tér felé folytatják a Hamzsabégi út, a Szerémi út és az Etele út mentén. A Hungária körút mai arculatát is a városrendezés századfordulón meghatározott szabályozási vonala alakította ki. Az 1960-as években Budapest közlekedésfejlesztési terve ismét előtérbe helyezte a körutat. A hatvanas évek végén, hetvenes évek elején két ütemben kívánták megvalósítani a nagy kapacitású közúti gyűrűt. Tenczer Gábor Röviden felmentették a szabolcsi főjegyzőt A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat közgyűlése pénteken felmentette Czap Lajos főjegyzőt. Az ülésről ezt megelőzően kivonult a Fidesz-frakció. A főjegyző közölte: nyugdíjba vonulásával összefüggően, a vele történt egyeztetés után mentették fel tisztségéből. Elmondta: három éve túl van már a korhatáron, és most nyugállományba kívánt vonulni. Erre tekintettel mentették fel a 2001. január 1-jével a munkavégzés alól. (MTI) Fodor támogatja Demszkyt Fodor Gábor ügyvivő szerint az SZDSZ tagságának egységesen fel kell zárkóznia Demszky Gábor mögött annak érdekében, hogy a párt jelentős erőként szerepeljen a politikában. A politikus, aki a szabad demokraták küldöttgyűlésén a budapesti főpolgármesterrel szemben alulmaradt a pártelnöki posztért folytatott küzdelemben, úgy vélekedett: harmincszázalékos eredménye azt jelenti, hogy az általa képviselt politikai program határozottan és megkerülhetetlenül jelen van az SZDSZ-ben. (MTI) Pártot alapít a Független Ifjúság Reform Párt néven pártot kíván alakítani januárban az önmagát legitimnek tekintő Független Ifjúság. A korábban a kisgazdapárthoz kötődő szervezet főtitkára, Koháry Nándor pénteken lapunknak elmondta: elsősorban a vidék pártja szeretnének lenni, a kormányon lévő FKGP és az MDF ugyanis e tekintetben megítélésük szerint kudarcot vallott. Szeretnék az FKGP-hez, a KDNP-hez és az MDF-hez kötődő vidékieket megszólítani - közölte Koháry. (Munkatársunktól) Integrációs intézkedés Debrecenben A Debreceni Egyetemen a felsőoktatási intézmények integrációjával kapcsolatos új intézkedések lépnek hatályba január elsejétől — mondotta tegnap Fésűs László rektor. Hét könyvtár összevonásával egységes könyvtári szerkezetet hoznak létre, és kooperációs központokat kialakítva egységesítik a hasonló profilú oktatást végző tanszékek, intézetek munkáját. Bejelentette: az egyetem kardiológiai intézetét új, 1200 négyzetméteres szárnnyal bővítették. (Debreceni tudósítónktól) Vita egy mátrafüredi telek eladásáról Az ügyészséghez és az állami erdészeti szakszolgálathoz fordul Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának elnöke egy mátrafüredi önkormányzati telek eladása ügyében. Ennek kapcsán kezdeményezi a fákról szóló kormányrendelet módosítását is - jelentette be Illés mátrafüredi tájékoztatóján. Az ügy előzménye: a gyöngyösi önkormányzat ez év tavaszán eladta a mátrafüredi csaknem húsz évvel ezelőtt bezárt strand területét a Kipszer Épületgépészeti Rt.nek. A cég vételi szándékot jelentett be a Mátra erdejében folyó Bene-patak partján húzódó teleksávra is. (Tudósítónktól)