Népszabadság, 2004. június (62. évfolyam, 126-151. szám)
2004-06-23 / 145. szám
12 2004. JÚNIUS 23., SZERDA A Moziünnep számai Minden előzetes várakozást felülmúló sikerrel zárult az első magyar moziünnep: június 17. és 20. között egységesen 290 forintért 329 474 jegyet váltottak az akcióban részt vevő mozikban. A szervezők előzetesen körülbelül 200 ezer nézőre számítottak. A legnagyobb vonzerő minden bizonnyal a kedvező jegyár volt: az emberek egyszerűen jól akartak járni. A moziünnep kapcsán külön téma volt a Harry Potter és az azkabani fogoly című film, ugyanis a forgalmazó InterCom tájékoztatása szerint a Warner nem járult hozzá, hogy a varázslóinas kalandjai bekerüljenek a programba. Most már kijelenthetjük: kiütéssel nyert a moziünnep. Az embereket nem igazán hatotta meg a Potter-hiány, több mint négyszer annyian váltottak ünnepi belépőt a teljes árú, nyolcszáz és ezerkétszáz forint közötti multiplextarifa helyett. A Harry Potter „ünnepen kívüli ünnepi nézettsége" azért annyira nem rossz (75115 néző), bár az átlagosnál nagyobb, csaknem ötvenszázalékos volt a visszaesés a premier hetéhez képest. A többek által várt lincshangulat viszont elmaradt, a filmrajongók többsége, úgy tűnik, inkább elhalasztotta a Potter-mozit - ezt a tegnapi forgalmi adatok is alátámasztják. A hét végén azok a multiplexek jártak jól, amelyek az ünnepi filmek javára csökkentették a Harry Potter előadásszámát. Az is beszédes, hogy az olcsó mozizási lehetőség mekkora tömegeket mozgathat meg. Ha Magyarországon egy nap átlagosan annyi ember menne el moziba, mint az ünnep idején (82 368 néző), akkor évente mintegy 30 millió jegyet értékesítenének. (Volt már ilyen, 1991-ben például 35,8 millióan mentek moziba.) Ez a 290 forintos jegyekkel számolva csaknem 9 milliárd forint bevételt jelentene, majdnem annyit, mint amennyit tavaly kasszíroztak az üzemeltetők (10,3 milliárd), igaz, azt feleennyi nézővel. Akkor miért is nem ünnepeljük a mozit egész évben? Csákvári Géza KULTÚRA A „magyar Disney” akartam lenni Nepp József hetvenéves Nem mindenkinek adatik meg, hogy egy életen át megvalósíthatja gyerekkori álmát. A hetvenedik születésnapját ünneplő Nepp József rajzfilmrendezőnek megadatott. Anyám már háromévesen elvitt a csepeli Apolló moziba, ahol a kor amerikai játékfilmsikerei előtt mindig egy-egy Disney-rajzfilmet vetítettek - meséli. - Valósággal transzba estem, amikor a kamera kör alakú blendéje kinyílt, és megjelent a Mickey Mouse felirat. El voltam bűvölve az első egész estés animációtól, a Hófehérkétől. Ezek hatására döntöttem úgy, hogy rajzfilmes leszek. A Macskássy Gyuláét követő legendás, második animációs nemzedék tagja hozzáteszi: kezdettől díszlettervező, úgynevezett hátteres akart lenni, mert élvezte ugyan a történetet és a figurákat is, de leginkább a mohos várfalak, a lovagtermek, a titokzatos erdők, hegyi patakok és hasonlók érdekelték, így lett a hazai animáció „mindenese". De most szívósan ellenáll, hogy akár emiatt személyéből mítoszt faragjanak. - A mindenes azt jelenti, hogy valaki mindent tud, de semmiben sem jó igazán - mondja csöppet sem tettetett öngúnynyal. Példaként említi, ő még filmzenét is szerzett, egyebek között Szenvedély című művéhez. Tegyük hozzá, e munkát korszakváltásként tartják számon a hírneves Pannónia rajzfilmvállalat munkásságában, mert egyik előképe a hatvanas évek emblematikus Gusztávsorozatának, amelynek alkotócsoportját éppen Nepp József fogta össze. No de botcsinálta zeneszerző volt ő, még azt sem tudta, hogy a vonós hangszerek kottájában azt is jelölni kell, húzó vagy vonó kézmozdulattal szólaltassák meg a hangokat... Az út persze nem volt sima a rajzfilmrendezésig. Az Iparművészeti Főiskolán menet közben megszüntették a díszlettervező szakot, külön stúdiumokat kellett fölvennie. És miután az ötvenes évek közepén diplomázott, Macskássy nem akarta alkalmazni a Pannóniában. Csak azért kapott mégis háttérfestési munkát, mert éppen betegeskedett az egyik rajzoló. - Olyan festéket használtak, amit nem is ismertem, ráadásul a színeket, árnyalatokat a számuk alapján kellett megjegyeznem - emlékezik a kezdeti nehézségekre. Már két önálló filmje volt, amikor szólt neki Matolcsy György igazgató, találjon ki egy magyar sorozatot. A Pannóniában éppen befejezték az első komoly amerikai tévés