Munkás-Heti-Krónika, 1878 (6. évfolyam, 1–52. sz.)
1878-05-05 / 18. szám
18. szám. Egyes szám ara 5 kr. VI. évfolyam -Heti-Kv Társadalmi és gazdászati néplap. A magyarországi választási joggal nem birók közlönye. Megjelen minden vasárnap. Szerkesztőség és kiadóhivatal: dob-ni ez a 67. sz., a hova minden pénzküldemény intézelne. Kéziratok vissza neki küldetnek Hirdetmények: legolcsóbban számittatnak. Budapest, 1878. május 5-én. Előfizetési díj: Egész évre . . . . 2 frt 40 kr. Félévre . . . . 1 „ 20 „Negyedévre • . . . . „ 60 „ Egy hóra . .... „ 20 „ Az előfizetési pénzek legolcsóbban 5 kros postautalvány mellett küldhetők be. Teljes számú példányok még folyton kaphatók. Budapest, május 2. A képviselőválasztási mozgalmak már majdnem országszerte megindultak, a választók összeiratnak, a pártok fuzionálnak, szóval megtörténik azon előjáték, amely minden nagy komédiát meg szokott előzni. A választók összeírása vajmi nagy bajjal fog járni majdnem mindenütt. Hisz alig létezik város vagy község, amelynek adózandó polgárainak fele múlt évi adóját a meghatározott időig, ápril 15-ig, lefizette volna. De hiszen a mai viszonyok közepette ez alig képzelhető. A tömeges nyomor ez áldott országban már anynyira elharapódzott, hogy a kisbirtokosok és kisiparosok, a kiskereskedők és parasztok nemcsak hogy a reájuk rótt roppant nagy adókötelezettségnek nem bírnak megfelelni, de még arra sem képesek, hogy emberhez méltó tételük szükségleteit fedezhessék, hogy családjukat a maguk emberségéből fenntarthassák. Kicsi birtokaik és üzletük, amelyek még évekkel ezelőtt a maguk és családjuk megélhetését biztosították, ma már tulajdonukat sem képezik; ott van már az uzsorások és uzsorakamattal dolgozó bankok és más pénzintézetek kezében. Százezerekre rúg már azok száma, kik vagyonuktól már teljesen meg vannak fosztva s napszámosokként tengetik nyomorult életüket; mert egyrészt a kérlelhetlen adócsavar, másrészt pedig a szabadon űzhető uzsora anyagilag és erkölcsileg lehetetlenné, tönkre tette őket egészen. Tönkre vannak téve anyagilag, mert vagyonuktól megfosztva, fűhöz-fához kénytelenek kapaszkodni, mások szolgálatába kénytelenek állani, hogy véres verejtékkel kereshessék meg az élethez legszükségesebbet; erkölcsileg, mert meg vannak fosztva attól, amit ezelőtt élveztek, az állampolgárok legszentebb jogától, a választási jogtól. A választók összeírása tehát most nagyon szomorú eredményű lesz, s ha több nem, de egy jó harmadrész hiányozni fog a három év előtti választók soraiból, s így napról napra szaporodnak azok sorai, kik hangosan követelik az igazságtalan választási czenzus eltörlését és az általános, egyenes választási jog törvényerőre emeltetését. Elérjük még azon időt, s ezen idő már nincsen távol, amidőn a választásra jogosultak száma oly minimumra apad, hogy csakis a vagyonosok és kiváltságosok, azaz a nemesség és pénz-arisztokráczia fog ezen jog élvezésében részesülni. A ma fennálló viszonyok legalább azt mutatják, hogy ez idők megjövendölésére nem szükséges valami nagy jóstehetség. Az igaz, hogy vannak emberek, akik mindent el fognak követni arra nézve, hogy az ilyen idők bekövetkeztét megakadályozzanak, de lesz-e sikere e fáradozásoknak, az az idő kérdése. Ilyen mozgalom nyert most talajt országszerte. Erre nézve az impulzust a legközelebb múltban Budapesten megtartott választásra nem jogosultak kongresszusa adta meg. A kongresszus elnöksége bízatott meg a kongreszszusi határozatok keresztülvitelével, s a rendelkezésére álló törvényes eszközök igénybe vételével nem fog kísérletlenül hagyni semmit, hogy nehéz feladatának megfeleljen és megbízatásának eleget tegyen. Hogy lesz-e eme törekvéseknek valami foganatja, azt előre meghatározni nem lehet, mert vajmi nehéz egy osztályparlamentet arra bírni, hogy tenne végre az általánosság érdekében is valamit. Az utóbb megtartott kongresszus határozatainak azonban a választási jog elérhetése ügyében minden körülmények között érvényt kell szerezni országszerte, s erkölcsi kötelessége a kongresszusi határozatok keresztülvitelével megbízottaknak, minden erejüket megfeszíteni ezeknek érvényesítése céljából. Az országgyűléshez intézendő tömeges kérvény, az igaz, hogy roppant sok időt és fáradságot fog igénybe venni, de remélhető, hogy e fáradságot siker koronázandja. S ha az első kérvénynek nem leend foganatja, ha az országgyűlés képviselőháza azt figyelmen kívül hagyja, a határozatokat végrehajtó kongreszszusi elnökséget ez nem fogja visszariasztani, s egy második, vagy ha kell egy harmadik és negyedik még tömegesebb aláírásokkal ellátott kérvényt fog benyújtani, s működésében nem fog ellankadni mindaddig, míg