Népszabadság, 2005. augusztus (63. évfolyam, 178-203. szám)
2005-08-22 / 195. szám
16 2005. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ Őslénytani iskola Géczy Barnabás paleontológus 80 éves Ha valakire ráillik a meghatározás: iskolateremtő tudós, Géczy Barnabás paleontológusra biztosan. A szakterület mai művelői közül gyakorlatilag mindenki az ő tanítványa volt, mindenki az általa írt jegyzetekből tanult, illetve az ő ismeretterjesztő munkái nyomán kapott kedvet az őslénytani tanulmányokhoz. A 1925-ben született Géczy Barnabás eredetileg a Pázmány Péter Tudományegyetemen végzett középiskolai tanárként. Fiatalon indult tudományos karrierje kezdetétől, azaz 1947- től az ELTE őslénytani tanszékének munkatársa (jelenleg, nyugdíjasként a tanszék professzor emeritusa), ami - ha utánaszámolunk - közel hatvan évet jelent egy munkahelyen. 1967-től A szakterület mai művelői közül gyakorlatilag mindenki az ő tanítványa volt, egyetemi tanárként, 1973-tól bő két évtizeden át, 1995-ig tanszékvezetőként irányította itt az oktatást és a kutatást, miközben a 80-as években a párizsi Curie Egyetem vendégprofesszora is volt. E hosszú pályafutás során több tudósgeneráció is kinőtt a keze alól. Gyakorló paleontológusként a Sümeg környékén talált krétakori korallmaradványok vizsgálatával kezdte pályafutását az ötvenes években. Ezután a Bakonyban kutatott a Jurakorban élt ammoniteszek (külső vázzal rendelkező ősi lábasfejűek) maradványai után ezen a szakterületen világszerte a legelismertebb tudósok közé tartozik. A paleoökológia, vagyis az ősállatok és -növények ökológiai szempontú vizsgálata, illetve a paleobiogeográfia (a régen élt fajok elterjedése, illetve a környezeti-földrajzi tényezők közötti összefüggések vizsgálata) első hazai művelője, és az utóbbi évtizedekben „slágertémává” lett geonómia meghonosítója (ez a tudományterület a történeti klímakutatással, a kontinensvándorlással, illetve az élőlények elterjedésével kapcsolatos ismereteket szintetizálja). Könyvei közül a nagyközönség számára az eltűnt élet nyomában és a Lamarck és Darwin, a korábbi és jelenlegi hallgatóknak pedig az Őslénytan és az Ősállattan a legismertebb, de írt egy kiváló tudománytörténeti munkát a magyar őslénytan múltjáról, és megszámlálhatatlan cikk, szakcikk, tanulmány fűződik a nevéhez. 1998 óta az MTA rendes tagja, munkáját Akadémiai Díjjal és Széchenyi-díjjal is elismerték. Ma is bejár egykori tanszékére, amelynek már a jelenlegi vezetői is az ő korábbi tanítványai közül kerültek ki. h. M. % :W 2S1E© NSäßRl FES2T1VÄL 2005 augusztus 28. - szeptember 4. Á LLANDÓ PROGRAMOK N AP l P R 10 G R A M O K 2005 augusztus 27., 21 óra |I Olasz Kulturintézet 19 óra II Erzsébet tén Gödör Klub 20 óra II Thália Újstúdió Rumbach utcai Zsinagóga KZ Oratórium Érdi Tamás zongoraművész közreműködésével, a veszprémi Pannon Várszínház előadása 2005. augusztus 28., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga Nemzetközi Kántor Koncert David Props 'Árvértei Rafael Ma (Belgium} Fekete László (Magyarország}, Neumark Zoltán {zongora) Belvárosi Színház Solem Atechem: Marienbad Mais Morgenstern vendégszereplésével, jiddis nyelvű előadás, magyar feliratta! Nemzeti Táncszínház Siratófalak Magyar Fesztivál Balett előadása, művészeti vezető: Markó Iván Erzsébet téri Gödör Klub 20 óra A hetedik év „Több, mint klezmer..." a Sabbathsong Klezmer Band Jubileumi koncertje 2005. augusztus 29., 19 óra Belvárosi Színház Solem Alechem: Marienbad Maa bbrgenstern vendegszereplésével,ideSs nyelvű előadas. magva- felíratta! Budai Parkszínpad 20 óra Hangosfilm Cotton Club Singers és a Hot Jazz Band koncertje A szervezők a műsorváltoztatás jogát fenntartják! További információ: Fesztivál Jegyiroda 10?5 Budapest, Síp u. 12. Tel: 