Népszabadság, 2009. július (67. évfolyam, 152-178. szám)
2009-07-01 / 152. szám
2009. JÚLIUS 1., SZERDA • NÉPSZABADSÁG 2 • Magyarország RÖVIDEN „Sokan rángatták a kormányt” Szili Katalin a parlament tavaszi ülésszakát hajózásként jellemezte, amikor „sokan rángatták a kormányt”. Az Országgyűlés elnöke a tavaszi és a rendkívüli nyári ülésszakot értékelő tájékoztatóján elmondta: 33 ülésnapot tartott a parlament, összesen 240 órán át, 70 határozatot és 91 törvényt fogadtak el. A házelnök megjegyezte: a kisebbségi kormányzás nagyobb kompromisszumkészséget kíván, amit jól bizonyít, hogy 1700 módosítót el is fogadott a ház, húsz százalékkal többet, mint a korábbi időszakokban. (MTI) Századvég: Morvai beérte Dávid Ibolyát A fideszes politikusok népszerűsége növekedett, míg a szocialistáké csökkent júniusban az előző negyedévhez képest - a különbség 14 százalékra nőtt. A Századvég-Forsense felmérése szerint a listát továbbra is Kósa Lajos (Fidesz), Debrecen polgármestere vezeti Sólyom László államfő előtt. A lista első hét helyén hat Fideszpolitikus található, a kormánypártiak közül továbbra is Szili Katalin házelnök kapta a legtöbb pontot. Dávid Ibolyáéval azonos népszerűséget mértek Morvai Krisztinának, a Jobbik EP-képviselőjének. (MTI) Lemondott az Új Generáció elnöksége Testületileg lemondott az SZDSZ Új Generáció elnöksége - tudatta a párt ifjúsági szervezetének elnöke, Léderer András. Közlése szerint az EP-választási kudarc óta „az SZDSZ egy része mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a helyzetértékelést és a kiútkeresést”, és emiatt lehetetlenné vált az Új Generáció célja - írják. Tegnap az SZDSZ Győr-Moson-Sopron megyei és kiskunfélegyházi szervezete is közleményben kifogásolta, hogy a liberális párt országgyűlési frakciójának többsége politikai felhatalmazás nélkül szavazta meg a vagyonadóról szóló törvényt. (MTI) A Freedom House rontotta a magyar jegyet A magyar demokrácia is gyengébb osztályzatot kapott a Freedom House független amerikai kutatóintézet tegnap nyilvánosságra hozott jelentésében. A dokumentum kiemelte a magyar politikai élet radikalizálódásának veszélyét. A Freedom House - az előző két évi 2,14 pont után - ezúttal 2,29 pontot adott a magyar demokrácia állapotára az 1-től 7-ig terjedő skálán, ahol az alacsonyabb pontszám jelöli a demokrácia magasabb fejlettségi fokát. (MTI) Települési őrségeket javasol az MSZP Lakásbetörések után tíz napon belül fizessen a biztosító! Megroppant a közbiztonság érzete a kistelepüléseken, ezért a szocialisták közpénzből települési őrségek megszervezését javasolják. Az elképzelést a hét végi kongresszus elé viszik a párt vezetői. Szalay Tamás Lajos Az EP-választás eredményének értékelése után az MSZP arra a következtetésre jutott, hogy a Jobbik vidéki előretörése elsősorban a közbiztonság hiányára adott - egyébként hibás - válaszokkal magyarázható. Az MSZP a közbiztonságra fordított energiáinak nagy részét eközben a főváros köztereire, aluljáróira fordította, a vidékiek problémáit alig hallotta meg. Információink szerint a szombati pártkongresszuson közbiztonsági intézkedési tervet „rendelnek meg” a Bajnaikormánytól. A tervekről a múlt heti kibővített elnökségi ülésen tárgyaltak a szocialisták. A témafelelős - a volt honvédelmi miniszter - Juhász Ferenc tartott beszámolót. Úgy tudjuk, a szocialisták tervei szerint újfajta megközelítéssel javítanának a közbiztonsági érzeten, amelynek lényege: vidéken minimalizálni a bűnözést, illetve felgyorsítani a „reparáló” igazságszolgáltatási folyamatokat. Ehhez jogi és szakmai hátteret is biztosítanának: el akarják érni, hogy a helyi közösségek, önkormányzatok aktív szerepet vállaljanak a rend biztosításában, s ösztönöznék a civil részvételt. Ami az önkormányzatokat illeti, életre hívnák számukra a „települési őrség” nevű