megrendelést, egy tizenháromszor tízperces sorozatot. Ennek alapján fogant meg a gondolat, hogy hasonló munkával a stúdió itthon is sikert érhetne el. Nepp Józsefet előző filmjeiben a kisember gondja-baja, természetrajza foglalkoztatta. Ennek alapján született meg a groteszk Gusztávtörténetek koncepciója is, habár eleinte más névvel. A „keresztszülő" Nepp társa, Dargay Attila lett, aki a korabeli fővárosi éjszakai élet egyik különös figurájától kölcsönözte a nevet. A sorozathoz készülő csapat belső pályázatán Jankovics Marcell figuraterve bizonyult a legjobbnak, Gusztáv az ő víziója. Habár eleinte ahányan rajzolták, annyifélére sikeredett. Az akkor éppen a Pannóniában vendégeskedő magyar származású angol rajzfilmes, John Halas és felesége, miután megnézte az első két-három folytatást, udvariasan meg is kérdezte: „bocsánat, ez ugyanaz a figura?". - Mire a kétszázadik részhez közeledtünk, már minden egységes volt, csak a téma laposodott el - emlékezik fanyar ízzel Nepp. Nem dicsekszik forgatókönyv-írói munkásságával sem. Pedig sok egyéb mellett az egyik legsikeresebb magyar rajzfilm, a Vak szövegkönyvét is ő készítette. - Sokat tanultam Romhányi Józseftől, aki a Mézga család dialógusait írta - említi. A feledhetetlen nyelvzsonglőr miután feljavítva magyarította a Flinstone családot, megírta a hetvenes évek legemlékezetesebb tévésorozatát, amelynek népszerűségét csak a következő Nepp-Romhányi munkáé, a Kérem a következőt! (Dr. Bubó) címűé közelítette meg. Első egész estés filmjében, a Hófehérben visszaköszön a gyerekkori Disneycsodálat. Az ő Hófehérkéje azonban tenyeres-talpas gólem, a megpróbáltatások legyőzhetetlen erőt kölcsönöznek neki. - Máig úgy tartom, a nők alkotják az erősebb nemet, ők azok, akik mindent kibírnak - magyarázza. Saját megélt történet viszont második nagyfilmje, a Gréti témája. A főhőst egy élő farkaskutyáról mintázta, amelyik egyszer betévedt a házukba és befogadták. Nem lett sikeres mozifilm ebből a négyrészes tévésorozatból, csupán hatszázezren nézték meg. Mi volt ez akkor a Vuk kétmilliós nézőtáborához képest? Ezután már a hattyúdal kerül szóba: a Ternovszky Bélával készített Egérút, amely magánvállalkozásban, egy német befektető megrendelésére készült. Nepp József 1996 óta nyugdíjas. Manapság, ha egy üzlet polcán meglátja kazettán, lemezen valamelyik filmjét, vegyes érzések fogják el. Dargay után, aki számomra a hazai rajzfilmet jelenti, én akartam lenni a „magyar Disney". Nem sikerült, a filmjeim nem lettek tökéletesek. Sok hibát találok bennük, még a Hofi-Koós alakjáról formált Megalkuvó macskák címűben is, amelyiket pedig szeretek nézni. Persze, örülök a Kossuth-díjnak, hogyne örülnék. De az is eszembe jut, nem lett volna igazságosabb, ha Dargay kapja?Varsányi Gyula Filmjeiben a kisember gondja-baja, természetrajza foglalkoztatta HIRDETÉS Nyáron is megéri előfizetni! Ne mondjon le kedvenc lapjáról nyáron sem! Jöhet szabadság, jöhet utazás, a Népszabadság mindig naprakészen szállítja a friss híreket Ha hosszabb időre elutazik, irányítsa át előfizetését, és szabadsága alatt is kézhez kapja kedvenc lapját te a nyár minden percét ~ a népszabadság frissítő mellékletével! A NYÁRI LAPOZÓ megjelenik július 5-től augusztus 19-ig mindennap a Népszabadságban. Benne: • kulturális programok itthon és külföldön, • fesztiválok, kiállítások, utazás, ♦ folytatásos miniregény, * fejtörők, rejtvények értékes nyereményekért, hídon.-en'st megrendelheti telefonon a Népszabadság ügyfélforgatólánál; 06 (!) 436 44 84, ahol »a Népszbadság árusításával kapcsolatos z-sarevétdert is fogadjuk. Átirányítási szándékát kérjük, legalább hat munkanappal szíveskedjen előre jelezni. Az átirányítási szolgáltatás csak belföldre érvényes. Előfizetési megrendelését postán is elküldheti, a következő címre Népszabadság/előfizetés 1960 Budapest MECRINCELOLAI Előfizetők a Népszabadságra □ 3 hónapra 5388 Ft-ért □ 6 hónapra 11 100 R-ért □ 12 hónapra 22 200 Ft-ért Az előfizetési díj befizetéséhez □ csekket □ számlát kérek Név:..................................................................................................................................................................... Cím:DDDD............................................................................................................. Telefonszám:...............................................................................E-mail:........................................................... NÉPSZABADSÁG