Népszabadság, 2005. február (63. évfolyam, 26-49. szám)
2005-02-26 / 48. szám
VILÁG Előbb jön a külföldi bírság, mint az uniós jogosítvány okokból, az eltérő szabályozás miatt külföldön könnyebb hozzájutniuk. Ugyanakkor megmarad a tagállamok szabadsága arra, hogy a korhatárokat maguk rögzítsék. Vannak például országok, ahol 14 éves kortól lehet motorkerékpárt vezetni, másutt csak tizenhattól. Szabályozzák a mopedre érvényes engedélyeket is. Az idősebb úrvezetőknek ezúttal jól jön, hogy sokan vannak: az EP-képviselők féltek szelítbemenni velük, így nem támogatták, hogy 65 éves életkor felett - az általános tíz évvel szemben - csak ötre szóljon az engedély. Mindennél sokkal hamarabb, már két éven belül várható, hogy az EU-n belül, de külföldön elkövetett közlekedési szabálysértési bírságokat egységesen behajtsák. Ráadásul ez egy teljesen más területen hozott döntés leágazása: egy svéd építőipari vállalat rendre a szemétbe dobta a brit bírságot, amelyet azért szabtak ki rá, mert összedőlt és hat áldozatot maga alá temetett a révállomás, amelyet épített. Nincs szerencséjük az autósoknak: a más EU-tagállamban elkövetett gyorshajtásért kiszabott bírság két éven belül behajtható lesz, az unió 110-féle jogosítványát viszont csak húsz év múlva egységesítik. Szőcs László brüsszeli tudósítónk Már tavaly ideköltözött Belgiumba, de magyar jogosítvánnyal vezet! - szidta meg e sorok íróját a minap a brüsszeli rendőr. Az unió huszonöt tagállamában jelenleg használatos 110-féle jogosítvány persze nemcsak az autósoknak jelent ügyintézési kellemetlenséget, hanem az ellenőrzést is megnehezíti. A rózsaszín magyar papírjogain olvasható „permis de conduire" (vezetői engedély) például még érthető lehetett a rend brüsszeli őrének, de a „szemüveggel vezethet" kitétel már aligha. Jelenleg az EP és a tagállamközi tanács között ingázik az a jogszabály, amely a papírjogait tíz, a műanyag kártyást pedig húsz év alatt cseréli le az egységes európai engedélyre. Ez biztonsági háttérgravírozással, hologrammal, digitális fényképpel ellátott műanyag kártya lesz, amelyből mintegy kétszázmillió (!) példányt adnak ki. A papírjogsisok most megspórolhatnak egy elsietett szitkozódást: az érvényességi idő végéig használhatják engedélyüket, utána kapnak csak plasztikot. A korlátlan időre érvényes dokumentum viszont megszűnik. Brüsszel az egységesítéssel ki tudja szűrni azt is, hogy az EU-n belül addig vándoroljon a vezető, amíg valahol nem kap engedélyt. Azok szokták kihasználni ezt a lehetőséget, akiknek például otthon bevonták a jogsiját, vagy egészségügyi mgtm (BziMsisig permis DE conduire VEZETŐI El Monet Snofl Ciola&tf. LEÁNYKORI 6 SZÜL.HELY: anyja neve KELT, I'* Magyarországon is egy lesz a sokból A HITELKÁRTYA FORMÁTUMÚ magyar vezetői engedély adattartalmát és hamisítás elleni védelmét tekintve is megfelel az Európai Unió előírásainak, ezért a közeljövőben biztosan nem kell okmánycserére számítani - mondta kérdésünkre Urbán György, a Nemzeti Vízum- és Okmánybizottság elnöke. A korábbi, rózsaszínű papírból készült okmányok viszonylag csekély számban vannak még forgalomban, ám ezek rövid időn belül érvényüket vesztik. - Bármilyen változtatás esetén, például egy adatrögzítő mikrocsip bevezetésekor, legalább tízéves átmeneti időt kell biztosítani - hangsúlyozta Urbán. Az egységes vezetői engedély bevezetésénél jóval hamarabb lehet számítani arra, hogy a jogosítvánnyal rendelkezők adatait tartalmazó nyilvántartásokat összekapcsolják, s így mindenütt ellenőrizhető, ha valakit hazájában vagy másutt eltiltottak a vezetéstől. A