Népszabadság, 2003. december (61. évfolyam, 279-303. szám)
2003-12-02 / 280. szám
NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. DECEMBER 2., KEDD 5 Kórháztörvény: aggodalmak és befektetők Egy hazai laborvállalkozás, a Prodia Rt. négy kórház üzemeltetésére pályázik. Mi történhet a különféle vállalkozási formákban működő gyógyszertárakkal, laboratóriumokkal, műveseállomásokkal, ha a Munkáspártnak a kórháztörvény ellen indított aláírás-gyűjtési akcióját esetleg sikeres népszavazás zárná? Érdemes-e ebben a helyzetben bárkinek belevágnia az egészségügy privatizációjába? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a választ a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók első országos konferenciája. Tilk Péter, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar alkotmányjogi tanszékének tanársegédje felszólalásában azt hangsúlyozta: jóslásra vállalkozna, aki ezekre a kérdésekre válaszolni próbál. - Egy esetleg sikeres népszavazás szabályozatlan helyzethez vezethetne, ami senkinek a javát nem szolgálná - nyilatkozta lapunknak Kollányi Gábor, a Humán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesületének elnöke. Az aggodalmak ellenére a Kollányi Gábor által vezetett Prodia Rt. három - a kiskunhalasi, a dunaújvárosi és a Veszprém megyei kórház, valamint a százhalombattai szakrendelő üzemeltetésére is pályázik - értesült lapunk. A cég vezetője szerint semmi okuk elállni a több milliárd forintos befektetéstől, hiszen - miként mondta - a körülmények csak lassíthatják, de meg nem állíthatják az egészségügy piacosítását. Hasonlóan vélekedett a fórumon Kökény Mihály szakminiszter is, aki úgy vélte: önkormányzati alapjogokat sért és megkérdőjelezi a rendszerváltás értelmét a Munkáspárt, amelynek akciója „tagadja az egészségügyben a magánszektor szerepét, ami meglehetősen korszerűtlen másfél évtizeddel a rendszerváltás után". - Csak bizonyos területeken lehet jövője a magánszolgáltatásnak - hangsúlyozta a rendezvényen Frajna Imre, a Fidesz egészségpolitikusa. DANDANNA Távozott Veszprém megye főkapitánya Az országos rendőrfőkapitány javaslatára november 30-i hatállyal a belügyminiszter visszavonta Sutka Sándor dandártábornok, Veszprém megye rendőrfőkapitányának megbízását, és nyugállományba helyezte. A döntést Sutka személyi és családi körülményeire tekintettel hozták meg - olvasható az ORFK internetes oldalán. Sutka saját közleményét is közzétetette, amelyben a családja Veszprémbe költöztetésével összefüggő nehézségeket hangsúlyozta. Utóda - megbízással - Horváth Endre ezredes, a főkapitányság jelenlegi közbiztonsági igazgatója lett. Sutka korábban Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitánya volt, s a nyári főkapitányváltások idején helyezték át a Veszprém megyei főkapitányság élére, ahonnan az ő lenevezésével egy időben állították fel Kis Mihály dandártábornokot. Néhány héttel beiktatása után azonban a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal őrizetbe vette a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és gazdasági igazgatóját. Őket néhány hétre a bíróság le is tartóztatta. A BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának feljelentése alapján az ügyészség azért indított eljárást a két főtiszt ellen, mert megalapozott gyanú merült fel azzal kapcsolatban, hogy éveken át hatalmukkal visszaélve jogtalan előnyt biztosítottak barátaiknak és önmaguknak. A gyanúsítások nevetségesen olcsó áron bérbe adott ingatlanokról szóltak, s arról, hogy az egyik vállalkozó azért, hogy lánya állást kapjon a rendőrségen, kisebb disznótort rendezett a főrendőrök számára. A legsúlyosabb vádpont szerint a térítés ellenében végzett rendőri szolgáltatásokért kapott pénzt nem a rendőrség számlájára fizettették be, hanem a vezetőkhöz közel álló alapítványokéra. Mivel a két vezető a nekik tulajdonított bűncselekmények jelentős részét Sutka főkapitánysága idején követte el, sokan már a nyomozás kezdetén felvetették, hogy nem volt-e