Népszabadság, 2014. január (72. évfolyam, 1-26. szám)

2014-01-02 / 1. szám

FOTÓ: REUTERS/GIAMPIERO SPOSITO VATIKÁN Békét és igazságot sürgetett a pápa Békét és minden jót kívánt az új év­re Ferenc pápa a világnak a tegnapi úrangyala imádság előtt. Lakosztá­lyának a Szent Péter térre néző abla­kából elmondott beszédében a kato­likus egyházfő azt hangoztatta, hogy mindannyian ugyanannak az embe­ri családnak vagyunk a tagjai, közös a sorsunk, s ezért mindenkinek egy­aránt felelőssége a másik iránti tisz­telet, a másik elfogadása az egymás közötti különbségekkel együtt. A vi­lág számos részén érzékelhető igaz­ságtalansággal szemben nem ma­radhatunk közömbösek és mozdu­latlanok. Mindenkinek kötelessége egy igazságosabb és szolidárisabb társadalom megteremtése - mond­ta. A béke és igazság megteremté­sének a családokban kell kezdőd­nie: ha ott béke van, a világban is bé­ke lesz - tette hozzá az egyházfő. Az egyház január elsején ünnepli a bé­ke világnapját - az idén immár a 47­ alkalommal. (MTI) SZOMÁLIA Bombák és tűzharc egy szállodánál Egy órán belül három pokolgép rob­bant tegnap a Szomáliai főváros, Mo­gadishu egyik szigorúan őrzött ke­rületében, egy olyan szálloda előtt, amelyben kormánytisztviselők is gyakran megfordulnak. Az első két detonáció után tűzharc tört ki a biz­tonsági erők és a fegyveres támadók között. Egy óra múlva egy autóban robbant bomba, éppen akkor, amikor azt katonák kutatták át. A Reuters hí­re szerint legalább tizenegy ember, köztük feltehetőleg több támadó vesz­tette életét. A merényletet még sen­ki sem vállalta magára, de valószínű­leg az al-Kaidával is kapcsolatban álló szélsőséges iszlamista csoport, az al- Sabab követte el. (Hírösszefoglalónk) 2014. január 2., csütörtök | Népszabadság 3 óévbúcsúztató 24 óra Szilveszteri pánik a Vörösmarty téren Többen West-Balkán-jelenségként jellemezték azt a tumultust, amely szilveszter éjjelén alakult ki a Vörösmarty téren. Noltv.hu GÖRÖGORSZÁG AZ EU KORMÁNYRÚDJÁNÁL Saját túléléséért harcol az unió soros elnöke Az EU-intézmények további támo­gatásáért és a saját gazdasági túlélé­séért kell megküzdenie Görögország­nak, amely január elsejével fél évre átvette az uniós elnökséget. A troj­ka (Európai Bizottság, Európai Köz­ponti Bank, Nemzetközi Valutaalap) januárban tér vissza Athénba a tár­gyalások folytatására, és ekkor dől el, hogy a görögöknek átutalják-e a pénzügyi mentőcsomag következő részletét. A növekedés elősegítését, a mun­kanélküliség visszaszorítását és az illegális bevándorlás elleni harcot jelölte meg az EU-elnökség legfon­tosabb céljaiként Antonisz Szama­­rasz kormányfő. Görögország mind­három területen közvetlenül is érin­tett: az idén a gazdasági recesszió hetedik évébe lépett, az ország GDP- je 2007 és 2013 között 25 százalék­kal zsugorodott. Az állástalanok ará­nya itt a legmagasabb az unióban (27 százalék), főként a fiatalok körében (60 százalék). A szárazföldön érkező migránsok jó része pedig a görög-tö­rök határon át érkezik Európába. Bár a megszorítások mind he­vesebb tiltakozást váltanak ki a dé­li tagállamban. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter a decem­ber 31-i Bildnek adott interjúban is hangsúlyozta: az EU csak akkor se­gít Görögországnak, ha folytatódik az állami szektor és a munkaerő­­piac reformja. „Ha az ország teljesíti a szükséges feltételeket, nem fordí­tunk hátat neki” - mondta. Megnehezíti a görög elnökséget, hogy - az idén májusi európai parla­menti választások előtt - az EP már kampányüzemmódban működik, így érdemi döntésekre ott már aligha le­het számítani. Sőt az idén ősszel új Európai Bizottság lép hivatalba, így már az EU-biztosok is a saját jövő­­jükre összpontosítanak. (P. B.) ÉSZAK-KOREA A kivégzés is belefért az újévi köszöntőbe Kivégzett nagybátyjáról, Csang Szón Tekről is említést tett újévi köszön­tőjében az észak-koreai vezető. Kim Dzsong Un név nélkül, de rá utalva közölte, hogy a párt megszabadult a „szennytől”, amely az egységét veszé­lyeztette. Most százszor erősebbek és egységesebbek vagyunk - mondta té­vébeszédében. Csang Szón Tek volt Kim Dzsong Un fő támasza apja, Kim Dzsong Il 2011. decemberi halála után - emlékeztet a Reuters. Egyedül ő je­lenthetett volna veszélyt az új vezető­re, aki beszédében kitért arra is, hogy egy esetleges amerikai támadás atom­katasztrófát okozhatna, de reményét fejezte ki, hogy javulnak a kapcsolatok Dél-Koreával. (Munkatársunktól) ROBBANÁS A PRÁGAI PALESZTIN REZIDENCIÁN Életét vesztette a nagykövet Egy a rezidenciáján történt robbanás­ban életét vesztette a prágai palesztin nagykövet. A diplomata a kórházban halt bele súlyos sérüléseibe. Lapunk érdeklődésére Andrea Zoulová rend­őrségi szóvivő kizárta a merénylet vagy más terrorcselekmény lehetősé­gét. Az eddigi vizsgálatok azt valószí­nűsítik, hogy Dzsamal Muhammad Dzsamal, aki nemrég foglalta el az ál­lomáshelyét, szakszerűtlenül nyúlt a páncélszekrény biztonsági berende­zéséhez, amely felrobbant. A nagykö­vetnek az épületben tartózkodó csa­ládtagjai kisebb sérüléseket szenved­tek, két személyt azonban megfigye­lésre ugyancsak kórházba szállítottak. A prágai köztévé a helyszínről számolt be arról, hogy a rendőrség nagy erők­kel vizsgálta át a környéket is, de sem­milyen gyanús tárgyat vagy jelet nem talált. (Pozsonyi tudósítónktól) Robbanóanyagot keresnek a tűzoltók és a rendőrök a rezidencia környékén FOTÓ: REUTERS - DAVID W CERNY IZRAEL Újabb foglyokat engedtek szabadon Izrael szabadon bocsátott újabb 26 palesztin foglyot, akit még az 1993- as oslói békemegállapodás előtt ítél­tek el különféle bűncselekményekért. A kiszabadultak ahhoz a 104 fős cso­porthoz tartoznak, amelynek a sza­badon engedéséről júliusban dön­tött Izrael, hogy folytatódhassanak a béketárgyalások a palesztinokkal. A Maariv közben azt írta, hogy Izrael új ajánlatot tenne a palesztinoknak. A lap szerint azt javasolják, hogy egy a ciszjordániai határnál lévő, jórészt arabok lakta háromszöget csatolja­nak a jövendő Palesztinához. Rész­ben ezzel kárpótolnák a palesztinokat a Ciszjordániában lévő nagyobb tele­pülési blokkok megtartásáért. (MTI) KIADATÁSI ÜGY Zágráb engedett a nyomásnak Őrizetbe vette a horvát rendőrség Jo­­sip Perkovic korábbi titkosszolgála­ti vezetőt. Perkovic ellen nemzetközi elfogatóparancs van érvényben, mert a németek szerint része volt egy ju­goszláv ellenzéki 1983-as bajororszá­gi meggyilkolásában. A Perkovic-ügy korábban komoly diplomáciai bo­nyodalmakat okozott Zágráb, Ber­lin és Brüsszel között. A