Népszabadság, 2007. április (65. évfolyam, 77-100. szám)
2007-04-13 / 86. szám
www.nol.hu Vásárhely szerint vétlen a doktornő A Szentes és Hódmezővásárhely között a mentőben elhunyt mindszenti beteg ügyében elrendelt boncolás jegyzőkönyve szerint nincs összefüggés a beteg továbbküldése és halála között. Tanács István Szeged - Ha nem teszek nyilatkozatot, hogy megvan az egészségügyi reform első áldozata, ma senki sem vizsgálja, mi volt az oka H. Imre halálának - mondta tegnap a hódmezővásárhelyi Erzsébet Kórházban rendezett sajtótájékoztatón Lázár János, a város fideszes polgármestere. A sajtótájékoztatót azért hívták össze, hogy bejelentsék: a boncolás - amelyet a hódmezővásárhelyi kórházban végeztek el - eredménye szerint nincs összefüggés H. Imre mentőautóban bekövetkezett halála és a között, hogy pusztán fizikális vizsgálat után küldték tovább a szentesi kórházba. Kallai Árpád, az Erzsébet Kórház főigazgatója a sajtótájékoztatón kifejtette: számos ellentmondás van azokban a tényekben, amelyek alapján az ÁNTSZ és az Egészségbiztosítási Felügyelet a kórházat elmarasztaló véleményét megfogalmazta. Például: a rendőrségi jegyzőkönyv szerint az a baleset, amelyre hivatkozva a mentők nem Szentesre vitték a beteget, később következett be, mint amikor a mentők a vásárhelyi kórházban jelentkeztek H. Imrével. Lázár János szerint koncepciós eljárás folyik a hódmezővásárhelyi kórház ellen. Ezt jelzi, hogy előbb hangzott el a gyanúsítás a szerdai budapesti sajtótájékoztatón, mint ahogy a felkért vizsgálóknak a vásárhelyi kórház eljárását jogszerűnek tartó jegyzőkönyve megszületett. Kallai Árpád közölte: csütörtök reggel bejelentés nélkül újabb, a hatóságok által megbízott vizsgálók jelentek meg a kórházban. Egy kérdésre válaszolva a kórház főigazgatója közölte: az április 6-án ügyeletben lévő doktornővel szemben - akivel a mentők a beteg elhunyta után telefonbeszélgetést folytattak, és ez nyilvánosságra is került - semmilyen munkaügyi eljárást nem kezdeményeztek. Többszöri újságírói kérdésre Kallai Árpád azt mondta: nem volt utasítás arra, hogy ne vegyék fel a beteget. Az ennek látszólag ellentmondó, és az ÁNTSZ sajtótájékoztatóján idézett hangfelvételnek ugyanis csak bizonyos részleteit idézték a lapok. A teljes felvétel szövegéből egyértelmű: a szabályok betartására kérték a doktornőt. Arra a kérdésre, milyen vizsgálatokat végzett az ügyeletes orvos, Kallai megismételte: szemrevételezte a beteget, megmérte a pulzusát, meghallgatta a szív hangjait. Műszeres vizsgálatot nem rendelt el, mert kezében voltak a szentesi kórházban alig néhány órával korábban elvégzett vizsgálatok eredményei. » ► • Horváth Ágnes, az egészségügyi tárca államtitkára tegnap azt mondta: „Több mint érdekes volt a hangfelvétel, amely a mentőszolgálat és az orvos között folytatott beszélgetést rögzítette, és ebből sajnos úgy érzem, hogy itt nem csak az orvos, a kórházigazgató vagy akár csak az osztályvezető főorvos felelősségéről kell beszélnünk. Azt a kérdést is fel szoktam tenni magamnak, hogy vajon a kórházigazgató magától döntött-e így, vagy utasításra.” Az államtitkár megdöbbentőnek nevezte, hogy egy beteg halálát így lehet felhasználni. Mint mondta, bíznak abban, hogy sehol nem történik meg még egyszer, hogy egy orvos esküje és a sürgősségi ellátási szabályok ellenére felettese utasítására cselekszik. Zöldszámot indít a Fidesz, amelyen várják mindazok hívását, akik elégedetlenek az egészségügyi ellátásukkal - jelentette be tegnap Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke. MSZP-s országgyűlési képviselők azt kezdeményezték, hogy az Országgyűlés egészségügyi bizottsága tartson meghallgatást a mindszenti férfi halálával összefüggésben. Népszavazás: megint az AB dönt A Fidesz üzent hadat az OVB-nek, vagy ez utóbbi az alkotmányosságnak? Továbbra is hevesen támadja az OVB-t a Fidesz: a párt szerint a