Népszabadság, 2007. szeptember (65. évfolyam, 204-228. szám)

2007-09-07 / 209. szám

www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2007. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK • 13 Gazdaság Áfát raknak a telkekre Fordított adófizetés lép életbe az ingatlanos vállalkozásoknál is Drágulhatnak a telkek, ke­vesebbet kaphatnak a tulaj­donosok. Jövőre az építési telkek, illetve a két évnél nem régebbi házak, lakások, üdülők eladása minden esetben áfaköteles lesz. Az áfát az eladónak kell be­fizetnie - emiatt vélhetően emeli az árat, aki teheti. Kérdés, miként osztoznak a terhen a vevők és az eladók. Várkonyi Iván Áfaköteles lesz a telekeladás valamennyi magánszemélynek is: jövőre a telek (a félkész vagy két évnél nem régebben épült üdülő, ház, lakás) értékesítése­kor mindenkinek be kell fizet­nie a megkapott pénz 16,6 szá­zalékát (némi csökkentésre lesz lehetőség). A telektulajdono­soknak ahhoz, hogy az általuk elvárt pénzhez jussanak, 20 szá­zalékkal drágábban (a teljes áfával növelt értéken) kell érté­kesíteniük a telket. A Népsza­badság értesülése szerint a töb­bi között ezt tartalmazza az új áfatörvény tervezete, amelyet a Pénzügyminisztérium nemrég küldött meg a tárcáknak egyez­tetésre, ám a kormány még nem döntött róla. Az új áfatörvény a legfonto­sabb ponton nem változtat: ma­rad a 20 százalékos általános kulcs és az ötszázalékos kedvez­ményes is, a most is érvényes szűk körben (gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök, könyvek, napilapok). Ám több részletszabály változik, a legin­kább talán az ingatlanokkal kap­csolatos áfaszabályozás lesz új. Az ingatlanok értékesítése, bérbeadása alapvetően áfa­mentes marad - bár az e tevé­kenységgel foglalkozó vállalko­zások az áfa felszámítását is vá­laszthatják. (Utóbbi előnye, hogy ebben az esetben az ingat­lanügyletekkel kapcsolatos költségek áfája visszaigényelhe­tő, míg az áfamentes körben a kiadás áfája sima költség.) A kivételt a telkek eladása je­lenti - ideértve minden belterü­leti, építési telket, az üdülőnek vagy iparterületnek szánt ingat­lanoktól a lakások alapjául szol­gáló területekig. A szabály sze­rint a telek eladása lesz áfaköte­les, és e szempontból „telek­nek” számít (hasonlóképp adó­zik) minden olyan épület, épü­letrész, építmény is, amelyet még nem vettek használatba (vagyis az önkormányzat nem adta ki rájuk a használatbavéte­li engedélyt). De az ingatlan - a tervek szerint - az áfa szem­pontjából akkor is a „telek” el­bírálási kategóriába esik majd, ha az eladás időpontjában a használatbavételi engedély két évnél nem régebbi. (Az építési telek, minden nem lakás céljára szolgáló ingatlan és a lakóingat­lan első eladása eddig is áfaköteles volt, de ezt eddig csak a vállalkozásoknak - illet­ve az ilyen tevékenységre sza­kosodott magánszemélyeknek - kellett megfizetniük.) A nagy változást tehát az hozza, hogy az új szabályok a telek eladóját mindenképpen áfaalanynak tekintik. Vagyis: nem csak a cégeknek, önkor­mányzatoknak, a magánszemé­lyeknek is fel kell számítaniuk az áfát, ha telket (vagy két évnél nem régebbi házat, lakást) ad­nak el. Nekik az adóhatóságnál regisztráltatniuk is kell magu­kat. Kedvezmény viszont, hogy a telekeladáshoz kapcsolt be­szerzések áfáját le lehet vonni a befizetendő áfából - persze csak akkor, ha megvannak a szükséges bizonylatok. Így pél­dául, ha a telek közművesítésé­nek számlái vagy nyugtái (a víz­vezetékcső vásárlásáról tanús­kodó fecnitől a szerelőtől ka­pott áfás számláig, vagy éppen a félkész épület felhúzásának áráról tanúskodó nyugták) megvannak, csökkenteni lehet a befizetendő összeget. Igaz, ke­véssé valószínű, hogy ma Ma­gyarországon sokak rendelkez­nének ilyen bizonylatokkal. Azt nem tudni, miként rea­gál majd a piac a változásra - az viszont aligha elképzelhető, hogy a vevőknek jóval több pénzük lesz arra, hogy az áfát is megfizessék. Valószínűbb, hogy