Munkás-Heti-Krónika, 1878 (6. évfolyam, 1–52. sz.)

1878-05-05 / 18. szám

18. szám. Egyes szám ara 5 kr. VI. évfolyam -Heti-Kv Társadalmi és gazdászati néplap. A magyarországi választási joggal nem birók közlönye. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: dob-ni ez a 67. sz., a hova m­inden pénzküldemény intézeln­e. Kéziratok vissza neki küldetnek Hirdetmények: legolcsóbban számittatnak. Budapest, 1878. május 5-én. Előfizetési díj: Egész évre . . . . 2 frt 40 kr. Félévre . . . . 1 „ 20 „­­Negyedévre • . . . . „ 60 „ Egy hóra . .... „ 20 „ Az előfizetési pénzek legolcsóbban 5 kros postautalvány mellett küldhetők be. Teljes számú példányok még folyton kaphatók. Budapest, május 2. A képviselőválasztási mozgalmak már majdnem országszerte megindultak, a választók összeiratnak, a pártok fuzionálnak, szóval meg­történik azon előjáték, a­mely minden nagy komédiát meg szokott előzni. A választók összeírása vajmi nagy bajjal fog járni majdnem mindenütt. Hisz alig létezik város vagy község, a­melynek adózandó pol­gárainak fele múlt évi adóját a meghatározott időig, ápril 15-ig, lefizette volna. De hiszen a mai viszonyok közepette ez alig képzelhető. A tömeges nyomor ez áldott országban már any­nyira elharapódzott, hogy a kisbirtokosok és kisiparosok, a kiskereskedők és parasztok nem­csak hogy a reájuk rótt roppant nagy adóköte­lezettségnek nem bírnak megfelelni, de még arra sem képesek, hogy emberhez méltó tételük szükségleteit fedezhessék, hogy családjukat a maguk emberségéből fenntarthassák. Kicsi bir­tokaik és üzletük, a­melyek még évekkel ez­előtt a maguk és családjuk megélhetését bizto­sították, ma már tulajdonukat sem képezik; ott van már az uzsorások és uzsorakamattal dolgozó bankok és más pénzintézetek kezében. Százezerekre rúg már azok száma, kik vagyo­nuktól már teljesen meg vannak fosztva s nap­számosokként tengetik nyomorult életüket; mert egyrészt a kérlelhetlen adócsavar, más­részt pedig a szabadon űzhető uzsora anyagi­lag és erkölcsileg lehetetlenné, tönkre tette őket egészen. Tönkre vannak téve anyagilag, mert vagyonuktól megfosztva, fűhöz-fához kénytelenek kapaszkodni, mások szolgálatába kénytelenek állani, hogy véres verejtékkel ke­reshessék meg az élethez legszükségesebbet; erkölcsileg, mert meg vannak fosztva attól, a­mit ezelőtt élveztek, az állampolgárok legszen­tebb jogától, a választási jogtól. A választók összeírása tehát most nagyon szomorú eredmé­nyű lesz, s ha több nem, de egy jó harmadrész hiányozni fog a három év előtti választók sorai­ból, s így napról napra szaporodnak azok sorai, kik hangosan követelik az igazságtalan válasz­tási czenzus eltörlését és az általános, egyenes választási jog törvényerőre emeltetését. Elérjük még azon időt, s ezen idő már nincsen távol, a­midőn a választásra jogosultak száma oly minimumra apad, hogy csakis a va­gyonosok és kiváltságosok, azaz a nemesség és pénz-arisztokráczia fog ezen jog élvezésében részesülni. A ma fennálló viszonyok legalább azt mutatják, hogy ez idők megjövendölésére nem szükséges valami nagy jóstehetség. Az igaz, hogy vannak emberek, a­kik mindent el fognak követni arra nézve, hogy az ilyen idők bekövetkeztét megakadályozzanak, de lesz-e sikere e fáradozásoknak, az az idő kérdése. Ilyen mozgalom nyert most talajt ország­szerte. Erre nézve az impulzust a legközelebb múltban Budapesten megtartott választásra nem jogosultak kongresszusa adta meg. A kon­gresszus elnöksége bízatott meg a kongresz­szusi határozatok keresztülvitelével, s a ren­delkezésére álló törvényes eszközök igénybe vé­telével nem fog kísérletlenü­l hagyni semmit, hogy nehéz feladatának megfeleljen és meg­bízatásának eleget tegyen. Hogy lesz-e eme törekvéseknek valami fo­ganatja, azt előre meghatározni nem lehet, mert vajmi nehéz egy osztályparlamentet arra bírni, hogy tenne végre az általánosság érde­kében is valamit. Az utóbb megtartott kongresszus hatá­rozatainak azonban a választási jog elérhetése ügyében minden körülmények között érvényt kell szerezni országszerte, s erkölcsi kötelessége a kongresszusi határozatok keresztülvitelével megbízottaknak, minden erejüket megfeszíteni ezeknek érvényesítése céljából. Az országgyűléshez intézendő tömeges kérvény, az igaz, hogy roppant sok időt és fáradságot fog igénybe venni, de remélhető, hogy e fáradságot siker koronázandja. S ha az első kérvénynek nem leend foganatja, ha az országgyűlés képviselőháza azt figyelmen kívül hagyja, a határozatokat végrehajtó kongresz­szusi elnökséget ez nem fogja visszariasztani, s egy második, vagy ha kell egy harmadik és negyedik még tömegesebb aláírásokkal ellátott kérvényt fog benyújtani, s működésében nem fog ellankadni mindaddig, míg igazságos köve­telésének