Népszabadság, 2011. február (69. évfolyam, 26-49. szám)
2011-02-17 / 40. szám
www.nol.hu NÉPSZABADSÁG • 2011. FEBRUÁR 17., CSÜTÖRTÖK VIlág • 7 Líbiában is az utcára mentek Egyiptomban sztrájkolnak, Jemenben tüntetnek Tíz nap alatt elkészítik és két hónapon belül népszavazásra bocsátják az új egyiptomi alkotmány módosításának tervezetét. Miközben az egyiptomi katonai junta normalizálná a rendszert, a közel-keleti térségben tart a diktatúrák elleni népmozgalom. Munkatársunktól Az egyiptomi hadsereg arról igyekszik meggyőzni az embereket, hogy vegyék fel a munkát, és hagyjanak fel a sztrájkokkal. Az emberek azonban Haszni Mubarak elnök rezsimjének bukása után úgy gondolják: most már végre hangot adhatnak szociális követeléseiknek, ezért néhol ismét sztrájkolnak. Szerdán a Nílus deltájában lévő egyik hatalmas textilgyár dolgozói felújították a sztrájkjukat, magasabb béreket követelve. A diktatúraellenes mozgalom átterjedt Líbiára is. Erővel oszlatott szét a líbiai rendőrség egy kormányellenes tüntetést a kelet-líbiai Bengáziban szerdára virradóra. Bengázi egyébként is a Kadhafi-ellenes mozgalmak középpontja, ahol korábban is voltak rezsimellenes megmozdulások. A városban erős iszlamista mozgalom működik. A tüntetők ellen a kormányzat bevetette saját embereit, miután a felvonulók azt kiáltozták, hogy „Nincs isten Allahon kívül és Moammer Isten ellensége!” Hírek szerint csaknem negyvenen kerültek kórházba sebesülésekkel. Arról, hogy Líbiában forrnak az indulatok részletesen beszámol a nemzetközi média, például a BBC, a helyszínről érkező internetes kommentárokat felhasználva. A tüntetést ezúttal az robbantotta ki, hogy a hatóságok letartóztattak egy emberjogi ügyekben eljáró ügyvédet. A Kadhafi fiához, Szeif al- Iszlámhoz közel álló, Kurina című újság internetes oldala szerint az ügyvédet már elengedték. A Kurina tudósítása szerint a rendőrök azért léptek közbe, hogy véget vessenek a Kadhafi-hívek és az ügyvéd elengedését követelők közé vegyült „szabotőrök” összecsapásának. A hajnali incidensek után nem sokkal rendszerpárti demonstrálók vonultak fel a városban és más helyeken. Kadhafit éltették, és bírálták az al- Dzsazíra katari hírtévét, amely a tripoli vezetés szerint szítja a lázadást egyes arab országokban. Legkevesebb négy tüntető sebesült meg szerdán a jemeni fővárosban, a rezsim bukását követelő diákok és a hatalom hívei között hatodik napja folytatódó összecsapásokban - jelentették szemtanúk és tudósítók a helyszínről. A hatóságok kétezer rendőrt küldtek az utcákra, hogy megfékezzék a 32 éve hatalmon lévő Ali Abdullah Szaleh elnöknek, az Egyesült Államok szövetségesének lemondását követelő tüntetéseket. Újabb utcai zavargás volt Teheránban, amikor utolsó útjára kísérték a hétfői tüntetés egyik diákáldozatát. Ismét a kormánypárti fegyveresek zúdultak az ellenzékiekre. Az iráni törvényhozásban a kormánypárti többség halált követelt Muszavira és Karrubira, az ellenzéki mozgalom két vezéralakjára, akik egy ideje házi őrizetben vannak, és csak az interneten keresztül adnak ki nyilatkozatokat. Az iszlám köztársaság vezetői eltökélték, hogy vaskézzel fojtanak el minden ellenzéki tömegmozgalmat. Kormánypárti tüntetők Jemenben, ahol diákok követelik az államfő távozását Fotó: MTI/EPA Yahya Arhab „Egyiptom érdeke is az Izraellel kötött béke” Minket is meglepett - vallotta be Dán Meridor izraeli miniszterelnök-helyettes, titkosszolgálatokért felelős miniszter az egyiptomi forradalommal kapcsolatban tegnap a Magyar Külügyi Intézetben tartott előadásán. Elismerte, hogy pár nappal ezelőtt ő sem