Népszabadság, 2012. április (70. évfolyam, 78-101. szám)
2012-04-25 / 97. szám
14 Népszabadság | 2012. április 25., szerda Kultúra Műtárgyvédelem Mi lesz a Malomipari Múzeummal? Soroksári úti egység és kétség Bárkay Tamás Újabb páratlan honi ipartörténeti gyűjtemény sorsa vált bizonytalanná: ezúttal a Soroksári úti Malomipari Múzeummal nem tudni, hogy mi lesz. A kollekciónak helyet adó épület, jelesül a helyi védettség alatt álló, 1866- ban felépült Concordia gőzmalom egy közelmúltbeli döntés értelmében pincétől a padlásig a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalé (MVH) lesz, a megerősített hírek szerint a hivatal terjeszkedni akar a házban. Hogy a terv mire fut ki, arról egyelőre nem tudni biztosat, annyi viszont tény, hogy az épületből 750 négyzetmétert elfoglaló múzeum vezetőjének a jelenlegi állami fenntartó cég, a Concordia Közraktár Zrt. nemrég felmondott, az intézmény dokumentumtárát pedig bezsákoltatták. A hivatalos válaszokból nemigen fürkészhető ki a jövő. Az MVH az épület gazdájához, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV) irányított bennünket eligazításra, amelytől a lehető leghivatalosabb nyelvjárásban fogalmazott választ kaptunk. Ebből az hüvelyezhető ki, hogy a Concordia malom a magyar állam egyharmad és a Concordia Zrt. kétharmad arányú tulajdonában áll, az állami rész vagyonkezelője a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal. Ezen hivatal megfelelő működése a Concordia Zrt. tulajdonában lévő épületrész megvásárlásával, átalakításával és felújításával biztosítható. Az adásvételi szerződés már megköttetett, de „a tulajdonjog magyar államra történő átszállására csak a vételár teljes kiegyenlítését (halasztott fizetés 2015- ig) követően fog sor kerülni”. A beruházás tervei még nem készültek el, „bővebb felvilágosítást a tervezett munkálatokról a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal adhat”. Megtudtuk még: „Az adásvételi szerződésben foglalt feltételek szerint a Concordia Zrt. által működtetett Malomipari Múzeum területének birtokba adására kikötött határidő 2012. május 31. napja. A Malomipari Múzeum kiállítási tárgyainak megfelelő elhelyezése érdekében tudomásunk szerint a Concordia Zrt., valamint a Vidékfejlesztési Minisztérium között jelenleg is egyeztetések folynak, bővebb információért javasoljuk, hogy közvetlenül hozzájuk forduljanak.” Természetesen fordultunk, de sokkal okosabbak ettől sem lettünk: „az MVH jelenleg a tervező kiválasztására vonatkozó tervpályázat előkészítését végzi, mely várhatóan a feltett kérdésekre is választ ad majd” - tudatták. Mint az elbocsátás alatt álló múzeumvezetőtől megtudtuk, két hivatalos szakvélemény szerint is az volna az egyedül üdvözítő megoldás, ha a gyűjtemény a helyén, azaz az egykori történelmi jelentőségű malomépületben maradna, és a Magyar Mezőgazdasági Múzeum filiáléjaként működne tovább. Sebők Tibor maga is úgy látja, hogy az érvek emellett szólnak. Az értékes műtárgyak - zömmel gépek - többségét szét kellene szedni ahhoz, hogy elszállíthassák, utána pedig persze össze is kellene rakni őket, ezt csak nagyon kevesen és nagyon drágán tudnák megcsinálni, ráadásul az is kérdés, hogy hol. A múzeumvezető szerint a hely szelleme is a maradást indokolja; egy korábbi elképzelés szerint a komáromi monostori erőd is felmerült lehetséges helyszínként, de a szakemberek azonnal közölték: az ötlet már csak azért sem jó, mert egy ilyen kollekciót nem lehet horizontálisan bemutatni, hiszen a malmi technológia vertikális elrendezésű (ma öt szinten láthatók a műtárgyak). Természetesen a törvény értelmében arra is mód nyílna, hogy a több száz tárgyat ládákba zárják és bedugják valami raktár mélyére, de ez, ahogy Sebők fogalmazott, a gyűjtemény megsemmisülését eredményezné. Hozzátette: az egykori malomépület fővárosi szintű védettsége kötelezettséggel jár, az építésügyi hatósági eljárásba mindennemű tervezett külső és belső átalakítás esetén be kell vonni a Főpolgármesteri Hivatal főjegyzőjét mint szakértőt. Szerencsére megadatott, hogy (talán utoljára?) körülnézzünk az amúgy november óta zárva tartó múzeumban, amelynek - mint Sebők Tibor elmesélte - már Amerikából, sőt Japánból is a csodájára jártak. Sok más érdekesség mellett láthattunk egy négyezer éves dörzskövet, amely a Soroksári-Duna-ágból került elő, egy sor római kori relikviát, egy párját ritkító, XIX. század eleji, bárdolással készült vízimalmi kőpadot, egy régi gabonaszállító bőgőshajó-makettet, amely Az arany ember c. filmben is felbukkant mint kulissza, egy 1900 táján készült ún. tűzőrellenőrző órát (Deckert és Homolka, Budapest), amelynek segítségével pontosan nyomon lehetett követni a malmok tűzbiztonságáért felelős