Népszabadság, 2009. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)
2009-08-01 / 179. szám
* 2009. AUGUSZTUS 1., SZOMBAT • LXVII. ÉVFOLYAM, 179/2. SZÁM, 18+14 OLDAL • BUDAPESTI KIADÁS • WWW.NOL.HU • 170 FORINT (ELŐFIZETŐKNEK 109 FORINT), 10 KUNA, 1,3 EURÓ BICIKLITOLVAJOK. Van olyan ember, aki, ha ellopják az ő járművét, haza sem megy gyalog, hanem amint bír, elköt egy másikat. Vannak alkalmi tolvajok, és vannak sorozatos elkövetők is. Utóbbiak rendszerint nem egyedül lopnak, orgazdákkal működnek együtt. Hétvége, 14. oldal Őssejtbotrány Elhalt embriók titkai Vizsgálatot rendelt el a fővárosi Nyírő Gyula Kórház főigazgatója, hogy megtudja: pontosan mi történt abban a tömbben, amit egy magáncégnek adtak bérbe, s ahol hétfőn elfogták az illegális őssejtbeültetéssel gyanúsítottakat. Az ÁNTSZ szerint nem volt engedélye a kórháznak, hogy a területén őssejtbeültetést végezzenek, magzati abortumot gyűjtsenek. A beavatkozásokhoz a marcali és a nagyatádi kórházból is gyűjtöttek abortumot. 4. oldal Porrajmos A roma holokauszt Még mindig keveset tudunk, de egy idő óta legalább beszélünk a roma holokausztról. A 65. évfordulón több rendezvényt is tartanak, a kormány kinyilvánította: elkötelezett, hogy megvédje cigány honfitársaink jogait, biztonságát. 3. oldal Maár Gyula 75 éves Sorsok, létdrámák Miért kellene egy filmrendezőnek a filmrendezőktől tanulnia? Tanulhat Mozarttól vagy az anyukájától, a közértben... - mondja a 75 éves Maár Gyula filmrendező, akit egész életében sorsok és létdrámák izgattak. 8. oldal Fotó: Kocsis Zoltán NATO Főtitkári fejcsere A holland Jaap de Hoop Scheffer helyét ma veszi át a NATO főtitkári székében a dán Anders Fogh Rasmussen, akire az afgán háború megoldása, az orosz kapcsolat javítása, valamint az új atlanti stratégia kidolgozása vár. 6. oldal New Yorkból jönnek oktatni Hajléktalanérdekek New York-i jogvédők tartanak érdekvédelmi képzést magyar hajléktalanoknak Budapesten és Szegeden. A cél, hogy tisztában legyenek jogaikkal, megértsék: csak azért, mert az utcán élnek, nem lehet bármit megtenni velük. 5. oldal HÉTVÉGI APRÓ 9 770133 175067 09179 Nem elég a hat óra közmunka Furcsa „sztrájk” Tarnaleleszen - Ki döntsön a családi pótlék felhasználásáról? A Heves megyei Tarnaleleszen negyven-ötven közmunkás szüntette be a munkát, hogy kiköveteljék: napi hat óra helyett nyolcat dolgozhassanak. Tegnap a munkamegtagadók brigádvezetői, tizenöten, átvonultak a községházára, ahol rendkívüli testületi ülést hívott össze a probléma megbeszélésére a polgármester. Ha az állástalanokat nyolc órában foglalkoztatnák, akkor hatezer forintos étkezési jegyre is jogosulttá válnának, s a mostani, átlagosan havi 45 ezer forintos bér helyett húszezerrel többet kapnának kézhez. Csakhogy - állítja a polgármester - a községnek nincs pénze a nyolcórás műszak közterheinek finanszírozására. Tarnaleleszen az áprilistól decemberig tartó közmunkaprogram több mint 60 millió forintba kerül, ebből az önkormányzatnak 3,4 millió önrészt kell állnia. Ha az embereket nyolc órában foglalkoztatnák, akkor a közmunkások egy részét el kellene bocsátani. Most patthelyzet van. Tarnalelesz példája rámutat, hogy gondok vannak az Út a munkábaprogrammal. Miként gondok lehetnek azzal az idén elfogadott jogszabállyal is, amely szerint ha egy gyerek veszélyeztetett és a szülei elhanyagolják, akkor az utána járó családi pótlék felét