Népszava, 1906. augusztus (34. évfolyam, 180–205. sz.)

1906-08-22 / 197. szám

1906. augusztus 19. NÉPSZAVA 13 — Dühöng a szoldateszka! Debrecenből telefonálja tudósítónk. Szombaton, a „legfelsőbb hadúr" születésnapján, egynéhány tisztecske ala­posan berúgott. Ezek közé tartozott Illésy Ferenc honvédhuszár-hadnagy is, aki Drávetzky hadnagy­gyal kissé elmaradozva dülöngött a hazafelé tartó társaságtól. A Simonyi-útra érve látták, hogy Fleischmann Jenő debreceni kereskedő a helyi vasút megállóhelyénél áll, szivarozva várja a vo­natot. Illésy hadnagy odalépett hozzá és rá­rivallt : — Kicsoda maga ? — Az nem tartozik önre, válaszolta Fleisch­mann. — Én Illésy Ferenc huszárhadnagy vagyok, hát maga kicsoda? — Én Fleischmann Jenő vagyok, felelte a kereskedő. — Én megmondtam, hogy huszárhadnagy vagyok, hát maga is mondja meg, hogy mi a foglalkozása. — Kereskedő vagyok, felelte Fleischmann. — Ha maga kereskedő — kezdte újból Illésy — akkor ne fújja a füstöt az orrom alá! Fleischmann nem volt hajlandó tű­rni a had­nagyocska pimaszkodását. Erre Illésy a kardját, amely nem volt fölcsatolva, ütésre emelte. Fleischmann megfogta a kard hüvelyét, Illésy kirántotta a kardot, a hüvely pedig Fleisch­mann kezében maradt. Illésy több csapást mért Fleischmann fejére, aki a nála lévő kard­hüvellyel védte ki a csapásokat­, mindazon­által három csapás a fejét, egy a mellét és kettő a karját érte. A közeli villából Fleisch­mann egy rokona jött ki a segélykiáltásra. A távolabb haladó tisztek is figyelmesek lettek a kiáltásokra. Visszafordultak és látták, hogy mi törté­nt. Az egyik kapitány közbelépésére Ill­'sy hadnagy nagysokára abbanhagyta a kardlapo­zást. Fleischman vallomása szerint tizennyolc­szor csaptak össze. Hogy súlyosabban nem sérült meg a kereskedő, azt annak köszönheti, hogy termetes ember és hogy kitűnően vív. Az esetről azonnal jelentést tettek Nagy Géza honvédhuszár ezredesnek, aki megindította Illésy hadnagy ellen a vizsgálatot. Jellemző, hogy a debreceni lapok egytől egyig agyonhallgatják a dühöngő hadnagy esetét. Illésy városbeli tisztviselőnek a fia, akit a Ludovika Akadémián a város taníttatott. Most nősül, még pedig gazdagon és ez az oka annak, hogy garáz­dálkodását el akarják tussolni. Később polgári forrásból a következőket jelen­tik: „Az ügy „egyéni" része párbajjal fejeződött be. Pisztolypárbaj volt tegnap délután a nagy erdő egyik tisztásán; a párbaj sebesülés nélkül végződött." — „Tisztitó a főkapitány. Boda Dezső főkapi­­tány rendeletére három nap óta az államrendőr­ség egész detektív kara figyeli a kéj­ök visel­kedését. Ebből a figyelésből kifolyólag első napon 280, a második napon 211, a harmadik napon 213­­ kéjnő ellen indítottak szigorú vizsgálatot. Ezek állítólag szemérmetlen magaviseletü­kkel, feltűnő viselkedésükkel, állítólag lármás felvonulásokkal botránykoztatták az állítólag tisztes közönséget. 40 leányt megfosztottak igazolványuktól és kitiltattak. A dologhoz ehelyütt csak az a hozzászólásunk: Mért nevezteti sajtójával „tisztításinak a­ főkapi­tány azt a nemes műveletet, mely a prostitúciót az urak környékéről a munkásházakba szorítja ki? Az az igazolványuktól megfosztott és a főváros­ból kitiltott 40 leány több, mint bizonyos, ezentúl lopni, csalni, fosztogatni, ölni fog, hiszen a főka­pitány úr megfosztotta őket az egyetlen kereset­től, amelyhez értenek. — Nincs orvos. Trencsénből jelentik. A me­gyében járványszerű­leg fellépett a vérhas. A beteg­ség terjedését hivatalosan azzal magyarázzák, hogy a nép csak későn vagy egyáltalán nem fo­lyamodik orvosi segítséghez. Valószínűbb azonban az, hogy kevés az orvos, vagy a szegény tótoklakta vidéknek bizonyos helyeken egyáltalában nincs is orvosa. Nem egy halálos végű megbetegedés is elő­fordult a járvány alatt. — Nagy jég­verés Győr vármegyében. Győrből táviratozzák. Győr megye déli részén tegnap,­ hétfőre virradó éjjel, vihartól kisért nagy jégeső volt, amely nagy pusztításokat vitt végbe. A vihar oly nagy mértékben dühöngött, hogy házakat döntött össze. A