hiba Veszprém megyei főkapitánnyá kinevezni Sutkát, ahelyett, hogy a fegyelmi felelősségét vizsgálnák. F. GY. A. Sérült üveg és éjszakai telefon A rendőrség szerint túlzóak Lomnici Zoltán állításai bírók megtámadásáról A rendőrségtől kapott tájékoztatás fényében túlzónak tűnhet Lomnici Zoltán közelmúltban napvilágot látott nyilatkozata, amelyben a jogrendet érzi veszélyeztetve a bírák ellen a közelmúltban végrehajtott támadások miatt. Egyetlen eset is sok, az erőszak, a fenyegetés, a durvaság elfogadhatatlan, ezek ellen fel kell lépni - szögezte le az Mtinek hétfőn Kecskeméten Lomnici Zoltán a bírák személye, vagyona ellen történt támadások kapcsán. „Bíró személye, vagyona, illetve bírósági épület ellen évente tíz-tizenöt olyan támadás történik, amely bizonyítottan vagy feltételezhetően öszszekapcsolható a bírói tevékenységgel" - közölte a főbíró a Bács-Kiskun megyei összbírói értekezletet követő sajtótájékoztatón. „Biztosan állítom - mondta -, hogy az ítélkezésben a bírókat a fenyegetések, az atrocitások nem befolyásolják, egyelőre nincs jele félelemre visszavezethető pályaelhagyásnak." A Legfelsőbb Bíróság elnöke nemrég még úgy fogalmazott a távirati irodának: „Súlyos támadás ért a Hegedűs-perben eljáró tanács elnökén kívül az utóbbi időben egy magas rangú fővárosi bírót, és zaklatták a szegedi roma testvérpár kártérítési ügyében ítélkező bírónőt." Lomnici hozzátette: fontos, hogy a bíróságok ítéleteit bárki szabadon vitathassa, kritizálhassa, a szélsőséges megnyilvánulások azonban veszélyesek, a verbális erőszak könnyen átcsaphat fizikai erőszakba - mondta s arra figyelmeztetett, hogy a bírák elleni támadások a jogrendet veszélyeztetik. A bírók elleni súlyos támadások közé sorolt esetek egyike a közelmúltban történt Nyékládházán. Az ifjabb Hegedűs Lórántot felmentő bírói tanács elnöke lakásának ablaka megsérült. Lomnici szerint az egy méter 80 centi magasságban lévő ablakon kerek lyuk látszik, körülötte kagylós törés. Egyedné Novodonszki Éva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság sajtóreferense a Népszabadság megyei tudósítójának azt mondta: ma még nemcsak azt nem lehet tudni, hogy ki és miért, hanem azt sem, hogy mikor és mivel lőttek az ablakra. Lomnici az illetékes bíróság elnökére hivatkozva azt mondta: feltehetően flóbertpisztolyból, légpuskából vagy más eszközből lőttek. Garamvölgyi László kommunikációs igazgató az ORFK illetékes vezetőire hivatkozva ugyanakkor azt mondta: a dupla üvegű ablak külső üvegtábláján látható sérülés akár kőfelverődéstől is származhatott. Az ablak belső üvegtáblája sértetlen. A VII. kerületben leütött bíró támadóit a BRFK rablási osztálya keresi. Az ismeretlen mindenestől elvitte a bíró táskáját, tehát nemcsak kulcsait és bírósági mágneses belépőkártyáját, igazolványát. Mivel aznap a közelben hasonló módon kiraboltak egy másik járókelőt is, a rendőrség sorozatrablás áldozatának tekinti a bírót is. A szegedi roma testvérpár kártérítési ügyében eljáró bíró nem tett bejelentést amiatt, hogy zaklatták volna, ezért eljárás sem indulhatott az ügyben - mondta Garamvölgyi. Csak munkahelyén mondta el, hogy valaki egy hét alatt kétszer is felhívta éjszaka, de nem szólt bele a telefonba. A bíró ezek után megváltoztatta a telefonszámát. FEKETE GY. ATTILA Bozóky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke és Lomnici Zoltán Közsztrájk készül decemberben Információink szerint várhatóan december közepén országos részleges figyelmeztető sztrájkot tartanak a közszolgálati szakszervezetek, mert az egy hete alakult közös sztrájkbizottságuk nem kapott érdemi választ a kormánytól tárgyalás kezdeményezésére új béremelési javaslatról. A munkaügyi miniszter mindössze arról értesítette a sztrájkbizottságot, hogy a sztrájktörvénynek megfelelően kijelölte az egyeztető eljárásban részt vevőket - Csizmár Gábor, a munkaügyi és Veres János, a pénzügyi tárca politikai államtitkárai személyében, hangsúlyozva, hogy