Népszabadság, 2014. január (72. évfolyam, 1-26. szám)
2014-01-31 / 26. szám
2014. január 31., péntek | Népszabadság 13 Téli olimpia Szocsiban Biztonság Az orosz hatóságok óriási erőket vonnak össze a terrormerényletek megelőzése érdekében Tucatnyi védő minden sportolóra Dési András Láthatatlanul leszünk jelen - tavaly októberben még ezt ígérte az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) egyik magas rangú vezetője. Akkor a szocsi téli olimpiára érkezők biztonságát garantálni hivatott orosz szervek azt hangoztatták, hogy a február 7-én kezdődő világeseményen ők bizony nem utánozzák Londont. A brit fővárosban a 2012-es nyári játékokon negyvenezer rendőr és civil biztonsági, továbbá vadászgépek és levegő-föld rakéták védték az ötkarikás verseny résztvevőit, önkénteseit és a nézősereget. Doku Umarov, az önmagát a „Kaukázusi Emirátus” fejének kikiáltó csecsen hadúr azonban mindent megváltoztatott. Ha igazak a hírek, a december végi volgográdi terrormerényleteket Umarov parancsára követték el a magukat mudzsahedinnek, iszlám szent harcosnak nevező férfiak. A harmincnégy halálos áldozatot és több tucat sebesültet követelő akciók nyomán nyilvánosságra hozott videón pedig az állítólag iraki származású robbantók azt ígérték, hogy különleges ajándékot készítenek elő Vlagyimir Putyin orosz elnöknek és mindenkinek, aki elmegy a szocsi téli olimpiára. Volgográd után senkinek sincs kétsége afelől, mi lehet a különleges ajándék. A 350 ezer lakosú Szocsi a sajtójelentések alapján leginkább megszállási övezethez hasonlít. Orosz források szerint 37 ezer rendőrt vezényeltek a városba, ehhez jönnek még a hadsereg légvédelmi eszközökkel felszerelt egységei. Valamint az orosz belügyminisztérium alá tartozó készenléti alakulat, a híres-hírhedt OMON, amelynek „ősét” a szovjet időkben, 1979-ben hozták létre. Méghozzá azzal a céllal, hogy az 1980-as olimpia során azonnal bevethessék őket egy esetleges túszejtési terrorakció felszámolására - idézte fel a Die Welt. A Fekete-tenger-parti üdülővárosban lényegében minden sportolóra tizenkét biztonsági ember jut majd. Mindehhez jön még a valóban láthatatlan védelem. Az oroszok civil és katonai műholdakat, továbbá pilóta nélküli repülőgépeket, drónokat is bevetnek megfigyelési céllal. S persze lesz nagy fülelés is, az FSZB lehallgatórendszere, a SORM követi a Szocsiban, illetve környékén zajló internet-, illetve mobiltelefon-forgalmat - írta az AP. A nyugati hatalmak azonban kételkednek abban, hogy az oroszok képesek lesznek garantálni a háromezer sportoló, a közel hasonló számú kísérő, a 13 ezer újságíró és a 120 ezer szurkoló biztonságát. Az amerikai haditengerészet mindenesetre a 6. flotta kötelékébe tartozó két hadihajót állomásoztat az orosz partok közelében. - Minderről részletesen egyeztettünk az orosz kormánnyal - nyilatkozta a Pentagon szóvivője, John Kirby ellentengernagy. Riadókészültségben lesznek a németországi bázisokon állomásozó C-17-es szállítgépek és különleges műveleti egységek, valamint a tengerészgyalogság válsághelyzetek kezelésére kiképzett és Spanyolországban állomásozó kontingense. Az amerikai és az orosz vezérkari főnök januári brüsszeli találkozóján a Pentagon ígéretet tett arra, hogy az oroszok rendelkezésére bocsátanak olyan jelzavaró és más csúcstechnológiás eszközöket, amelyekkel Afganisztánban, illetve Irakban „kapcsolják ki” a távirányítású pokolgépeket. Az amerikaiak úgy készülnek, hogy vészhelyzet esetén akár 15 ezer embert is tudnának légi, illetve vízi úton evakuálni. Kérdés, mit szólnak ehhez az oroszok, akik nem szeretnének külföldi, pláne amerikai katonai egységeket látni országuk területén. Miközben Szocsiban mindenkit, orosz és külföldi állampolgárokat regisztrálnak a hatóságok, marad egy másik veszélyforrás. Nevezetesen az, hogy az öngyilkos merénylők Szocsi helyett más oroszországi nagyvárosokban követnek el terrorakciókat - nyilatkozta Pavel Felgenhauer, a Novaja Gazeta katonai-védelmi kérdésekkel foglalkozó szakírója. A testükre bombát szerelő kamikazékat, köztük sok nőt nagyon