Népszabadság, 2004. december (62. évfolyam, 280-305. szám)
2004-12-09 / 287. szám
8 2004. DECEMBER 9., CSÜTÖRTÖK MAGYARORSZÁG NÉPSZABADSÁG PISA-vizsgálat: magyarázni kell a bizonyítványt Könnyebben megoldja a problémát a magyar diák, ha nem foglalkozott vele az iskolában - ez a tanulság is levonható a 2003-as nemzetközi PISA-vizsgálatból. A magyar diákok a gyakorlatias, hasznosítható tudást mérő vizsgálatokban jobban teljesítenek olyan területen, amivel az iskolában nem foglalkoznak, mint amelyekről tanulnak - többek között ez a tapasztalata az úgynevezett PISA 2003-as vizsgálatnak (Programme for International Student Assessment), amelyben negyven ország 15 éves diákjainak olvasás-szövegértési, matematikai, természettudományos, illetve problémamegoldó képességét mérték. Hazánk diákjai matematikából és olvasás-szövegértésből az OECD-országok átlagánál alacsonyabb teljesítményt nyújtottak, ezzel Magyarország az államok rangsorában a 25. helyre került. A természettudományok terén és a problémamegoldó képesség tekintetében viszont valamivel az átlag fölötti eredményt produkáltak a magyar tanulók, a 17., illetve a 20. helyezést érve el ezzel. Bár a matematikai képességek és a komplex problémamegoldó készség szorosan összefügg, Magyarországon a tanulók az utóbbi területen jóval magasabb pontszámot értek el, mint matematikából. Magyar Bálint oktatási miniszter minderről tegnapi sajtótájékoztatóján érdeklődésünkre azt mondta: a magyar iskolarendszer kényszerpályára állítja a diákok gondolkodását, nem fejleszti kreativitásukat, mivel elsősorban a lexikális ismeretek visszaadását várja el. Azaz a memorizáló tanulást preferálja az értelmező tanulás helyett. A vizsgálat ismét rámutatott arra is, hogy Magyarországon az iskolák közötti különbség, illetve a családi háttér jelentősen befolyásolja a diákok teljesítményét. A magyar iskola nemhogy kiegyenlítené az otthonról hozott szociokulturális különbségeket, hanem ellenkezőleg, konzerválja azokat. A különböző iskolatípusok diákjainak teljesítménye között óriási a különbség. Ha csupán a magyar gimnazisták teljesítményét nézzük, akkor azok jobbak, mint a nemzetközi rangsor legelején szereplő finn diákok átlagos teljesítménye. Ha viszont csak a szakiskolákba (régi nevén szakmunkásképzőbe) járó tanulók eredményeit nézzük, akkor azok rosszabbak, mint az utolsó helyen álló Mexikó diákjainak átlagos teljesítménye. A PISA-vizsgálatot először 2000-ben bonyolították le, akkor 32 ország 15 éves diákjainak képességeit mérték. A felmérést háromévente megismétlik. Az első alkalommal az olvasás-szövegértési képességeket mérték, legutóbb a matematikatudást, 2006-ban a természettudomány témaköre kap nagyobb figyelmet. Hazánk a legelső, 2000-es PISA-vizsgálathoz hasonló eredményeket ért el a mostani felmérésben is. Magyar Bálintot ez - mint mondta - nem lepte meg, hiszen a nemrég kezdett reformok hatásának megmutatkozásához több időre van szükség. Az oktatási miniszter azt mondta: reméli, hogy Magyarország 2006-ban jobb eredményeket tud felmutatni, ám a reformok sikerét csak a 2009-es vizsgálat fogja kideríteni. Varga Dóra Elsősorban a lexikális ismeretek visszaadását várják el „Túl elfoglaltak vagyunk”T úl elfoglaltak vagyunk, itt vannak az ünnepek, programot kell írnunk, az igazgató nem ér rá, így nem tudunk most nyilatkozni - a felhívott egy tucat iskola többségében igen és ehhez hasonló indokokkal utasították el a tanárok, hogy kommentálják a PISA-felmérést. Ami még szomorúbb, olyan intézmény is akadt, amelynek tanárai még csak nem is hallottak a vizsgálatról. - Pedig külföldön már egykét hete az újságok címlapjain szerepeltek az eredmények, nem értem, nálunk miért nem - mondja Szeszler Anna, az alternatív