gondolta volna, hogy az események ilyen fordulatot vesznek. - Az első felvonásnak vége, a rezsim megbukott, de még teljesen nyitott, hova vezet mindez - mondta a miniszterelnök-helyettes. Kitért arra: az Egyiptom és Izrael között 1979-ben született békeegyezmény a régió stabilitásának sarokköve, így nemcsak Izrael, de Egyiptom érdeke is, hogy az életben maradjon. Meridor elmondta, a világban paradigmaváltás tapasztalható, amelynek része, hogy a vallás egyre nagyobb teret nyer a politikában. Kifejtette, hogy képtelenek kompromisszumra azok a politikai szervezetek, amelyek úgy állítják be magukat, mint Isten akaratának tudói - Meridor ilyennek írta le a Hamaszt, a Hezbollahot, a talibánt és az al-Kaidát. Lapunk kérdésére a miniszterelnök-helyettes nem fedte fel, vajon az egyiptomi Muszlim Testvériség mozgalmat is ebbe a kategóriába sorolja-e, de elmondta: nehezebb olyan szervezettel együttműködni, amely a vallásból nyeri politikai állásfoglalásait. Megjegyezte, hogy a Muszlim Testvériség térnyerése miatt Basar al-Aszad szíriai elnök és II. Abdullah jordániai király is aggódik. (I. E.) „Már a házasságot sem engedhetjük meg magunknak” Drágaság és kilátástalanság jellemzi a kairói mindennapokat Baraci Ágnes Kairó 180 font lesz - böki ki a sarki kebabos Kairó egyik központi utcáján. Négy adagot vettünk, hús, hummusz, kenyér és savanyúság jár hozzá. Egy adag hal 60 font lenne, de arról lemondunk. A kóláért még 2,5 fontot, a desszertnek szánt gyümölcsért pedig 40 fontot fizetünk, mert ez import. Összesen 230 egyiptomi fontot, azaz mintegy nyolcezer forintot hagyunk ott. Olcsóbban nem lehet megúszni az utcai étkezést. Beülünk a kocsiba, a benzin legalább olcsó, a forradalom óta csak egy font (34 forint), a korábbi 1,5 helyett. Az egyiptomiak elégedetlenségében fontos szerepet játszott, hogy tavaly az üzemanyagárakat száz százalékkal emelték meg, a hús ára is majdnem a kétszeresére nőtt, ami a 400-500 fontos átlagkereset tükrében már igen sok. Ennyit keresnek az állami dolgozók is. - Hogyan lehet ebből megélni? - kérdezem Abdelrahmant, egy szerény lakásban, a legalább húszéves kanapén, a kiszuperált tévé előtt. A csillárból egy kábel lóg ki, a végén kapcsoló, azzal kell felkapcsolni a villanyt. - Sokan két állást vállalnak. És itt mindenki a szülőkkel él, amíg meg nem házasodik. Bár már azt sem nagyon engedhetjük meg magunknak - mondja a 21 éves Abdelrahman, aki a tanulmányai helyett egy motelben dolgozik. A motel tavaly indult, de a fiúknak rendesen meggyűlt a bajuk az állammal. Az emberek a fizetésüknek körülbelül a felét költik ételre. Az egyiptomi élelmiszerpiac kiszolgáltatottságáért több helyi közgazdász a hetvenes években kezdődött Infitah (Nyitott Kapu) politikáját okolja. Az állam ekkor nyitotta meg teljesen a piacot a külföldi befektetések előtt, kivonult a mezőgazdaságból és az iparból. Az elmúlt évek gazdasági jelentései viszont már a szociális problémákról, a fiatalok lehetetlen helyzetéről és társadalmi javak egyenlőtlen elosztásáról szólnak. Az egyiptomiak húsz százaléka él havi 185 fontnál (6300 forintnál) kevesebb pénzből. A szegénység főleg vidéken súlyos, az ottani helyzetet nem is lehet Kairóhoz mérni. A „befutott” fiatalok mintha más bolygón élnének. Ahmed, a 35 éves, családos pénzügyi elemző például bőven 5000 font (170 ezer forint) felett keres, a száznegyven brókercég egyikében. Nincsenek megélhetési problémái, pedig már két hete nem dolgozik. Kétmillió dollárt vesztettünk mindennap a tőzsdén. De a gazdaság fél év múlva fellendül, és őszintébbek lehetünk a befektetőkhöz is. A