Népszava, 1907. január (35. évfolyam, 1–27. sz.)

1907-01-01 / 1. szám

14 REGÉNY A XVII­. SZÁZADBÓL. • Írta DIDEROT.­­ Fordította HOLLÓ JENŐ.­­ Atyám ügyvéd volt. Meglehetősen előrehala­dott korban házasodott meg. Anyám három leánnyal ajándékozta m­eg őt. Több volt a va­gyona, mint amennyi arra kellett, hogy leányai­nak tisztességes hozományt adjon. Gyengédségé­ben egyformán kellett volna részesítenie mind a három leányát, ha egyfo­rmán akart volna róluk gondoskodni. De, fájdalom, nem mondhatom, hogy velem éppen úgy bánt, mint testvéreimüle­­. Szellemesebb és szebb voltam, mint nővéreim, jellemesebb és tehetségesebb is. És úgy vettem észre, hogy szüleim emiatt bánkódtak. Ha valaki azt mondta anyámnak, hogy milyen ked­vesek a gyermekek, anyám sohasem hagyta hely­ben ezt a kijelentést velem szemben. Egyik­másik ismerősünk megbosszulta magát emiatt az igazságtalanság miatt és még jobban dicsért, de ezeket a dicséreteket olyan drágán fizettem meg, hogy jobban szerettem volna, ha nem tö­rődnének velem, vagy ha fitymálnának. Minél jobban kényeztettek a látogatások, annál többet kellett szenvednem, amikor a vendégek elmentek. Oh, hányszor sírtam, hogy miért is nem vagyok inkább csúnya, ostoba, korlátolt, gőgös. Ezával miért nincs meg mindaz a hibám, amely miatt testvéreimet szerették szüleim. Önmagamtól kérdezgettem, hogyan tehet így velem atyám és anyám, akik becsü­letes, igazságos és jámbor emberek voltak. Né­hány megjegyzésből, amelyet atyám haragjában elejtett — mert igen heves természetű volt — néhány körülményből, amely heben-korban meg­ragadta a figyelmemet, szomszédaink és a cse-lé­dek néhány szavából sejtettem valamit, ami valamennyire mentette szüleimet. Talán szüle­tésem körülményeiben kétségeskedett az atyám, talán valami ballépésére emlékeztettem anyámat és egy f­éfira, akinek túlságosan a kedvében járt és aki később háládatlan lett? Mit tudom én? Mind a hárman rövid idővel egymás után szü­lettünk. Együtt is nőttünk fel. Kérők jöttek há­zunkhoz. Idősebb nővéremet egy csinos fiatal­ember kérte meg. De nemsokára észrevettem, hogy engem tüntet ki, és gyanítottam, hogy a nővérem csak ürügyül szolgált neki arra, hogy hozzánk járhasson. Előre tudtam, hogy magavi­selete bajt tudit reám, azért szóltam az anyám­nak is. Talán egész életemben ez volt az egyet­len cselekedetem, ami tetszett neki. És mi lett a jutalmam ? Négy nap múlva, vagy legalább is nemsokára, azt mondták, bor­helyet néztek nekem egy zárdában és a legkö­zelebbi napokban elvisznek oda. Olyan kelle­metlenül éreztem magamat otthon, hogy nem valami nagyon szomorkodtam emiatt és igen vig hangulatban utaztam Saint-Marieba; — ez volt az első kolostorom. Időközben elfeledkezett rólam a nővérem vőlegénye és nőül vette a nő­vé­remet. A neve K .. . jegyző, Corbeilban lakik, ahol boldogtalan családi életet él. A második nővéremet valami Bauchon nevű úr vette el, selyemkereskedő. Párisban a Quincampoix­ ut­cában van az üzlete, meglehetősen­ jól él a nő­véremmel. Amikor már mind a két testvérem férjhez ment, azt hittem, rám is gondolnak és nemsokára elvisznek a kolostorból. Akkor ti­zenhat és fél éves voltam. Nővéreimnek szép hozományt adtak. Reméltem, hogy reám ugyanaz a sors vár. Különféle kísértő gondolattal volt tele a fejem, amikor egyszer csak a társalkodó szobába hívtak. Ott volt páter Seraphin, anyám