Népszabadság, 2002. június (60. évfolyam, 126-150. szám)
2002-06-13 / 136. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2002. JÚNIUS 13., CSÜTÖRTÖK 5 Ellehetetlenül Lipótmező? Folytatás az 1. oldalról A tető ázik, a fűtés korszerűtlen, a csapokat az orvosok rendre saját költségükre javíttatják meg. Az eladósodás okait a főigazgató elsősorban abban látja, hogy mind a pszichiátria, mind pedig a neurológia alulfinanszírozott orvosi terület, azaz kevesebb pénzt kapnak tevékenységükért az ellátást finanszírozó egészségbiztosítótól, mint amennyibe a kezelések-beavatkozások valójában kerülnek. Jelentősen hozzájárultak azonban a gazdaságilag csaknem kezelhetetlen helyzethez olyan rossz szerződések is, melyek az intézmény helyett annak beszállítóit hozták kedvező helyzetbe. Nagy professzor szerint változtatni kell a gazdaságilag az OPNI-hoz tartozó Országos Alkohológiai Intézet helyzetén is, amely ma különféle okok miatt a Budai Drogambulanciával együtt a főváros I. kerületében lévő Hattyúházban bérleti díjat fizetve működik, miközben korábbi helye az intézetben üresen áll. Ugyancsak megoldandó az intézet informatikai fejlesztése, ma ugyanis az OPNI-ban csak egymástól elszigetelten működnek számítógépek, így nem tudható például, hogy egy-egy betegellátó osztályon mire mennyit költenek. Nagy Zoltán munkatársunknak elmondta: kinevezése óta számos területen igyekeztek már gazdaságosabbá tenni működésüket. Megszüntették a szerződéses részállásokat, s megváltak a nyugdíjaskorú kollégáktól, annak ellenére, hogy nemrégiben például kényszerből terven felüli takarítás miatt szüneteltették az intenzív osztály működését, hogy a túlterhelt nővérek és orvosok kipihenhessék magukat. Megkezdték a szerződések felülvizsgálatát, s tárgyalásokat kezdtek legnagyobb beszállítóikkal az adósság átütemezése érdekében. Mindezek ellenére a főigazgató úgy látja, az egészségügyi tárca anyagi segítsége nélkül csődbe jut a két egyetemi tanszéket is integráló intézmény, amelyben jelenleg már ellenszolgáltatás nélkül működtetik az orvosok a betegeknek esetleg szükséges nőgyógyászati, gégészeti, sebészeti szakrendeléseket. Köbli Anikó Lipótmező, főbejárat fotó: Kovács bence Nem mindenkié a vakáció Az általános és középiskolai diákok két és fél százaléka évet ismétel Mintegy másfél millió diák számára köszönt be hamarosan a vakáció: az iskolák egy részében most pénteken, máshol jövő hét szerdán ér véget a tanítás. Nem minden tanuló örülhet azonban e napnak több mint 37 ezren kényszerülnek évfolyamismétlésre. Holnap felkerül a táblákra a csaknem két és fél hónapos vakáció kezdetét jelző V betű azokban az iskolákban, ahol augusztus 29-én kezdték az idei tanévet. Ezeknek az iskoláknak a diákjai három nappal hosszabb szünidőt élvezhetnek az idén, mint azon intézményekbe járó társaik, ahol szeptember 3-a volt az első tanítási nap. Az idei tanév ugyanis nem egy időben kezdődött: a közoktatási intézmények és a fenntartók eldönthették: augusztus végén vagy szeptember elején ültetik-e be a gyerekeket az iskolapadba. Az oktatási tárca akkori vezetésének tájékoztatása szerint a többség a korábbi kezdést választotta. A következő tanév viszont egységesen szeptember 2-án, hétfőn kezdődik majd, és június második hetének utolsó munkanapján fejeződik be. Ezáltal a 185 napból álló tanév le is rövidül: hoszszát minden évben a tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet határozza majd meg. Az utolsó tanítási nap boldogsággal tölti el a diákok többségét - nem mindenki örülhet azonban felszabadultan a vakációnak. A szaktárca előzetes adatai szerint több mint 37 ezer diáknak újra ki kell járnia azt az osztályt, amelybe éppen járt. A legnagyobb arányú bukás a szakiskolákban várható: itt a diákok 5,2 százaléka, összesen 6450 tanuló kénytelen évet ismételni. Ezt követik a szakközépiskolások: itt összesen 7689 tanulónak, a diákok 3,2 százalékának kell évet ismételnie. Az általános iskolákban az arányokat tekintve