Népszabadság, 2013. június (71. évfolyam, 126-150. szám)
2013-06-13 / 136. szám
4 Népszabadság | 2013. június 13., csütörtök Az ügy: Válsággócok a Balkánon Törökország A kormányfő fogadta a tüntetők képviselőit, de a gazdaság megsínyli az elmúlt két hetet Felrobbant a villanykörte Szőcs László Az előző napokhoz képest némileg elcsendesedett szerdára Isztambul, miközben Recep Tayyip Erdogan kormányfő Ankarában fogadta a tüntetők tizenegy képviselőjét, főleg képzőművészeket, egyetemi oktatókat és építészeket - jelentette a helyszínről az AFP. Az EU diplomáciai főképviselője, Catherine Ashton éppen erre szólított fel szerdán, a konfrontáció helyett a párbeszédet szorgalmazva. Ugyanakkor a 116 pártot és szervezetet tömörítő Taksim Szolidaritás mozgalom elítélően nyilatkozott az ankarai egyeztetésről, amelyre állítása szerint meg sem hívták a képviselőit. Az isztambuli Taksim téren tüntetők helyett már csak rendőröket lehetett látni; a tizenhárom napja kezdődött kormányellenes tüntetések egyik fő helyszíne most egy elhagyott csatatérre hasonlít - jelentette a Euronews. - Nincs forradalom, és alkotmányos válság sincs Törökországban - mondta szerdai sajtóbeszélgetésén Dobrovits Mihály turkológus, a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központ Alapítvány Törökország munkacsoportjának vezetője, aki a helyszínen töltötte június első napjait. Vezetési és kommunikációs válság alakult ki, a miniszterelnök szerepe meggyengült, miután rosszul kommunikált a Gézi park tervezett átalakítása, az alkoholtörvény és a harmadik isztambuli híd elnevezése ügyében. A kérdést várhatóan a kormánypárt, az AKP sorain belül rendezik - tette hozzá Dobrovits Mihály, aki azt feltételezi: előbb-utóbb beáldozza Erdogant az egyébként népszerű Igazság és Fejlődés Pártja. „Felrobbant a villanykörte” - hirdette egy felirat az AKP jelképére utalva. A bazárt a megmozdulások nem érintették, az változatlanul működött, a Tüsiad, a török iparszövetség viszont fagyosan szemlélte a fejleményeket. Nem véletlenül. Úgy tűnik, az lehet a fő különbség a görög és a török válság között: előbbi gazdaságiból nőtte ki magát politikaivá, míg az utóbbi azzal fenyeget, hogy ha elhúzódnak a megmozdulások, ennek gazdasági következményei lehetnek. Ahogyan pedig Athén helyzete megingott az euróövezeten belül, úgy lehet kihatással az isztambuli zavargások esetleges elhúzódása a törökök európai uniós ambícióira. Hónapokkal a német és az osztrák választások előtt Ankara újabb ürügyet adhat ahhoz, hogy „fektessék” EU-csatlakozási tárgyalásainak ügyét. Különösen most, hogy a török vezetésnek a három halálos áldozattal és számos sebesülttel vér tapad a kezéhez. Ami a gazdaságot illeti, Ankara eddig jó úton járt. Az elmúlt tíz év átlagában 5,2 százalékkal bővült a GDP, milliók kerültek ki a nyomorból a 76 milliós országban. A Goldman Sachs bankház Nil (a Következő Tizenegy) listáján a törökök olyan, dinamikus fejlődésükkel jellemzett „gazdasági klubban” vannak, mint Dél-Korea vagy Mexikó. Az e hét keddi adatsor is megerősíti a korábbi jó makromutatókat: 2013 első három hónapjában (negyedéves bázison) három százalékkal bővült a gazdaság. Az idei évre négy százalékot várnak, ám az eseményektől függ, tudják-e teljesíteni ezt. A zavargások nyomán megingott a befektetői bizalom, és a