Népszabadság, 2005. szeptember (63. évfolyam, 204-229. szám)
2005-09-13 / 214. szám
4 2005. SZEPTEMBER 13., KEDD MAGYARORSZÁG Szerencsétlenségek úton, sínen Veszélyek kora reggel és késő délután - Folyamatosan csúcsra járatjuk képességeinket Egy nap - két súlyos baleset. Az egyik Budapesten, a másik Nógrád megyében. Budapesten egy kamion ütközött egy busznak, Nógrádban két személyvonat karambolozott. Mi köti össze a két balesetet? Talán csak a hétfői nap (nem csak ez a két baleset történt - számos más koccanás volt). Talán nem is a nappal van baj, inkább más, emberi tényezőkkel. A fáradtsággal. A figyelmetlenséggel. A bizonytalansággal. Nézzük a hétfőt: Dulin Jenő közlekedéspszichológus szerint hétfőnként sem történik több baleset, mint más napokon, még ha ezt így is érezzük. Szerinte - és akkor álljon itt az emberi tényező - a balesetek fő oka az, hogy a mindennapi teljesítménykényszer következtében képességeinket folyamatosan megerőszakoljuk, hiszen a tragédiák nem vezethetők vissza csupán egyetlen tényezőre. Pszichológiai és fiziológiai összefüggések bonyolult kölcsönhatása okozhatja a balesethez vezető egyetlen helytelen döntést. Ugyanez számokban: egy-egy út során nap mint nap jó döntések sorozatát kell meghoznunk 140 ezred másodpercnyi idő alatt, majd ennek megfelelően cselekedni, immáron egy-két másodperc múlva. Elég csak egyszer tévedni. A balesetek többsége kora reggel és késő délután történik. Reggel: munkába indulunk - ébren vagyunk, de még nem éberen. Figyelmünk optimális szintjének elérése - alkattól függően, igaz, de - legalább 1,5-2 óra. Ezután koncentrációs készségünk - szintén egyéntől függően - 2-5 órán át működik megfelelően, utána elkerülhetetlen a tompulás. A tompulással pedig nő a veszélyeztetettség. Két baleset, egy napon. Az egyik Budapesten, a másik Nógrádban. Ki tudja, van-e köze az előzőhöz annak, hogy a főváros útjai föltúrva, dugó dugó hátán, néha 1-1,5 órás araszolgatás után lehet csak a célhoz eljutni? Ki tudja, hogy az ezzel járó feszültség, a mindennapi idegbaj okozhat-e ilyen szerencsétlenséget? És egy másik kérdés, a vonatszerencsétlenségről: vajon nagyon merész gondolat azt hinni, hogy a MÁV körüli bizonytalanságok akár „lejuthatnak” arra a szintre is, ahol a legfontosabb döntéseket hozzák? Megválaszolhatatlan kérdések? Ki tudja? REHÁK GÉZA El kell terelni a kamionokat Budapestről? Tegnap reggel fél nyolc körül Kispesten, a Határ út és Nagykőrösi út kereszteződésénél egy kamion hátulról belerohant egy közlekedési lámpánál álló, utasokat szállító kék buszba. A busz további három, szabad jelzésre váró személyautónak ütközött. A buszon iskolába tartó gyerekek is utaztak - közülük többen megsérültek. Összesen tizenhárom személyt kellett ellátniuk vagy kórházba szállítaniuk a mentőknek. A rendőrségi szakemberek szerint a hétfő reggel történt balesetet a sofőr figyelmetlensége okozta. Nem kizárt, hogy nem pihent eleget. A kamionokban az úgynevezett tachográf pontosan regisztrálja a jármű sebességét, megtett útját, sőt az állásidőt is, tehát a szakemberek látják azt is, hogy a vezető bizonyos táv levezetése után megállt-e az előírt négy és fél óra pihenőre. A szigorú tachográf-regisztráció ellenére a tapasztalatok szerint a sofőrök a vezetési időben és a sebességben is a legvégsőkig elmennek, hiszen a fuvarozó cégek közti konkurenciaharc és az állás megtartásának kényszere miatt a vezetőknek mindent el kell követniük azért, hogy a fuvar mielőbb célba érkezzen. A városokon belül történt kamionos balesetek vizsgálatakor az is kiderül, hogy ezek a leggyakrabban az autópályák külvárosi bevezető szakaszain történnek, ahol a sofőr a monotóniáról még nem állt át egy több figyelmet igénylő városi forgalomhoz igazodó vezetési stílusra. Az csak a véletlen műve, hogy az idén a Soroksári úton, valamint