Népszabadság, 2011. június (69. évfolyam, 127-151. szám)
2011-06-30 / 151. szám
Új fejezet a vörös iszap történetében - levette a kezét a kormány a Mairól ► Mostantól bármikor átalakulhat a timföldgyár tulajdonosi szerkezete. ► Még ma sem tudni, ki vagy mi okozta a kolontári tragédiát. Az ügy ^4 A MÉRNÖKESZTÉTA KETTŐS ÉLETE Arcok ^20 Kereskedelem A kicsik is beleszólhatnak a hiperláncok terjeszkedésébe Boltügyi szuperhatóság Botka Zoltán Az eddig kipróbált módszerek nem bizonyultak sikeresnek, ezért a Fidesz és gazdasági holdudvara új módon próbálja sarokba szorítani a nagy kereskedelmi láncokat: olyan szakhatóságot hoznának létre, amely az önkormányzatok helyett megtilthatja nagyobb kereskedelmi üzlet létesítését. Az uniós előírások tiltják ugyan, hogy gazdasági érdekből vezessenek be külön engedélyezési eljárást, a kormány megtalálta a módját, hogy megkerülje Brüsszelt: környezetvédelmi-fenntarthatósági köntösbe öltözteti a jogszabályt. A kereskedelmi törvény tervezett módosítása szerint a cégeknek januártól a nemzetgazdasági miniszter által kinevezett tagokból álló Fenntartható Kereskedelemért Szakmai Testület (FKSZT) jóváhagyását kellene megszereznie, ha 300 négyzetméternél nagyobb üzletet akarnak nyitni. A testület mindenhez ért majd: a tervezett kiskereskedelmi üzlet környezetvédelmi, városképi, közlekedési, épületenergetikai, örökségvédelmi, hulladékkezelési, továbbá a környező településekre gyakorolt hatása alapján döntheti el, hogy melyik beruházás kaphat építési engedélyt, és melyik nem. Nem csak a kiskereskedelem fenntarthatóságának az érvényesítése lenne az egyetlen cél. A kísérőszöveg szerint a nagyméretű üzlettípusok - hiper- és szupermarketek, diszkontok - száma Magyarországon mára „az EU-átlag fölé” nőtt, s a szabályozások finom hálójával kell a hazai tulajdonú kisvállalkozásokat helyzetbe hozni a multikkal szemben. Az előterjesztő javasolta Brüsszel „kicselezését”, s mindez magyarázat lehet arra, hogy a Fidesz miért karolta fel váratlanul olyan nagy lelkesedéssel az LMP kezdeményezését a kereskedelmi törvény fenntarthatóságot célzó módosításáról, illetve a plázamoratóriumról. Igaz, az LMP-s ötletgazda, Szabó Rebeka képviselő szerint javaslatukban szó sem volt egy mindenhez értő csúcsszakhatóság létrehozásáról. Ellenkezőleg: az LMP elképzelése az, hogy helyi szinten maradjon az építési engedélyek kiadása, azonban - szemben az eddigi gyakorlattal - jelentősen kiszélesítenék a döntéshozatalban részt vevők körét, így egy nagy kereskedelmi egység engedélyezésébe a szomszédos önkormányzatokat és a helyi civil és szakmai szervezeteket is bevonnák. Az FKSZT-nek kötelessége lesz kikérni az iparkamara véleményét is, amely így - a kamarától profilidegen módon - környezetvédelmi, örökségvédelmi kérdésekben foglalna állást. Korábban már próbálták helyzetbe hozni a kamarát oly módon, hogy például a Tesco a helyi CBA- vagy Cooptagok beleegyezésével tudott volna új egységet nyitni. Azok a próbálkozások elbuktak. A jelek szerint tényleg „szuperhatóság” lesz a testület: 2010-ben Magyarországon ugyanis 120, egyenként 300 négyzetméternél nagyobb kereskedelmi egységet engedélyeztek, ráadásul a törvénytervezet alapján az üzletfelújításokat is az FKSZT bírálná el, így a testületnek gyakorlatilag naponta kellene elkészítenie és elbírálnia egy hatástanulmányt úgy, hogy döntéseit később ne kövessék milliárdos kártérítési perek. A Veszprém megyei négyszáz lakosú Pusztamiske kisboltja fotó: teknős miklós Oldalági rokonok támogatása - újabb aduk a földalapnál A Nemzeti Földalapnak az elbíráláskor azt a szempontot is érvényesítenie kell, hogy a pályázó személye alkalmas-e, például van-e szakirányú végzettsége. ^9 Sztrájk helyett több mint ezer autó félpályás útlezárása Ha nem születik megegyezés a kormány és a szakszervezetek között, megkezdik a felkészülést egy őszi nagy tiltakozó akcióra. Tegnap sztrájk helyett az utakon tiltakoztak. -a5 ATHÉNI IGEN ÉS TÜNTETÉS A görög parlament szerdán megszavazta a 28,4 milliárd eurós költségvetési megszorításokat, így lehetővé vált, hogy az ország megkapja a mentőcsomag újabb részletét, és elkerülje az összeomlást. Athénban folytatódtak a tüntetések. A képen Papandreu kormányfő.+3 FOTÓ: REUTERS - GIANNIS LIAKOS ÖTÖDIK HASÁB Haladék Kisebb földmozgást regisztrálhattak tegnap több európai nagyvárosban: semmi komoly, csupán egy jókora görögdinnye gördült le az európai döntéshozók melléről. Na végre, sóhajtottak fel, a görögök észhez tértek, az athéni parlament megszavazta a nadrágszíj radikális meghúzását. Jutalmul már utalják is a 12 milliárdot, amivel szeptemberig kihúzza az ország. A görögök persze nem így látják. Rossz az imázsunk, panaszkodnak, mert a németek elterjesztették, hogy lusták vagyaink. Az Akropolisz mellett a befejezetlen házakat tartják az ország jelképének, pedig csak a kreativitás jele, ezek után ugyanis nem kell adót fizetni. A görögök nem tűnnek hálásnak az újabb európai hitelért, sőt. Elvégre rájuk kényszerítenek egy olyan kényszerzubbonyt, amitől mindig is menekülni akartak. „Európa ma arról szól, hogy a nagyhalak megeszik a kicsiket” - twitterezte egy kétségbeesett görög asszony. „A szocialisták kiárusították az országot a bankoknak” - üzente egy másik. Az már biztos, hogy Brüsszel népszerűsége nem fog nőni a délvidéken. Ráadásul a hitele is inog: az uniós vezetők hónapokig magyarázták, hogy ha nincs megszorítás, nincs hitel. De az utolsó pillanatban kiderült, készült B terv is. Athén végül belement az alkuba, de nem biztos, hogy lesz ereje lenyomni a csomagot a lakosság torkán. Brüsszel arról beszél, hogy az eurót védi. A görögök meg arról, hogy ilyen áron kell-e nekik Európa. (A szerk.) 9 770133 175043 11151 N. Kósa Judit a bukni látszó érettségiről Az Orbán-kormány célja nem a társadalmi reform, hanem a fiskális szempontok érvényre juttatása. §11