módszer szerint oktató Lauder Javne Iskola igazgatója. Szerinte a romló teljesítmény rávltágít arra, hogy változtatásra van szükség. Ők úgy építették fel pedagógiai programjukat, hogy, a gyerekeket lehetőleg problémakörök megoldásával tanítják meg kutatni, forrást elemezni, információt szerezni, vagyis a megszerzett tudást használni. Alapelvük, hogy a gyereket kell tanítani, és nemcsak a tananyagot. Az iskolakezdéskor például fontos a logikai képességek fejlesztése, az erre kidolgozott játékprogram a gondolkodást, a problémaérzékenységet, a megoldási lehetőségek keresését segíti. Itt a könyvünnep alkalmával a diákok kortárs költőket, írókat kerestek meg, hogy beszélgessenek velük, és ezek alapján minden osztály elkészített egy oldalt az iskola 15. születésnapjára összeállított évkönyvbe. - Saját tapasztalataim alapján mondhatom, hogy egy ilyen pedagógiai program kidolgozása és megvalósítása nem egyszerű, hiszen a most tanító pedagógusok más szellemben nevelkedtek, a gyorsan változó szabályozások pedig még inkább megnehezítik a munkát - tette hozzá az igazgatónő. Borosné Kézy Zsuzsanna, a Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium igazgatója is a tantervi szabályozás gyors változásaiban látja a rossz eredmények legfőbb okát. Hiszen 1995-ben életbe lépett a nemzeti alaptanterv (NAT), 2000-ben a kerettanterv, 2003-ban pedig az új NAT. Bár a változtatások a képességfejlesztés erősítését tűzték ki célul, az iskolák nem kaptak időt a szemléletváltásra, az elvek gyakorlatba való átültetésére. Az igazgatónő szerint további probléma, hogy az alapozó szakaszban (az általános iskolák alsó tagozatán) nincs elég idő a gyerekek képességeinek (figyelem, gondolkodás, emlékezet, beszédkészség) fejlesztésére. Ehhez kapcsolódik, hogy a gyerekek hajszoltak, zaklatottak, túlterheltek, és gyakran otthon sincs lehetőségük pihenni. A szülők és az iskola hagyományos kommunikációs hézagai miatt gyakran megesik, hogy az iskola nem kap támogatást, például elmarad az otthoni gyakorlás. Kézy Zsuzsanna is elismeri, hogy sok esetben a pedagógusok módszertani kultúráján is változtatni kellene, mert arra általában a teljesítményszempontúság jellemző. Ennek azonban az az oka, hogy az elmúlt évtizedekben a teljesítményt a lexikális tudással azonosították a magyar oktatási rendszerben, és az iskolákra erős nyomás nehezedett felülről: az óvodáktól az általános iskolák, tőlük a középfokú intézmények, azoktól pedig a főiskolák, egyetemek követelték meg a lexikális tudást, így aztán ma az iskolákban kevés az olyan pedagógus, aki ki meri mondani, hogy kihagy a tananyagból valamit, és inkább a készségek fejlesztésére koncentrál. Hozzátette: - Mindezek miatt nem meglepő ez az eredmény. Ahhoz, hogy a jövőben jobban szerepeljünk, hosszú távú stratégia kell, amelynek megvalósítására időt kell hagyni. Serfőző Melinda Csernobil kísért A mai napig nem készült itthon egészségügyi feltáró vizsgálat Hegyeshalom után Záhonyban is vizsgálódnak a tisztiorvosok. Azt kutatják, lehetséges-e, hogy a környéken a 18 évvel ezelőtti csernobili katasztrófa után - különösen a vagonok sugármentesítése miatt - több lett a daganatos halálozások száma. Munkatársainktól A tisztiorvosi szolgálat Szabolcs- Szatmár-Bereg megyében szerdán megkezdte annak vizsgálatát, hogy lehet-e összefüggés a csernobai katasztrófa idején a Szovjetunióból Ausztriába tartó vonatok magyar területen történő kezelése, mosása és a Záhony térségében előfordult halálozások között. Kása Zsigmondi megyei tiszti főorvos érdeklődésünkre elmondta: életkorra, nemre és halálokokra lebontva vizsgálják meg az 1986 óta előfordult haláleseteket Záhonyban és a környékbeli településeken. Arra keresik a választ, hogy