Népszabadság, 2011. október (69. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-15 / 242. szám
4 Népszabadság 2011. október 15., szombat Az ügy: Belpolitikai fordulat Szlovákiában Kormányzás Rövid tündöklés után nagyot bukott a viszálykodásba fulladt jobboldali szövetség Fico is hajlik a nagykoalícióra Szilvássy József POZSONY Nem sokkal a tavaly júniusi szlovákiai választások után egyre inkább nyilvánvalóvá vált, hogy nincs közös víziójuk, még azonos értékrendjük sem a hatalomra került jobboldali kormánykoalíció tagjainak. Egyetlen közös céljuk mindössze az volt, hogy véget vetnek a Robert Fico-Ján Slota-Vladimír Meciar triumvirátus „dáridózásának”, és ezt el is érték. Ám eddig tartott a tündöklésük - a bukás elkerülhetetlen volt. Amiben a három szlovák kormánypárt a negyedik partnerével, a liberális Szabadság és Szolidaritással (SaS) hónapokon keresztül képtelen volt zöld ágra vergődni, arról az ellenzéki - és baloldali - Robert Fico vezette Smer párttal órák alatt szót értett. Igaz, kormányválság és előre hozott választások árán. Az eddigi viszálykodások és személyes gyűlölködések miatt szinte semmi esélye újabb jobboldali koalíció színre lépésének. Valamivel valószínűbb az a forgatókönyv, amely szerint a pártpreferenciákat toronymagasan vezető Smer fölényes győzelmet arat, ezért a kormányalakításhoz nem lesz szüksége koalíciós partnerre. A legvalószínűbb folytatás azonban a nagykoalíció lehet, vagyis a szlovák jobboldal és a baloldal paktuma. Legújabban mintha Fico is erre a megoldásra hajlana. Nyilván tudatosítja, hogy az elhúzódó gazdasági és pénzügyi válság további megszorító intézkedésekre kényszeríti az új kabinetet is. Lukás Filla, az ismert szlovák publicista szerint az exkormányfő ilyen társaságban lehetőséget kaphat arra, hogy „lemossa magáról mindazt a gyalázatot”, amellyel főleg volt politikai szövetségeinek kiválasztásával, kabinetjének korrupciógyanús ügyeivel, valamint a sajtó megzabolázására tett kísérleteivel szennyezte be magát. Ha tényleg nagykoalíció alakulna 2012 tavaszán, abban feltehetően szlovákiai magyar párt nem kapna helyet. Mindez egyelőre nem több esélylatolgatásnál. Bármennyire közelinek tűnik is, a várható belpolitikai fejlemények szempontjából még elég messze van az előre hozott választások márciusi időpontja. A szlovákiai belpolitikai helyzetről és az előre hozott voksolásról nyilatkozott lapunknak a Magyar Koalíció Pártja (MKP) és a Híd párt elnöke. Robert Fico (jobbra) pártja képviselőit szórakoztatja a pozsonyi parlamentben fotó: reuters -petrjosek Visszajutni az alkupozícióba Mi a véleménye arról, hogy a pozsonyi négypárti kormánykoalíció összekötötte az eurós mentőcsomag elfogadását a kabinet iránti bizalmi szavazással? Berényi József Súlyos hibának (MKP) tartom ezt a lépést, mert ha ezt nem teszik meg, akkor a legitim kormány képviselőiként ülhettek volna le tárgyalni Robert Ficóval, az ellenzéki Smer elnökével. Csakhogy ő már korábban kijelentette, benyújtja a számlát az eurócsomag megszavazásáért. Ez tény, miként az is, hogy bukott pártelnököknek kellett leülniük tárgyalni ellenzéki párt elnökével, akit helyzetbe hoztak. A Smer érdeke volt, hogy minél hamarabb tartsák meg az előre hozott választásokat. Miként értékeli a Radicová-kabinet másfél évét és a Híd kormánypárt szereplését? A meghirdetett reformok el sem kezdődtek. Nem épült meg a dél-szlovákiai gyorsforgalmi út, és akkor sem készült volna el, ha kihúzza a négy évet ez a kormány. A nyelvtörvény is felemás módon sikeredett. Lát-e reményt arra, hogy a szlovákiai magyarság biztos parlamenti képviselete és a szétszavazás megakadályozása érdekében a voksolások előtt koalícióra lépjenek a Híddal? Tavaly Dél-Szlovákiában gyakorlatilag megnyertük a helyhatósági választásokat, és a felmérések szerint azóta tovább növekedett az MKP támogatottsága. Merőben más politikai értékrendet képviselünk, mint