gyóntató atyja. Engem is ő gyóntatott, ezért nem is volt nehéz, hogy látogatásának okát adja. Rá akart bírni, hogy legyek apáca. Élén­ken tiltakoztam ez ellen a különös terv ellen és határozottan megmondtam neki, nem érzem ma­gamat hivatva arra, hogy apáca leszyen belőlem. — Annál rosszabb — mondta páter Seraphin — mert szülei egészen tönkrementek a nővérei miatt és nem tudom, mit tehetnének Önért ab­ban a nyomasztó helyzetben, amelybe jutottak. Gon­dolkozzék ezen, kisasszony, vagy mindörökre be kell lépnie ebbe a házba, vagy valamelyik vidéki zárdába kell mennie, ahova csekély fize­tésért felfogadják és ahonnan csakis szülői ha­lála után távozhat el, az pedig még messze idő kérdése lehet! Keservesen panaszkodtam és csak úgy patak­zott a könyem. A főnöknővel tudatták, hogy miről van szó. Már várt, amikor a társalkodó szobából kijöttem. Le nem írhatom, mennyire izgatott voltam. Mi történt magával, kedves gyermekem ? — kérdezte tőlem. — Talán elvesztette atyja urát, vagy anyját? Már majdnem azt feleltem: — Adta volna Isten ! De hirtelen azt mondtam : — Fájdalom, nincs nekem sem atyám, sem anyám ; szerencsé­tlen teremtés vagyok, akit gyűlölnek és elevenen el akarnak temetni. A főnöknő várt, amíg elmúlik izgatottságom és megnyugszom. Azután érthetőbbe közölte­m "vele, amit páter Seraph­in mondott. Úgy lát­szott, hogy részvétet érez irántam és saj­nál. Azután bátorított, hogy ne menjek o­lyan pályára, amelyhez nincs hajlamom. Azon­kívül megígérte, hogy érdekemben közben jár. Csakugyan itt is, de már előre tudta, mit vá­laszolnak és a választ tudatta is velem. Csak sokkal későbben tudtam meg, hogy nem szabad hinnem az őszinteségében. Közben eljött az az idő, amikor elhatározásomat tudatnom kellett. A főnöknő jól betanult szomorúsággal emlékez­tetett erre. Eleinte egy szót sem szólt, azután néhány részvétteljes szavat ejtett ki, amelyből megértettem a folytatást. Megint kétségbe ejtő jelenet játszódott le és azt hittem, hogy igazán sír, amikor azt mondta: — Hát igazán elhagy bennünket, édes gyer­mekem? Mikor látjuk megint egymást?! Beszélt aztán sok mindenről, de oda sem hallgattam. Leroskadtam egy székre, hallgattam v­agy zokogtam. Majd mozdulatlanul ültem, majd fölkeltem, majd a fal felé fordultam, majd a főnöknő kebelén zokogtam el fájdalmamat. Kis­vártatva azt mondta: — Figyeljen ide, de ne mondja, hogy én tanácsoltam; számítok teljes titoktartására, mert a világ minden kincséért sem akarnám, hogy akárki is szemrehányást tegyen nekem e miatt. Mit kívánnak Öntől? — Hogy vegye fel a fátyolt? Nos jó, hát miért nem veszi fel? Mire kötelezi az? Semmire, legfeljebb arra, hogy még két évig nálunk marad. Két év nagy idő, az alatt sok minden történhetik. Ezt a kétszínű beszédet annyi kedveskedéssel, annyi édes alamuszisággal mondta, hogy hajlot­tam a szavára. Itt tehát az atyámnak. A levél kitűnő volt. Fájdalmamat és ellenkezésemet nem hallgatta el, de a végére odaírta a beleegyezé­semet Mennyire siettek most már, hogy mindent előkészítsenek ! Megállapították a ceremónia nap­ját. Elkészítették a ruhámat. A szertartás napja is elérkezett, anélkül, hogy ma már emlékezni tudnék arra, ami a közbeeső idő alatt történt. A Sorbonne egyik doktora, Blain abbé tar­totta az intő beszédet és az aleppói püspök öltöztetett be. Noha az apácák nagyon is buz­gólkodtak, hogy segítségemre