Népszabadság, 2003. december (61. évfolyam, 279-303. szám)

2003-12-02 / 280. szám

NÉPSZABADSÁG HAZAI KÖRKÉP 2003. DECEMBER 2., KEDD 5 Kórháztörvény: aggodalmak és befektetők Egy hazai laborvállalkozás, a Prodia Rt. négy kórház üzemeltetésére pályázik. Mi történhet a különféle vállalkozási for­mákban működő gyógyszertárakkal, la­boratóriumokkal, műveseállomásokkal, ha a Munkáspártnak a kórháztörvény el­len indított aláírás-gyűjtési akcióját eset­leg sikeres népszavazás zárná? Érdemes-e ebben a helyzetben bárkinek belevágnia az egészségügy privatizációjába? Ilyen és ehhez hasonló kérdésekre kereste a vá­laszt a Humán Egészségügyi Magánszol­gáltatók első országos konferenciája. Tilk Péter, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar alkotmányjogi tan­székének tanársegédje felszólalásában azt hangsúlyozta: jóslásra vállalkozna, aki ezekre a kérdésekre válaszolni próbál. - Egy esetleg sikeres népszavazás sza­bályozatlan helyzethez vezethetne, ami senkinek a javát nem szolgálná - nyilat­kozta lapunknak Kollányi Gábor, a Hu­mán Egészségügyi Magánszolgáltatók Egyesületének elnöke. Az aggodalmak ellenére a Kollányi Gábor által vezetett Prodia Rt. három - a kiskunhalasi, a dunaújvárosi és a Veszp­rém megyei­­ kórház, valamint a százha­lombattai szakrendelő üzemeltetésére is pályázik - értesült lapunk. A cég vezetője szerint semmi okuk elállni a több milliárd forintos befektetéstől, hiszen - miként mondta - a körülmények csak lassíthat­ják, de meg nem állíthatják az egészség­ügy piacosítását. Hasonlóan vélekedett a fórumon Kö­kény Mihály szakminiszter is, aki úgy vél­te: önkormányzati alapjogokat sért és megkérdőjelezi a rendszerváltás értelmét a Munkáspárt, amelynek akciója „tagadja az egészségügyben a magánszektor sze­repét, ami meglehetősen korszerűtlen másfél évtizeddel a rendszerváltás után". - Csak bizonyos területeken lehet jövője a magánszolgáltatásnak - hangsúlyozta a rendezvényen Frajna Imre, a Fidesz egészségpolitikusa. DANDANNA Távozott Veszprém megye főkapitánya Az országos rendőrfőkapitány javaslatá­ra november 30-i hatállyal a belügymi­niszter visszavonta Sutka Sándor dandár­tábornok, Veszprém megye rendőrfőka­pitányának megbízását, és nyugállo­mányba helyezte. A döntést Sutka szemé­lyi és családi körülményeire tekintettel hozták meg - olvasható az ORFK inter­netes oldalán. Sutka saját közleményét is közzétetette, amelyben a családja Veszp­rémbe költöztetésével összefüggő nehéz­ségeket hangsúlyozta. Utóda - megbízás­sal - Horváth Endre ezredes, a főkapitány­ság jelenlegi közbiztonsági igazgatója lett. Sutka korábban Hajdú-Bihar megye rendőrfőkapitánya volt, s a nyári főkapi­tányváltások idején helyezték át a Veszp­rém megyei főkapitányság élére, ahon­nan az ő lenevezésével egy időben állítot­ták fel Kis Mihály dandártábornokot. Né­hány héttel beiktatása után azonban a Központi Ügyészségi Nyomozó Hivatal őrizetbe vette a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányság közbiztonsági és gazdasági igazgatóját. Őket néhány hétre a bíróság le is tartóztatta. A BM Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának feljelentése alapján az ügyészség azért indított eljárást a két fő­tiszt ellen, mert