Éjszakai múzeumi bulik „Csinálunk egy jó éjszakai bulit" - ezekkel a szavakkal vezette be keddi sajtótájékoztatóján Hiller István kulturális miniszter az idei Múzeumok Éjszakáját. Az immár harmadszorra megrendezett múzeumi kavalkád minden korábbinál izgalmasabbnak ígérkezik: a június 26-án este - a Szent Iván-éjhez legközelebbi szombaton - sorra kerülő programra huszonkilenc budapesti kiállítóhely nevezett be. Az este hatkor kezdődő és sok esetben késő éjszakáig tartó eseményeket egyetlen belépővel lehet fölkeresni, amelyet a felnőttek 500, a gyerekek 250 forintért vásárolhatnak meg a múzeumokban, illetve a BKV nagyobb jegypénztáraiban. Az érdeklődők „éjszakai múzeumi buszokon", sőt riksákon is eljuthatnak egyik helyszínről a másikra. A Bajor Gizi Színészmúzeumban például minden a Szent Iván-éj, pontosabban a Szentvánéji álom körül forog majd: lesz Puck-találkozó, a kertben jeleneteket adnak elő a darabból, éjféltől pedig Alföldi Róbert celebrálja a rituális tűzugrást. Az Iparművészeti Múzeumban is főszerephez jut a tűz, hiszen a Zsolnay-házak bemutatása mellett a Tűz van, babám!-at is levetítik. A KOGART-galériában maga az alapító, Kovács Gábor tart tárlatvezetést, míg a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Múzeumban pezsgőt és forró csilis csokoládét kínálnak a tüzet ugróknak. Este tízkor toronyzene harsan majd föl a Liszt Ferenc Emlékmúzeum Andrássy úti erkélyéről, nem sokkal azután, hogy a Közlekedési Múzeum veteránautói ésmotorjai végigvonultak a hajdani Sugárúton. A Nemzeti Múzeumban zenei programok és tárlatvezetések követik egymást, közben pedig lehet lovagi díszeket, sámándobokat és álarcokat készíteni. A tavaly is remek játékot kínáló Természettudományi Múzeum a már megkezdett úton halad tovább. Bemutatkoznak a múzeum legizgalmasabb tárgyai, lesz mindennapi alkímia, elhangzanak hihetetlen történetek, sőt akár mumifikálási szertartáson is részt lehet venni. Ezen az éjszakán a múzeum új tereibe is beengedik a látogatókat. A Mezőgazdasági Múzeumban Afrika nagy magyar vadászairól hallhatnak az érdeklődők, a Néprajziban a koncertek mellett a nyári szokásokról és hiedelmekről is szó esik, a Petőfi Irodalmi Múzeumban pedig az Őnagysága kabaréja kupléit lehet meghallgatni. A Szépművészetiben portrészépségverseny lesz, a Terror Házában pedig Demokráciakvízre nevezhetnek be a látogatók. Különös élménynek ígérkezik a Rendőrség-történeti Múzeum programja is: éjfélkor David Merlini igyekszik megszabadulni Rózsa Sándor lábbilincséből. A Múzeumok Éjszakája részletes programja a Pesti Súgó ingyenes különszámában olvasható. N. K. J. HIRDETÉS ! Nézd meg a legfrissebb híreket a WAP-on! ** * *Mobile* * • AZ ELSŐ HOSSZÚ múzeumi éjszakát 2000-ben rendezték Ausztriában, Bécsben, Linzben, Grazban és Innsbruckban: az ötlet az osztrák közszolgálati televíziót dicséri, no meg az érintett városok vezetését. Akkor 150 kisebb-nagyobb múzeumot kapcsoltak be az este hat órától éjjel egyig tartó programba, és a koncepció az volt, hogy az egységes jegyet váltó közönséget kisbuszok szállítják múzeumról múzeumra. Szerényen 25 ezer látogatót vártak - ennek a duplája vett részt már az első éjszakán a programokban. A siker a többi tartományi fővárosnak is megtetszett, sőt azóta újabb és újabb városok kapcsolódnak be, és a rendkívüli nyitva tartás most már vagy 300 múzeumot érint. Kétszázezernél is többen váltanak jegyet a „kirándulásra", amelynek programja is egyre színesebb. Képzőművészeti alkotók mutatkoznak be egyegy helyszínen más oldalukról, muzsikálnak, verseiket olvassák fel, vagy csak gondolataikat osztják meg a közönséggel. Tárlatvezetés, vetítés, színielőadás is bekerült a műsorba. A szervező ORF reklámértéket lát a nem csekély anyagi ráfordításban, a városok vezetése kulturális küldetésüket teljesítik. Egy ideje a muzsikusok külön is megrendezik a Zene Hosszú Éjszakáját. A tavalyi történetesen nem a legjobban sikerült: ennek az éjszakának a zűrzavarát, no meg a Kunsthistorisches Museum átépítése miatt felhúzott állványokat használták ki az ismeretlen tettesek, hogy elrabolják Benvenuto Cellini Salteráját. (Szászi Júlia) Szones Nem tudod mi hír a világban?