Népszabadság, 2005. március (63. évfolyam, 50-74. szám)
2005-03-19 / 65. szám
2 2005. MÁRCIUS 19., SZOMBAT MAGYARORSZÁG Teljes tisztújítás az SZDSZ-ben Kuncze Gábornak csak kihívói vannak, alternatívája nincs Tisztújítás lesz a szabad demokratáknál. Kuncze Gábor elnöki posztja megingathatatlan, az igazi verseny az ügyvivői testületbe kerülésért zajlik majd. Az alapszervezetektől az elnök személyéig teljes tisztújítás lesz a hét végén az SZDSZ-ben. A mai szegedi küldöttgyűlés szinte bizonyosan megerősíti a párt élén Kuncze Gábort, ugyanakkor óriási versenyfutás lesz az ügyvivő testületbe (üt) jutásért. A 12 helyre majdnem negyven jelölt pályázik. Azon túl, hogy a hetente ülésező út jelentős befolyással van a párt működésére, az SZDSZ-ben íratlan szabály, hogy az ügyvivőkre adott szavazatok határozzák meg az elnök mögötti sorrendet az országgyűlési választásokra összeállított országos listán. Érdekes lehet az üt összetétele amiatt is, mert két éve a testületbe majdnem fele-fele arányban jutottak be Kuncze Gábor támogatói és esetenkénti bírálói. Az úgynevezett belső ellenzék (Fodor Gábor, Gusztos Péter, Csőzik László, Béki Gabriella, Ungár Klára és Szent-Iványi István) azonban mostanra korántsem egységes. Szent-Iványi István az Európai Parlamentből már nem kíván az üt üléseire hetente viszszautazni, többen eltávolodtak az alternatív fórumnak minősülő Szabad Tanácskozástól, és vannak olyanok, akiknek az újraválasztása erősen kérdéses. A párton belüli esélylatolgatások során több politikus úttagságát biztosra veszik. Hathatan kerülnek be a fővárosból és vidékről, továbbá az elnök automatikusan tag. Kuncze nem is pályázott „mezei” úttagságra, két kihívója, Fodor Gábor és Kis Zoltán igen. Ők a vidéki listáról minden bizonynyal be is jutnak. Innen kerülhet még be Kovács Kálmán informatikai miniszter és Gusztos Péter is. A fennmaradó két helyre esélyesnek tartják még Gulyás Józsefet, Sándor Klárát és Wekler Ferencet. Utóbbi eredményére szőlőügyei miatt a pártban is sokan kíváncsiak. Több vidéki polgármester is a jelöltek között van, ám az eddigi tapasztalatok szerint ők egymástól vesznek el szavazatokat. Arra lehet számítani, hogy a fővárosi jelöltek közül továbbra is a testület tagja marad Magyar Bálint és Horn Gábor. Visszatérhet Pető Iván, aki eddig az országos tanács elnöke volt - a két tisztség összeférhetetlen - és Demszky Gábor főpolgármester. A fennmaradó két budapesti helyre a hírek szerint jó eséllyel pályázik Eörsi Mátyás, Béki Gabriella és Csőzik László. Bőhm András és Lakos Imre esélyeit az ronthatja, hogy kevésbé ismertek vidéken, márpedig nemcsak a budapesti küldöttek szavaznak a fővárosi jelöltekre. Különös figyelmet kap még Ungár Klára is. Az ügyvivői testület tagjának mostani támogatottsága a hírek szerint meg sem közelíti a két évvel ezelőttit, így elképzelhető, hogy nem jut be újra. Csakhogy Ungár a múlt héten vállalta fel másságát egy tévéműsorban, márpedig egy liberális pártra rossz fényt vethet, ha ezek után nem jut be az ütbe. A coming out több SZDSZ-es politikus szerint se pró se kontra nem befolyásolja majd a küldötteket, nem emiatt szavazzák be vagy ki az testületből Ungárt. A küldöttgyűlés dönt arról is, hogy kibővíti az SZDSZ nevét a hirdetéseken már eddig is használt Magyar Liberális Párttal. Harminc napon belül az SZDSZ-ben mindenhol tisztújítást tartanak, a legkisebb alapszervezetekig. HASZÁN ZOLTÁN Visszatérhet az erős politikai súllyal rendelkező ügyvivői testületbe Pető Iván is Kinek a támogatására számíthat Szili? / /. Mintha megnyitottak volna egy zsilipet: nap mint nap egy-egy újabb MSZP-tagozat nyilatkozik úgy, hogy Szili Katalint ajánlja köztársasági