Népszabadság, 2006. június (64. évfolyam, 127-151. szám)
2006-06-06 / 130. szám
2 • 2006. JÚNIUS 6., KEDD • NÉPSZABADSÁG Magyarország RÖVIDEN Kampány a képzési díj bevezetése ellen Egyetemeken és főiskolákon kezd aláírás-gyűjtési kampányba az Ifjúsági Demokrata Fórum, ha a kormány nem vonja vissza a diplomásadóra vonatkozó elképzelését. Almássy Kornél, a szervezet elnöke szerint az utólagos tandíj bevezetése alkotmányossági problémákat is felvet. (MTI) Ismét lesz Liberálisok Háza Ismét felállítják a Liberálisok Házát, amely június 8-tól októberig, az önkormányzati választások végéig üzemel majd a belvárosi Városháza-parkban. Az átlátszó műanyag falú, sátortetős építmény a választásokat megelőzően az SZDSZ kampányközpontjaként működött. (MTI) Demszky újraválasztása csak koalíciós jelöltként? Demszky Gábor főpolgármester támogatottsága ugyan magas, ám újraválasztása csak akkor biztos, ha koalíciós jelöltként méretteti meg magát - mondta Horváth Csaba, az MSZP Budapesti Területi Szövetség alelnöke egy tévéműsorban. A politikus elmondta: a jövő héten adja át az MSZP az SZDSZ-nek azt a csomagot, amelynek elfogadását a szocialisták feltételként szabják Demszky támogatásához. Kis Zoltán, az SZDSZ ügyvivője viszont az önálló lista mellett foglalt állást. (MTI) Aláírás a zsidó kisebbség elismertetéséért Aláírásgyűjtést folytat a magyarországi zsidó kisebbség törvényi elismertetése érdekében a Társaság a Magyarországi Zsidó Kisebbségért Egyesület. Céljuk, hogy a kisebbségi törvényben felsorolt 13 hazai nemzeti kisebbséget az Országgyűlés egészítse ki a zsidó népcsoporttal. Mértékadó szociológiai felmérések szerint százezren élnek zsidók vagy zsidó származásúak az országban. (MTI) A győztes oldal vesztesei Több volt miniszter kikerül a politikai elitből - Kovács Kálmán környezetvédelmi államtitkár lesz Kevesebb miniszter és államtitkár lesz az új kormányban, de nem csak ez az oka annak, hogy komoly átrendeződéseket hoz az új ciklus a győztes oldal politikai elitjében is. Nagy B. György Gyurcsány Ferenc új kormánya jóval karcsúbb lesz, mint az előző volt. A közigazgatási államtitkárokon kívül (az átszabott miniszteri struktúrában ezt a posztot megszüntették) vagy másfél tucatnyi politikus már csak a leépítések miatt is búcsút vesz a kormányzati pozíciójától. Nem kevesen közülük kikerülhetnek a politikai elittől is. Az ismertebb szocialista politikusok közül nem jut még államtitkári stallum sem például Baja Ferencnek, aki eddig az elektronikus kormányzásért felelős kormánymegbízottként tevékenykedett. Baja a Hornkormányban környezetvédelmi és területfejlesztési miniszter volt, a pártot pedig egykor alelnökként, illetve a győzelemmel zárult 2002-es kampány irányítójaként szolgálta. Jelenleg is vezető szerepet játszik a párt Táncsics Alapítványában. A Népszabadság információi szerint Baja esetleg tagja lehet a Gyurcsány Ferenc irányításával működő fejlesztési kabinetnek. (Más verzió szerint szakállamtitkárként gondozhatja tovább az e-kormányzatot.) Távozik a Miniszterelnöki Hivatalból (Méh) Nagy Sándor területfejlesztési politikai államtitkár is, aki az új parlamentbe sem került be. Ő vagy két és fél évtizedet töltött el a politika élvonalában. Előbb a szakszervezeti mozgalomban volt vezető szerepe, majd a Horn-kormány idején komoly esélye volt egy gazdasági csúcsminiszteri posztra, de ezt az SZDSZ akkor megakadályozta. Nagy az MSZP-ben igen befolyásos politikusnak számított azonban továbbra is. Mára a párton belül is veszített politikai súlyából, és egyelőre kormányzati lehetőséget sem kapott. Némiképpen váratlanul szorult háttérbe Tóth András, az előző ciklusban a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításában közreműködő politikai államtitkár. Ezt a munkát nem folytatja, más megbízatásáról nem tudunk, de ő képviselő marad. A turizmussal foglalkozó politikai államtitkár, Pál Béla is megválik a kancelláriától. A tárcastruktúra átformálása öt minisztert mozdított el a helyéről. A volt munkaügyi miniszter, Csizmár Gábor a kormány tagja marad, miniszteri rangját államtitkárira cseréli, Kiss Péter helyetteseként dolgozik tovább. (Az előző ciklusban a munkaügyi kormányzat élén éppen ő váltotta az akkor kancelláriaminiszterré előlépett Kisst.) Menniük kell a Göncz Kinga esélyegyenlőségi tárcájához tartozó államtitkároknak, köztük az ifjúságpolitikáért, a kábítószer-prevencióért, a fogyasztóvédelemért felelős Mesterházy Attilának, az MSZP országos elnökségi tagjának. A tárcaösszevonások áldozata lett további négy miniszter: megszűnik az európai ügyekért felelős Baráth Etele, illetve a regionális fejlesztéseket intéző Kolber István tárca nélküli miniszteri posztja, ahogy Kovács Kálmán szabad demokrata miniszter pozíciója is: minisztériumát a gazdasági tárcához csatolták. Kovács azonban vigasztalódhat: az SZDSZ-es irányítású környezetvédelmi