elég nem létezik. Mi pedig, mint a választásra nem jogo­sultak hivatalos közlönye, mindent el fogunk követni a kongresszusi elnökség támogatására és a­z általános választási jog d­i­a­d­a­­­jai juttatására, béke­bb­ választó­joggal, még­pedig csak azon töredéke, mely nemcsak az előírt legkisebb adóösszeggel van terhelve, hanem ezt tényleg fizeti is, míg azon választó­képes polgárok, kik adójukkal hátralékban vannak, választójoguk­tól meg vannak fosztva. Ezáltal a választó­képesek úgyis csekély száma még inkább ke­vesbíttetik, úgy, hogy valósággal a teljeskörű férfilakosságnak alig negyedrésze bír választó­joggal. Ezen állapot azonban lehetetlen, hogy a nemzet önrendelkezési jogának megfelelhessen,­­ hogy a népesség egy elenyésző csekély része az első és legfontosabb politikai jogot, a­ vá­lasztójogot, kizárólag gyakorolja és ezáltal az alkotmánytól biztosított jogállamon belül kivé­teles állást, kiváltságokat élvezzen, melyek a magyar alkotmány szellemével, mely szerint m­i­n­d­e­n polgár ugyanazon jogokra tarthat igényt, ellenkeznek. 2. Ha a közvetlen adó fizetésének, mint a választóképesség föltételének lehet valami értel­me vagy jelentősége, ez csak az lehet, hogy na­gyobb kötelességek nagyobb jogok élvezésére is képesítenek. Eltekintve attól, hogy ilyen magyarázattal a magyar alkotmány szó szerinti értelme, mely szerint minden polgár ugyanazon jogokat élvezi és egy osztálynak a másik kárára uralmat gya­korolnia nem szabad, ellenkezik, azonkívül a nem­­zetgazdászati tudomány is bizonyítja, hogy nem az, ki csak közvetlen adókat fizet, van leg­jobban terhelve, hanem az, a­ki daczára köz­tudomású vagyontalanságának, mely őt köz­vetlen adók fizetésére képtelenné teszi, mégis államtól és községtől közvetett adók fizetésére kényszeríttetik. Ezt mutatja egy futólagos pil­lantás az államköltségvetés bevételi előirányza­tára, melyben a bevételi tételek nagyobb része közvetett adókból és illetményekből tétetik össze, melyek összegével szemben a közvetlen adók összege igen csekély. Világos tehát, hogy a választóképtelen lakosságrész közvetett illet­ményei többet és sokkal nagyobb összegeket képviselnek, mint a közvetlen adókból eredő jövedelem; míg azonban a közvetlen adókat teljesítő polgárok politikai önrendelkezési jogu­kat gyakorolhatják, addig azon lakosságrész, melynek közvetett adójárulékai a közvetlen adók összegét jóval felülmúlják, a politikai jogok élvezetétől ki van zárva. 3. Nemcsak hogy a közvetlen adók telje­sítése nagyobb terh­eltetést nem jelent, de sőt a lakosság választóképtelen része kettős terheket is visel kétféle tekintetben : gazdasági és k­a­t­o­n­a­s­á­g­i tekintetben, mivel a választó­képtelen lakosságrészt a közvetett adók sokkal keményebben sújtják, mint a népesség választó­képes, vagyonos részét a közvetlen adók, és ka­tonai tekintetben, mivel a véradó nagyrészt, a politikailag jognélküli népesség zömétől telje­síttetik, miután ez képezi a védők többségét, melynek háború esetében vagyonával és véré­vel, életével és egészségével kell az államot külső veszélyek ellen oltalmaznia, — ugyan­azon államot, mely őt az első és legfontosabb politikai jogtól, a választójogtól megfosztja. 4. A szervezett társadalmat, az államot, csak a termelé­s, úgy az üzleti, ipar- és mező­gazdasági épúgy, mint a szellemi termelés tartja fönn. Term­­előleg tevékeny azonban épen csakis a népesség választóképtelen része, mert ez az, mely minden művelődési terméket létrehozza, mely a földet termővé teszi, mely a javakat, az élvezetet és szk­kségleti czikkeket ké­szíti ; a társadalom ennek termelő tevékenysége nélkül nem állhatna fenn. A népesség dol­gozó, termelő része tehát minden értékek nemzője, reá viendő vissza az ország­b­­­n- m­agyar választásra nem jogosult polgárok kérvénye a magyar országgyűlés magas képviselőházá­hoz a választási czenzus eltörlése és az általános választási jog behozatala ügyében.*) Az alulírt választásra nem jogosult ma­gyar polgárok bátorkodnak a magas magyar képviselőház elé kérvénynyel járulni az iránt, méltóztatnék az eddig érvényes képviselő­választási törvényt oda módosítani, hogy az adók és anyagi illetményektől feltételezett vá­lasztóképesség megszűnjék és e helyett oly in­tézkedés emeltessék törvényerőre, hogy m­i­n­den fed­dz­etlen előéletű, teljeskör­ú polgár választóképes legyen, tekintet nélkül arra, várjon és mily nagy adót fizet, hogy a választó-czenzus helyébe az á­lt a­l­á­n­o­s egyenlő és közvetlen választójog teendő. Indokok: 1. Az eddigi választó-czenzus szerint az or­szág népességének csak aránylag csekély tere­*) Egyhangúlag elfogadtatott az ez évi ápril­is 21. és 22-én Budapesten megtartott választásra nem jogosultak kongresszusa által.

Next