legyenek, leg­alább is húszszor éreztem, hogy megroggyan a térdem és majdnem összeroskadtam az oltár előtt. Se láttam, se­ hallottam. Mintha megtébo­lyodtam volna. Vezettek és én mentem. Kérdeztek és feleltek helyettem. Egyszer csak véget ért a ceremónia. Mindnyájan visszavonultak, én pe­dig ott maradtam a nyár között, amelyet éppen mellém parancsoltak. Pályatársa­im állottak kö­rülöttem. Megöleltek és mondogatták : — Nézzetek csak, testv­éreim, milyen szép! Mennyire kiemeli ez a fekete fátyol az arca fe­hérséget! Milyen jól áll ez a szallag ! Milyen szép kerete a szallag az arcának! Ez a ruha hogy engedi érvényesülni az arcát és a karját! (Folyt. köv.) fél 4-től 5 óráig; pénzügym­iniszter hétfőn dél­u­tán 3 órakor; honvédelmi miniszter kedden délután 4 órakor; horvá­t-szla­­vonországi miniszter szerdán délután 4 órakor; igazság­ü­gyminiszter csütörtökön délután 1 órakor; vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán délután 4 órakor, keres­kedelemügyi miniszter pénteken délután 4 órakor. — Nemzeti mazeum • Az öisszes tájak nyitva d. e. 9 tol l-ig. A néprajzi osztály (Csalag-utca B. sz. a.­ d. e. 9—l-ig. — A muzem­a többi tárlatai megtekinthetők minden nap 1 korona belépődíj mellett. - Növénytár (V., Széchenyi-utca 1.) hétköznaponként. — Iparművészeti múzeum és az Iparművészeti Társulat ál­landó kiállítása Üllői­ ut. nyitva d. e.9—1 óráig. —1 Technológiai Iparmúzeum gyűjteménye (VIII., József-körút 6. nyitva van — szombat kivételével — naponként délelőtt 9 órától 1 óráig, szerdán este 6 órától 8 óráig. — Mező­gazdasági múzeum zárva. — Közlekedési múzeum a Városligetben, nyitva van minden hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—13-ig, d. e. 8—6-ig, vasárnap i. e. 0—1-ig — M­agyar királyi szabadalmi levéltár VII., Erzsé­bet-k­örút 19.) nyitva van vasárnaponként d. e. 9—1 óráig. — Blü­gy. kir. kereskedelmi múzeum­i Igazgatóság, ke­reskedelmi szakkönyvtár és keleti mintatár, V., Váci-köret 1. szám. Hivatalos órák délelőtt 9 órától délután 2 óráig. — Természetrajzi gyű­j­temények mn­.euma(VttI., Mú­zeum-körut 4. sz. alatt) nyitva délelőtt 10— 12-ig. — A Mentő­ Egr­i ü­let helyiségei megtekinthetők d. e. 8-tól d. a. 6 ig a Sólyom- és Markó-utca sarkán az egyesületi házban, f­öldiául Intézet múzeuma minden vasárnap és csütör­tökön délelőtt 10—1-ig dijtalanul tekinthető meg. — Mező*. A gazdasági kiállítás a városligeti iparcsarnokban délelőt­t—l-ig. — Az Akadémia Goethe-szobr­a zárva. — Binzenmi könyvtár nyitva egész délelőtt. — Akadémiai könyvtár nyitva egész délelőtt. — Magyar Földrajzi Társ­saság könyvtára nyitva délelőtt 9— l-ig, vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár hétfő kivételével naponként délelőtt S— 12-ig és délután S—8-ig. — Fővárosi könyvtár (Károly, körút ki), hétköznapokon d. e. 9—l-ig, vasár- és ünnepnapo­­kon d. e. 8—l'J-ig. — Az ipar- és kereskedelmi karaalg könytára (V., fazemere­ utca 6), hétköznapokon d. e. 4—3-ig, vasárnap d. e. 9— 10-ig. — Az aquincumi ásatások mú­zeum­a III. ker., Ó­ b­uda, Külső Szentendrei-út. Helyiérdekű vasút a Pálfi-térről. — A központi statisztikai hivatal könyvtára vasárnap és ünnepnapok kivételével mindennap d. e. 10—1 óráig nyitva. NÉ­P­SZAVA 1907. január 1. Budapesti gabonatőzsde. — 1906 december 31. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. Buta, tiszavidéki .... 