választási bizottság „hadat üzent” az alkotmányosságnak és a népakaratnak. Az elutasított népszavazási kezdeményezések miatt a párt ismét az Alkotmánybírósághoz fordul. Lencsés Károly Az Országos Választási Bizottság (OVB) „hadat üzent” az alkotmányosságnak, az Alkotmánybíróságnak (AB) és a népakaratnak azzal, hogy elutasította a Fidesz és a KDNP vizitdíjról és kórházi napidíjról szóló népszavazási kérdéseit - jelentette ki Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója tegnapi sajtótájékoztatóján. Szerinte tavaly tavasszal Gyurcsány Ferenc - most az OVB élén álló - „embere”, Szigeti Péter vette el a szabad döntés lehetőségét az emberektől. Répássy úgy véli, a választási bizottság a kormány akaratát hajtja végre, és nemcsak politikailag elfogult, hanem kifejezetten népszavazás-ellenes is. Egyébként a párt több vezetője is lemondásra szólította fel a parlamentben 2006 elején csaknem egyhangú szavazással megválasztott bizottsági elnököt, Szigeti Pétert, aki nem távozik. Az OVB szerdai ülésén utasította el a Fidesz és a KDNP vizitdíjjal, illetve kórházi napidíjjal kapcsolatos újabb népszavazási kezdeményezését, s korábban ugyanígy döntött a tandíj eltörléséről szóló referendum ügyében is. A testület fő indoka mindhárom esetben az volt, hogy a kérdések közvetlenül érintik a költségvetést, ezért nem bocsáthatók népszavazásra. Répássy állítja: az OVB tudatosan szembehelyezkedett az AB döntésével, és presztízsharcot folytat a testülettel. Emlékeztetett arra, az alkotmánybírák az első vizitdíjról szóló kérdés kapcsán azzal érveltek, hogy nem lehet az aktuális évre olyan népszavazást kiírni, amely érinti a költségvetést. Az AB ugyanakkor megállapította - tette hozzá -, hogy a jövőbeni büdzsével kapcsolatos kérdésben „a hitelesítés megalapozottan nem tagadható meg”. A Fidesz ezért újrafogalmazva és a következő évre vonatkozóan nyújtotta be a vizitdíjról, illetve a kórházi napidíjról szóló kérdéseket, ám az OVB ezeket ismét elutasította. Igaz, az AB azt is jelezte: konkrét költségvetési tételt a jövőre nézve sem lehet népszavazás útján meghatározni. A határozat miatt a két ellenzéki párt ismét az AB-hez fordul, és megtámadják a tandíj kapcsán hozott korábbi döntést is - jelentette be Répássy. E kérdés kapcsán az OVB-eljárás jogszerűségének vizsgálatát is kérik, mert elfogadhatatlannak tartják, hogy a testület másodjára is ugyanazokkal az indokokkal utasította el a kérdést - közölte Répássy. A hivatkozás azonban nem alapos, mert először a bizottság azt mondta, hogy a térítési díj a kormányprogram része, ezért nem bocsátható referendumra. Emellett az OVB utalt a burkolt alkotmánymódosítás tilalmára is: egy eredményes népszavazás határozatlan ideig korlátozná ugyanis a parlament hatáskörét azzal, hogy többé nem tűzhetné napirendre a tandíj ügyét. Másodjára viszont azzal érveltek, hogy a képzési hozzájárulás része az időközben elfogadott költségvetésnek, ezért a kérdés a tiltott tárgyak közé tartozik. Ugyanakkor az indoklásban megint utaltak a burkolt alkotmánymódosításra, miután az AB eddig ezt a szempontot érdemben nem mérlegelte. . A frakcióigazgató mégis úgy véli, az OVB gyakorlata sérti a jóhiszemű joggyakorlás elvét, ráadásul a bizottság rendre a számára nyitva álló határidők utolsó vagy utolsó előtti napján bírálja el a beadványokat. Répássy mindezek ellenére bízik abban, sikerül egyetlen népszavazást tartani az összes elfogadott kérdésben, bár szerinte az OVB épp a kérdések szétválasztásán mesterkedik. A kérdések egyesítésére - feltéve, hogy az AB egy-másfél hónapon belül dönt - némi esély még van. Az OVB egyébként valóban ritkán ülésezik, ám erre a felvetésre többen is közölték: ezt a feladatot munka mellett vállalták, s van, akinek vidékről kell Budapestre utaznia, emiatt nehéz mindenki számára megfelelő időpontot találni. Emellett idő kell a megalapozott döntés előkészítéséhez