szervezeti formát, amely egyfelől hatósági feladatokat (közterületfenntartást) látna el, s megkapják a jelenleg a jegyzőhöz rendelt eljárási jogkörök egy részét. A jogszabályok értelmében ugyanis húszezer forintos értékhatár alatti cselekmények „csak” szabálysértésnek minősülnek, amelyben a rendőrség helyett a jegyző jár el. Ezekben az ügyekben a „települési őrség” akár nyomozati jogkörrel is rendelkezhetne. (Ennek szükségessége és kivitelezhetősége még kérdéses.) Ezzel mentesítenék a rendőrséget a „bagatell”, de helyben fontos ügyektől, viszont mégis lenne ezeknek gazdájuk. A szocialisták elképzelései szerint az ellenőrzés továbbra is a jegyző jogköre lenne, a végrehajtást azonban a települési őrség végezné. Tagjai nem szolgálati viszonyban lévő rendőrök lennének, hanem a települési őrség munkaviszonyban lévő dolgozói. Hozzájuk tartozna a rendezvények biztosítása is. Arról még nincs döntés, hogy az őrség tagjai viselhetnek-e fegyvert. Az viszont egyértelmű, hogy az őrség foglalkoztatása nem kapcsolódik majd semmilyen közmunka-programhoz. Az önkormányzatoknak uniós és egyéb forrásokból biztosítanának pénzt, például térfigyelő kamerák telepítésére, ezek működtetését a települési őrség végezhetné. Ugyancsak szerepel a tervek között a polgárőrségek támogatása is, erre külön programot készítenek. Ma az önkormányzatok körülbelül 5-7 milliárd forintot költenek a helyi rendőrség támogatására. Az MSZP elképzelései szerint ezeket a forrásokat a jövőben nem a rendőrség, hanem a települési őrség működtetésére fordítanák. Az áldozatok érdekeit szolgálná, hogy egy lakásbetörés után ne kelljen a kártérítés kifizetésére várni, amíg a rendőrség le nem zárja az ügyet. Az MSZP a brit modellt követné. E szerint a sértettnek tíz napon belül fizet a biztosító, az összeget az elkövetőn hajtaná be. Ez - vélik szocialista forrásaink - egyúttal arra ösztönözné a biztosítókat is, hogy támogassák a rendőrség munkáját. Minél előbb megvan az elkövető, annál gyorsabban jutnának a pénzükhöz. Értesüléseinket a kormányfőhöz közeli forrásaink nem cáfolták, de állítják: a részletekről folyó egyeztetések még kezdeti szakaszban vannak. Elég korlátozottak az intézkedési jogaink, de be kell vallanom, hogy bármi nehezen igazodik el a szolgálati előírások közt! Marabu rajza Bővített jogok mező- és halőröknek Az MSZP szerint a rendőrség szemévé, fülévé, kezévé válnak a mezőőrök és a halőrök, miután az Országgyűlés elfogadta az ezzel kapcsolatos törvénymódosítást - mondta Gál Zoltán, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának szocialista alelnöke tegnap. Magyarországon 2800 halőr, 3600 vadőr és 815 mezőőr van. A tervek szerint megkapják a jogot, hogy a rendőrség kiérkezéséig visszatarthassák az intézkedésnek ellenszegülőt. Gál megemlítette, hogy a módosított törvény a futballhuliganizmus visszaszorítására is tartalmaz rendelkezéseket. Azonosíthatóvá kívánják tenni a sportrendezvényeken megjelenőket. A Fidesz nem ellenzi a holokauszttagadás büntethetőségét A Fidesz és az SZDSZ sem szavazta meg a holokauszttagadást célzó szocialista alkotmánymódosítási előterjesztést - mindkét pártnak saját indítványa van az ügyben a T. Ház asztalán. Csuhaj Ildikó Az MSZP „belecsempészett” a holokauszttagadás szankcionálását célzó alkotmánymódosításba egy olyan, a gyűlöletbeszéddel foglalkozó részt, amely a Fidesz számára elfogadhatatlan volt, mert alkotmányos alapjogokat korlátozna - indokolta tegnap lapunknak Navracsics Tibor, hogy a Fidesz miért nem szavazta meg az - egyebek között - a holokauszttagadás büntethetőségéről szóló szocialista indítványt. A Fidesz-frakcióvezető azt mondta, hogy kérték „a két történet szétválasztását”. Az MSZP viszont „nyilván sunyi politikai okokból” nem tette meg ezt. Tudtuk, hogy a szocialisták mindenfélével vádolnak minket, de