megalapozott gyanú me­rült fel azzal kapcsolatban, hogy éveken át hatalmukkal visszaélve jogtalan előnyt biztosítottak barátaiknak és önmaguk­nak. A gyanúsítások nevetségesen olcsó áron bérbe adott ingatlanokról szóltak, s arról, hogy az egyik vállalkozó azért, hogy lánya állást kapjon a rendőrségen, kisebb disznótort rendezett a főrendőrök számára. A legsúlyosabb vádpont szerint a térítés ellenében végzett rendőri szol­gáltatásokért kapott pénzt nem a rendőr­ség számlájára fizettették be, hanem a ve­zetőkhöz közel álló alapítványokéra. Mi­vel a két vezető a nekik tulajdonított bűn­­cselekmények jelentős részét Sutka főka­pitánysága idején követte el, sokan már a nyomozás kezdetén felvetették, hogy nem volt-e hiba Veszprém megyei főka­pitánnyá kinevezni Sutkát, ahelyett, hogy a fegyelmi felelősségét vizsgálnák. F. GY. A. Sérült üveg és éjszakai telefon A rendőrség szerint túlzóak Lomnici Zoltán állításai bírók megtámadásáról A rendőrségtől kapott tájékoz­tatás fényében túlzónak tűn­het Lomnici Zoltán közelmúlt­ban napvilágot látott nyilatko­zata, amelyben a jogrendet ér­zi veszélyeztetve a bírák ellen a közelmúltban végrehajtott támadások miatt. Egyetlen eset is sok, az erőszak, a fenye­getés, a durvaság elfogadhatatlan, ezek ellen fel kell lépni - szögezte le az Mti­nek hétfőn Kecskeméten Lomnici Zoltán a bírák személye, vagyona ellen történt tá­madások kapcsán. „Bíró személye, va­gyona, illetve bírósági épület ellen évente tíz-tizenöt olyan támadás történik, amely bizonyítottan vagy feltételezhetően ösz­­szekapcsolható a bírói tevékenységgel" - közölte a főbíró a Bács-Kiskun megyei összbírói értekezletet követő sajtótájé­koztatón. „Biztosan állítom - mondta -, hogy az ítélkezésben a bírókat a fenyege­tések, az atrocitások nem befolyásolják, egyelőre nincs jele félelemre visszavezet­hető pályaelhagyásnak." A Legfelsőbb Bíróság elnöke nemrég még úgy fogalmazott a távirati irodának: „Súlyos támadás ért a Hegedűs-perben eljáró tanács elnökén kívül az utóbbi idő­ben egy magas rangú fővárosi bírót, és zaklatták a szegedi roma testvérpár kár­térítési ügyében ítélkező bírónőt." Lomnici hozzátette: fontos, hogy a bíró­ságok ítéleteit bárki szabadon vitathassa, kritizálhassa, a szélsőséges megnyilvá­nulások azonban veszélyesek, a verbális erőszak könnyen átcsaphat fizikai erő­szakba - mondta s arra figyelmeztetett, hogy a bírák elleni támadások a jogren­det veszélyeztetik. A bírók elleni súlyos támadások közé sorolt esetek egyike a közelmúltban tör­tént Nyékládházán. Az ifjabb Hegedűs Ló­rántot felmentő bírói tanács elnöke laká­sának ablaka megsérült. Lomnici szerint az egy méter 80 centi magasságban lévő ablakon kerek lyuk látszik, körülötte kagylós törés. Egyedné Novodonszki Éva, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr­főkapitányság sajtóreferense a Népsza­badság megyei tudósítójának azt mondta: ma még nemcsak azt nem lehet tudni, hogy ki és miért, hanem azt sem, hogy mikor és mivel lőttek az ablakra. Lomnici az illetékes bíróság elnökére hi­vatkozva azt mondta: feltehetően flóbert­­pisztolyból, légpuskából vagy más esz­közből lőttek. Garamvölgyi László kom­munikációs igazgató az ORFK illetékes vezetőire