kicsit jobb a helyzet: a kisiskolások 2,3 százaléka, több mint húszezer gyerek járja újra jövőre valamelyik osztályt. A legjobb eredményeket a gimnazisták produkálták idén: ebben az iskolatípusban „csak” 1,4 százalékos a bukási arány, ami 2624 diákot érint. A statisztikai adatokból kitűnik: a tanulók a legnehezebben az iskolatípus-váltást viselik: a gimnáziumokban a kezdő, 9. évfolyamon a legmagasabb, 2,8 százalékos a bukási arány. A szakközépiskolák ugyanezen osztályában is átlagon felüli az évismétlés: a diákok 6,4 százalékát érinti. A szakközépiskolák 9. osztályába lépve pedig még ennél is nehezebben állják meg helyüket a diákok: 11,6 százalékukat kötelezték évismétlésre. De nemcsak az általános iskolákból kikerülve ugrik meg hirtelen a bukások száma. Nehéznek bizonyul az elemi első osztálya is: ezen az évfolyamon 4,2 százalék az évismétlők aránya. Nem könnyű a diákoknak az általános iskola felsőbb tagozataiba lépés sem: ötödikben és hetedikben a tanulók 2,7 százaléka bukik meg, hatodikban pedig 3 százalékuk. A statisztikákból azonban az is látszik, hogy a végzős évfolyamokról már az összes iskolatípusban könnyebben „kieresztik” a diákokat. ÉVFOLYAMISMÉTLŐK SZÁMA ISKOLATÍPUSONKÉNT - 2001/2002-ES TANÉV, ELŐZETES ADATOK (A táblázat a felnőttoktatás és a gyógypedagógiai Intézményekben tanulók adatait nem tartalmazza) Iskolatípus Tanulók száma Évfolyamismétlők száma Évfolyamismétlők százaléka Általános Iskola 905 932 204 09 2,3 Gimnázium 182 016 2614 1,4 Szakközépiskola 238 586 7689 3,2 Szakiskola 123 951 6450 5,2 Nyári munka: csak 15 éven felülieknek Míg év közben zömében egyetemisták és főiskolások vállalnak tanulmányaik mellett munkát, addig nyáron inkább középiskolás diákok próbálnak némi zsebpénzre szert tenni. A szervezett munkakeresés sikerességét mutatja, hogy az iskolaszövetkezetek taglétszáma és árbevétele évről évre nő. Bár a diákmunka nem számít szezonális nyári tevékenységnek - hiszen sok főiskolás, egyetemista év közben is dolgozik -, a vakáció idején egyre több középiskolás érzi szükségét valamilyen kereseti lehetőségnek. Tizenöt éves kor alatt azonban nem vállalhatnak munkát: munkaviszonyt csak a tizenötödik életévüket már betöltött, nappali tagozatos tanulók létesíthetnek a nyári szünet idejére - tizenhat éves korig a törvényes képviselő hozzájárulása is szükséges. A fiatalkorúak naponta legfeljebb nyolc órát, hetente 40 órát dolgozhatnak, éjszakai munkát - 22 és 6 óra között - egyáltalán nem végezhetnek. A munkavállaló diákoknak írásos munkaszerződést kell kötniük a munkaadóval, amelynek tartalmaznia kell a munkavégzés helyét, idejét, időtartamát, a munkakört, illetve a bérezést. A kellemetlen helyzetek kiküszöbölése érdekében érdemes iskolaszövetkezeteken keresztül munkát vállalni. Ebben az esetben ugyanis a diákok nem közvetlenül a céggel, hanem az iskolaszövetkezettel szerződnek, így ha a munkaadó esetleg nem akarna fizetni, az nem érinti a diákot, az iskolaszövetkezet ugyanis mindenképpen fizet a ledolgozott órák után - mondta el Kott Zoltán, az Universitas és a Meló-Diák Iskolai Szövetkezet vezetője. A munkaadók elsősorban azokon a területeken alkalmaznak diákokat, ahol nem számítható ki előre a szükséges létszám, de követelmény a gyors és megbízható munkavégzés. Így gyakori feladat a csomagolás, termékátcímkézés, borítékolás, szoftvertesztelés, de rengeteg hallgató dolgozik adatbeviteli, irodai és más adminisztratív területeken. Tóth Sándor, a Műegyetemi Iskolaszövetkezet médiareferense közölte: a nyári időszakban megszaporodnak a telefonügyeletesi, recepciós munkakörök, a titkárnői, az irodai kisegítői, ügyeletes jellegű munkák. Az órabérek 350-400 forintnál kezdődnek, szakmai munkáknál, például tolmácsolásnál vagy fordításnál azonban az 1500-2000 forintot is elérhetik. Varga Dóra Gáláns volt A veszteségekkel küzdő Magyar Televízió jelentős bevételekről lemondva, messze a piaci árak alatt, szinte ingyen engedett át archívumából 120 órányi anyagot a Millenáris Kht.