is. Azt pedig, hogy presztízsharcot folytatnának, Szigeti többször is nyomatékosan visszautasította. A hatályos szabályok szerint az AB ugyanis nem az OVB helyett dönt, hanem jóváhagyja a határozatot vagy új eljárást rendel el. Ha ez utóbbi történik, a választási bizottság tagjainak ismét teljes körűen kell vizsgálniuk, hogy egy-egy kérdés népszavazásra bocsátható-e. Amennyiben olyan új szempontokat találnak, amelyek alapján meg kell tagadni a kérdőív hitelesítését, ezt ismét megtehetik. Szoboszlai György, az MSZP delegáltja az OVB szerdai ülésén. A háttérben Répássy RóbertFotó: Kovács Bence I * NÉPSZABADSÁG • 2007. ÁPRILIS 13., PÉNTEK Magyarország • 3 Megint egy belarusz? Ki kérdezte ezt? - vetné fel akár a Fidesz is, ha nemcsak az OVB állcsúcsát méregetné, és addig faggatózna minden fórumon, míg ki nem derülne, mennyire léphet el egy kormány a választási ígéreteitől. Iszappakolás Nagy N. Péter nagynp@nepszabadsag.hu Thürmer Gyula tegnap meghirdetett El a kezekkel Belarusztól! mozgalmához - amelynek értelméről fogalmunk sincs - támasztva vállunkat követelhetnénk, hogy hagyják békén Szigeti Pétert, ezzel legalább mondanánk valami érthetőt is. Ok lenne rá, még ha nem is ebben a kakukkosra butított formában, de hát fogadjuk el, hogy e szinten kell ma már a politikai nyilvánosságban megszólalni. Pedig az Országos Választási Bizottság és elnöke körül van néhány fontos kérdés, amire azonban rákommunistáznak, fasisztáznak egyet, s ezzel el is veszik tőle az ember gusztusát. Tény, hogy az OVB képtelen átpasszírozni magán a Fidesz tandíj és vizitdíj elleni népszavazási kérdéseit, és ezzel az elutasítottak számára Gyurcsány-barát kommunistává válik. Belaruszok - vagy ilyesmi. A Fidesz irgalmatlanul rosszat tesz ezzel a nyilvánosságnak, ugyanis fontos kérdéseket hozott be, de azonnal maga alá tiporta őket. Az őszi tüntetéshullámból, amit se kiköpni, se megemészteni nem tudott, a népszavazások fáklyájával vezette ki a tömegeit. Azt ígérte, hogy az „urnákba temeti” a kormányt. Nem azt hirdette, hogy a vizitdíj igazságtalan, hogy a tandíj méltatlan, hanem azt, hogy elkergetik a hazug kormányt. Ez nem megvitatható kérdés. Pedig ilyen is akad bőven annak kapcsán, hogy a kormány fegyelmezetten magába fojtotta a kampányban, hogy miként vesz lendületet a ciklusstartnál, nem kötötte meg a választók kezét a vizitdíj és a tandíj ötletével. Ha a Fidesz képes volna hosszú távon politizálni és legyőzni kamaszos sikervágyát, ide fókuszálva egy életre megalapozhatta volna az állásait. Ehelyett nagy öklelő mozdulatokkal megy neki mindennek és mindenkinek, ami/aki pedig épp ettől veti meg a lábát. Politikailag elfogultnak, sőt szolgálónak neveznek egy olyan választási bizottságot, amelynek a tagjait ők maguk is megszavazták, és amelynek szerintük gyalázatos határozatai rendre nagy szavazattöbbséggel születnek. (A Fidesz-ciklus alatt az ellenzék be sem tehette a lábát az OVB parlament által választott tagjai közé.) A Fidesz népszavazással akar kormányt buktatni, ha már választáson nem tudott. Eközben megint kiderült, hogy a jogrendszer nem képes kezelni a helyzetet, amelyben a demokratikus létforma alapelveit fölrugdaló ügyfelekkel kellene szót érteni. Ez történt abban a régi ciklusban a tévékuratóriumoknál, a háromhetenkénti ülésezésnél, a vizsgálóbizottságoknál és az akkori OVB-nél is. A jog kapitulált a politika előtt. Most is ez fenyeget. A népszavazás nem arra való, hogy hatalmi játékok közönségét összegyűjtse, hanem arra, hogy ha egy ügynek a politikai megosztottságon túli méltósága van, annak formát adjon. Mondom én - de mondhatnám az ellenkezőjét. Törvényi definíció nincs. Az OVB erre reagálva az Alkotmánybíróságot kéri, oldja fel az ellentmondást, amely így lehetővé teszi bármely ellenzéknek, hogy éppen annyi szavazattal, amennyivel egy választást elveszített, megnyerjen népszavazásokat és kiírja a