413-5531,343-0420 Fax 462-0478 E-mail: zsikkGt-online.hu. Honlap: www.jewishfestival hu A Zsidó Nyári Foszivá! rendezője: Budapesti Zsidó Hitközség Idegenforgalmi és Kulturális Központja A Magyar Posta Rt. Beszerzési és Ellátási Szolgáltató Központ ajánlati felhívással induló minősített eljárásban pályázatot hirdet „Elsőbbségi levél szolgáltatás” kommunikációs kampányának tervezése és kivitelezése tárgyában. A dokumentáció Budapest III. ker., Árpád fejedelem útja 79. V. em. 536. sz. szobában vehető át díjmentesen az ajánlattételi határidőig, minden munkanapon, 9.00-12.00 óráig, melyről részletes információt a Magyar Posta Rt. www.posta.hu internetes honlapon, a Cégeknek / Tenderek, pályázatok menüpontban talál. Magyar Posta Erzsébet téri Gödör Klub Könyvnapok Augusztus 28., 11 óra Klar Saba Ifjúsági Zenekar koncertje a Szochnut támogatásával Budapest Galéria, Lajos utcai kiállító terem Kősárkány Pierre Székely kiállitása /Nekem szülőhazára..c. fólió sorozat Vásárcsarnok Izraeli gasztronómiai napok Aranytíz Művelődési Ház Jaffától Szentendréig Szilárd Klára festőművész kiállítása Zsidó Múzeum „Az út elejétől a végéig" Lajtai Péter fotóművész kiállítása Zsidó-olasz zenei est közreműködik a Voce D'Amom Klarinét Zenekar 2005. augusztus 30., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga Roma Virtuózok Kamarazenekar Uránia Filmszínház Jazz Koncert Budapest Jazz Orchestra: Szögesdrót gyermek 2005 augusztus 31., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga „Két kincs" klezmer koncert a Budapest Klezmer Band Sebestyén Márta és a Muzsikás Együttes Belvárosi Színház Donizetti-Szilágyi: A szerelmi bájital hsszid olvasatban - opera előadás 2005. szeptember 1., 19 óra Dohány utcai Zsinagóga Bruch: Skót fantázia Kiener György hegedűművész, Fenyő László csellóművész és a Miskolci Szimfonikusok közreműködésével Thália Újstúdió Hanoch Levin: A bennünk lévő csodálatos nő c. színdarab előadása (Gőtér Színház) Erzsébet téri Gödör Klub Élet-képek fotókiállítás a Magyar Újságíró Szövetség támogatásával .Budapest zsinagógái" Kormos Péter és Villányi András fotóművészek kiállítása Budapest Klezmer Band és Klezmatov (Ausztria) koncertje 2005. szeptember 3., 21 óra Dohány utcai Zsinagóga Klezmer Gipsy Band Uránia Filmszínház Seres-Cohen-est Koncz Zsuzsa, Hernádi Judit, Wilier Péter Sziámi és zenekara Európa Hajó 20.30 óra WIZO Bál Rácz Kati és az Old Boys közreműködésével 2005 szeptember 4„ 19 óra Dohány utcai Zsinagóga MendelssohrvGotemark est Szenthelyi Miklós, Jandó Jenő, Gregor József és a Magyar Virtuózok Kamarazenekar Belvárosi Színház Kék Rapszódia Gershwinét Horgas Eszter és Vukán György estje Művészetek Palotája Purim Gyón Balett és a Budapest K Derkovits Galéria Tel Aviv - Budapest „Ez itt az én hazám?" Pető Gabriella fotókiállítása Filmnapok Örökmozgó Efrajim Kishont filmek Odeon Lloyd Mozi A filmművészet magyar csillagai Ráday Imre filmek Hanoch Levin: A bennünk lévő csodálatos nő c. színdarab előadása (Golem Színház) 2005. szeptember 5., 19 óra Belvárosi Színház Solem Alechem: Marienbad Masa Morgenstern I, jiddis nyelvű , magyar felirattal Vidéki fesztivál koncertek: 2005 augusztus 27., 21 óra {esonsp augusztusáé.) Eger-Líceum udvar Budapest Klezmer Band 2005 augusztus 28., 19 óra Debrecen - Bartók terem Fellegi ér Klezmer Gipsy Band 2005 augusztus 30., 19 óra Nagykörös Arany János Művelődési Ház Hanoch Levin: A bennünk lévő csodálatos nő c. színdarab előadásaiGoiem Színház rí* 19 óra Nagykörös - Fő tér Vocetf Amoré Klarinét Zenekar 2005. szeptember 4., egész nap Kiskunhalas - Zsinagóga udvara Pannónia Klezmer Band gasztronómiai bemutató, 4 KULTÚRA NÉPSZABADSÁG ________________l . Újra támad a Galaktika Nemcsak a neve a régi. Az egy évvel ezelőtt újjáélesztett