a Híd vegyes párt. Mi nem óhajtunk szüntelenül dörgölődzni a szlovák politikusokhoz, azt remélve, hogy talán dobnak valami koncot. Szeretnénk visszakerülni a parlamentbe, választóink támogatásával alkupozícióba jutni. (Pozsonyi tudósítónktól) FOTÓK: SOMOGYI TIBOR Nyilvánvalóak az eredményeink Valóban elkerülhetetlen volt a mentőcsomagról való voksolás összekötése a kabinet iránti bizalmi szavazással? Igen, mert ezzel az utolsó esélyt kínáltuk eddigi Bugár Béla liberális partne(Híd)rünknek, a Szabadság és Szolidaritásnak (SaS), hogy presztízsveszteség nélkül kerüljenek ki a csávából. Előzőleg azt is felajánlották nekik, hogy az eurós mentőcsomagról való összes hazai döntés esetében, minden egyes eurócent átutalása előtt vétójoguk lehet. Ha bizalmat szavaznak a kormánynak, élhettek volna ezzel a jogukkal, tehát a tekintélyük sem csorbult volna, de ők hajthatatlanok voltak, vagy inkább tapasztalatlanok. Nem mérték fel lépésük hazai és nemzetközi következményeit. Egyes szlovákiai magyar politikusok szerint sikertelen volt a Híd másfél éves kormányzati szerepe. A kisebbségi nyelvtörvény szerintük alig javít valamit a korábbi állapotokon. Ezt az MKP vezetői mondják, mert parlamenten kívüli pártként másként aligha nyilvánulhatnak meg. Eközben a déli régiókban többek között a Magyar Koalíció Pártjának tagjai indítottak különböző akciókat az elfogadott jogszabály adta lehetőségek érvényesítése érdekében. Elkészült az egyik felújított Ipoly-híd, rövidesen átadjuk a következőt: felgyorsítottuk a déli országrészen áthaladó gyorsforgalmi út építésének előkészületeit. Több száz új munkahely létesült a nógrádi és a gömöri régióban. Mindez aligha nevezhető sikertelenségnek. A Híd és az MKP rivalizálásának nincs olyan veszélye, hogy márciustól egyikük sem jut be a pozsonyi parlamentbe? Mi az együttműködés pártjaként nyitottak vagyunk a párbeszédre, amihez hasonló szándékú partner is kell. (Sz. J. P.) Budapest-Pozsony A vagdalkozások után 2010 nyara óta visszafogott hangnem jellemzi a kétoldalú viszonyt Jegelt problémák, elkerült ütésváltások Dési András Iveta Radicovával kétségkívül könnyebb volt kijönni, mint elődjével, Robert Ficóval. A magyar-szlovák viszonyban valóban nyugalom állt be tavaly nyár óta. Ez a nyugalom köszönhető a legfelső szinten tudatosan kialakított visszafogottságnak, a két kormány és a két külügyminisztérium közötti szakszerű kommunikációnak. Arról nem is szólva, hogy 2011 első felében, a magyar EU-elnökség alatt mindkét fél kerülte a vitákat. Az idén januárban, kormányfői szinten aláírt energetikai megállapodás is jelezte: Budapest és Pozsony tisztában van azzal, hogy a közös érdekek mentén újra lehetne gondolni a két szomszéd ország kapcsolatait - erről Szarka László történész beszélt lapunknak. Több megfigyelő szerint a „nyugalom” annak is betudható: Orbán Viktor és Radicová úgy döntött, hogy kerülik a nyílt színi konfliktusokat, ütésváltásokat, a problémákat jegelik. Szarka úgy látja, hogy a régebbi keletű vitás kérdésekben, például a kisebbségi kérdésben vagy a bősi vízlépcső üzemeltetésében nem történt semmilyen érdemi elmozdulás. Ráadásul néhány új üggyel - a magyarországi állampolgársági törvény módosításával, az arra reagáló szlovák ellentörvénnyel vagy a magyar támogatáspolitikai változásokkal és azok szlovákiai bírálatával a tartósan feszült viszonyt újabb problémák is megterhelték. A Budapest és Pozsony közti „távolságot” jól tükrözte Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének a kétoldalú viszony kritikus elemeit felemlegető nyilatkozata, illetve az arra miniszterelnöki szinten adott szlovák ellenvélemény és tiltakozás. A könnyített állampolgárságról kirobbant vita a két ország közt évtizedek óta meglévő, alapelveket érintő nemzetiségpolitikai ellentétek miatt eleve borítékolható volt, és ezzel mindkét ország láthatóan számolt is. Szarka László szerint