15.80 K Pestm­egyevidéki .... 15.50 , Bánsági 15.03 , Bácskai ....... 14.90 „ Rak­táráru 15.— , Ház* 12.85 B Árpa ........ 12.90 B Zab 14.90 „ Tengeri ó-áru 12.60 „ Uj­ áru 9.80 , Az árak 100 kilogrammonkint koronaértékben értendők. XL Határidő-üzlet. Zárlat délután 4 én fél irakari 60 klgrm.-ként 1907. áprilisi buza 7.47—7.48 1907. októberi buza 7.75—7.76 1907. áprilisi rozs 6.74—6.75 1907. áprilisi zab 7.45—7.46 1907. májusi tengeri 5.15—5.16 Napirend. Kedd, január 1. — Petőfi szül. 1813. — Népszava huszonöt éves jubileuma 1886. — Nap kél 7 óra 60 perckor, nyugszik 4 óra 17 perckor. — Hold kél 4 órakor délután nyugszik délután. E hűen a heti tübfizethi nyugta tsíne viágt szold, az elő­fizetis az 130­7. év 1. hétért, szfil. A miniszterek fogad­­­ak­­ Miniszterelnök pnteken délután 4-5 óráig, a belügyminiszter csütörtök délután A magyarországi szociáldemokrata párt tulajdoni, felelős szerkesztő: Weltner Jakab. Nyomtak a Világosság kö­nyvnyomda t.-t, körforgógépt a VIL. Nyár­ utca . SZÍNHÁZAK. Kedd, 1907 január 1. J0.fe­r. Operaház. Nemzeti Színház Hunyadi László: Nagy opera 4 szakaszban. Zenéjét szerzette Erkel Fe­renc. Szövegét írta Egressy. Kezdete 7 órakor. Műsor: Szerda : Zárva, csütörtök: Tell Vilmos, Péntek: Zárva. Szombat: I­ akmé, t­anárnap: K­ánon. Matvar Színház Délután 3 órakor mérsékelt hely­árakkal: A milliárdos kis­asszony. Operett 8 felvonásban. Fran­cia eszme után magyarosította Mérei Adolf, zenéjét szerzette Istrauss J. Délután fél 8 órakor, mérsé­kelt helyárakkal: Bánk Bán. Dráma 6 szakaszban. Irta: Katona József. Este fél 8 órakor : Himil dalai. Vígjáték 3 felvonásban, egy előjátékkal. Irta Bérezik A. Műsor. Szerda : Miretta. Csütörtök : Lord Qnex. Péntek : Bálványok. Szombat: Bálványok. Vasár­nnip . Délután . Agg. legények. Este: Bálványok. Este fél 3 órakor: A víg özvegy. Operette 8 felvonásban, írták Sion és Stein. Zenéjét szer­zette Leh­ár Ferenc. Műsor : Szerda: A vig özvegy. Csütörtök : d. u.: Petyko és Palkó. — Este: A vig özvegy. Pénz­k . A vig özvegy. Szombat: A vig özvegy. Vasárnap d. u.: A mil­liárdos kisasszony. Este: A vig özvegy. Vígszínház. Délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal . A lovag ur. Eredeti vígjáték, versekkel, 3 felvonásban, irta Csergő Hugó. Este fél 8 órakor. A tökéletes feleség. Szinmű 4 felvonásban. Irta: Pinero Arthur. Fordították : Sebestyén Károly és Sztáray Margit. Műsor • Szerda : Mirza. Csütörtök: Osztrigás Mici. Péntek : Biquette. Szombat: Zsába, Vasárnap: D. a.: Mirza, Este: Zsába. Siirály Szinház. Délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal: Gül Baba. Nagy operett 3 felvonásban. Irta Martos Ferenc, zen­ét szerzette Hu­szka Jenő. Este fél 8 órakor: A sogun. Amerikai operette 2 felvo­násban. Irta Clyde M. Kinley. Zenéjét szerzette Luders. Műsor : Szerda : A sogun. Csütörtök : A sogun. Péntek: A sogun. Szombat: A sógun. Vasárnap : d. u.: Helyre­asszony. Este: A sogun. Szépszinház. Délután fél 8 órakor mérsé­kelt helyárakkal: Üdvöske. Operett 3 felvonásban. Írták A. Dani és H. Chívot For­dította Rákosi Jenő. Zenéjét szerzette E. Audran. Este fél 8 órakor: A vereshajú. Énekes népszínmű 3 felvonásb­­an. Irta Lukácsi Sándor. Műsor­­ Szerda : Nap és hold. Csütörtök : Gyimesi vad­virág. Péntek: Lampáciusx. Szombat: Hottnann meséi. Vasárnap : D­ n.: A ma­darász. Este. Nap és hold.

Next