nehéz kiszűrni. Ilyesmi csak akkor lehetséges, ha a nemzetbiztonsági szerveknek sikerült beépülniük a terroristahálózatokba. Rendőrök és bombakereső kutyák az olimpiai parkban fotó:reuters-Alexanderdemianchuk A magyar küldöttség szerény reményekkel indult útnak - Nincs sok esély a telt házra A nagy számok jegyében zajlik majd az olimpia Szocsiban. Ez annak ellenére igaz, hogy a kétszáz fölötti nemzet sportolóit felvonultató nyári játékokkal összevetve Oroszországban csak nyolcvanöt ország hatezer téli sportolója gyűlik egybe. Őket - meg persze vezetőiket, a sajtó munkatársait és a nézőket - hozzávetőleg 213 ezer közreműködő gardírozza, és közülük 110 ezren önkéntesként segítik a zökkenőmentes rendezést. A kikapcsolódást ötven szolgáltató és szórakoztatóközpont garantálja, de ennél lényegesen fontosabb adat, hogy a tizenöt szakág (alpesi sí, sífutás, síakrobatika, hódeszka, északi összetett, síugrás, biatlon, curling, jégkorong, gyorskorcsolya, rövid pályás gyorskorcsolya, műkorcsolya, bob, szánkó, szkeleton) versenyzőit öt fedett és öt szabadtéri létesítmény várja a helyszínen. A magyar küldöttség szerény reményekkel vág neki az olimpiának. A tizenhat induló (nyolc rövid és egy nagy pályás gyorskorcsolyázó, három alpesi síző, két sífutó, két biatlonos) közül a rövid pályások esélyei a legjobbak, de az éremszerzés tőlük is csodaszámba menne. Az akkreditált magyar csapat összlétszáma negyvenkét fő lesz, a sportolók bő héttel a megnyitó előtt, csütörtökön indultak útnak. Nem biztos, hogy telt ház előtt zajlanak majd az olimpiai versenyek Szocsiban. Az AP hírügynökség arról számolt be, hogy alig kevesebb, mint egy hónappal a megnyitóünnepség előtt csak a jegyek 70 százaléka kelt el, az összesen 1,1 millió belépőből még körülbelül 300 ezer várt gazdára. A szervezők ugyanakkor az utolsó pillanatokban még nagy eladásokra számítanak. A jegyek 40 százaléka olcsóbb háromezer rubelnél, azaz húszezer forintnál, és 85 százalékuk nem drágább, mint ötezer rubel (32 ezer forint). A legtöbbet, 50 ezer rubelt a megnyitóünnepségre szóló, A kategóriás belépőért kell fizetni. (Munkatársunktól) Építkezések A tervezett sokszorosára nőttek a kiadások - Kétséges, hogy megtérülnek-e a milliárdos befektetések Síkos pályák, csúszópénzek Poór Csaba A játékok politikai lejáratásának szándékát látja az orosz elnök szóvivője azokban a bírálatokban, amelyek a február 7-én kezdődő szocsi téli olimpia előkészületeit érik. Dmitrij Peszkov szerint a fanyalgók nincsenek tisztában az elvégzett munka méreteivel, eredményével, és kérdéseikre maga az olimpia, a „sport ünnepe” ad majd választ. Az első számú államfői sajtós arra utalt, hogy a szocsi projektet szinte az első tervek bemutatása óta ostorozzák hol a biztonsági és természetvédelmi szempontból sem igazán szerencsés helyszínkiválasztásért, hol a kétséges módon végrehajtott ingatlankisajátításokért. Szóvá tették azt is, hogy az építkezéseken dolgozó ötszáz cég állítólag sokszor csak késve, a megbeszéltnél kevesebbet vagy egyáltalán nem fizet munkásainak, akiknek jelentős részét Oroszország más részeiből, sőt külföldről csábította a Feketetenger partjára a kereseti lehetőség. A legtöbb bírálat persze azért éri a beruházást, mert költségei az egekbe szöktek. Amikor 2007 nyarán a Nemzetközi Olimpiai Bizottság guatemalavárosi ülésén a szocsi pályázat elfogadása mellett kampányolt, Vlagyimir Putyin államfő nemcsak havat ígért a játékok idejére, hanem azt is elmondta, hogy 300 milliárd rubelből (akkori árfolyamon 12 milliárd dollárból) kihozzák a rendezvényt. Mára viszont a versenyekhez kapcsolódó kiadások elérték az 1500 milliárd rubelt, azaz 50 milliárd dollárt, ami minden idők legdrágább olimpiájává tette a szocsi játékokat. Még a 40 milliárd dollárt felemésztő, 2008-as pekingi olimpia büdzséjénél is többet költöttek. Sőt - mint arra a BusinessWeek amerikai üzleti magazin elemzése rámutatott - az arányokat tovább rontja, hogy Kínában 11 ezer résztvevő 302 számban mérte össze erejét, amihez negyven létesítményt kellett megépíteni, Szocsiba