azt nem gondoltam volna, hogy Lendvai Ildikó pártelnök ilyen méltatlan nyilatkozatot tesz - jegyezte meg Navracsics Tibor. Az MSZP elnöke a sikertelen parlamenti szavazás után közleményt adott ugyanis ki, amely szerint „mostantól minden holokauszttagadó mondat és tett, minden neonáci megnyilvánulás mögött ott lesz Orbán Viktor felelőssége”. (...) „A Fidesz, ha kell, a Jobbikkal akar kétharmados többséget szerezni, és nem tesz olyat, amivel Vona Gáborékat magára haragítja”, írta. Bárándy Gergely szocialista politikus azzal válaszolt Navracsicsnak, hogy „nyilvánvaló volt a Fidesz hozzáállása”. Csak kibúvókat keresnek arra, miért szavaztak nemmel. Példának azt hozta fel, hogy Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese módosító indítványt terjesztett elő, „amely csak megfogalmazásában tért el a szocialisták javaslatától”, s amikor úgy tűnt, hogy lesz róla megegyezés, visszavonta. Répássy Róbert szerint viszont - mivel az MSZP alkotmánymódosítási indítványa legalább négy rendelkezést tartalmazott - a holokauszttagadásra vonatkozó részt, a gyűlöletbeszéd tilalmát, a gyülekezési jog és az egyesülési jog korlátozását, indítványozta ezek elkülönítését. Egyetlen mondat szólt ugyanis a holokauszt tagadásának büntethetőségéről: „tilos az önkényuralmi rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmény nyilvános tagadása, kétségbe vonása, jelentéktelen színben való feltüntetése”. A fideszes politikus nem emlékszik alakuló konszenzusra, állítása szerint a módosító javaslatát a szocialisták leszavazták. Ezért végül saját külön javaslatot terjesztett a T. Ház elé a holokauszttagadás büntethetőségére - igaz, ez úgy kezdődik, hogy „tilos a nemzetiszocialista és a kommunista rendszerek által elkövetett...”, vagyis: a kommunista rendszereket is beemeli a szövegbe. Ez az indítvány a parlament asztalán fekszik most is. Hétfőn Kuncze Gábor kivételével az SZDSZ-képviselők sem szavazták meg a holokauszt tagadásának büntethetőségét célzó alkotmánymódosítást - a liberálisok rossznak tartják ugyanis az alaptörvényben való szabályozást. Az SZDSZ-nek saját javaslata van az ügyben a parlament előtt, melyet, más szabad demokrata képviselőtársaival, Horn Gábor jegyez. Ez a büntető törvénykönyvbe emelné be a holokauszt tagadásának tilalmát. www.nol.hu MDF: kilépések Kilépések sora indult az MDF- ben Budapesten. A VIII. kerületi szervezet elnöksége lemondott, tizenhatan ki is lépnek. Gyökössy Dóra, aki 16 éven át a szervezet elnöke volt, azt mondta: nem volt almássysta, de már azt is elítélte, ahogy a CD-ügyet kezelte a pártvezetés. Bokros Lajos jelölése pedig elfogadhatatlan volt a számukra. E szervezet tagja volt egyébként Olajos Péter, a párt volt EP-képviselője és Pongrátz Tibor, a pártelnök közgazdasági tanácsadója. Ők már kiléptek, ahogyan Székely- Gyökössy Szabolcs volt frakcióigazgató is. Gyökössy közölte: egyesületet alapítanak, de Lezsák Sándorékkal, a Nemzeti Fórummal, nem keresik a kapcsolatot. A II. kerületi MDF-alapszervezetből is tucatnyian távozhatnak, a XII. kerületben már a tagság 20 százaléka kilépett, illetve felfüggesztette tagságát. Thaisz Miklós szerint az MDF már nem is balra tolódik, Dávid Ibolya és Herényi Károly „gyakorlatilag együttműködik a szocialistákkal”. (Cs. I.) HIRDETÉS 2009. július 1-jétől minden, eddig a 20%-os kulcs alá tartozó termék és szolgáltatás esetében az általános forgalmi adó mértéke 20% helyett 25% (kivételt képez a 18%-os kulcs alá sorolt termékek köre). Tekintettel arra, hogy a fő szabály szerint a fizetendő adót a teljesítéskor érvényes adómértékkel kell megállapítani, az MNV Zrt-nél megvásárolható dokumentációk vételára az eddigi 20%-os Áfa kulcs helyett, a fentieknek megfelelően, 2009. július 1-jétől 25%-os kulcs alá tartozik. MNV Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.