külföldön elkövetett szabálysértés miatti bírságot viszont már ma is behajtják. Ugyanakkor a járművezetésre való alkalmasság egészségügyi feltételeinek szabályozása nemzeti hatáskörben marad. Számos tagállamban már nincs időszakos orvosi vizsgálat, míg Magyarországon valószínűleg hosszabb távon is marad a jelenlegi gyakorlat, vagyis rendszeres időközönként el kell menni az orvoshoz - és a vizsgálat mellett lehet fizetni a hitelkártya méretű vezetői engedély cseréjéért is. (L.) Várólistán az önkormányzatieharta Munkatársunktól A helyhatósági választásokon a részvételi arány a legtöbb országban mindössze 40-60 százalék közötti, és folyamatosan csökkenő tendenciát mutat - hívta fel a figyelmet Lamperth Mónika belügyminiszter az Európa Tanács (ET) tagállamai helyi és regionális kormányzásért felelős minisztereinek budapesti konferenciáján. A tegnap zárult tanácskozásra a 46 tagállamból 38 küldte el képviselőit, húsz ország delegációját miniszter vezette. Lamperth a konferencia utáni tájékoztatón hangsúlyozta: a polgárok fokozódó paszszivitását sehol nem nézhetik tétlenül. Már az ET 2002-es helsinki miniszteri konferenciáján is tárgyaltak a regionális önkormányzatok működése jogszabályi kereteinek kidolgozásáról, s máig nem sikerült konszenzusra jutni abban, hogy ajánlás szülessék, vagy - az éppen húsz éve elfogadott helyi önkormányzati chartához hasonlóan - a tagállamokra nézve kötelező konvenciót fogadjanak el - mondta Lamperth. A miniszter szerint a konferencia abban egységes volt, hogy tovább kell dolgozni a dokumentum előkészítése érdekében. A tanácskozás résztvevői ugyanakkor javaslatot tettek arra, hogy az ET májusi varsói csúcsértekezletén - ahová a tagállamok állam- és kormányfőit várják - elfogadandó akcióterv tükrözze a helyi és a regionális önkormányzás fontosságát. Lamperth Mónika elnököl a budapesti ET-tanácskozáson Németh Zsolt londoni lobbija Zágrábért R. Hahn Veronika londoni tudósítónk A nyugat-balkáni témák kerültek Németh Zsolt külügyi bizottsági elnök londoni tárgyalásainak középpontjába. Németh - miután tárgyalt Donald Andersonnal, a brit parlament külügyi bizottságának munkáspárti elnökével - kedvezőnek nevezte a londoni út időzítését, mert George W. Bush amerikai elnök európai látogatása után jók a kilátások a transzatlanti kapcsolatok megerősítésére. Ráadásul a választásokra készülő Nagy- Britannia jelenleg a G8, júliustól pedig az Európai Unió soros elnöke. A Fidesz politikusa szerint a magyar külpolitika számára fontos lehetőség a nyugat-balkáni térség jövőjének befolyásolása. Nagy-Britannia - más EU- tagállamokhoz hasonlóan, ám a magyar diplomáciával ellentétben - kétségeket táplál afelől, vajon Horvátország teljes mértékben együttműködik-e a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Ezért még nem biztos, hogy megkezdődhetnek-e március 17-én az EU-csatlakozási tárgyalások Zágrábbal. Németh Zsolt úgy vélte, hogy Horvátország bevonása az uniós folyamatba „felzárkózási-kitörési precedenst teremtene" a Nyugat-Balkánon. A brit elnökség idejére megérhet a helyzet arra is, hogy Koszovó a nemzetközi diplomácia homlokterébe kerüljön, és elkezdődhessenek a tárgyalások új státusáról. ÁLLÁSPONT 2005. FEBRUÁR 26., SZOMBAT 3 Napolaj Haszán Zoltán A napolaj szavatossága nem is járt le. Minden valószínűség szerint ez lesz az egyik fontos megállapítása annak a vizsgálatnak, amelyet Juhász Ferenc honvédelmi miniszter rendelt el az Afganisztánból hazatért tiszt ngit levélben megfogalmazott bírálata miatt. Kitérnek majd arra is, hogy azért küldték télen amikor Afganisztánban