a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalásokat csak a közalkalmazotti körre vonatkozóan tartják fontosnak. A kormányszóvivő szerdán úgy nyilatkozott, hogy a kormány nyitott a tárgyalásokra, a szakszervezeteknek azonban az önkormányzatokkal kell egyeztetniük a hatszázalékos béremelés garantálásáról. Több önkormányzati vezető világossá tette, hogy ha a költségvetésből nem jutnak a béremeléshez elegendő pénzhez, csak olyan jövedelemnövelést ígérhetnek, amely nem épül be a bérrendszerbe, így gőzerővel folyik a sztrájkhajlandóság felmérése a különböző közintézményekben. Több ágazatban - az egészségügyben, a közoktatásban, az állami területi közigazgatás szerveinél, úgymint a földhivatal, az APEH, a társadalombiztosítás, a munkaügyi központok, a természet- és növényvédelem - már jelezték a dolgozók, hogy készek a munkabeszüntetésre. A törvény szerint az államigazgatásban, illetve helyi szerveinél, az önkormányzatoknál akkor lehet sztrájkot hirdetni, ha a munkavállalók több mint 50 százaléka felhatalmazza a szakszervezetet ennek meghirdetésére. Közös sztrájkbizottságot alakított az Autóközlekedésben Dolgozók Uniója és a Közlekedési Munkástanácsok Szövetsége is, mert veszélyben látják a tömegközlekedési dolgozók nyugdíjkedvezményét. A tömegközlekedés 60-70 ezer dolgozóját érintő szabályozás módosítása szerint csak azoknak jár a kedvezmény, akik meghatározott Ikarus típusú járművön dolgoznak. A gondok az elmúlt években jelentkeztek, amikor Man, Mercedes és egyéb buszok jelentek meg a járműparkban. KUNI ERZSÉBET Vita az adventi fakeresztekről tudósítónktól A jobboldali többségű kecskeméti önkormányzat kulturális bizottsága elutasította a Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezését, hogy az adventi időszakban fakeresztet állítsanak fel a város főterén. Sárközy István alpolgármester tudósítónknak azt mondta: a bizottság döntése nem politikai indíttatású. Elmondása szerint az ellenzék egyik része azzal nem értett egyet, hogy a kereszt a nagytemplom mellett, az egykori szovjet emlékmű helyén álljon, másoknak az volt a véleményük, hogy az adventi időszakot jobban jelképezné egy jászol - a kereszt sokkal inkább a húsvéti ünnepkör szimbóluma. Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért Mozgalom választmányi elnöke a Népszabadságnak elmondta, bár az eset nem egyedi, a szervezőket meglepte a kecskeméti elutasítás. Amint fogalmazott, országszerte összesen huszonhét forgalmas helyen szeretnének keresztet állítani, amivel azt közvetítenék: a karácsony nem elsősorban a vásárlás ünnepe. Nagy Ervin elmondása szerint, miközben például Pécsen nem okozott gondot az ötméteres kereszt felállítása, az illetékes önkormányzatok Makón, Székesfehérváron, Győrben, valamint a fővárosban - a Nyugati tér esetében - nem támogatták a kezdeményezést. Ennek ellenére megtalálták a módját, miként valósíthatják meg céljukat: az adott területekre negyven napig tartó karácsonyi rendezvényt szerveznek. Nagy Ervin hozzátette: miután a rendőrség a rendezvényt tudomásul veszi, programjaikhoz díszletként helyezik el a feszületet. Makó belvárosában pénteken állították fel a keresztet. A Jobbik Magyarországért Mozgalom ünnepélyes, ökumenikus könyörgéssel egybekötve állította fel november 30-án, advent első vasárnapján a budapesti Kossuth téren az első fakeresztet Májustól jöhet az uniós rendszám Az uniós csatlakozás után új rendszámot vezetnek be Magyarországon. A gépjárművekre is az uniós előírásoknak megfelelő hatósági jelzést kell majd elhelyezni, amelynek bal szélén kék mezőben alul a Magyarországra utaló H betű, felül az uniót jelképező 12 csalag helyezkedik majd el. Az elképzelések szerint már május 1-je után ezt a rendszámot adnák ki, erre azonban Magyarország nem vállalt kötelezettséget. A hatósági jelzés jelenlegi mérete és az alkalmazott betűtípus nem változik. A járművekre májustól további országjelzést sem kell már elhelyezni, feltéve, hogy csak az unió tagállamaiban közlekednek; a közösségen