csak egy garanciális elemeket is tartalmazó, kétoldalú kisebbségi és állampolgársági szerződés jelenthetne tartós megoldást. A helyzet rövid távú kezelésére érdemi javaslatok hangzottak el mind a két magyar szavazóbázissal rendelkező szlovákiai párt részéről. Berényi József, Bugár Béla, Csáky Pál vagy Vörös Péter megszívlelendő elképzelései ma azonban sem Szlovákiában, sem Magyarországon nem számítanak többségi véleménynek. A jogvesztő hatály fenyegetettsége mellett a szlovákiai magyar közösség sajátos érdekeit is tiszteletben tartó, közös megoldásokra lenne szükség. Pozsony részéről kétségkívül gesztus és egyfajta kiútkeresés is, hogy a súlyosan bántalmazott Malina Hedvigtől kormányzati szinten kérnek bocsánatot - vélte a történész. Jogilag azonban ez a gesztus aligha jelentheti az ügy lezárását. Főleg ha a szlovák ügyészség ragaszkodik a kivizsgálás eredményeinek közzétételéhez. A héten kialakult belpolitikai helyzet miatt könnyen előfordulhat, hogy nem sikerül lezárni ezt a sokféle manipulációval terhelt ügyet a szlovákiai kormányváltásig egy tisztességes, elfogulatlan bírói döntéssel. Szarka úgy látja, hogy a Radicová-kormány bukását hozó belpolitikai fordulat meglepetésekkel teli, elkeseredett kampányt ígér. Ebben a magyar pártok kérdése a szlovákiai magyar szavazókra támaszkodó két párt koalíciós potenciálja szempontjából tűnik érdekesnek. A szlovákiai magyar közösség alkotmányos garanciák hiányában a „minden vagy semmi” logikája alapján lesz kénytelen szembesülni annak kockázatával, hogy a legrosszabb esetben egyik magyar bázisú párt sem kerül be a pozsonyi parlamentbe. Ami azt jelenthetné, hogy - az első Fico-kormány négy évéhez hasonlóan - esélyük sem lenne kormányzati pozíciók betöltésére. Ennél valamivel kedvezőbb, de az ország tíz százalékát alkotó magyarság országos döntéshozatali lehetőségeit ugyancsak lenullázó megoldás, ha a törvényhozásba bejutó kisebbségi párt(ok) ellenzékbe szorul(nak). Éppen az első Fico-kormány alatt tapasztalta meg a magyar közösség, hogy kormányzati pozíciók nélkül milyen sérülékenyek a kisebbségek szerzett jogai. A kisebbségi törvény hiányában a nemzetiségpolitikai status quo helyett megint felerősödhet a jogok korlátozó értelmezése. - A magyar pártok szavazatmaximalizálásának egyetlen módja választási koalíciójuk lehetne, ettől azonban ma nagyon messze vagyunk - hangoztatta a szlovákiai viszonyokat jól ismerő, a komáromi Selye János Egytemen és az egri Esterházy Károly Főiskolán is oktató 58 éves történész. Arra, hogy Robert Fico és pártja, a Smer hatalomba való visszatérése esetén újabb „hidegháborúra” kell-e felkészülni, Szarka azzal válaszolt: a magyar-szlovák viszonyt minden feszültség ellenére nem lehet csak a konfliktushelyeztek alapján megítélni. Az első Fico-kormány magyar vonatkozású lépéseit alapvetően befolyásolta a Járt Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt koalíciós jelenléte, ami a külpolitikában és a nemzetiségi politikában a Smer számára is komoly gondok forrása volt. Ha a 2012. márciusi választások nyomán a Smer egyedül alakíthatna kormányt, vagy az együtt kormányzásra esetleg hajlandó szlovák centrumpártok közül választ koalíciós partnert, jó esetben akár lassú pozitív fejlődés is elképzelhető. A történész szerint a frontális szlovák letámadás eshetőségével szintén számolni kell. Kivált ha az állampolgársági törvény és ellentörvény kérdésében nem sikerül elmozdulni a mostani holtpontról. A negatív forgatókönyvek esélyét növelheti, ha a kampány, illetve a kormányalakítás során a kisebbségi pártok szereplése miatt tovább nő a távolság a magyar és a szlovák kisebbségpolitikai álláspontok között. A magyar külpolitika számára az igazi kérdés most inkább az, sikerül-e a közös érdekek mentén megtalálni az új szlovák kormánnyal az ügyek kezelésének hatékony eszközeit. Bősi látkép - semmi sem változik FOTÓ: MÓRICZ SIMON