igazságos követelésének elég nem létezik. Mi pedig, mint a választásra nem jogosultak hivatalos közlönye, mindent el fogunk követni a kongresszusi elnökség támogatására és az általános választási jog diadajai juttatására, békebb választójoggal, mégpedig csak azon töredéke, mely nemcsak az előírt legkisebb adóösszeggel van terhelve, hanem ezt tényleg fizeti is, míg azon választóképes polgárok, kik adójukkal hátralékban vannak, választójoguktól meg vannak fosztva. Ezáltal a választóképesek úgyis csekély száma még inkább kevesbíttetik, úgy, hogy valósággal a teljeskörű férfilakosságnak alig negyedrésze bír választójoggal. Ezen állapot azonban lehetetlen, hogy a nemzet önrendelkezési jogának megfelelhessen, hogy a népesség egy elenyésző csekély része az első és legfontosabb politikai jogot, a választójogot, kizárólag gyakorolja és ezáltal az alkotmánytól biztosított jogállamon belül kivételes állást, kiváltságokat élvezzen, melyek a magyar alkotmány szellemével, mely szerint minden polgár ugyanazon jogokra tarthat igényt, ellenkeznek. 2. Ha a közvetlen adó fizetésének, mint a választóképesség föltételének lehet valami értelme vagy jelentősége, ez csak az lehet, hogy nagyobb kötelességek nagyobb jogok élvezésére is képesítenek. Eltekintve attól, hogy ilyen magyarázattal a magyar alkotmány szó szerinti értelme, mely szerint minden polgár ugyanazon jogokat élvezi és egy osztálynak a másik kárára uralmat gyakorolnia nem szabad, ellenkezik, azonkívül a nemzetgazdászati tudomány is bizonyítja, hogy nem az, ki csak közvetlen adókat fizet, van legjobban terhelve, hanem az, aki daczára köztudomású vagyontalanságának, mely őt közvetlen adók fizetésére képtelenné teszi, mégis államtól és községtől közvetett adók fizetésére kényszeríttetik. Ezt mutatja egy futólagos pillantás az államköltségvetés bevételi előirányzatára, melyben a bevételi tételek nagyobb része közvetett adókból és illetményekből tétetik össze, melyek összegével szemben a közvetlen adók összege igen csekély. Világos tehát, hogy a választóképtelen lakosságrész közvetett illetményei többet és sokkal nagyobb összegeket képviselnek, mint a közvetlen adókból eredő jövedelem; míg azonban a közvetlen adókat teljesítő polgárok politikai önrendelkezési jogukat gyakorolhatják, addig azon lakosságrész, melynek közvetett adójárulékai a közvetlen adók összegét jóval felülmúlják, a politikai jogok élvezetétől ki van zárva. 3. Nemcsak hogy a közvetlen adók teljesítése nagyobb terheltetést nem jelent, de sőt a lakosság választóképtelen része kettős terheket is visel kétféle tekintetben : gazdasági és katonasági tekintetben, mivel a választóképtelen lakosságrészt a közvetett adók sokkal keményebben sújtják, mint a népesség választóképes, vagyonos részét a közvetlen adók, és katonai tekintetben, mivel a véradó nagyrészt, a politikailag jognélküli népesség zömétől teljesíttetik, miután ez képezi a védők többségét, melynek háború esetében vagyonával és vérével, életével és egészségével kell az államot külső veszélyek ellen oltalmaznia, — ugyanazon államot, mely őt az első és legfontosabb politikai jogtól, a választójogtól megfosztja. 4. A szervezett társadalmat, az államot, csak a termelés, úgy az üzleti, ipar- és mezőgazdasági épúgy, mint a szellemi termelés tartja fönn. Termelőleg tevékeny azonban épen csakis a népesség választóképtelen része, mert ez az, mely minden művelődési terméket létrehozza, mely a földet termővé teszi, mely a javakat, az élvezetet és szkkségleti czikkeket készíti ; a társadalom ennek termelő tevékenysége nélkül nem állhatna fenn. A népesség dolgozó, termelő része tehát minden értékek nemzője, reá viendő vissza az országbn- magyar választásra nem jogosult polgárok kérvénye a magyar országgyűlés magas képviselőházához a választási czenzus eltörlése és az általános választási jog behozatala ügyében.*) Az alulírt választásra nem jogosult magyar polgárok bátorkodnak a magas magyar képviselőház elé kérvénynyel járulni az iránt, méltóztatnék az eddig érvényes képviselőválasztási törvényt oda módosítani, hogy az adók és anyagi illetményektől feltételezett választóképesség megszűnjék és e helyett oly intézkedés emeltessék törvényerőre, hogy minden feddzetlen előéletű, teljeskörú polgár választóképes legyen, tekintet nélkül arra, várjon és mily nagy adót fizet, hogy a választó-czenzus helyébe az ált alános egyenlő és közvetlen választójog teendő. Indokok: 1. Az eddigi választó-czenzus szerint az ország népességének csak aránylag csekély tere*) Egyhangúlag elfogadtatott az ez évi április 21. és 22-én Budapesten megtartott választásra nem jogosultak kongresszusa által.