természetben kaphatja az érintett család. A kormány számára ehhez a jogszabályhoz a szociális tárcánál előterjesztést készítettek arra vonatkozóan, hogy ki jogosult eldönteni, kinek kell természetben kapnia a pótlékot, és ki dönt annak felhasználásáról. Nos, e tervezet szerint akár a falugondnok és egy önkormányzati ügyintéző lehetne ez a személy. A szociális szakmai szervezetek nem értik a hamarosan kormány elé kerülő elképzeléseket, és árnyalja a képet a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke is, aki lapunknak azt mondta: „városi legendái hogy a szegények általában nem is gyerekeikre költik a pénzüket”. Dr. Bálint József szerint: „Ha jól működik a jelzőrendszer, és jól dolgozik a jegyző egy településen, akkor a veszélyeztetett gyerekek már védelemben vannak. Miért kellene tovább bővíteni ezt a kontrollt?” A kontroll híve Szepessy Zsolt, Monok polgármestere is, aki előszeretettel hivatkozik arra, hogy joguk van az embereknek a befizetett adóforintjaikból annak felügyeletére, ki mire fordítja a segélyét. Nos, az Index értesülései szerint egy Szepessy lakcímén bejelentett, korábban az ő résztulajdonában álló cég százmillió forint adótartozást hozott össze. » Részletek a 2. oldalon Patthelyzetben a tarnaleleszi önkormányzat rendkívüli ülésén Fotó: Kurucz Árpád Alagúttal vagy anélkül: mérlegen az M6-os Föld, amiből körül lehetne falazni a Balatont Látják a fényt az alagút végén az M6-OS mecseki szakaszának építői: a Szekszárdtól Bólyon át Pécsig vezető autópálya kilenc hónap múlva elkészül. Leendő használói azonban eddig többnyire csak beomlott alagutakról, balesetekről hallottak, így átadásával a beruházást kritizáló találgatásoknak nem lesz vége. Kellett? Nem kellett? Alagutakkal, vagy azok nélkül? Az M7-es Köröshegyi viaduktja után az M6-M6o-as autópályára osztották a felesleges „luxusberuházás” szerepét. Az emellett érvelők szerint a 266 milliárd forintért épülő sztrádán a Geresdi-dombokon feleslegesek a völgyhidak, alagutat építeni pedig a csaknem sík vidéken oktalanság. A kormányzat ellenérve, hogy 2010-re csak így épülhet autópálya Szekszárdtól Pécsig. Más nyomvonalra ugyanis nem volt engedély. Igazságot tenni lényegében lehetetlen, de ha egy kicsit megnézzük a szóba jöhető lehetőségeket, akkor az derül ki, hogy alagút és viadukt nélkül elképesztő tömegű földet kellene megmozgatni, amiből körül lehetne falazni a Balatont. Ha az alagutak helyett az út bevágásokban és töltésekben haladna, akkor nyolcmillió köbméter felesleges földet kellene kibányászni és elhelyezni, és ennek következményeit sokan szenvednék el, így e verziónak is lennének ellenzői bőven. Mindenesetre a nyolcvan kilométer útpálya most már 87 híddal és négy alagúttal épül majd meg. Megnéztük, hogyan. » Részletek a 13. oldalon A NÉPSZABADSAG ONLINE BALÁZS PÉTER: SOSEM VOLTAM SÉRTETT EMBER, BÁR KÉTSZER IS KITETTEK A KÜLÜGYMINISZTÉRIUMBÓL ... . ...* . AZ ÉV HONLAPJA 2008 JGYI í.r. Keresse vasárnap a www.nol.hu ol és a hétfői Népszabads HIRDETÉS Gyurta aranyérmes Rómában Gyurta Dániel - óriási hajrával -aranyérmet nyert a római „vizes” világbajnokság 200 méteres mellúszóversenyében. A húszéves magyar klasszis - aki a 2004-es athéni olimpián másodikként zárt e számban - 2:07,64 perces Európa-csúccsal győzött, egyetlen századdal megelőzve az amerikai Eric Shanteau-t. » Helyszíni beszámolónk a 18. oldalon Fotó: MTI - Illyés Tibor