hatalmas felhő­szakadás következtében az utcákat ár öntötte el, amely szintén nagy károkat okozott. Tébben a jéggel kevert árvíz oly hatalmas volt, hogy Hor­váth Sándor Antal nevű­ fia belefúlt. A szerencsétlen fiúnak kétéves testvérét a vihartól megvadult lovak keresztülgázolták, úgy, hogy a kis­fiú azonnal meghalt. Lőcsösi Sándorné, Nagy Ist­ván és Sinkó István gyermekeit az ár szintén elragadta, de sikerült őket kimenteni. A három gyermek most élet­halál közt lebeg. Várnai Fe­renc harmadik gimnáziumba járó fiu Csikvándról kerékpáron ment haza Téthre, mikor a vihar útközben elérte. A fiu már élet-halál közt lebe­gett, amikor egy úszó teknőn Guttmann Sándor házába menekült. A szűkebb utcákban az összes házakat lerombolta az ár. — Haramiavilág Kecskeméten. Ismét rablógyilkosság történt Kecskeméten. Tegnap hajnalban hét óra tájt özvegy Fodoor Kovács Istvánnét, aki már törődött öreg­asszony és akit általában jómódúnak tartottak, eddig ismeretlen tettesek kegyetlenül legyilkolták és a pénzét el­rabolták. A meggyilkolt asszony Honvéd­ tér 39. szám­ú házának utcai szobájában lakott; tágas konyha választotta el leányának, Oláh Ká­rolyné Fodor Eszternek lakosztályától. Oláh Károlyy­né hajnalban, 3 óra u­tán felkelt, a konyhába ment, ahol belebukott a holttestbe, amely a ke­mence mellett feküdt nagy vértócsában. Fellármázta a lakókat. A rendőrség megállapította, hogy az özvegyasszonyt utcai sz­­ájában ágyában gyil­kolták meg. Borotvával vaszü­les szerszámmal átvágták a nyakát és gégéjét is átmetszették. A szobája fa­a tele van vérnyomokkal. A szalma­zsákban megtalálták Kovács Istvánná 1500 ko­ronáról szóló betéri könyvét, egy zacskóban pedig néhány száz korona ezüs­tpénzt. Kovácsné igen jómódú asszony volt és valószínű­, hogy a tettesek több ezer koronát raboltak el. A gyil­kosság az Oláh Ivárolynét és O­áh Károlyt gya­núsítja a kecskeméti rendőrsg. Ma délelőtt tizenegy órakor le is tartóztatták őket. A házas­pár konokul tagad. — A vagyon miatt. Csíkszeredáról irják: Borzalmas gyilkosságot követett el egy 15 éves suhanc Közép-Sok csikmetgyei községben a na­pokban. Antal Péter jómódú csángó kint lakott családjával a havasok közt levő háromkuti ta­nyáján. Családjával nem a legjobb egyetértésben élt, feleségét, gyermekét mindig ütötte-verte. Egy ily verekedés után 15 éves fia buszára tökélte el magát. 17-én este, hogy a gazda lefeküdt, a fiú a szolgával összebeszélve, fejszét ragadott , a nyu­godtan alvó ember fejét teljesen szétroncsolva, a törzsétől elvágta. A kiömlő vért dézsával fogták fel s azt a trágyadombra öntötték, az agyonvert ember hulláját pedig kidob­ták az útra, hogy a gyanút magukról elhá­rítsák. A cirkáló csendőrörjárat találta meg a hullát az útfélen s mikor sikerült felis­merniük a halottat, annak tanyája felé tartottak, hogy hozzátartozóit az esetről értesítsék. Mikor a tanyába értek, a meggyilkolt felesége azzal foglalkozott, hogy a vérnyomokat a padlóról el­távolítsa. A csendőrök erre az asszonyt és a fiút azonnal elfogták s bekísérték a község­házára, hol a fiu cinikusan adta elő az egész esetet. Azt mondta, azért ölte meg az apját, mert mindig veszekedett velü­k és hogy a vagyon hamarább kezére jusson. „Különben is — je­gyezte meg a fiu — a vén gazember megérde­melte sorsát, hisz ő is hármat gyilkolt meg , csak egy sült ki reá, amiért 6 évig ült is a börtönben." A gyilkosokat beszállították Csík­szeredába az ügyészség börtönébe. — A szolga elmenekült s most a csendőrség mindenütt keresi. — Gyógyszerész-automata. Rusznyák Lajos, egy gyógyszerész-automatát talált fel, melyben orvosi beavatkozást nem igénylő esetekben szük­séges gyógyszereket lehet árusítani. Rusznyák automatáját vasúti pályaházakban, gyárak műhe­lyeiben, iskolákban akarja felállíttatni. — Az alkohol. A kettős ünnep meghozta a maga véres krónikáját. A pálinkától elbódított emberek ma következőképpen „mulatoztak": Ivransz Fü­löp napszámos a Vörösvári- és Bécsi-út sarkán igyekezett hazafelé vasárnap este. Egy­szerre három ember megtámadta, összeszurkálta, azután