hivatkozva ugyanakkor azt mondta: a dupla üvegű ablak külső üvegtábláján látható sérülés akár kőfel­­verődéstől is származhatott. Az ablak belső üvegtáblája sértetlen. A VII. kerületben leütött bíró támadó­it a BRFK rablási osztálya keresi. Az isme­retlen mindenestől elvitte a bíró táskáját, tehát nemcsak kulcsait és bírósági mág­neses belépőkártyáját, igazolványát. Mi­vel aznap a közelben hasonló módon ki­raboltak egy másik járókelőt is, a rendőr­ség sorozatrablás áldozatának tekinti a bírót is. A szegedi roma testvérpár kártérítési ügyében eljáró bíró nem tett bejelentést amiatt, hogy zaklatták volna, ezért eljárás sem indulhatott az ügyben - mondta Garamvölgyi. Csak munkahelyén mond­ta el, hogy valaki egy hét alatt kétszer is felhívta éjszaka, de nem szólt bele a tele­fonba. A bíró ezek után megváltoztatta a telefonszámát. FEKETE GY. ATTILA Bozóky László, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnöke és Lomnici Zoltán Közsztrájk készül decemberben Információink szerint várható­an december közepén orszá­gos részleges figyelmeztető sztrájkot tartanak a közszolgá­lati szakszervezetek, mert az egy hete alakult közös sztrájk­­bizottságuk nem kapott érde­mi választ a kormánytól tár­gyalás kezdeményezésére új béremelési javaslatról. A mun­kaügyi miniszter mindössze arról értesítette a sztrájkbizott­ságot, hogy a sztrájktörvény­nek megfelelően kijelölte az egyeztető eljárásban részt ve­vőket - Csizmár Gábor, a mun­kaügyi és Veres János, a pénz­ügyi tárca politikai államtitká­rai személyében­­, hangsú­lyozva, hogy a sztrájk idején még elégséges szolgáltatásról szóló tárgyalásokat csak a köz­alkalmazotti körre vonatkozó­an tartják fontosnak. A kormányszóvivő szerdán úgy nyilatkozott, hogy a kor­mány nyitott a tárgyalásokra, a szakszervezeteknek azon­ban az önkormányzatokkal kell egyeztetniük a hatszáza­lékos béremelés garantálásá­ról. Több önkormányzati ve­zető világossá tette, hogy ha a költségvetésből nem jutnak a béremeléshez elegendő pénz­hez, csak olyan jövedelemnö­velést ígérhetnek, amely nem épül­ be a bérrendszerbe, így gőzerővel folyik a sztrájkhaj­landóság felmérése a külön­böző közintézményekben. Több ágazatban - az egész­ségügyben, a közoktatásban, az állami területi közigazgatás szerveinél, úgymint a földhi­vatal, az APEH, a társadalom­­biztosítás, a munkaügyi köz­pontok, a természet- és nö­vényvédelem - már jelezték a dolgozók, hogy készek a mun­kabeszüntetésre. A törvény szerint az államigazgatásban, illetve helyi szerveinél, az ön­­kormányzatoknál akkor lehet sztrájkot hirdetni, ha a munka­­vállalók több mint 50 százalé­ka felhatalmazza a szakszer­vezetet ennek meghirdetésére. Közös sztrájkbizottságot ala­kított az Autóközlekedésben Dolgozók Uniója és a Közle­kedési Munkástanácsok Szö­vetsége is, mert veszélyben látják a tömegközlekedési dol­gozók nyugdíjkedvezményét. A tömegközlekedés 60-70 ezer dolgozóját érintő szabályozás módosítása szerint csak azok­nak jár a kedvezmény, akik meghatározott Ikarus típusú járművön dolgoznak. A gon­dok az elmúlt években jelent­keztek, amikor Man, Merce­des és egyéb buszok jelentek meg a járműparkban. KUNI­ ERZSÉBET Vita az adventi fakeresztekről tudósítónktól A