az esetleges sugárfertőzöttség következtében több lett-e a daganatos betegség a térségben. A vizsgálattal néhány nap alatt végeznek. Kósa szerint jóval hosszabb időt vesz majd igénybe az a vizsgálat, amelybe bevonták a debreceni sugár-egészségügyi intézetet és a MÁV-ot is. Azért vették fel a kapcsolatot a sugár-egészségügyi intézettel, hogy adatokat kérjenek az érintett terület nyolcvanas években mért sugárfertőzöttségi mutatóiról. A kért adatok elemzése után döntik el, hogy szükség van-e újabb sugárfertőzöttségi felmérésre vagy sem. A tiszti főorvos tájékoztatása szerint a MÁV-tól a dolgozóikkal kapcsolatos adatokat kérik, hogy áttekintsék: 1986-ban és az azt követő években kik dolgoztak Záhony térségében, s előfordult-e a vasutasok között daganatos betegségek miatti elhalálozás. A csernobili atombaleset következtében a környezetbe került sugárzó izotópok közül a jód 131 és a cézium 137 egészségügyi hatásaival kell komolyabban számolni. Az első napokban a jód okoz(hat)ta a legnagyobb problémát: aktivitása igen nagy, a felezési ideje - az az idő, amely alatt az instabil sugárzó atomok fele elbomlik - azonban rövid, mindössze 8 nap (ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a baleset után egy hónappal már alig volt kimutatható a jódizotóp jelenléte a környezetben). A sugárzó jódot a szervezet hajlamos beépíteni a pajzsmirigybe, ahol a radioaktív anyag néhány éven belül pajzsmirigyrákot okozhat. A céziumnak kicsi az aktivitása, a felezési ideje viszont hosszabb, mintegy 30 év. A cézium felhalmozódhat a szervezetben - a májban, az emésztőrendszerben, illetve a női mellben -, és 10-20 éves távlatban szintén daganatot okozhat. A lapunk által megkérdezett - névtelenséget kérő - radiológus szakértők szerint a következmények utólagos tisztázását nehezíti, hogy Magyarországon nem készült a csernobili baleset egészségügyi hatásait feltáró vizsgálat. Egyetlen (akadémiai, és nem orvosi) kutatás foglalkozott a témával néhány évvel a katasztrófa után, s az akkori megállapítások szerint sem a pajzsmirigyrák, sem más, a sugárzással összefüggő daganatos betegség gyakorisága nem nőtt meg a robbanás után. A megállapítások hitelességét gyöngíti, hogy az egészségügyi tárca éveken át képviselt hivatalos álláspontja szerint ilyen megbetegedések Ukrajnában és Fehéroroszországban sem voltak. Bár a hegyeshalmi sugármentesítés ténye ismert a szakemberek előtt, a térségben nem végezték el azokat a vizsgálatokat, amelyekből kiderülhetett volna, hogy mennyi időn át, mekkora sugárdózist kaptak a munkában részt vevők. A CSERNOBILI ATOMERŐMŰ-BALESET után több olyan magyar gépkocsivezető betegedett meg, aki a katasztrófa után a térségben járt. Orvos szakértők egyes esetekben egyértelmű ok-okozati kapcsolatot állapítottak meg a sugárfertőzés és a kamionosok később bekövetkezett halála között, s ezekre alapozva a hozzátartozók közül néhányan pert indítottak a munkáltatók ellen. Ezekben az ügyekben egymástól eltérő ítéletek születtek: előfordult, hogy a férj halála után több mint öt évvel benyújtott kereset alapján - öt és fél évig tartó pereskedés után - a Legfelsőbb Bíróság megítélte a kártérítést, más esetben viszont az elévülésre hivatkozva az igényt elutasították. Az ellentmondás látszólagos. A munkaviszony keretében okozott kárért viselt felelősség ugyanis három év után már nem érvényesíthető, ám az elévülés attól az időponttól számítható, amikor az érdekelt fél tudomást szerezhetett a károkozásról (itt a halált okozó sugárzásról). (L. K.) Érvénytelen helyi népszavazás Esztergomban? Tudósítónktól Az esztergomi MSZP-szervezet szerint érvénytelen volt a december 5-i helyi népszavazás, azon ugyanis - az országos referendummal ellentétben - nem 