turisták is kivárnak. Június első harmadában a tőzsde 11 százalékot vesztett az értékéből. Ijesztő a sikerágazatnak számító idegenforgalom rövid távú kilátása: a Trivago turisztikai keresőportál adatai szerint a zavargások központjának számító Isztambulban 99, de Ankarában is 86, míg a tengerparti üdülőhelyeken 81 százalékkal csappant meg a kereslet szállodai szobája. Tüntető az isztambuli Taksim téren fotók: m.schmidt János Rohamrendőr a belvárosban A magyar utazókat nem riasztják a zavargások, a tengerparton nyugalom van Eddig egyetlen Törökországba irányuló szervezett utat sem mondtak le az elhúzódó kormányellenes tüntetések miatt - mondták lapunk érdeklődésre több utazási ügynökségeknél. „A délszláv háborúk idején sem volt Budapesten életveszély” - érzékeltette az egyik utazásszervező, milyen érvekkel nyugtatnák meg az esetleg aggályoskodó utasokat. Ilyenek azonban most nincsenek: úgy tűnik, a kiutazók is tisztában vannak azzal, hogy a török Riviéra üdülőhelyei több száz kilométerre vannak a zavargások gócpontjaitól. A korábbi görög tüntetések sem igazán látszottak meg a hazai utazásszervező cégek forgalmán. - Volt egy kis visszaesés - emlékezett vissza Molnár Judit, az OTP Travel ügyvezető igazgatója, ám szerinte könnyen lehet, hogy az is inkább a magyarországi válság, nem pedig a tüntetésekről szóló riasztó hírek következménye volt. Az akkori görög helyzet abban is hasonlított a törökre, hogy az ottani nyaralási célpontok is több száz kilométerre estek a tüntetések helyszínétől. Görögországban jellemzően a szigeteket (Korfut, Krétát és a Halkidikí-félszigetet) keresik fel a magyar vendégek. - Jelenleg Európában sehol sincs olyan politikai helyzet, hogy óva intsük a turistákat az utazástól - mondta Diós Ilona, a Mistral marketingvezetője, aki maga is a napokban érkezett vissza Törökországból. A délre utazó turisták nemhogy tüntetést, de még a török utcát is kevéssé látják. A török szállodások jellemzően megpróbálják „házon belül” tartani a vendégeket, szemben a görög kollégáikkal: utóbbiak inkább arra rendezkednek be, hogy a vendégek napközben a vidék látnivalói után bóklásznak, és csak éjszakázni térnek vissza a szálláshelyükre. (Batka Zoltán) Görögország Az EU/IMF párosnak tett gesztust az athéni kormány, az újságírók sztrájkolnak Fájdalmas búcsú a közmédiától Pócs Balázs Az újságírók körében sztrájkot, a koalíciós pártok között feszültséget váltott ki a görög kormány döntése, amellyel felfüggesztette a közszolgálati rádió és televízió (ERT) működését. Ám a példátlan lépés a jövőre nézve akár biztató is lehet. - Az állami szektorban ez az első jelentősebb létszámleépítés. A kormány megmutatta, hogy igenis végre akarja hajtani a strukturális reformokat - mondta lapunknak Jorgosz Cogopidosz, az európai politikával foglalkozó Eliamep alapítvány kutatója. Teljesen váratlannak nem nevezhető a mostani döntés, hiszen az ÉRT átmeneti bezárásáról már korábban felröppentek hírek, csakhogy ezeket senki sem vette komolyan. Tiltakozásul sztrájkba lépett szerdán minden görög tévé- és rádióadó, ma pedig a nyomtatott sajtóban nem dolgoznak. Ez sem változtat azonban a tényeken: három hónapon át szünetel a közszolgálati média (három tévécsatorna és négy rádióadó) működése, és végkielégítéssel elbocsátottak közel 2700 alkalmazottat. Sokatmondó