jobboldali többségű kecskeméti önkor­mányzat kulturális bizottsága elutasította a Jobbik Magyarországért Mozgalom kezdeményezését, hogy az adventi idő­szakban fakeresztet állítsanak fel a város főterén. Sárközy István alpolgármester tu­dósítónknak azt mondta: a bizottság dön­tése nem politikai indíttatású. Elmondása szerint az ellenzék egyik része azzal nem értett egyet, hogy a kereszt a nagytemp­lom mellett, az egykori szovjet emlékmű helyén álljon, másoknak az volt a vélemé­nyük, hogy az adventi időszakot jobban jelképezné egy jászol - a kereszt sokkal inkább a húsvéti ünnepkör szimbóluma. Nagy Ervin, a Jobbik Magyarországért Mozgalom választmányi elnöke a Nép­­szabadságnak elmondta, bár az eset nem egyedi, a szervezőket meglepte a kecske­méti elutasítás. Amint fogalmazott, or­szágszerte összesen huszonhét forgalmas helyen szeretnének keresztet állítani, amivel azt közvetítenék: a karácsony nem elsősorban a vásárlás ünnepe. Nagy Ervin elmondása szerint, miközben pél­dául Pécsen nem okozott gondot az öt­méteres kereszt felállítása, az illetékes ön­­kormányzatok Makón, Székesfehérvá­ron, Győrben, valamint a fővárosban - a Nyugati tér esetében - nem támogatták a kezdeményezést. Ennek ellenére megta­lálták a módját, miként valósíthatják meg céljukat: az adott területekre negyven na­pig tartó karácsonyi rendezvényt szer­veznek. Nagy Ervin hozzátette: miután a rendőrség a rendezvényt tudomásul ve­szi, programjaikhoz díszletként helyezik el a feszületet. Makó belvárosában pénte­ken állították fel a keresztet. A Jobbik Magyarországért Mozga­lom ünnepélyes, ökumenikus kö­nyörgéssel egybekötve állította fel november 30-án, advent első va­sárnapján a budapesti Kossuth té­ren az első fakeresztet Májustól jöhet az uniós rendszám Az uniós csatlakozás után új rendszámot vezetnek be Magyarországon. A gépjár­művekre is az uniós előírásoknak megfe­lelő hatósági jelzést kell majd elhelyezni, amelynek bal szélén kék mezőben alul a Magyarországra utaló H betű, felül az uniót jelképező 12 csalag helyezkedik majd el. Az elképzelések szerint már má­jus 1-je után ezt a rendszámot adnák ki, erre azonban Magyarország nem vállalt kötelezettséget. A hatósági jelzés jelenlegi mérete és az alkalmazott betűtípus nem változik. A járművekre májustól további országjelzést sem kell már elhelyezni, fel­téve, hogy csak az unió tagállamaiban közlekednek; a közösségen kívül a H be­tű változatlanul kötelező marad. A máju­sig kiadott rendszámokat - hasonlóan a közösséghez korábban csatlakozott or­szágokhoz - nem vonják vissza, azok a jármű teljes élettartama alatt használha­tók maradnak. Arra azonban lehetőség lesz, hogy a járműtulajdonosok maguk kérjék a hatósági jelzés cseréjét, amelynek díja egyelőre nem ismert, csupán annyit sikerült megtudnunk: várhatóan tízezres nagyságú összegről lehet szó. Kínálkozik olcsóbb megoldás is - feltéve, hogy a kis­kaput nem csukják be. Ha ugyanis a tulaj­donos az egyik rendszámot „elhagyja", és emiatt a jármű átrendszámozását kéri, ma nem egészen nyolcezer forintból megúszhatja. L. K. OMBUDSMAN VIZSGÁTA A SZOFTVERBEVALLÁST Több beadvány is érkezett az adat­védelmi biztoshoz a Business Soft­ware Alliance (Üzleti Szoftver