szabadság jobb lesz az egyiptomi gazdaságnak is - mondja bizakodva. • A Vörös-tenger melletti egyiptomi turistaközpontokra már nem vonatkoznak a norvég külügyminisztériumnak azok az ajánlásai, amelyek nem tanácsolják az országba utazást. A svéd és a dán külügyi tárca már korábban hasonló közleményt adott ki. A norvég minisztérium szerdai közleménye továbbra is azt tanácsolja, hogy csak az utazzon Egyiptomba, akinek feltétlenül szükséges - de ez a megszorítás már nem vonatkozik a Vörös-tenger partjára. A norvég hírügynökség szerint egy utazásszervező cég, az Amisol már március közepén újraindítja túráit, de a nagyobb ügynökségek nem tervezik, hogy május előtt utakat szerveznének az észak-afrikai országba. A tüntetések kitörése óta Egyiptomot elkerülik az egyébként a világ minden tájáról érkező turisták. (MTI) Katonák őrzik Tutanhamon halotti maszkját az Egyiptomi Múzeumban Fotó: Reuters - Amr Abdallah Dalsh Algéria lesz a következő dominó? Százezer embert kell megölni az országban, és akkor Algéria megmenekül. E dicstelen próféciával Mohamed Lamari tábornok, az algériai hadsereg főparancsnoka tette magát hírhedtté a 90-es években, az országban dúló polgárháború idején. Lamari csupán két dologban tévedett. Algériában nem száz-, hanem 200 ezren haltak meg, az ország azonban nemhogy megmenekült volna: újult erővel tör fel az elégedetlenség hulláma. Csak tavaly 900 kormányellenes megmozdulás volt a Maghreb-országban, és az elégedetlenségnek számos oka van - adta közre a francia Libération. A víz- és gázvezeték túlságosan lassú kiépítése miatti zúgolódástól a szociális lakásokkal történő machinációig, a járhatatlan utakon bekövetkezett halálos balesetektől a bányarobbanások okozta gyermekbetegségekig széles a lakossági elégedetlenség skálája. S mindehhez - Tunéziához és Egyiptomhoz hasonlóan - hozzájárul a magas élelmiszerárak okozta lázongás, a fiatalok körében uralkodó, az egekbe szökő munkanélküliség, a rendőri elnyomás, a politikai és emberi szabadságjogok hiánya. Algéria nem Tunézia és nem Egyiptom - nyilatkozta az al- Dzsazíra televíziónak Murad Medeki algériai külügyminiszter. S akár igaza is lehet. Nem azért, mert az algériai megmozdulások - amint a miniszter állítja - csupán a lakosság kisebbségét érintik. A különbség inkább az ország gazdasági potenciáljában, ásványkincsekben való gazdagságában és társadalmi berendezkedésében rejlik. Algéria jelentős olaj- és földgázkitermelő ország; igaz, ebből a gazdagságból a szegény rétegek eddig alig részesültek. Elemzők úgy vélik, hogy ha szorul a hurok, az elnyomó rendszer csöpögtethet valamicskét az elégedetlenkedőknek, és ezzel ideig-óráig elnémíthatja őket. Az algériai társadalmi berendezkedést elemző Libérationcikk szerint ebben az országban minden hamis: nem igazi az elnök, nincs valódi sajtószabadság, nem valóságosak sem a pártok, sem képviselőik. Az igazi hatalom a hadsereg vezérkarának kezében van, Abdel-Azíz Buteflika elnök az ő utasításaikat hajtja végre. Nem elég tehát az államfőt megdönteni - mint Tunéziában és Egyiptomban -, valódi rendszerváltásra lenne szükség. Kérdés, hogy a hadsereg mit akar: a reformok vagy az eddiginél is nagyobb elnyomás felé elmozdulni. A jelekből ítélve az előbbit választja. A legújabb hírek szerint még a héten feloldják a 19 éve érvényben lévő rendkívüli állapotot, visszaállítják a szólásszabadságot és engedélyezik a tömegdemonstrációkat. Kérdés, hogy ezzel elejét veszik-e a forrongásoknak, vagy Algéria lesz Észak-Afrika újabb dominója. Buteflika-támogató az elnök Fotójával Fotó: Reuters - Zohra Bensemra