horvát kor­mány ugyanis nem sokkal az ország tavaly nyári uniós csatlakozása előtt úgy módosította a kiadatási szabá­lyokat, hogy azok a 2002 előtt elkö­vetett bűncselekményekre ne vonat­kozzanak. Végül Brüsszel a pénzügyi támogatások megvonásával fenyeget­te meg Zágrábot, és a horvát kormány kénytelen volt engedni: az új kiadatá­si törvény január elsején lépett életbe, és Perkovic mellett korábbi ügynök­társát, Zdravko Mustacot is őrizetbe vették. (Spiegel Online) Dermesztő fürdőzéssel ugrottak az új évbe Skóciában Az idén is jelmezes fürdőzéssel köszöntötték az új évet a skóciai South Queensferryben. A már több mint húsz éve hagyományos eseményt jótékonysági célú adománygyűjtésre is felhasználják. fotó: reuters -russellcheyne DROGLIBERALIZÁLÁS COLORADÓBAN Már boltokban árusítják a másutt tiltott marihuánát Az Egyesült Államokban az új év el­ső napjától Colorado állam néhány különleges engedéllyel rendelkező boltjában legálisan vásárolhat ma­rihuánát bárki, aki elmúlt 21 éves. Csaknem nyolcvan éven át ez bün­tetendő cselekménynek számított. Sőt az USA szövetségi törvénye ér­telmében ma is az, kivéve Colorado és Washington államot, ahol 2012 végén népszavazás döntött a libera­lizálásról. Washington állam azon­ban késésben van, majd csak tavas­­­szal várható hasonló marihuánabol­tok nyitása. A történelem sajátos fintora, hogy 76 évvel ezelőtt az akkor hozott új drogtörvény alapján az USA-ban el­sőként éppen a coloradói főváros, Denver egyik fiatal lakosát, Samuel Caldwellt vették őrizetbe és ítélték el másfél kiló cannabis birtoklásá­ért. Azóta számítások szerint mint­egy 26 millió hasonló letartóztatás­ra került sor marihuána tiltott ter­mesztéséért, használatáért vagy áru­sításáért. - Ami most Coloradóban törté­nik, hatalmas változás, a legnagyobb repedés a drog elleni háború épüle­tében - nyilatkozta Isaac Campos, a University of Cincinnati történe­lemprofesszora. Ha a kísérlet nem vall kudarcot, akkor valami hasonló történhet, mint ami 1933-ban a 13 évvel korábban életbe léptetett al­koholtilalom feloldásához vezetett. A hatóságok akkor felismerték, hogy a tiltással több kárt okoztak, mint hasznot, hiszen virágzott az illegá­lis alkoholüzlet, elszabadult az alvi­lág. Az összehasonlítás azért is jogos, mert évszázadokon át a cannabis ter­mesztését nem tiltotta törvény, állí­tólag még George Washington elnök­nek is volt ilyen ültetvénye. Évtizedek teltek el, amíg a tiltást és a liberalizálást valló nézetek csa­tájában az Egyesült Államok elju­tott odáig, hogy elsőként 1996-ban Kaliforniában engedélyezték a ma­rihuána gyógyászati célú használa­tát. Azóta 19 állam hozott hasonló törvényt. A szerdán megnyitott bol­tok tulajdonosainak többsége csatla­kozott ehhez a programhoz, így már szerzett gyakorlatot. A vita azonban tovább folyik. A legalizálást kezde­ményező, főleg civil szervezetek az­zal érvelnek, hogy a marihuánánál sokkal több áldozatot követel az al­kohol és a cigaretta, nem is beszélve a kábítószer-csempészetről. Az en­gedélyezéssel ráadásul meg lehetne takarítani azokat a dollármilliókat, amelyeket az illegális drogok elleni harcra fordítanak. (O. L. Gy.) Northglenn városában ünnepel az egyik üzlet első vásárlója FOTÓ: REUTERS - RICK WILKING

Next