elnöknek. A folyamat jól körülírható: már az MSZP elnöki posztjáért folyó versenyben hallani lehetett arról, hogy Szil Katalin inkább államfőnek volna megfelelő, a megválasztása előtti utolsó interjúban Hiller István is úgy nyilatkozott, hogy Szilire még nagy feladatok várnak. Sokak szerint a pártelnök későbbi nyilatkozatai is Szilire utaltak: az ideális jelölt szociáldemokrata kötődésű, ugyanakkor legyen képes felülemelkedni a közvetlen pártszempontokon, itt az ideje, hogy a legfőbb közjogi méltóság ne legyen - mondta Hiller. Ugyanak-Az SZDSZ nem megy bele olyan alkuba sem, hogy Sziliért cserébe például Polt Péter utódját ők jelöljék. kár voltak olyan vélemények is, hogy a pártelnök nem Szilire gondolt - a szocialista politikusnő viszont láthatóan ősztől fogva egyre inkább ambicionálta az új feladatot, s az MSZP-ben is jelentős erő állt mögé. Szili Katalin ma már nem rejti véka alá, hogy megtisztelő megbízatásnak tekintené az államfői posztot, s vállalná, ha erre a szocialisták jelölnék. A múlt héten egy megyei napiapnak nynatkozva már azt is kijelentette, hogy lát esélyt az államfői poszt elnyerésére. Ettől a pillanattól kezdve szinte naponta akad egy-egy szocialista párti állásfoglalás, nyilatkozat, amely Szili Katalin támogatottságáról szól. Borsodból például kötött mandátummal indulnak majd a küldöttek a kongresszusra, ami azt jelenti: csak Szilit jelölhetik. Ez persze még nem jelent többet annál, mint hogy az egyik nyilvánvaló esélyes immár kilépett a nyilvánosság elé. Az igazi kérdés: valósággá érhet-e az esély? Úgy hallani, hogy most már Gyurcsány Ferenc is megbarátkozott a házelnök jelölésével, mivel más esélyes jelölt egyelőre nem akadt. Csakhogy komoly nehézséget jelent a koalíciós partner, az SZDSZ ellenállása. A hét végén küldöttgyűlést tartó szabad demokraták eddigi megnyilatkozásai arra engednek következtetni, hogy nem szívesen látnák Szil Katalint az államfői poszton. A nyilvánosság előtt ezt nem nevesítik, ehelyett folyamatosan azt mondják, hogy pártpolitikust nem látnának szívesen a köztársasági elnök posztján. A háttértárgyalásokon értesülésünk szerint az MSZP tudomására hozták, hogy nem támogatják a házelnököt. Erről már az SZDSZ-frakció is tárgyalt. (Gönczöl Katalin lehetett volna közös jelölt, ha elfogadta volna a felkérést.) Úgy tudjuk, hogy az SZDSZ nem megy bele olyan alkuba sem, hogy Szitiért cserébe például Polt Péter legfőbb ügyész utódját a liberálisok jelöljék. Olyan erősen a párthoz kötődő főügyészt nem tudnának ugyanis választani, mint amenynyire Szili kötődik az MSZP-hez. A szocialista pártban egyetértés van abban, hogy nem küldhetnek parlamenti szavazásra olyan jelöltet, aki a harmadik fordulóban is esélytelen a győzelemre, vagyis nem számíthat a szabad demokrata voksokra. (Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással választja, akár több jelöltből. Az első két fordulóban a képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, a harmadikban elegendő „tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára” a szavazatok többségének elnyerése, és már csak arra a két személyre lehet szavazni, aki a második szavazás alkalmával a legtöbb szavazatot kapta.) Egy lapunknak név nélkül nyilatkozó SZDSZ-es politikus arra hívta fel a figyelmet, hogy hazárdjáték lenne elutasításuk ellenére Szilit jelölni. A szabad demokrata frakció egyelőre ugyanis egységesnek tűnik abban, hogy semmiképpen nem szavazna a szocialista politikusra. Mivel a harmadik fordulóban már elegendő a jelen lévő képviselők felének a szavazata, az SZDSZ-es voksok kiesésével akár az ellenzék jelöltje is beláthatna. A szocialista párt alapszabálya szerint az államfőjelöltről a kongresszusnak kell döntenie, az országos választmány és az elnökség együttes javaslata alapján. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni a legutóbbi miniszterelnök-jelölő kongreszszust: akkor hiába javasolta az elnökség Kiss Pétert, a küldöttek Gyurcsány Ferencet akarták. Meg is választották, és ez az újfajta pártdemokrácia nagyon is tetszik az MSZP tagjainak. Kérdés, hogyan hátrál ki az MSZP ebből a helyzetből: az SZDSZ-nek ugyanis esze ágában sincs „elvinni a balhét”, azaz nyivánosan nemet mondani Szii Katalinra, aki ma még nem is hivatalos jelölt. NAGY SZILVIA-HASZÁN ZOLTÁN Gyurcsány Ferenc és Szili Katalin: szorít az idő NÉPSZABADSÁG MDF-indítvány a parlament feloszlatására Munkatársunktól Dávid Ibolya és Herényi Károly, az MDF képviselői pénteken önálló képviselői indítványként benyújtották a parlament feloszlatásáról szóló országgyűlési határozati javaslatukat. „Az MDF várja a lakosság véleményét arról, hogy az Országgyűlés a jelenlegi összetételében képes-e kétharmados törvényeket hozni, megszüntetni a 12 éve tartó folyamatos alkotmánysértéseket és alkotmányos mulasztásokat, azaz el tudja-e látni vállalt feladatát” - áll közleményükben. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke pénteken újságíróknak azt mondta: érti az MDF elnökének a parlament júniusi feloszlatására tett kezdeményezését, mert ő is úgy gondolja, nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a kettős állampolgárságról szóló népszavazáson több mint kétmillió ember mondta el a véleményét. „Ha az elnök asszony ebből azt a tanulságot vonja le, hogy ebben a formában bizony nem tölti be a küldetését a népképviselet, az Országgyűlés, akkor javaslatán érdemes elgondolkodni” - mondta a Fidesz elnöke. Mint mondta, maga is úgy gondolja, hogy ennyi véleményt figyelmen kívül hagyni nem szabad: „Vagy meg kell alkotni egy törvényt, vagy ki kell mondani a saját magunk, mármint az egész Magyar Országgyűlés alkalmatlanságát.” Ugyanakkor hangsúlyozta: az utóbbit jó lenne elkerülni, inkább meg kellene alkotni a szükséges törvényeket, amire a Fidesz készen áll. Mint ismeretes, az MDF elnöke a feloszlatási javaslat előzményeként felsorolt okokról szólva több alkotmánysértést és alkotmányos mulasztást tulajdonított az Országgyűlésnek, és hiányolta a december 5-i, eredménytelen népszavazás után az alapvető nemzeti összetartozást jelentő törvények meghozatalát. A Honosítási menetrend Munkatársunktól Dávid Ibolya egyik legfőbb érve az, hogy a népszavazás óta gyakorlatilag semmi nem történt a kettős állampolgárság kérdésében. Az Országgyűlésben nem, de azon kívül igen. Ha a parlament támogatja a kétharmados állampolgársági törvény módosítását, a határon túli magyarok esetében a tartózkodási engedély iránti kérelem benyújtásától számított húsz hónapon belül befejeződhet a honosítási eljárás. Avarkeszi Dezső kormánymegbízott vezetésével az erre vonatkozó tervezet már elkészült, e szerint bővítenék az állampolgársági vizsga alól mentesülők körét is. Az eljárás egyszerűsítése érdekében előírnák, hogy a honosításhoz szükséges dokumentumokat nem követelhetik meg még egyszer, ha azok már megvannak a hatóságoknál. Az idegenrendészeti törvény módosításával megteremtenék az öt évig érvényes és korlátlan számú beutazásra jogosító nemzeti vízum kibocsátásának jogszabályi feltételeit. A törvénymódosításokhoz szükséges kétharmados többség - a pártok jelzései alapján - meglesz. A jövő hétre az ügyben a kancelláriaminiszter az érintett miniszterek részvételével értekezletet hívott össze. A javaslatokról a hónap végén tárgyal a kormány, a tervezeteket pedig áprilisban nyújtják be a parlamentnek.