-nek. A Millenáris Park működtetőjétől ugyanakkor a tévé darabonként kétmillió forintért olyan felvételeket vett meg, amelyeket a társaság saját fomtára számára készített - derül ki a lapunk által most megismert szerződésekből. Szinte semmilyen hasznot nem hozott az MTV-nek az archívumához beérkezett eddigi legnagyobb megrendelés. A Millenáris Kht. alkotásonként száz forintért vetíthette le az MTV filmtárából beszerzett produkciókat. A Mendreczky Károly tévéelnök által tavaly májusban aláírt szerződés szerint a köztévé vállalta a megrendelt produkciók kikeresését, átírását, és ehhez kazettákat is biztosított. Az MTV egy átlagos megrendelő esetén külön pénzt kér az anyagok kikutatásáért, az átírásért - a kazettára másolása percenként 500-700 forint -, és jogdíjat is kell fizetni, melynek összegét nyilvános vetítések esetén külön megállapodás alapján állapítja meg. Ehhez képest az archívum munkatársai munkadíjként mindösszesen 2,5 millió forintot kaptak a kht.-től. Az MTV-ben Szenes Andrea alelnöki tanácsadójaként Wermer András közbenjárt azért, hogy a tévé megkösse a megállapodást. Ezt Wermer kedden bíróság előtt jelentette ki. Orbán Viktor nem hivatalos tanácsadója - mint arról korábban beszámoltunk - üzletileg érdekelt volt a Millenáris Park felépítésében és üzemeltetésében is. A Wermer által támogatott szerződés első változatát azonban az előző tévéelnök, Szabó László Zsolt nem volt hajlandó aláírni, mert azt a tévé számára előnytelennek ítélte. A tervezetnek a része volt az is, hogy az MTV százmillió forintért megvásárolja száz, a Millenáris Parkban tartott rendezvény közvetítését. Szabó távozása után a közvetítésekről végül szintén Mendreczky írt alá szerződést. A feltételek azonban a korábbinál rosszabbak. Egy lapunk által megismert szerződés szerint az átvett anyagok darabjáért a korábbi ár dupláját, kétmillió forintot fizetett a köztévé. A felvételeket abból a tárból vette meg a tévé, amelyeket a Millenáris Kht. saját magának készíttetett. A társaság mindeddig 400 millió forintért rögzített eseményeket, a felvételeket az Ezüsthajó Kft. készítette. A programokról 25 perces összefoglalók is készültek, amelyekből 900 ezer forintos áron 15-öt rendelt meg a tévéelnök. Haszán Zoltán az MTV a Millenárissal Stratégia és etika a választási kampányban Hol a határ? címmel kétnapos tudományos konferencia kezdődött szerdán Budapesten, a Közép-európai Egyetemen (CEU), ahol politológusok, történészek, médiakutatók és szociológusok, kampánymenedzserek próbálták meg tudományos alapossággal feltárni a 2002-es országgyűlési választások kampánystratégiai és etikai tanulságait. A tanácskozást egyebek között a CEU, a Nyílt Társadalom Archívum és a Nyilvánosság Klub szervezte, s egyik médiatámogatója a Népszabadság volt FOTÓ: KOVÁCS BENCE A Happy End panasszal élt a házkutatás miatt MUNKATÁRSUNKTÓL A Miniszterelnöki Hivatal (MeH) és a Fidesz közeli Happy End Kft., illetve az Ezüsthajó Kft. között létrejött szerződésekkel összefüggésben hűtlen kezelés miatt indított büntetőeljárás keretében az Állami Számvevőszék (ÁSZ) és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) revizorainak meghallgatásával megkezdődtek a kihallgatások — tudta meg a Népszabadság. A rendőrök elsősorban arról faggatják a szakértőket, hogy a korábbi ÁSZ- és Kehi-vizsgálatok milyen körülmények között zajlottak, milyen iratokat kaptak meg az ellenőrök, és melyek hiányoztak már korábban is. A Happy End Kft. jogi képviselője ugyanakkor panaszt nyújtott be a Fővárosi Főügyészségre a cég telephelyén és könyvelőjénél a múlt héten végrehajtott házkutatás ténye és annak végrehajtási módja ellen. Információink szerint a panaszt az ügyészség még nem bírálta el, és a panasznak nincs halasztó hatálya a rendőrség soron következő nyomozati cselekményeire. Röviden ismét volt szerdai Orbán-interjú A közszolgálati Kossuth rádió szerda reggeli műsorában interjú hangzott el Orbán Viktor volt