25, hanem 50 százalék fölötti részvétel szükséges. Mint arról beszámoltunk, Esztergomban a választásra jogosultak 48,6 százaléka vett részt a szavazáson, és a résztvevők 86 százaléka igent mondott a dunai víztől független ivóvízhálózat megteremtésére. A helyi MSZP által kiadott közlemény szerint a fideszes vezetésű önkormányzat már korábban eldöntötte, hogy a dunai ellátásról karsztvízre áll át, sőt 40 milliós törzstőkével már egy céget is létrehozott az ezzel kapcsolatos feladatok lebonyolítására. A Láposi Elza esztergomi MSZP-elnök által aláírt közlemény szerint a szocialisták felszólítják a város jegyzőjét, polgármesterét és a képviselő-testület jobboldali többségét, hogy hozzák nyilvánosságra a helyi népszavazás hiteles eredményét, költségeit pedig fizessék vissza a saját jövedelmükből. Az esztergomi választási bizottság megállapítása szerint érvénytelen a helyi népszavazás - mondta tegnap érdeklődésünkre Takács István önkormányzati sajtóreferens. A szóvivő elmondta, hogy az önkormányzat valóban kampányt folytatott az igen szavazatok mellett a kettős állampolgársággal és az ivóvízzel kapcsolatos kérdésekben. A HELYI NÉPSZAVAZÁSSAL kapcsolatos szabályokat az önkormányzati törvény határozza meg: a referendum „érvényes, ha a választópolgárok több mint a fele szavazott (...) és eredményes, ha a szavazóknak több mint a fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott". E szerint tehát az esztergomi népszavazást érvénytelennek kell nyilvánítani. Más jogi aggályok is felmerültek. A népszavazást a képviselőtestületnek legalább a tervezett időpont előtt 35 nappal ki kell tűznie, ám erre csak december 5-e előtt 29 nappal került sor. A törvénysértésre a területi választási bizottság fel is hívta a városi jegyző figyelmét, ám a testület határozatát csak a bíróság semmisíthette volna meg, jogorvoslatot e tekintetben azonban senki nem kezdeményezett. Árulkodó daganattérkép Védőoltás, egyénre szabot terápia, génvizsgálat, illetve más betegségek gyógyszerei segíthetik a rákbetegek gyógyulását - egyebek mellett ezekre az eredményekre jutott elmúlt hároméves kutatásaiban a Nemzeti Onkológiai Kutatás-fejlesztési Konzorcium. A Tímár József professzor vezette kutatócsoport nem új gyógyszerek kifejlesztésén, hanem a meglévők minél jobb alkalmazásán, a betegségek megelőzésén dolgozik, s a világon elsőként nyerte el olyan gyógyszergyártók kutatási támogatását, amelyet a cégek mindig anyaországon belül költenek el. Most ez tarthatja életben a munkát, idén ugyanis nem kaptak pénzt. Egyebek mellett ezek derültek ki azon a tanácskozáson, amelyen a csoport tagjai ismertették eredményeiket. A csoport vezetője a humán papilloma vírus szerepéről beszélt, amely több rákbetegség kialakulásában is szerepet játszik. A kórokozó nemi úton terjed. Valószínűleg a fertőzött anyák adják át csecsemőjüknek a vírust. Az évek számának növekedésével a rákbetegséghez vezető genetikai hibák „összeszedésére" is több az esély - közölte Oláh Edit, az Országos Onkológiai Intézet professzora. A rákbetegségek 7-8 százaléka alapul öröklött géneken, tehát lényegesen gyakoribb az élet során „szerzett" tumor. Páldy Anna, a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ igazgatóhelyettes főorvosa számolt be a szűrhető daganatok előfordulási gyakoriságáról. Részletes korcsoportelemzések, térképek készültek. Kiderült, hogy az emlőrák elsősorban a nagyvárosokban, Budapesten fordul elő, míg a 25 és 34 éves korosztály daganatos megbetegedése leginkább a Nyugat-Dunántúlon figyelhető meg. ■ A NŐK ROSSZINDULATÚ EMLŐDAGANAT MIATTI ELHALÁLOZÁSA 1986-1997 | Az országos átlagnál magasabb előfordulás Forrás: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ NÉPSZABADSÁG-grafika