kívül a H betű változatlanul kötelező marad. A májusig kiadott rendszámokat - hasonlóan a közösséghez korábban csatlakozott országokhoz - nem vonják vissza, azok a jármű teljes élettartama alatt használhatók maradnak. Arra azonban lehetőség lesz, hogy a járműtulajdonosok maguk kérjék a hatósági jelzés cseréjét, amelynek díja egyelőre nem ismert, csupán annyit sikerült megtudnunk: várhatóan tízezres nagyságú összegről lehet szó. Kínálkozik olcsóbb megoldás is - feltéve, hogy a kiskaput nem csukják be. Ha ugyanis a tulajdonos az egyik rendszámot „elhagyja", és emiatt a jármű átrendszámozását kéri, ma nem egészen nyolcezer forintból megúszhatja. L. K. OMBUDSMAN VIZSGÁTA A SZOFTVERBEVALLÁST Több beadvány is érkezett az adatvédelmi biztoshoz a Business Software Alliance (Üzleti Szoftver Szövetség, BSA) szoftverbevallási akciója miatt. Amint arról lapunk is beszámolt, a BSA az elmúlt napokban csaknem 50 ezer kis- és középvállalkozásnak küldött levelet, felszólítva az érintetteket az általuk használt számítógépes programok bevallására. Az akciót szakértők üzleti és jogi szempontból egyaránt aggályosnak minősítették. Péterfalvi Attila szerint a BSA-nak nincs semmiféle hatósági jogosítványa, a válaszok megtagadása semmilyen jogkövetkezménynyel nem járhat. (H. M.) KAMPÁNY AZ AIDS ELLEN Magyarország még mindig az enyhén fertőzött országok közé tartozik, de a szomszédos Ukrajnában, a volt Szovjetunió utódállamaiban rendkívül sok a beteg, ezért a továbbiakban is különös gondot kell fordítani a védekezésre. A szaktárca széles körű felvilágosító kampányt tervez az AIDS mind hatékonyabb megelőzése érdekében - jelentette be Jakab Ferencné címzetes államtitkár hétfőn, az AIDS világnapján az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztériumban. A szaktárca szeretné elérni, hogy a közoktatás része legyen a szexuális felvilágosítás. Egyebek között szorgalmazzák, hogy mind több óvszer-automatát helyezzenek el a szórakozóhelyeken és az iskolákban. 2010-re húsz százalékkal szeretnék csökkenteni a HIV-fertőzések számát, és negyedével az AIDS-halálozást. Magyarországon az első HIV-fertőzött beteget 1985-ben regisztrálták, jelenleg körülbelül ezer beteget kezelnek a kórral. Az idén eddig 47 új fertőzöt,tet találtak. A vírus szexuális érintkezéssel, testváladékok útján terjed. Véradással összegyűjtött vérkészítményektől azonban senkinek nem kell tartania, mert hét éve szűrik a véradókat. Vírushordozó nem lehet donor. (D. A. N.) MÉSZÁROS TAMÁS VÁLTJA CHIKÁN ATTILÁT Mészáros Tamást, az ÁPV. Rt. igazgatóságának elnökét választotta új rektorává a hétkarúvá bővült Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetem intézményi tanácsa hétfőn. A tisztségre Chikán Attila, az intézmény jelenlegi vezetője, az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere is pályázott. Mészáros Tamás - aki 2004. január 1-jétől négy évig tölti be a rektori tisztséget - korábban volt már rektorhelyettes, és 2000-ben, Palánkai Tibor lemondását követően ügyvezető rektorként vezette az egyetemet. (MTI) LEVÉL AZ OKTATÁSKUTATÓ MEGSZŰNÉSÉRŐL A Magyar Szociológiai Társaság elnöksége az Oktatáskutató Intézet megszűnése esetén feltétlenül szükségesnek látná, hogy az intézet alapkutatási funkcióit egy alapkutatásokra szakosodott tudományos intézmény vegye át - áll a társaság Magyar Bálint oktatási miniszternek írt levelében. Ehhez - mint írják - szükséges volna, hogy a miniszter az intézet legkitűnőbb, tudományosan minősített munkatársaiból formált kutatócsoport további fennmaradását más akadémiai, egyetemi keretek között biztosítsa. Az oktatási tárca tájékoztatása szerint az intézet kutatóinak státusa nem szűnik meg. A kutatók átkerülnek a Professzorok Házába, és ott - megfelelőbb infrastrukturális körülmények között - önálló szellemi műhelyt alkotva dolgozhatnak tovább. A konkrétumokról még jelenleg is folynak a tárgyalások, a költözést várhatóan január végén kezdhetik meg. (V. A. D.) Mészáros Chikán Tamás Attila