miniszterelnökkel. Zentai Péter, a rádió washingtoni tudósítója annak kapcsán beszélgetett a politikussal, hogy a Fidesz képviseletében részt vett a Nemzetközi Demokratikus Unió tanácskozásán. A szerdai beszélgetéssel kapcsolatban Hollós János rádióalelnök, a rendszeressé vált Orbáninterjúk kérdezője lapunknak elmondta: nem volt tudomása arról, hogy az adásban megszólaltatják a volt kormányfőt, ez a napi szerkesztő döntése volt. Arról egyelőre nincs megállapodás, hogy Medgyessy Péter miniszterelnök rendszeresen jelentkezik-e a rádióban. (H. Z.) Kiváló kutatóközpontok Az Európai Unió tagjelölt országaiban működő 34 kiemelt nemzeti kutatóközpont, úgynevezett Kiválósági Központ vezetői tanácskoztak tegnap a Magyar Tudományos Akadémián. A Kiválósági Központ cím elnyerésére a 12 tagjelölt államból 185-en pályáztak, ebből a brüsszeli zsűri 34 kutatóhelyet, köztük hat magyar intézetet választott ki. A 2001-től 2003-ig tartó egyszeri program keretében a magyar intézetek 5 millió eurót kapnak. Kroó Norbert, az MTA főtitkára szerint Közép-Európában a nyugat-európai átlagnál szorosabb tudományos kooperációra van szükség. (Ö. Z.) Wesley: pernyertes tanárok Jogerősen pert vesztett Iványi Gábor, a Wesley János Lelkészképző Főiskola főigazgatója a szociális munkás szak korábbi szakvezetőjével és a kar elbocsátott tanáraival szemben. A döntésről az egyik elbocsátott oktató, Havas Gábor tájékoztatta lapunkat. Iványi 1999 szeptemberében bocsátotta el a szak főállású oktatóit arra hivatkozva, hogy azok szembeszegültek a főiskolán folyó átszervezéssel. A diákok utcai demonstrációkon is kifejezték tiltakozásukat. A bíróság szerint a főigazgató és a tanári kar közötti konfliktus azért mérgesedett el, mert a főiskola nem megfelelően bonyolította le az átszervezést. A felperesek nem akadályozták a szervezeti struktúra átalakítását. A per során a főiskola nem tudta bizonyítani, hogy a volt oktatók lázították volna a diákokat. (Munkatársunktól) Ifjúsági innovációs díjak Tegnap adták át a 2001/2002. tanévre meghirdetett XI. országos ifjúsági tudományos és innovációs verseny díjait. A Magyar Innovációs Szövetség, az Oktatási Minisztérium és a Duna Televízió által meghirdetett versenyre 113- an jelentkeztek. Első díjat nyert Csiky Gábor Miklós, a monori József Attila Gimnázium, Mészáros Lívia, az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium, illetve Illés Dávid és Simkó Gábor, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium tanulóinak pályázata. A legjobbak részt vesznek az Európai Fiatal Tudósok versenyének szeptemberi bécsi döntőjén. (O. Z.) Az Alba Kör az AB-hoz fordult Az Alkotmánybírósághoz fordult az Alba Kör, mert meggyőződésük szerint az alkotmányos jogegyenlőség elvét sérti az a jogi szabályozás, amely csak a kétgyermekes sorkatonákat mentesíti a sorkatonai szolgálat alól, a kétgyermekes polgári szolgálatosokat viszont nem - mondta Báti Márk, a szervezet ügyvivője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján. Hozzátette: örömmel fogadták, hogy a két gyermeket nevelő apákat 2001. július 18-tól már nem hívják be sorkatonának, illetve, ha a katonai szolgálat közben születik meg második gyermekük, azonnal leszerelhetnek. Közlése szerint szervezetük magától értetődőnek gondolja, hogy a katonai és a polgári szolgálat egyenértékű, és azonos alkotmányos kötelezettségből erednek. (MTI) Átutalták az első 30 ezer dollár Információink szerint a kultusztárca átutalt a Főpolgármesteri Hivatalnak 30 ezer dollárt. Ez az egyhavi „bánatpénz” azért, mert a híres-hírhedt Erzsébet téri gödörben nem fejezték be határidőre, április 15-ére az előző kormány által az oda tervezett és már készülőben lévő Nemzeti Színház helyére erőszakolt parkot, üzletközpontot és mélygarázst. A szerződés szerint a minisztérium havonta 30 ezer dollárt köteles fizetni a Főpolgármesteri Hivatalnak egészen addig, amíg az önkormányzat át nem veheti a teljesen befejezett létesítményt. (Népszabadság)