most a Nagykőrösi úton éppen tömegközlekedési járműnek ütközött egy kamion. A kék buszok vezetői mindkét esetben vétlenek voltak. Lackovics János, a BKV Rt. forgalombiztonsági osztályának vezetője elmondta, hogy cégük járművezetői egymillió kilométerenként 0,35 balesetet okoznak. Ezen belül a buszsofőrök egymillió kilométer alatt 0,4 személyi sérüléssel járó baleset okoznak, másképp fogalmazva: átlagosan két és félmillió kilométer alatt sérül meg egy ember a BKV buszsofőrjeinek hibáiból. SCHWARTZENBERGER ISTVÁN Kamion rohant egy autóbuszba Kispesten - a fuvar nem mindig ér célba Túlsúlyos balesetek a fővárosban Az egyik legsúlyosabb kamionbaleset tavaly május 20-án, hajnalban történt Budapesten, amikor egy téglával megrakott szlovén kamion az M5-ös autópályáról érkezett a fővárosba. A Nagykőrösi úti felüljárón a jármű vonószeme eltörött, a több tonnával megrakott pótkocsi elszabadult, átugratott a két forgalmi oldal közti járdaszigeten, majd egy kandelábernek ütközött. A villanyoszlop rövidre zárta azt a 120 ezer voltos nagyfeszültségű kábelt, amely az egész városrész áramellátását biztosította. A pótkocsi tovább száguldott, és beleütközött egy faárut szállító ukrán kamionba, amelynek üzemanyagtartályát felszakította. A gázolaj lángra kapott, az égő kamion pedig még kétszáz méteren át haladt, égő gázolajcsíkot hagyva maga után. A katasztrófafilmekre emlékeztető balesetnek szerencsére csak egyetlen sérültje volt, a forgalom azonban szinte egész nap megbénult a fővárosban. Legutóbb március végén történt kamionos baleset Budapesten. Akkor a Soroksári út és Kén utca kereszteződésében ugyancsak egy kék busznak ütközött egy teherjármű. A balesetben akkor négy utas szenvedett sérüléseket. A balesetekben az a közös, hogy a kamionok célállomása egyik esetben sem Budapest volt, vagyis a fővároson csak keresztülhajtottak a járművek. A rendőrség, a BKV, sőt a fuvarozó cégek szakemberei is egyetértenek abban, hogy a helyzetnek csak egyetlen megoldása lehetséges: a kamionokat és nehéz teherjárműveket ki kell terelni a városból. Ennek jelenleg egyetlen lehetősége mielőbb megépíteni az MO-ás autópályát, amely elkerüli a személyautóktól amúgy is zsúfolt várost. S. I. NÉPSZABADSÁG Mindenki kapaszkodjon! Két azonos sínpályán haladó vonat ütközött össze Nógrádban Egymással szemben, azonos sínpályán haladó két személyvonat ütközött össze tegnap reggel Nógrád megyében, a Magyarnándor és Balassagyarmat közötti pályaszakaszon, Mohora határában. Tizenhatan megsérültek: egy utas csigolyasérülést, egy másik bordatörést szenvedett, a többiek sebeik ellátása után hazatérhettek a kórházból. A vizsgálat szerint valószínű, hogy emberi mulasztás történt. A nyílt vasúti pályán, egy kanyarban egy Aszódról érkező és egy Balassagyarmat felől közlekedő vonat ütközött össze a nyílt pályán, úgy, hogy egymással szemben, azonos sínpályán haladtak. Az aszódi járatnak Magyarnándorban kellett volna bevárnia a másik járatot. A baleset tegnap reggel hat óra előtt történt, nem sokkal azután, hogy a BZMOT 243-as számú, két kocsiból álló piros motorvonat kigurult Mohora megállóhelyről. A vonat néhány perces késésben volt, mert Nógrádkövesden egy buszra kellett várnia. Szemtanúk szerint nyolcan, legfeljebb tízen utazhattak az első kocsiban, többségükben munkahelyükre tartó bejárók. A távolabbról érkezők közül néhányan hátradőlve aludtak az üléseken. Juhász István vasutas is munkába indult, alig egy perccel a baleset előtt Mohorán szállt fel a vonatra. A történteket így elevenítette fel: - Még nem gyorsított fel nagy sebességre a szerelvény, éppen csak kigurultunk a házak közül, amikor a kalauznő egyszer csak feltépte a vezetőfülke ajtaját, és azt kiáltotta: „Mindenki kapaszkodjon!” Akit lehetett, hátrébb terelt, majd hátraszaladt volna az ülések között, hogy az