Szö­vetség, BSA) szoftverbevallási akci­ója miatt. Amint arról lapunk is be­számolt, a BSA az elmúlt napokban csaknem 50 ezer kis- és középvállal­kozásnak küldött levelet, felszólítva az érintetteket az általuk használt számítógépes programok bevallásá­ra. Az akciót szakértők üzleti és jogi szempontból egyaránt aggályosnak minősítették. Péterfalvi Attila szerint a BSA-nak nincs semmiféle hatósági jogosítványa, a válaszok megtaga­dása semmilyen jogkövetkezmény­nyel nem járhat. (H. M.) KAMPÁNY AZ AIDS ELLEN Magyarország még mindig az eny­hén fertőzött országok közé tarto­zik, de a szomszédos Ukrajnában, a volt Szovjetunió utódállamaiban rendkívül sok a beteg, ezért a továb­biakban is különös gondot kell for­dítani a védekezésre. A szaktárca széles körű felvilágosító kampányt tervez az AIDS mind hatékonyabb megelőzése érdekében - jelentette be Jakab Ferencné címzetes államtit­kár hétfőn, az AIDS világnapján az Egészségügyi, Szociális és Család­ügyi Minisztériumban. A szaktárca szeretné elérni, hogy a közoktatás része legyen a szexuális felvilágosí­tás. Egyebek között szorgalmazzák, hogy mind több óvszer-automatát helyezzenek el a szórakozóhelye­ken és az iskolákban. 2010-re húsz százalékkal szeretnék csökkenteni a HIV-fertőzések számát, és negyedé­vel az AIDS-halálozást. Magyaror­szágon az első HIV-fertőzött bete­get 1985-ben regisztrálták, jelenleg körülbelül ezer beteget kezelnek a kórral. Az idén eddig 47 új fertőzöt­,­tet találtak. A vírus szexuális érint­kezéssel, testváladékok útján terjed. Véradással összegyűjtött vérkészít­ményektől azonban senkinek nem kell tartania, mert hét éve szűrik a véradókat. Vírushordozó nem lehet donor. (D. A. N.) MÉSZÁROS TAMÁS VÁLTJA CHIKÁN ATTILÁT Mészáros Tamást, az ÁPV. Rt. igazga­tóságának elnökét választotta új rek­torává a hétkarúvá bővült Budapes­ti Közgazdaság-tudományi és Ál­lamigazgatási Egyetem intézményi tanácsa hétfőn. A tisztségre Chikán Attila, az intézmény jelenlegi veze­tője, az Orbán-kormány egykori gazdasági minisztere is pályázott.­ Mészáros Tamás - aki 2004. január 1-jétől négy évig tölti be a rektori tisztséget - korábban volt már rek­torhelyettes, és 2000-ben, Palánkai Tibor lemondását követően ügyve­zető rektorként vezette az egyete­met. (MTI) LEVÉL AZ OKTATÁSKUTATÓ MEGSZŰNÉSÉRŐL A Magyar Szociológiai Társaság el­nöksége az Oktatáskutató Intézet megszűnése esetén feltétlenül szük­ségesnek látná, hogy az intézet alap­­kutatási funkcióit egy alapkutatá­sokra szakosodott tudományos in­tézmény vegye át - áll a társaság Magyar Bálint oktatási miniszternek írt levelében. Ehhez - mint írják - szükséges volna, hogy a miniszter az intézet legkitűnőbb, tudományo­san minősített munkatársaiból for­mált kutatócsoport további fennma­radását más akadémiai, egyetemi keretek között biztosítsa. Az oktatá­si tárca tájékoztatása szerint az inté­zet kutatóinak státusa nem szűnik meg. A kutatók átkerülnek a Pro­fesszorok Házába, és ott - megfele­lőbb infrastrukturális körülmények között - önálló szellemi műhelyt al­kotva dolgozhatnak tovább. A konkrétumokról még jelenleg is folynak a tárgyalások, a költözést várhatóan január végén kezdhetik meg. (V. A. D.) Mészáros Chikán Tamás Attila

Next