az eladók megpróbálják majd érvényesíteni a hirtelen költ­ségnövekedést, és ez - miután a rendelkezés mindenkire érvé­nyes - valamelyest sikerülhet is. Ám a telkek drágulásának kor­látot szab a kereslet, így aligha elképzelhető a teljes áfa mérté­két elérő, 20 százalékos, általá­nos építésitelekár-drágulás. Az áfatörvény másik, ingat­lanokat érintő fontos változása a fordított adózás megjelenése ezen a területen. A hulladék­­gazdálkodásban tavaly beveze­tett rend szerint az áfát az eladó (a szolgáltatás értékesítője) nem számolhatja fel és fizettet­heti ki a vevővel (mint rende­sen), hogy aztán ő - a beszerzé­seire általa kifizetett áfát levon­va - befizesse azt az államnak. A fordított rendben a vevő az eladónak a nettó összeget fizeti meg, és az államnak ő tartozik befizetni az áfát. Az ügymenet megfordítása a visszaélések mérséklését szolgálja: az adóte­her megfizetésének felelőssége azé, aki a szolgáltatást igénybe veszi, így jóval könnyebb szá­mon kérni azt, hogy egy épület elkészítésénél befizették-e az áfát. Igaz, mindezt csak a cégek, vállalkozások esetén vezetik be, ráadásul csak akkor, ha az egyébként áfamentes ingatlan­ügyleteknél választották a tár­saságok az áfázást. Régi és új a Józsefvárosban. Az áfásítás növelheti az árat és csökkentheti a nyereséget Fotó: Reviczky Zsolt Legtöbbet pénteken és szombaton vásárolunk Az első fél évben tovább „kemé­­nyedtek” a diszkontok, kisebb mértékben nőtt a hipermarke­tek részaránya a háztartások be­vásárlásaiban. Számos megle­petést hozott 2007 első fél éve a kiskereskedelem szereplőinek. Borítékolható volt a diszkon­tok, főleg a „hard diszkontok” térnyerése, amelyek - mint a GfK Hungária felméréséből ki­tűnik - 17-ről 19 százalékra nö­velték a háztartások napi fo­gyasztási cikkekre fordított köl­téseiben mért részesedésüket, de megtorpanni látszanak a ha­zai láncok, és a múlt év végén jól teljesítő szupermarketek. A korábbi időszakkal ellentétben az idén állják a sarat a független kisboltok, amelyeknek az idén nem csökkent a részesedése. Valamelyest csökkent a cash & carry láncok (Metro, Inter­­fruct) részesedése. Az eladásokban rohamosan nő a láncok saját márkás termé­keinek az aránya - tudatta a Nielsen piackutató. Ebben is ki­emelkedő szerepet játszanak a diszkontok, ahol lassan a forga­lom felét ezek teszik ki. Tovább növekedett a hét utolsó napjai­ra eső vásárlások aránya. Pén­tek és szombat adja a heti forga­lom több mint 40 százalékát - áll a GfK elemzésében. A CBA egyébként tegnap bejelentette, hogy szorgalmazza az üzletek vasárnapi nyitva tartásának korlátozását, így ebben szövet­ségese lehet a KDNP-nek és a kereskedelmi dolgozók szak­­szervezetének. (B. Z.) A vonzóbbá tett ferencvárosi Metro. Kell a csáberő Fotó: Bánhalmi János Ezermilliárd alatt maradt a hiány A vártnál valamivel alacso­nyabb volt az államháztartás hi­ánya augusztusban, így a deficit ezermilliárd forint alatt maradt. A tárca eredeti várakozása az ezermilliárdos határ augusztusi átlépéséről szólt, ám a múlt hó­napban végül 15 milliárddal ki­sebb lett a deficit. A minisztéri­um adataiból az tűnik ki, hogy a bevételek a vártnak megfelelő­en alakultak, ám a kiadásokat sikerült visszafogni. A nyolca­dik hónap végén kialakult 982 milliárdos deficit az éves terv 65 százalékát se éri el - ilyen jól 2001 óta nem állt a költségvetés a nyár végén. A deficit júniusban már át­lépte az ezermilliárd forintot, majd júliusban a pozitív egyen­leg hatására ismét a határ alá csökkent. Az augusztusi kisebb után szeptemberre várnak egy nagyobb (kétszázmilliárdos) hiányt. Október jobb, novem­ber viszont a nyugdíj-kiegészí­tés kifizetése miatt rossz hónap lesz, ekkor a deficit meghalad­hatja az év végi szintet is. De­cemberre általában pozitív egyenleget jósolnak. (V. I.) Az augusztus végi hiány (az egész éves terv százalékában) Forrás: PM: www.eco.hu / Népszabadság-grafika A