Népszabadság, 2006. július (64. évfolyam, 152-177. szám)
2006-07-11 / 160. szám
2006. JÚLIUS 11., KEDD • NÉPSZABADSÁG 4. Magyarország Such György lesz a rádió elnöke Szeretném helyreállítani a Magyar Rádió tekintélyét - ezt nyilatkozta Such György, akit tegnap - immáron ötödik nekifutásra - az intézmény elnökének választott a közrádió kuratóriuma. A poszt Kondor Katalin tavaly augusztusi távozása óta volt üres. Such kompromisszumos jelöltként már egy éve is megszerezte a politikai delegáltak támogatását, akkor azonban a civil szervezetek kuratóriumban ülő képviselői leszavazták. Ezt követően három kísérletből háromszor jelölni sem sikerült senkit, majd tegnap délelőtt a politikai delegáltak viszonylag hamar ismét megállapodtak Such személyében. A civilek ezt követően négy órán keresztül faggatták a jelöltet, majd szavaztak, ha hajszállal is, de Such ezúttal megkapta a szükséges támogatást. Az új elnök - aki a Magyar Narancs alapítója, majd a Magyar Hírlap főszerkesztő-helyettese és a Magyar Televízió alelnöke volt, de a Magyar Rádióban soha nem dolgozott - augusztusban lép hivatalba. Hogy kik lesznek a közvetlen munkatársai, arról lapunk kérdésére azt mondta: a fejében van egy lista, de a választást megelőzően nem lett volna miről egyeztetni. Mindenesetre a műsorokért felelős alelnök rádiós lesz. Értesülésünk szerint Szayly József, a Petőfi adófőszerkesztő-helyettese. Mindenesetre lejár a szerződése Perjés Klárának, a Kossuth adófőszerkesztőjének, aki mellett nyíltan kiállt a Fidesz, amikor tavaly év végén - majdnem száz munkatárssal együtt - nyugdíjazták volna. Vele értesülésünk szerint nem hoszszabbít Such. (H. Z.) Such György és Gellért Kis Gábor, a kuratórium elnöke Fotó: Szabó Bernadett Büntetésben érzi magát a Magyar Televízió Rudi Zoltán szerint producerekért lobbiztak a médiahatóság tagjai Bünteti a Magyar Televíziót a médiatámogatási rendszert működtető Országos Rádió és Televízió Testület - állítja a köztévé elnöke. Szerinte azért, mert az ORTT több tagja nem tudta elintézni a köztévé vezetésénél, hogy kiválasztott producerekkel kössenek szerződést. Haszán Zoltán „Megpróbálok nagyon óvatosan, nagyon diplomatikusan és a büntető törvénykönyv különféle passzusaira tekintettel, nagyon elővigyázatosan fogalmazni” - vezette fel mondanivalóját a Magyar Televízió kuratóriumának elnöksége előtt Rudi Zoltán, amikor arról kérdezték, miért kapott alacsony támogatást a köztévé a gyermek-, illetve a kulturális tévéműsorok támogatására kiírt pályázatokon. A nagy óvatosság ellenére a tévéelnök szavaiból végül is súlyos vádak olvashatók ki a sokmilliárdos támogatásokról döntő Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) tagjaival szemben. Egy lapunk birtokába került, március 21-én készült jegyzőkönyv szerint Rudi Zoltán arról számolt be, hogy informálisan az ORTT több tagja is megkereste a köztévé vezetését annak érdekében, hogy általuk ajánlott producerekkel kössenek szerződést. A műsorgyártók érdekében folytatott kijárásokat azonban az MTV visszautasította. Rudi Zoltán szerint tény, hogy a sikertelen lobbizás után a Magyar Televízió gyengén szerepelt a médiahatóság pályázatain. „Hogy ebből milyen következtetést von le a kuratórium elnöksége, azt bölcs belátására bízom. Ennél többet nem mondhatok, mert úgy gondolom, hogy megsérteném a Btk. valamelyik paragrafusát” - zárta le a rossz pályázati eredményekről adott tájékoztatást a tévéelnök. A két kifogásolt pályázaton 387 millió forintot osztott szét az ORTT tagjai által jelölt bírálóbizottság. Ebből 63 millió forintot kapott két, az MTV-n képernyőre kerülő alkotás. A Duna TV-n felbukkanó produkcióknak 218 millió forint jutott. Tény, hogy a két tévé általában fordított arányban szokott részesedni a támogatásokból. Az elmúlt két évben 1,2 milliárdot kapott MTV-s hátterű műsor, 440 milliót Duna TV-s. Rudi szavait idézve levélben kereste meg az ORTT elnökét, Kovács Györgyöt a témára a kuratórium ülésén rákérdező SZDSZ-es delegált, Kozák Márton. Mint írja, a szakmai döntést megkérdőjelezi az is, hogy a két kifogásolt pályázatot elbíráló bizottság egyik tagja telefonon már az • Tegnap e-mailben megkerestük Rudi Zoltán tévéelnököt, hogy frissítésre szorul-e márciusi nyilatkozata. Meg lehet-e tudni, hogy az ORTT tagjai közül kik jártak közben a producerekért? A válasz: - Nem, hogy, mivel lobbiztak a producerekért? A válasz: - Nem, hogy kik voltak azok a producerek, akikért közbenjártak? A válasz:- - Nem, hogy mikor volt ez? A válasz: - Nem, hogy korábban is előfordult-e ilyen közbenjárás? A válasz: - Igen, és nemet mondtam hogy tart-e még az MTV „büntetése"? A válasz: - Igen, utolsó ülés előtti estén bediktálta a végeredményt a tévé vezető munkatársának. Miután az ORTT-nek nincs túl sok tagja minden parlamenti frakció egy-egy embert delegálhat a médiahatóságba, így az elnökkel együtt összesen öten voltak a tévéelnök kijelentése idején a testületben -, szembesítettük őket Rudi mondataival. Senki nem vállalta a lobbizást. Ladvánszky György (az MSZP delegáltja) annyit mondott, hogy ő nem járt el egyetlen producerért sem, a két kifogásolt pályázaton pedig az MTV a beadott tervek minőségének arányában kapott támogatást. Szalai Annamária (Fidesz) is úgy nyilatkozott, hogy nem kérte Rudit semmire. Szerinte az ORTT egész pályázati rendszerét sokkal tisztábbá, áttekinthetőbbé kellene tenni, és be kellene fejezni a háttéralkukat. Tímár János (SZDSZ) szintén azt mondta, hogy nem járt közben senkiért. Azt is megjegyezte, hogy illő komolyan venni a tévéelnököt, ha ilyen súlyú kijelentéseket tesz. Ezért támogatta, hogy erről is üljön le egy konzultációra a testület Rudi Zoltánnal. Csakhogy az ORTT többsége a személyes találkozót elvetette. Wéber Jánost (MDF) tegnap nem tudtuk elérni. Az ORTT elnökének, Kovács Györgynek nincs tudomása arról, hogy bármelyik testületi tag eljárt volna egyes műsorgyártók érdekében az MTV- nél. Azt is tagadja, hogy a köztévé „büntetésben” lenne, hiszen például most írnak ki egy pályázatot jogi ismeretterjesztő műsorok készítésére, amelyen csak az MTV indulhat. (Csakhogy ez egy módosított kiírás. Az elsőt azért kellett átalakítani, mert túlságosan kedvezett a Duna TV-nek. Emiatt a pályáztatási igazgató távozni kényszerült az ORTT Műsorszolgáltatási Alapjától. „Minden pályázaton vannak vesztesek, de ez nem jelenti azt, hogy aki nem nyer annyit, amennyit szeretne, az büntetésben lenne” - mondta Kovács. Pályázatokon 1997 és 2005 között több mint 22 milliárd forintot osztott szét az ORTT. A legnagyobb tétel - a teljes keret majdnem fele - éppen a televíziós és filmes támogatásra jutott, amelybe a két kifogásolt pályázat is tartozik. Az egyre apadó bevételek miatt jelentősen kevesebb pénzt tud már szétosztani a jövőben a médiahatóság. Kovács György, az ORTT elnöke lapunknak elmondta: tisztában van azzal, hogy a csökkenő támogatásért nagy versengés kezdődött. • Az ORTT filmes, műsoros pályázatain tévék és produceri irodák indulhatnak, utóbbiaknak be kell nyújtaniuk egy nyilatkozatot arról, hogy van olyan tévé, amelyik az elkészült alkotást sugározza is, enélkül nem kaphatnak támogatást. Több esetben a tévék csak egy ilyen szerződést kötnek, és egyetlen fillért sem adnak a készülő produkcióba. Kovács György a támogatott filmek mustráján Fotó: ORTT-honlap Korrupciót gyanítanak a veseátültetésre várók Internetre kerül a betegek rangsora Ősztől az interneten is figyelemmel kísérhetik a betegek, hogy rajta vannak-e a vesére várók listáján. A szaktárca vizsgálatot indít, mert a betegszervezetek korrupciót gyanítanak a veseátültetésre várók rangsorolásában. Danó Anna Vizsgálatot kezdeményez az egészségügyi tárca annak nyomán, hogy az ATV Friderikusz most című műsorában Ádám Aurél, a Vesebetegek Országos Szövetségének elnöke azt állította: van olyan beteg, aki fizetett azért, hogy a számítógép által felajánlott mintegy 30 név közül az orvos őt válassza veseátültetésre. Huszár András, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője lapunknak elmondta: a veseátültetésekkel kapcsolatos korrupció gyanújáról nem érkezett hivatalos jelzés a tárcához. Felkérték azonban az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatot, hogy ellenőrizze: a rendszer minden pontján betartják-e a betegkiválasztás szabályait. A betegszervezet elnöke lapunknak megerősítette televíziós nyilatkozatát, s hozzátette: a legritkább esetben fordul elő, hogy az kapja az új vesét, aki a lista első helyén van. Ádám Aurél elismerte: az ilyen vádak bizonyíthatatlanok. Szerinte azért, mert nem szívesen áll a nyilvánosság elé az, akinek utókezelésre is a gyanúba hozott klinikára kell visszajárnia. Szakemberek