Galaktika magazin a legendás előd értékeit, a klasszikus, minőségi sci-fi hagyományait őrzi. Az irodalmi tartalmat tudománnyal, ismeretterjesztéssel fűszerezték. És színesek lettek. A recept bevált: Glasgow-ban elnyerték a legjobb európai sci-fi magazin díját - ebben is követve a hajdani lapot, amely 1974-ben szintén kiérdemelte az elismerést. A retrokultúra nagy tisztelőjeként és egykori olvasóként vetett szemet Burger István az 1995-ben megszűnt, de huszonhárom évig műfajt teremtő Galaktika magazinra. Épp csak végzett az IPM című újság újjáélesztésével, jöhetett a következő jelölt. Ami a ’90-es években nem sikerült, az 2004- ben bejött: a Móra Kiadó végre hozzájárult a jogok eladásához. Időben. Újabb aranykor a láthatáron. Amióta megszületett a tudományos-fantasztikus irodalom, hullámzik a népszerűsége. A nehezebb korszakokat átvészeli, de utána, szinte egyik pillanatról a másikra, megint magával ragadja az embereket. Amerikában, de Európában is újra nagyon népszerű, nálunk most kezd felfutni. Magyarország mindig is egy kicsi fáziskésésben volt - mondja Burger István főszerkesztő. Az angolszász eredetű sci-fi Magyarországon legutóbb a második világháborútól a rendszerváltásig virágzott. Olyan eszköztára volt, amely megkönnyítette a tilalmas dolgok elmondását. A cenzúra készségesen elhitte, hogy a történet a távoli jövőben játszódik, és nem a rendszert karikírozza. A sci-fi így műfaja lehetett mindazoknak, akik forró kérdésekről akartak írni. A hőskor 100 ezres olvasótáborát gyarapította anno Burger István és Németh Attila irodalmi szerkesztő is. A mai 15 ezres példányszám ehhez képest kevésnek tűnik, de ha figyelembe vesszük, hogy a lapot a felmérések szerint 45 ezren olvassák, és hogy a legnagyobb példányszámú és legismertebb brit sci-fi lap, az Interzone mindössze ötezer példányban jelenik meg - máris jobban cseng a 15 ezres szám. A brit lapokon kívül Európában több mint húsz fantasztikus magazin jelenik meg. Ők mind nevezhettek és neveztek is Glasgow-ban a legjobbnak járó címért, sőt az idén már az elektronikus versenytársak is ringbe szálltak. A papíralapúak közül azonban csak a Galaktika pompázott színesben. - Ez nagy fegyvertény. Nincs még egy sci-fi lap a világon, amelyik teljesen színes lenne. A fiatalokat pedig ma már csak színes magazinnal lehet elérni, megtalálni - mondja Burger. - Közhelynek számít, szeretünk is rajta siránkozni, hogy a fiatalok nem olvasnak. Szerintünk csak meg kell nyerni őket. A mozi és a számítógép méltó és életképes vetélytársává kell válni. Ugyancsak a fiatalok elcsábítására csempésztek a lapba rövid, tudományos-technikai híreket a szerkesztők. Ezt szánják kedvcsinálónak. - Ez valódi irodalom - szögezi le Németh. - A sci-fi sosem akart leválni az irodalomról, mesterségesen erőltették rá ezt a különc, de igazából mostoha szerepet. Az előfutárok még az irodalmi kánon részei voltak: Swift a Gulliverrel, Mary Shelley Frankensteinnel, Verne, Jókai, Karinthy, Örkény, Orwell, Huxley. Aztán szép csöndben kiebrudalták a sci-fit az irodalmi páholyból - teszi hozzá. A Galaktika szerzőit - akik közt egyelőre több a külföldi, mint a magyar - még a szerkesztők maguk keresik antológiákból, külföldi újságokból, az internetről. Eszperantóul író svédeket, Japánban élő angolokat, oroszokat, románokat, mexikóiakat. - A külföldieket várják tőlünk az olvasók - mondja Németh. - És bár van tíz-húsz nagyon jó magyar szerzőnk - mint Nemere István, Kasztovszky Béla, Gáspár András, László Zoltán, Szélesi Sándor -, nem tudnánk, és nem is volna szabad csak velük havonta megtölteni a lapot. A sci-fi írók java része kettős életet él. Egyebet ne mondjak: a legújabb, erősen tudományos jellegű sci-fit gyakran maguk a tudósok művelik. Létező, de még csak kísérleti