viszont 2500 sportolót várnak, harmadannyi verseny lesz, és ezekhez 15 új objektumra volt szükség. Ráadásul a gigantikus költségvetésben nem szerepel az a kétmilliárd rubel (közel 60 millió dollár), amennyibe maga a lebonyolítás kerül, és ehhez még hozzájönnek az Izvesztyija moszkvai napilap adatai szerint csaknem 58 milliárd rubelt, azaz 1,7 milliárd dollárt kitevő biztonsági kiadások. Kormányzati körökben viszont állítják, hogy a sajtóban megjelent számok pontosításra szorulnak. A közvetlenül a versenyeket szolgáló beruházások 214 milliárd rubelt (6,2 milliárd dollárt) tesznek ki - mondta a minap Dmitrij Kozák, az olimpiáért felelős miniszterelnök-helyettes. Putyin államfő pedig arról beszélt, hogy tudatosan vállalták a grandiózus kiadásokat, mert télen-nyáron használható, minőségi turisztikai központot akartak létrehozni. A büdzsé megsokszorozódását azonban ez sem indokolja. A 2007-ben meghirdetett elképzelések még úgy szóltak, hogy a 300 milliárd rubeles keret kevesebb mint tizedét szánják sportcélú beruházásokra, 100 milliárdot az infrastruktúra kiépítésére, 50 milliárdot pedig a megnövekedő energiaigény kielégítésére terveztek költeni. A Kremlben azt is hangoztatják, hogy a kiadásoknak csak kisebb részét - 100 milliárd rubelt - fedezték állami forrásból, a legtöbbet a magántőke fektetett be a szocsi infrastruktúrába. Például a 8,5 milliárd dollárosra becsült vagyonával a 16. leggazdagabb orosz üzletembernek számító Oleg Gyeripaszka, akinek cégcsoportja, a Bazovij Element egyebek közt az olimpiai falut építi, és a több mint 14 milliárd dollárjával nála is tehetősebb, az olimpiai szállodaépítésekben is érdekelt Vlagyimir Potanyin. A mágnások a hírek szerint nem pusztán önszántukból, hanem jelentős államfői ösztönzésre szálltak be a Putyin számára presztízsértékű beruházásokba. Ha eleinte még láttak is üzleti lehetőséget bennük, mára részben a megnövekedett költségek miatt - aligha vannak ilyen illúzióik. Az olimpiai falu apartmanjait például a versenyek után lakásokként akarják értékesíteni, de kérdéses, hogy lesz-e rájuk igény, főleg miután - mint a Vedomosztyi moszkvai gazdasági napilap megírta - a kezdetben ígért, négyzetméterenként 50-70 ezer rubeles ár mára a két-háromszorosára emelkedett. Egy helyi étteremtulajdonos arról beszélt a lapnak, hogy a játékok után hatalmas lesz a hoteltúlkínálat, hiszen csak a síversenyek helyszínén, Krasznaja Poljanában kilencezer új luxusszínvonalú férőhely létesült a játékokra, egész Szocsiban és környékén pedig 42 ezer szállodai szoba lesz. A súlyos költségnövekedés hátterében elemzők egyrészt az átgondolatlan építkezéseket, másrészt a korrupciót látják. A BusinessWeek idéz olyan példákat, amikor tisztviselők úgy ajánlottak több millió dolláros olimpiai megrendeléseket cégeknek, hogy azoknak a munkák értékének 20-30 százalékát vissza kellett volna fizetniük a megbízóiknak. A pénzek ilyen visszaosztása gyakorlatilag mindennapos az orosz üzleti világban. Erre a Nemzetközi Síszövetség svájci elnöke, Gian Franco Kasper is utalt, amikor január elején egy interjúban úgy vélekedett, hogy az olimpiai költségvetés harmadát (18 milliárd dollárt) elsikkasztották. Borisz Nyemcov ellenzéki politikus még nagyobbra becsüli a veszteségeket: egy tavaly májusban kiadott összesítésében arról írt, hogy szerinte 25-30 milliárd dollárt lophattak el. Látványos felelősségre vonás azonban csak egyszer történt. Egy éve - amikor Putyin egyik olimpiai szemléjén kiderült, hogy a tervezett 1,2 milliárd helyett nyolcmilliárd rubelbe került a síugrósánc, ráadásul az odavezető utak még el sem készültek - menesztették az egyik fő beruházó cég éléről és az orosz olimpiai bizottság alelnöki tisztéből Ahmed Bilalov üzletembert. Ő nyomban külföldre utazott, és azóta sem tért haza. Dmitrij Kozak arra hivatkozott, hogy az állami számvevőszék vizsgálatai sem mutattak ki visszaéléseket, és a korrupcióra utaló, objektív adatok hiányát emlegette múlt heti sajtóértekezletén Putyin is. Munkások a Jégcsarnok előtt FOTÓ: REUTERS - ALEXANDER DEMIANCHUK