alvókat is figyelmeztesse, de alig lépett kettőt-hármat, bekövetkezett az ütközés. A mellettem ülő asszony előre zuhant, a mellkasára esett, és a lábát is beverte. Egy férfi éppen aludt, ő berepült az ülések alá. Lerepültek a csomagok, szétszóródott minden. Többen szerencsére megkapaszkodtak, szerintem ennek köszönhető, hogy nem történt komoly katasztrófa. Én is elestem, de azután fölálltam, fölsegítettem egy hölgyet, azután hátramentem a hátsó ajtóhoz. A kalauznő ugyancsak elesett, vérzett az arca. Vele együtt nyitottuk ki az ajtót. Ezután leállítottam az úton az első autót, hogy hívja a mentőt. A riasztás 6 óra előtt 5 perccel érkezett. A balassagyarmati, a rétsági, a szécsényi és a berceli mentőállomásról is mentő indult a helyszínre. A mentők tizenkét sérültet szállítottak a balassagyarmati kórház traumatológiájára, ahol a reggeli órákban további négy sérült is jelentkezett. A sebesülteket dr. Balga József főorvos látta el. - Senki nem volt életveszélyes állapotban, műtétre nem volt szükség - mondta tegnap érdeklődésünkre. - A legsúlyosabb sérülést egy csigolyatörött férfi szenvedte, akit sokkos állapotban szállított be a mentő. Egy másik férfi bordatörést szenvedett. Rajtuk kívül három könnyebben sérült utast és egy kismamát tartunk bent a kórházban néhány napos megfigyelésre. A többiek, akik főleg zúzódásos, horzsolásos, végtag- és fejsérüléseket szenvedtek, kötözés, fertőtlenítés után hazamehettek. A balesetben bordatörést szenvedett utast, Berecz Istvánt az előtérben dohányozva találjuk a kórházban, a férfi fején ragtapasz taltam egy másik sérülést. - Nógrádkövesden szálltam föl a vonatra - meséli -, és azonnal elbóbiskoltam. A balesetben eszméletemet veszítettem, már csak a mentőben tértem magamhoz. A Nógrád Megyei Rendőr-főkapitányság ismeretlen elkövető ellen indított nyomozást, miután az már a helyszínen valószínűsíthető volt, hogy nem műszaki berendezés hibája, hanem emberi mulasztás idézte elő a balesetet - tudtuk meg Kaszás Ottó szóvivőtől. Vizsgálatot indított a MÁV Rt. is. Mint megtudtuk, ez napokig eltarthat, s azt követően lehet megállapítani, kit terhel a személyi felelősség a balesetért. Kavalecz Imre szóvivő érdeklődésünkre azt mondta: tegnap meghallgatták a vonatokon utazó személyzetet és a környező állomásokon szolgálatot teljesítő vasutasokat is, hogy pontosan rekonstruálni tudják a történteket. Az összetört motorvonatokban keletkezett kár nagysága még nem ismert. A kisiklott kocsikat napközben visszaemelték a sínre, és egy mozdony húzta be őket a balassagyarmati állomásra. A pálya nem sérült meg, így a vonatok elvontatása után a forgalom helyreállt a Balassagyarmat és Aszód közötti vonalszakaszon. ROMHÁNYI TAMÁS ■ Aligha azért lankad egy mozdonyvezető figyelme, mert stresszelik a MÁV-székházban történtek, de kétségtelenül növekedett a bizonytalanság a vasúttársaság körül. Ez részben annak tudható be, hogy a hónapok óta lebegtetett vezetőváltása óhatatlanul béníthatja a cég döntéseit. Nehezen várható el a MÁV-vezetéstől, hogy hatékony, gyors, egy irányba húzó döntéseket hozzon, ha azt sem tudhatják a beosztottak, mikor kerül más a vezetőállásba, és az esetleges új vezér mit akar másképpen, másokkal. Ehhez járul a vasúttársaság finanszírozási válsága, amelynek bekövetkezte minden döntéshozó előtt ismert, de az ezt megakadályozó forgatókönyv még nem ismert, vagy távolról sem hoz megnyugvást. Ez a vezetői, pénzügyi bizonytalanság óhatatlanul leszivárog az Andrássy útról az utolsó ütközőig. Kóka János gazdasági miniszter ugyan már bejelentette, hogy személyesen fog hozzá a vasút rendbetételéhez, de az még nem ismert, hogy kivel és miből képzeli ezt el. Legalább ezt jó lenne a vasutasoknak mielőbb megtudniuk. (Munkatársunktól) A két vonat azonos sínpályán ütközött össze - vélhető az emberi mulasztás