mínusz húsz van a magas fényvédőfaktorú krémet, mert akkor volt üres repülő. A nyár feltartóztathatatlanul jön, szükség lesz arra a védőkrémre. Lesz persze válasz a többi panaszra is. Ha indítunk egy fórumot, mint a HM, közöljük, hogy ide lehet jegyezni a panaszokat, ne csodálkozzunk azon, hogy kritikák érkeznek. Ha nem tetsző, le lehet venni a hozzászólást, stoppolni a fórumot (mindkettő megtörtént), de lehet válaszolni is rá (ez nem történt meg). Mindenesetre a topicoz húszezren látogatták meg négy nap alatt. A közvélemény a panaszok alapos kivizsgálására számíthat, hiszen az a Havril András tárja fel az igazságot, aki februári vezérkari főnöki kinevezéséig éppen a missziókért volt felelős. Néhány előzetes megállapítás már ismert. Például: a panaszkodó századosnak nem lehetett pontos ismerete a kinti körülményekről, hiszen speciális beosztásban a zászlóaljtól ötven kilométerre szolgált. A kijelentés a budapesti Honvéd utcában, Kabultól 4500 kilométerre hangzott el. A visszásságokat számba vevő százados kabuli parancsnoka is megerősítette, hogy voltak „problémák". Mint minden misszióban, tette még hozzá. Ő nem a fórumon, hanem hivatalos úton ezeket jelentette is, de nem mindegyiket követte megfelelő intézkedés. Ne legyenek kétségeink, a katonai felső vezetés előtt nem voltak titkok a „problémák". Például az első ellenőrzést végző tábornok éles szemmel észrevette és megjegyezte, hogy porosak az autók. Egy olyan országban, ahol utakat csak nyomokban látni. A probléma éppen az, hogy miután ez a honvédség egyik legveszélyesebb külföldi terepe, a katonák elvileg mindent megkapnak, amire szükségük lehet. Ez a hadsereg általános állapotát ismerve valóban így van. Hiszen azért nem tud itthon egy katona átlagos méretű új gyakorlóruhát venni, mert azokat a külföldön szolgálóknak adták oda. Külön beszerzéssel vásárolt a honvédség használható rádiókat, mert ilyenekkel a hadsereg nem rendelkezik. De nem pusztán hitvány anyagiakról van szó. Azt a kérést sem sikerült például könnyen rendezni tavaly a korán beköszöntött kánikulában, hogy ha már itthon nincs nyári gyakorló, akkor a katonák legalább könnyíthessenek a téli ruházaton, és hordhassanak egy szál zöld pólót a melegben. Kiderült, hogy az öltözködési szabályok módosítása miniszteri rendeletet igényel. Ezt pedig tárcaközi közigazgatási egyeztetésen kell elfogadtatni egy több mint tízéves jogszabály miatt. Ez csak bosszúság a zubbonyban izzadó katonáknak, de élesben, mint amilyen az afganisztáni misszió, valóban életekbe kerülhet a gyors reagálásokra képtelen rendszer. A kinti parancsnoknak sem hatásköre, sem pénze nincs arra, hogy felhegesszenek például egy drótvágót a terepjárók elejére, nehogy levágja egy keresztbe kihúzott kábel az autóból kilógó géppuskás fejét. Jelenti a problémát Budapestre, itthon kikísérleteznek egy drótvágót, majd kiszállítják a helyszínre. Több hónap telt el, mire kiderült, hogy a megtervezett drótvágó ráadásul használhatatlan. Azon is lehet vitatkozni, hogy megfelelő védelmet nyújt-e egy páncélozatlan, de homokzsákokkal és golyóálló mellényekkel körberakott terepjáró. Megjegyzendő: miután a mostani honvédelmi vezetés meghirdette a határainktól távol is bevethető expedíciós jellegű hadsereg koncepcióját, a pénzhiány miatt a könnyű páncélos járművek beszerzése volt az első, amit elhalasztottak. A miniszterhez írt nyit levél nemcsak a kabuli misszióról szól, az egész elaggott, túlbürokratizált rendszert feszegeti. Most a kirakatüveg lett koszos. Próbálják gyorsan megpucolni. De a rendrakással nem kellene itt megállni. No nem azért, hátha akad még valahol felesleges napolaj. A küszöbön át____________ Seres László öt százalék - ennyit kell elérnie egy választáson induló pártnak ahhoz, hogy bekerüljön az áhított törvényhozásba. Nem volt ez mindig így: a rendszerváltást négyszázalékos parlamenti küszöbbel kezdtük, az emelés a Horn-kormány kétharmados többségének idején történt. Hogy volt-e értelme? 