változás, hogy a szeptemberben újrainduló, kevesebb embert foglalkoztató ERT-hez már a képesítésük és az érdemeik alapján veszik fel a munkatársakat. Ez kezdetnek nem rossz: mindenki tudja, hogy az állami médiánál és általában a közszférában indokolatlanul magas a létszám - magyarázta a kutató. A magánszektorban már sokan elvesztették az állásukat az elmúlt öt évben, s noha a fizetéscsökkentések az állami szektort is sújtották, ott mindenki biztonságban tudhatta eddig a munkáját. A kormány most ehhez a „tabuhoz” nyúl hozzá, és a társadalmon belül igyekszik igazságosabban elosztani a terheket. Az egyre romló közhangulaton persze az is javítana, ha végre őszinte párbeszéd indulna arról, mi okozta az évek óta tartó gazdasági hanyatlást. A görög és a külföldi sajtó egyaránt negatív képet fest, azzal a különbséggel, hogy a görögök mindig másokat hibáztatnak, elsősorban az EU/IMF párost - közölte Jorgosz Cogopulosz, akinek a napokban jelent meg A görög válság a médiában című könyve (lásd képünkön). Ebben a német, a francia, az olasz és az amerikai híradásokat vizsgálta, és arra jutott, hogy (néhány kivételtől eltekintve) a nemzetközi média pontos és igazságos módon tudósít. A felelősséget másokra áthárítani a legkönnyebb. De legyünk őszinték: az elmúlt három évtizedben a görög politikusok sodorták a csőd szélére az országot, nem pedig az EU vagy az IMF - hangsúlyozta az elemző. S ha ez a gondolat fel is bukkan néha a görögországi médiában, a végkövetkeztetés mindannyiszor ugyanaz: a trojka (Európai Bizottság, Európai Központi Bank, Nemzetközi Valutaalap) tehet mindenről. Bár a trojka csupán a görög állami szféra karcsúsítását sürgeti, és konkrét ajánlásokat nem tesz, a közszolgálati rádió és televízió átalakítása gesztus lehet a nemzetközi hitelezők felé. Igaz, olyan horderejű döntés ez, amely még a kormánykoalíción belül is konfliktusokat okoz: a szocialista Partok és a Demokratikus Baloldal máris bírálta az ÉRT ideiglenes bezárását, amelyet a konzervatív Új Demokráciához tartozó Antonisz Szamarasz miniszterelnök jelentett be. A hétköznapi valóság mindenesetre lehangoló: a mentőcsomagokért cserébe bevezetett megszorítások súlyos recesszióhoz és rekordmagasságú munkanélküliséghez vezettek. - A jó hír, hogy még van munkám - tette hozzá az Eliamep 32 éves kutatója, aki a válság idején már két állását is elvesztette. Újságíróként dolgozott, de két újság bezárását is megélte. Az ifjúsági munkanélküliség Görögországban már hatvan százalék fölött jár, ami Jorgosz Cogopulosz életében annyit jelent: a legtöbb barátjának vagy nincs állása, vagy nagyon alacsony fizetésért dolgozik. Átsorolás a feltörekvőkhöz Magyarországgal egy szintre kerültek a görögök, akik ismét a feltörekvő országok táborát gyarapítják, miután kiestek a befektetők számára iránytűként szolgáló Morgan Stanley Capital International (MSCI) index legfelső kategóriájából. Az MSCI 2012-ben már jelezte, hogy a szabad tőkemozgások adminisztratív visszaszorítása miatt negatív felülvizsgálat alá veszi a görögöket. Ennek eredménye a szerdán bejelentett visszaminősítés. Az index gondozói azután döntöttek így, hogy az athéni tőzsdeindex 83 százalékot zuhant 2007 óta, és a piacon szigorú korlátozásokat vezettek be, erős akadályokba ütközik a részvénykölcsönzés és a shortolás is. (K. B.)