beosztottak mozgását. Megtekinthettük a farmográf nevű lisztminősítő műszer egyik őspéldányát, amelyet Hankóczy Jenő professzor világraszóló találmányaként tisztelünk, egy gazdagon vezett hektolitermérleget, amellyel a gabona minőségét mérték, és amelyet a pesti tőzsdén használtak egykor, egy őssíkszitát, amelyet Haggenmacher Károlynak köszönhetett a világ, nem mellesleg pedig egy tucatnyi, állami megrendelésre készült korai Zórád Ernő-képet, amelyek a XX. század eleji paraszti gabonagazdálkodást voltak hivatottak bemutatni. A gyűjtemény különösen nagy értékű része a Ganz-gyári malomipari hengerszékek sora. Hay Festival Az elme Woodstockja Papp Sándor Zsigmond Kötetlen, magas színvonalú, laza, nemzetközi - így jellemezte Csorba Csilla, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Hay Festivalt. A 25 éve alapított rendezvény egy kis walesi faluból indult, ahogy mondani szokás, világhódító útjára, hiszen ma az egyik legjegyzettebb eseménynek számít a nemzetközi fesztiválnaptárban. Ezt a számok is mutatják: a világ 15 helyszínén rendezik meg, és tavaly 11 nap alatt kétszázezernél is több látogatót vonzott. Most először a keleti blokk felé terjeszkedik. Ahogy a brit The Telegraph írta: „Budapestet a rendkívül gazdag irodalmi hagyományai ideális helyszínné teszik az első kelet-közép-európai Hay Festival megrendezéséhez”. Maga a rendezvény a már bejáratott ötleten alapul: hozz össze minél több érdekes embert minél több művészeti ágból, és hagyd, hogy kötetlenül beszélgessenek. Ráadásul a brit rendezvény egyik jellemzője, hogy itt sokkal aktívabban vonják be a közönséget a megkezdett párbeszédbe. Az ötletek és kényes témák megbeszélése miatt az ideák fesztiváljának is hívják az eseményt, melyet Bill Clinton az elme Woodstockjának nevezett. A május 4-én és 5-én megtartandó esemény meghívottjainak java részét brit és magyar írók adják, kiegészülve Habsburg Györggyel és Shigeru Ban japán építésszel, akit a Time magazin a XXI. század egyik legnagyobb újítójának nevezett. A nyitónapon Bob Geldof ad koncertet a Petőfi Csarnokban. A hazai olvasóknak a kínálatból leginkább a magyar származású Tibor Fischer lehet ismerős, hiszen majdnem mindegyik fontos műve eljutott már hozzánk. Tavaly adták ki újra Jung Chang Vadhattyúk című nagyregényét, de ismerős lehet még a forgatókönyvíróként is dolgozó, pakisztáni származású, Booker-díjas Hanif Kureishi (Intimitás) is. A nigériai származású, szintén Booker-díjas Ben Okri nevével viszont könnyen lehet, hogy a fesztiválon találkozhat majd először a hazai átlagolvasó. A hazai szerzőket Dragomán György, Tóth Krisztina, Földényi László, Kiss Noémi és Bán Zsófia képviseli. Adódik a kérdés, hogy mennyire szerencsés ötlet a nemrég véget ért könyvfesztivál árnyékában és a közelgő könyvhét előtt még egy, jobbára irodalmi súlyú fesztivál megrendezése. „Akár előny is lehet, hogy a két fontos hazai esemény közé illeszkedik, hiszen fenntartja az érdeklődést, és meglovagolja az irodalmi hullámot”, felelte Dóka Tibor, a társszervező Hungarofest ügyvezető igazgatója. Ugyanakkor a továbbiakban színesíteni is szeretnék a programot, hogy ne csupán az irodalomról szóljon, tette hozzá Lyndy Cooke, a Hay Festival ügyvezető igazgatója. A jelenlegi felvonás amolyan „kísérleti év”: „nagyszerű szerzőket akarunk ünnepelni fiesztahangulatban”. A 30 milliós költségvetésű rendezvény fele-fele arányban finanszírozza a hazai és az angol fél) folytatásának egyelőre az anyagi gondok állhatnak csak útjába. Az angol fél azonban Kolumbia és Spanyolország, illetve Kenya mintájára, ahol immár nyolc, illetve négy éve szervezik a helyi kiadást, szeretné Magyarországon is meggyökereztetni a fesztivált. A költségeket csökkenti a Geldof-koncert bevétele, illetve a beszélgetések jegyárai. A rendezvény két helyszíne a Közép-európai Egyetem és a PIM, utóbbiban délelőtt tíztől este tízig tart a program. A szervezők ígérik, kényes témákat is érintenek majd: a kínai származású írónő kapcsán például a Google szerepe kerül terítékre, Habsburg György és Revei Guest, a Hay Festival elnöke pedig az EU jövőjéről beszélget. HIRDETÉS Idén a Media Hungary vendége: Finnország! Alessandro Petrilli (Olaszország - Facebook) Andreas Rudas (Ausztria - RTL Group) Bruce Bale (Írország - Facebook) Carlo Campos (Spanyolország - mobilszakértő) Frédéric Saigne (Svédország - affiliate-szakértő) Geir E. Engen (Norvégia - digitálismédia-szakértő) Külföldi előadóink Gerd Leonhard (Svájc - médiafuturológus) Martha L. Stone (Anglia - digitálismédia-szakértő) Patrick J. Walker (Anglia - YouTube) Philip Maes (Belgium - rádiósreklám-szakértő) Robert Pefanis (Görögország - digitálismédia-kutató) Sebastian Szmigielski (Írország - Facebook)