úgy vélik: a rendszer valóban sérülékeny. Amikor átültethető veséhez jutnak, a gép az adatok megfeleltetése alapján kidob egy 30-50 névből álló listát a beültetésre alkalmas - és listán szereplő - betegekről. Ez az adatsor megjelenik a transzplantációt végző klinikák számítógépein. A vesét főszabályszerűen a felajánló kórházhoz legközelebb eső intézmény kapja meg, de ha az nem fogadókész, gyakran következik Budapest, ahol a legtöbb műtétet végzik. Tehát ebben a fázisban mérlegelni kell. A betegek ugyanakkor megtudhatják, kik döntöttek az ügyükben. A lapunknak nyilatkozó transzplantáló klinikák vezetői kizárták a korrupció lehetőségét. Kalmár Nagy Károly, a pécsi centrum vezetője elmondta: az orvos a beültetésre legalkalmasabb beteg kiválasztásában érdekelt, mert hosszú távon az eredményei alapján tudják megítélni a munkáját. A kiválasztást szigorú kritériumrendszer szabályozza, s ha eltérnek a számítógép által ajánlott sorrendtől, azt jegyzőkönyvben kell indokolni. Szederkényi Edit, a szegedi klinika transzplantációs osztályának vezető orvosa is hasonlóan vélekedett. Hozzátette: a Magyar Transzplantációs Társaság ősztől egy olyan internetes felületet működtet, amelyről a beteg ellenőrizheti, hogy szerepel-e a várólistán. Rajczy Katalin, a Nemzeti Vesevárólista Bizottság elnöke szerint viszont a listára kerülés és a levétel menete nem egyértelmű. De csak az a beteg kaphat vesét, aki a listán szerepel. Egy hónapon belül felülvizsgálják a rendszert, így hamarosan elkészülhet az egységes szabályozás, amelynek alapján a kezelőorvosok helyett a regionális bizottságok döntenek a listára kerülésről, illetve az onnan való levételről. Börtönre ítélt orvosok: aláírások kegyelemért A napokban juttatják el az államfőhöz Szentesről azt a kegyelmi kérvényt, amelyet több ezren írtak már alá, hogy ne kelljen börtönbe vonulniuk a helyi kórház csalásért jogerősen elítélt egykori orvosainak. B. Papp László - Példás emberi és szakmai életutat jártak be, nem érdemlik meg, hogy a börtönből kelljen nyugdíjba menniük - így indokolta Garai Ferencné, a szentesi Apponyi téri óvoda egyik óvónője azt, hogy miért kezdtek aláírásgyűjtésbe, külön-külön kegyelmet kérve a jogerősen letöltendő szabadságvesztésre ítélt Kovács Ágnesnek, a szentesi kórház egykori főigazgatójának és Geönczeöl Tibornak, az intézmény korábbi osztályvezető főorvosának. Eddig mintegy ötezer aláírás gyűlt össze. A Csongrád Megyei Bíróság Geönczeöl Tibor főorvost június közepén három év letöltendő szabadságvesztésre, továbbá hatmillió forint pénzbüntetésre ítélte, és két évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kovács Ágnest, a Magyar Kórházszövetség volt elnökét másfél év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, valamint két évre a közügyektől való eltiltással és kétmillió forint pénzbüntetéssel sújtották. Mindkettejüket bűnösnek találták társtettesként, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és magánokirat-hamisítás bűntettében. Az ok: 1997 és 2001 között 173 külföldi beteg előre tervezett operációját sürgős esetként tüntették fel, s azok árát az OEP-pel téríttették meg. Ezzel az OEP-nek 65 millió forint kárt okoztak. A súlyosabb büntetést azért kapta az osztályvezető főorvos, mert róla bebizonyosodott: alkalmanként 500-600 német márkát kapott a betegektől a műtétekért. - Nem kérdőjelezzük meg azt, hogy a bíróság a törvényeknek megfelelően járt el: a jog betűje szerint biztosan az járt az orvosoknak, amit kiróttak rájuk. Mi emberségből kérjük az államfőt, hogy kegyelmezzen meg az orvosainknak, akiknek tisztességét generációk igazolják - érvel Garai Ferencné. Perjés Gáborné, a szentesi Horváth Mihály Gimnázium magyar és dráma szakos pedagógusa, az aláírásgyűjtés kezdeményezője azt mondja: Geönczeöl Tibor műtötte a nagynénémet, és sikerült az operáció. Kovács Ágnes apósa pedig az a szülészorvos, aki az öcsémet annak idején a világra segítette. Mindkét börtönbe küldött orvosnak tanítottam a gyerekeit. Nem szabad őket bűnözők közé zárni. A két orvost tegnap nem sikerült elérnünk. Kovács Ágnes egy korábbi lapinterjújában ártatlannak, az általa koncepciós pernek nevezett eljárás áldozatának vallotta magát. Geönczeöl Tibor úgy foglalt állást: ő meggyógyította a betegeit, nem követett el olyan hibát, amiért szégyenkeznie kellene.