bedobta az útmenti árokba. Egy rendőr találta meg az eszméletlen embert, akit a Mar­git-kórházba szállítottak. — Vasárnap éjszaka a Király-utca 47. számú vendéglőben Welter Jó­zsef utász baka összeveszett Weisz György asz­talossal, akit oldalfegyverével a fején megszúrt. — Újpesten, a Nádor-utca és Csokonai-utca sar­kán Kiss Mihály asztalos összeveszett Halas Ignác és Berkes László asztalossegédekkel. Közben Kiss bicskát rántott és Halasnak a hasát felmetszette, Berkest pedig három helyen megszúrta. Halast haldokolva vitték a gróf Károlyi-kórházba. — A Tisza-utca 5. számú ház előtt két napszámos megtámadta Péntek Gáspárné mosónőt és mellbe szúrták. A Rókus­ban ápolják. — Az Artézi-fürdő előtt a Város­ligetben verekedés közben mellbe szúrták Fe­renc József szolgát. A Rókusba szállították. — Az éjszaka a Gyömrői-ut 58. száma alatti ven­déglőben Polszter József tüzérbaba két testvéré­vel, Frigyessel és Jakabbal megtámadta Vitting Márton, Berkes István munkásokat és Mátyás Mari munkáéit. Nagy verekedés támadt, mely­ben a tüzér Berkest mellbe szúrta, Mátyás Mar­it pedig a karján sebezte meg. Berkest sú­lyos sérülésével a Rókus-kórházba vitték. — Halálos végű késelés színhelye volt vasárnap éjszaka Sch­neider József, Népszínház­ utca 46. számú vendéglője. Mulatozás közben Lobmüller József lakatossegéd összeveszett Ilalbauer András félkezü kintornással. A civódásból verekedés lett, miközben Ilalbauer kést rántott és teljes erejéből Lobmüller mellébe döfte. A kés a sze­rencsétlen ember tüdejét szúrta át és rögtöni halált okozott. A félkezű gyilkos ekkor el akart m­eneküülni. Schneider József vendéglős és Péter Dénes házaló megragadták. Erre elkeseredett küzdelem fejlődött ki. Stalbauer kétségbeesetten védte magát és késével Schneidert is, Pétert is összeszurkálta, azután elfutott. Lobmüller holt­testét a törvényszéki orvostani intézetbe vitték, Péter és Schneider sérüléseit a mentők kötözték be. Halbauert hétfőn este kilenc órakor fecske­utcai lakásán elfogták és a rendőrség kihallgatása után letartóztatta. — Megdorgálta a gazdája. Temesvárról irják: Zuhany Pál tót bádogost, mert folytono­san ivott, gazdája, Ribár Márton megdorgálta, elbocsátotta szolgálatából. Zuhany sósavat ivott, azután a temető melletti patakba ugrott. Tegnap húzták ki a holttestét. — Munkássors. Éva György, 40 éves irodaszolga szombaton, e hónap 18-án a börzeépület második emeletéről ablaktisztoga­tás közben lezuhant. Bevitték a Rókus-kór­házba, ahol ma meghalt. — Egeresen — mint nekü­nk jelentik — az ottani kőbányá­ban, a legelemibb védőeszközök hiánya miatt, kőfejtés közben egy nagy darab szikla hirtelen legurult és hat munkást te­metett maga alá, kik közül kettő nyomban meghalt, kettő veszedelmesen megsebesült, az egyik ijedtségében megörült, a hatodik azon­ban szerencsésen megmenekült. — A cionisták kongresszusa. Vasárnap és hétfőn tartották meg a magyarországi cionisták országos értekezletüket, melyen 65 község kép­viseltette magát. Az értekezlet lefolyása bennün­ket csak annyiban érdekel, amennyiben többek között olyan hangok is hallatszottak ott, hogy az „agitáció lehetőleg a már szervezett cso­portok meghódítására törekedjék". Ha ez a szer­vezett munkásságra vonatkozik, akkor biztosít­hatjuk a cionistákat, hogy kellő fogadtatásban részesülnek. Mert lényegében soviniszta tenden­ciái miatt munkás-ellenes a cionizmus. — Vonatelgázolás. Debrecenből táviratoz­zák . Vasárnap reggel a Debrecen—Hajduhadház közti vonalon a csapókerti átjárónál elütötte a vonat Fúna József 26 éves ácsmestert. A boldog­talan ember úgy esett a sínekre, hogy a robogó vonat mindkét lábát térden alul és mindkét keze fejét levágta. A szerencsétlen, aki kissé ittas volt, mert mulatságból jött hazafelé, fél óra alatt elvérzett. E hónapban már ez a ne­gyedik halálos vasúti szerencsétlenség Debre­cenben. — Csaplár Benedek meghalt. Csaplár Benedek, a nyolcvanötéves piarista pap, kit a napokban egy alkoholtól elbódított munkás meg­támadott és megvert, ma meghalt.

Next