tárcánál Persányi Miklós államtitkára lesz. Egyelőre viszont nem látszik a folytatás lehetősége a politológusból .Kulturális miniszterré váló Bozóki András számára. Könnyen lehet, hogy ő kikerül a politika élvonalából. Értesüléseink szerint a kormányfő a héten személyesen is beszél a távozni kényszerülőkkel, és igyekszik számukra „testhez álló” feladatot találni - különösen azoknak van esélyük, akik vállalható elképzelésekhez kérik a segítséget. A második Gyurcsány-kormány miniszterei érkeznek - a cikkünkben szereplők távoznak Fotó: Kovács Bence Biztosok, meghatalmazottak is felmentve Azonnali hatállyal megszűnik a kormánybiztosok, a kormánymeghatalmazottak, a kormánymegbízottak és a miniszteri biztosok megbízatása - mondja ki a központi államigazgatási szervekről és a kormány tagjainak jogállásáról szóló, rohamtempóban elfogadott törvény. E jogszabály erejénél fogva vesznek búcsút beosztásuktól a közigazgatási államtitkárok, a címzetes államtitkárok és a helyettes államtitkárok. Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy mindenki utcára kerül, csak a korábbihoz képest fordított helyzet áll elő. A hivatalba lépő minisztereknek nem a számukra nemkívánatos vezetők felmentését kell kezdeményezniük, hanem ellenkezőleg: az új jogszabály szerinti (szak)államtitkári - esetleg más vezetői - kinevezésekre tehetnek javaslatot. Akire nem számítanak, annak most már nem kell más vezető beosztást felajánlani, az érintett legfeljebb hathavi illetmény kifizetése után távozhat. Információnk szerint a törvény kisebb zavart okozott az államtitkári, illetve helyettes államtitkári jogállású, vagy ilyen illetményre és juttatásokra jogosult vétetók, például egyes országos hatáskörű szervek első emberei körében. Nem tudják ugyanis, hogy rájuk milyen szabályok vonatkoznak. Elképzelhető, hogy az előbbiek az államtitkári, a többiek pedig a szakmai államtitkári fizetésre tarthatnak majd igényt, ám ezt a változást számos törvényben és kormányrendeletben át kell vezetni. (L. K.) Házelnök, kormány- és államfő a népszerűségi lista élén A Szonda Ipsos felmérése a politikusok ismertségéről és elfogadottságáról Szili Katalinnak több mint egy éve nem volt ilyen magas pontszáma, általában 55 és 57 között mozgott a rokonszenvmutatója. Az elmúlt hónapok kismérvű népszerűség-növekedése együtt járt megítélésének párthovatartozás szerinti differenciálódásával. Korábban viszonylag konszenzusos személyiségnek számított, az MSZP és a Fidesz támogatóinak értékelése általában 15-20 ponttal tért el egymástól. Az előbbiek körében mostanában valamivel kedveltebbé vált, az utóbbiak között viszont egy kicsit népszerűtlenebb lett, s a különbség 33 pontra emelkedett (szocialista szimpatizánsok: 73 pont; fideszesek: 40 pont). Pozitívan értékelik a szabad demokraták (69 pont) és az MDF-esek is (62 pont). Ha a pártpreferenciákat meghatározó társadalmi jellegzetességeket kiszűrjük a véleményalkotásból, akkor viszont minden rétegben hasonló pontszámokat láthatunk a neve mellett. Lendvai Ildikó és Kuncze Gábor olyan közmegbecsüléssel folytatják frakcióvezetői tevékenységüket, amilyennel az előző ciklusban abbahagyták. A rokonszenvlista felső részében találhatók, közepes pontszámokkal. Megítélésükben markáns politikai szempontok érvényesülnek. Az MSZP szavazóitól mindketten 67 pontot kaptak, a Fidesz támogatóitól 25-25 pontot. Kuncze valamivel magasabb összpontszáma az SZDSZ táborának köszönhető, ők ugyanis elnöküknek 86, a szocialista politikusnak 60 pontot adtak. A most induló frakcióvezetők közül a választási kampányban is szerepet vállaló Semjén Zsolt az ismertebb, 46 százaléknak cseng ismerősen a neve. Navracsics Tibor hirtelen került a csúcspolitikusok közé, a felmérés időpontjáig 34 százalék tudott véleményt alkotni róla. A Fidesz parlamenti frontemberéről valamivel kedvezőbb értékelést adtak a választók, mint a KDNP politikusáról (40, illetve 36 pont), de mindketten a lista vége felé helyezkednek el. Navracsics Tibor megítélése - mint általában a kevéssé ismert politikusoké - nem mutat társadalmi-demográfiai jellegzetességeket. Pártállása viszont sokkal erősebben meghatározó. A Fidesz tábora óvatosan, de pozitívan közelít hozzá (57 pont). Az MSZP hívei pedig besorolták a többi, kifejezetten negatívan értékelt Fidesz-politikus közé (25 pont). Az SZDSZ és MDF támogatói korántsem ennyire kritikusak: 43, illetve 41 ponttal fejezték ki véleményüket vele kapcsolatban. Semjén Zsolt megítélése az MSZP, a Fidesz és az MDF szavazói körében lényegében azonos Navracsics Tiboréval, az SZDSZ hívei számára viszont ő a legellenszenvesebb politikus (14 pont). A pártválasztásukban bizonytalanok rokonszenvét is kevésbé nyerte el (32 pont), mint Navracsics (39 pont). (Szonda Ipsos) • Az adatfelvétel ideje: 2006. május 17-24. A megkérdezett 1500 fő az ország 18 éves és annál idősebb lakosságát képviseli.