kormányprogramot a törvénykönyvekből. Ez maga a jogi kordonbontás, vagy a népszavazások által bevezetett műveleti terület. A jogilag korrekt anarchia. A helyzet az Alkotmánybíróság gondosan tisztán tartott logikáját is szétmaszatolta. Az OVB azt kérdezte az alkotmánybíráktól, vajon népi von-e el a parlamenttől jogköröket, ha egy népszavazás megtiltja, hogy tandíjról, vizitdíjról, kórházakról, földről, nyugdíj melletti munkavégzésről, bármiről is döntsenek, ami nem a költségvetés. Ha igen, nem változtatták-e meg ezzel az alkotmányt is? Amit viszont nem szabad. Semmi esetre sem, mondták az alkotmánybírák, mert ezzel nem keletkezik jogalkotási kötelezettsége az Országgyűlésnek. Megint egy belarusz? Ki kérdezte ezt? - vetné fel akár a Fidesz is, ha nemcsak az OVB állcsúcsát méregetné, és addig faggatózna minden fórumon, míg ki nem derülne, mennyire léphet el egy kormány a választási ígéreteitől. Három év múlva nagy esélyeket kapna. Most viszont győzedelmesen feltartott kézzel süpped a maga által fellocsolt iszapba - s csak bízni lehet benne, hogy akad valaki, aki kimenti onnan az általuk felhozott szép és alkotmányos kérdéseket. Most sokan azt várják, hogy 2001 januárjával, az új amerikai elnök beiktatásával minden megváltozik, ám jobb, ha időben barátkozunk a gondolattal, hogy mégsem. Üzenet Bagdadból Horváth Gábor horvathg@aol.com A terrorizmus jelentős részben a jelképek elleni háború. Ezért valószínűleg George W. Bush volt az egyetlen, aki meglepődött, hogy Bagdadban „a demokrácia jelképe”, a parlament ellen is merényletet követtek el. A megszállás minden stratégiai és taktikai hibájával együtt több, mint egyetlen elnök, ideológia, hadsereg vagy ország kudarca. Irak történelmi illusztrációja annak a történelmi esélynek, hogy a XXI. század másként kezdődik, mint ahogyan a sok tekintetben elvesztegetett XX. század véget ért. Most nagyon úgy néz ki, hogy a XXI. század sem lesz jobb, mint az előző volt. A véges energia- és víztartalékokat, a globális felmelegedést beleszámítva még rosszabbak is a kilátások, mint mondjuk 1907-ben voltak. Amerika többet költ katonai kiadásokra, mint a világ összes többi országa együttvéve. A következő évtizedekben aligha lesz ország vagy országcsoport, amely valós katonai kihívást intézhetne ellene. Ennek, elvben, önmagában is garantálnia kellene bizonyos játékszabályokat: Amerikát senki nem támadhatja meg, ha az egyetlen globális hatalom „kér” valamit, azt automatikusan erő támasztja alá, a demokrácia csak nyugati típusú, a piac csak nyitott, a gazdasági verseny csak globális lehet. Nem feltétlenül mindenkinek vonzó világ, de legalább minden világos benne. És mégsem működik. Részben azért, mert még az abszolút túlnyomó katonai erő is mindig viszonylagos. Pusztításra szolgál, márpedig vannak helyzetek, amikor a végleges győzelemhez építeni kellene. Ráadásul alkalmazása Amerika esetében nem egy diktátor kénye-kedvétől függ, a végrehajtói, törvényhozói és bírói hatalom kölcsönösen kiegyensúlyozza egymást, és akkor még nem beszéltünk a sajtóról vagy a tömegmozgalmakról. Most sokan azt várják, hogy 2009 januárjával, az új amerikai elnök beiktatásával minden megváltozik, ám jobb, ha időben barátkozunk a gondolattal, hogy mégsem. Még ha a legliberálisabb, legőszintébben békepárti jelölt nyer is, akkor sem lesz könnyű feloldania a jelenlegi „róka fogta csuka” helyzetet. A gyorsan építkező Kína, az olajdollárokból új erőre kapó Oroszország, a Japán vezette dél-ázsiai régió és az Európai Unió előbb-utóbb megint többpólusúvá fogja tenni a világot. Az USA a történelem során példátlanul egyoldalú katonai ereje nem fordítódott le a globális (vagy akármilyen) haladást szolgáló impulzusra, s ebből Amerikának és mindenki másnak is le kell vonnia a tanulságokat. Ha valaki általános üzenetet keres a tegnapi bagdadi merénylet vagy az egész iraki helyzet mögött, ez az. I