börtönt is megjárt régi vezér került újra az Albacomp élére Hamarosan ismét Miná­­rovits János lesz az egyik legnagyobb, magyar tulaj­donban lévő számítástech­nikai cég, az Albacomp első embere. A céget alapító és harmadát ma is birtokló ve­zető nagyon messziről ke­rül vissza november elején vállalata élére, hiszen a cég körül évekkel ezelőtt kirob­bant botrány után a kecske­méti börtönt is megjárta. Munkatársunktól November elejétől ismét Mitiárovits János irányítja az egyik legnagyobb, magyar tu­lajdonban lévő informatikai vállalatot, miután a jelenlegi vezérigazgató, Pukler Gábor „saját döntése” után távozik a cég éléről. Könnyen legyint­­hetne az ember: na és, egy ve­zércsere az ezerből. Ha azon­ban az Albacomp történetét nézzük, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a mostani váltás ko­rántsem nevezhető egy egysze­rű vezetőcserének. A székesfe­hérvári cég három igazgatója, köztük Minárovits János ellen ugyanis még 1998-ban nyomo­zást kezdett a rendőrség töb­bek között csempészet és vám­­orgazdaság alapos gyanúja mi­att. Később a bíróság előtt olyan vádakat fogalmazott meg ellenük az ügyészség, hogy tudtukkal az Albacomp 1996 és 1998 között mintegy másfél milliárd forintért olyan számí­tástechnikai alkatrészeket vá­sárolt, amelyeket csempész­­úton, fiktív számlák felhaszná­lásával, az eredeti ár töredéké­ért hoztak be az országba. E vá­sárlások után pedig jogtalanul igényeltek vissza csaknem 250 millió forint áfát. Az ügy vád­irata szerint a módszer az volt, hogy az említett cégek a beho­zott termékeknek csupán a gyári kódszámát jelölték meg a vámáru-nyilatkozaton. Ezután a piaci ár töredékét tüntették fel valós árként, és az így beval­lott érték után fizettek vámot, illetve import után áfát. Ugyan­csak a vádirat szerint erre azért volt „szüksége” a vállalatnak, mert a 1990-es évek elején azt tapasztalták, hogy egyes belföl­di vállalkozások jóval olcsób­ban kínálják portékájukat, mint az Albacomp. Ez pedig csak úgy lehetséges, hogy a forgal­mazók nem fizetik meg az al­katrészeket terhelő vámot és áfát. Erről tájékoztatták a Vám- és Pénzügyőrség Országos Pa­rancsnokságának vezetőit, és kérték, számolják fel ezt a hely­zetet, ám a kérdésben semmi sem történt, s végül is „ezért keresték a terhek csökkentésé­nek lehetőségeit”. Az ügy ki­pattanása után Minárovits János több helyen - így lapunk hasábjain - is hangsúlyozta, hogy nem bűnös, mert ezekre a lépésekre egyszerűen nem volt szüksége­ szükségük. Akkor hozzátette: „ilyen primitív mó­don nem tenné tönkre az Albacomp Rt.-t”. A büntetőügy végén a Leg­felsőbb Bíróság - enyhítve az elsőfokú ítéletet - 2003-ban négy év börtönbüntetésre ítél­te a korábbi vezérigazgatót. Az előzetesben letöltött fél év, il­letve a büntetés egy részének elengedése után Minárovits 2005 nyarán szabadult Kecske­métről. Hírek szerint azonban a börtönből is együttműködött a cég vezetőivel. Egy a Mene­dzser Magazinnak tett nyilat­kozata szerint ebben az idő­szakban is belefolyt a stratégiai irányok meghatározásába. Mindez azt figyelembe véve érthető is, hogy Minárovits nemcsak alapítója, de családjá­val együtt több mint 30 százalé­kos tulajdonosa is a cégnek. A vezérigazgató egyébként most nem a semmiből ugrott ismét az Albacomp élére. A kecskeméti szabadulás után nem sokkal a disztribúciós üz­letág vezérigazgató-helyettese­ként jelent meg, és most innen lépett újra a vállalat élére. A cégbírósági adatokból ki­derül, hogy a nehézségek és Minárovits kényszerű távozása ellenére a vállalat jó kezekben volt. A forgalom az 1998-as nyolcmilliárd forintról 2006-ra 16,6 milliárd forintra emelke­dett. A menedzsmentet „csu­pán” az kedvetleníthette el, hogy az eredmény a szinte fo­lyamatos árbevétel-növekedés ellenére 200-400 millió forint között stagnált. A hírrel kap­csolatban kerestük Mináro­­vitsot, de nem tudtuk elérni. Minárovits a 90-es években­Fotó: MTI

Next