stádiumban levő tudományos elméletekre alapozva, annak népszerűsítésére írnak regényeket, novellákat. Azokat az elméleteket gondolják így tovább, amelyeken éppen dolgoznak. Egyikőjük, akiről már több novellát is közölt a Galaktika, civilben a NASA munkatársa, a Mars-missziók kulcsfigurája. A legjobb helyzetben pillanatnyilag a biológia környékén tevékenykedő tudósok vannak. Kevésbé divatos mostanában az űrben röpködni. A Galaktika a havi olvasnivalón kívül mást is kínál közönségének. Három klubot szervez, vendégeket hív az Alexandra Könyvesházba, filmeket vetít a Központi Szabó Ervin Könyvtárban, szeptembertől pedig nyilvános lapzártákat tart a Millenárison. Ősztől - Gibson és Sterling regényével - újrakezdik a Galaktika könyvsorozat kiadását, és indul a virtuálisan működő Galaktika Baráti Kör - könyvekre, kulturális kedvezményekre jogosító plasztikkártyával. Az európai elismerés pedig legfrissebb terveiket igazolja: szeretnének kitekinteni az országból, megjelenni Oroszországban, Franciaországban, Lengyelországban és Ukrajnában. Az orosz kiadót meg is találták, a név is marad: Galaktyika. SZABLYÁR ESZTER Burger István és Németh Attila Vége a Zempléni Fesztiválnak Még nincsenek meg a pontos adatok, de becslések szerint az idén is a tavalyihoz hasonló, tíz-tizenkétezres nézőszámmal zárt a Zempléni Fesztivál. Batta András, a művészeti kuratórium tagja szerint mind a fesztivál, mind annak közönsége átalakulóban van. Az először 1992-ben megrendezett programsorozatot a Liszt Ferenc Kamarazenekar és annak vezetője, Rolla János hívta életre. A történelmi emlékekben és természeti szépségekben gazdag, de kulturálisan elhanyagolt Zemplénben néhány év alatt színvonalas zenei fesztivált honosítottak meg, amely egyre több helyszínen zajlott. A kamarazenekar meghívására neves külföldi előadók érkeztek az évek folyamán, a közönséget pedig túlnyomórészt a zenekarral jó kapcsolatot ápoló, Budapestről érkezett zenészek, művészek, zenei szerkesztők alkották. Tavaly azonban az alapító zenekar úgy döntött, átadja másnak a stafétabotot, a kiírt pályázatot pedig Hollerung Gábor karmester nyerte meg. így tavaly, s az idén is már elsősorban a Danubia Ifjúsági Zenekar, a Dohnányi Zenekar és a Pannon Filharmonikusok koncertjeire épült a fesztivál programja. Változott a közönség, egyre nagyobb arányban a régióból érkeztek a látogatók. A programokkal is igyekeztek a regionális jelleget erősíteni, így egyre több kistelepülést vontak be helyszínként. Továbbá a kulturális programokat igyekeztek összekötni a helyi turizmussal és gasztronómiával, Tolcsván például borkóstolóval egybekötött kamaraestet is rendeztek. Batta András szerint ez a fajta hozzáállás tetszett a helyieknek, a kisebb programokon is sokan vettek részt. Véleménye szerint a fesztivál néhány éven belül valódi regionális eseménnyé nőheti ki magát, amelybe a határon túli területek is bekapcsolódhatnak. Ehhez azonban bizonyos infrastrukturális fejlesztésekre lesz szükség, hiszen például este tíz után nincs nyitva étterem, borospince, ahová egy-egy koncert után be lehetne ülni. Batta András szerint az idei programkínálat, bár talán nem tartalmazott olyan nagy neveket, mint néhány évvel ezelőtt, mégis színvonalas, érdekes volt. Kiemelte, hogy sok tehetséges fiatal kapott bemutatkozási lehetőséget, amit jövőre is szeretnének szorgalmazni. Az egyik legérdekesebb produkciónak Bizet Carmenját tartotta Selmeczi György rendezésében, amelyet egy traktorházban vittek színre. További különlegesség volt Erdélyi Zsuzsanna Archaikus népi imádságok című előadása, amelyen néhány imadalban is elhangzott. Batta András szerint ez a program azért volt fontos, mert a jövőben is meg kell tartani a fesztivál folklorisztikus jellegét. SERFŐZŐ MELINDA Batta András