1998-ban diadalittasan vonult be a parlamentbe az a kis párt, amely önmeghatározása szerint a magyar igazságot és életet képviselte. Sok értelme nem volt, a MIÉP a médiakuratóriumokban többet ártott, mint a törvényhozásban, a konzervatív koalíció etnopolitikai „ellenzékeként". A kérdés azonban ma, 15 évvel a rendszerváltás után az: jó-e a parlamentáris demokráciának, ha a kis pártok kimaradnak belőle? Mi van azokkal a szavazókkal, akik szélsőjobboldali, kommunista, kisgazda, centrista vagy zöld pártokkal szeretnék gazdagítani a parlament munkáját, de az ügy kilátástalansága miatt nem tehetik, hiszen a választási rendszer a reálisan bekerülő nagy pártok felé nyomja őket? Nem jött-e el az ideje annak, nem elég stabil-e a demokráciánk ahhoz, hogy megbirkózzunk a kis pártok nagy kihívásával? A kérdést az egyszerűség kedvéért maguk a kis pártok teszik fel, közülük is inkább csak egy. A belső párt ellenzékével éppen leszámoló Thürmer Gyula néhány napja bejelentette, hogy a Munkáspárt „techikai együttműködés" keretében közös javaslatot dolgoz ki a „történelmi" szocdemekkel és a kisgazdákkal a választási törvény módosítására. A cél a semmilyen, vagy a háromszázalékos küszöb, és ezt „a társadalomnak" kell „rákényszerítenie" a parlamenti pártokra. Hogy egy kommunista pártelnök az egész társadalom nevében beszél, az tőle - logikus - de hogy még az általa megnevezettekkel sem konzultál? A Független Kisgazdapárt után a Centrum és a MIÉP is elhatárolódott a kezdeményezéstől, és nemcsak a kezdeményező személye miatt. Csurka István például azt mondta, a lépésből „a közönség a mi gyengeségünket olvasná ki", úgyhogy inkább nekivágnak „a magasabb hegy megmászásának". A rendszerváltás idején az Ellenzéki Kerekasztal, majd az 1990-es alkotmányos berendezkedés megteremtői az ország stabilitását, kormányozhatóságát tartották szem előtt a küszöb bevezetésével. Elsősorban német mintára, ahol is a weimari parlamentáris káosz okozta hitlerizmus történetéből okulva 1954-ben döntöttek a szövetségi és helyi szintű, ötszázalékos bejutási küszöb mellett (kivételt csak a nemzeti kisebbségek pártjai alkotnak, például a dánoké és a frízeké Schleswig-Holsteinben). Nálunk azonban nem a parlamenti káosz a fő veszély, hanem az, hogy az amúgy sem magas presztízsű demokrácia tovább erodálódhat, ha egyre több állampolgár érzi úgy: nincs képviselve a törvényhozásban. Nem kizárt például, hogy 2006-tól formálisan is kétpártrendszer lesz Magyarországon. Jó az valakinek? Lefedi két „néppárt" a nép igényeit? Segíti mindez az állampolgári részvételt, érdeklődést, az aktív, sokszínű demokráciát? Nem az a cél, hogy az állandó kisebbik rossz-nagyobbik rossz helyett olyan pártra is szavazhassunk, amely valóban minket szólít meg? Hogy végre elvekről és eszmékről is szóljon a politika? Talán erről is szó lehetne majd, amikor az arányosabb választási rendszer, a kisebb parlament és hasonlók kerülnek terítékre. Az elképzelést ellenző mérsékelt demokraták azt is végiggondolhatnák, hogy az ügy egyrészt őket is érintheti, másrészt parlamentbe került kis, szélsőséges pártokkal is együtt lehet élni. A demokrácia tekintélyvesztésével, lassú elkorhadásával azonban nem.