Népszava, 1907. január (35. évfolyam, 1–27. sz.)
1907-01-01 / 1. szám
14 REGÉNY A XVII. SZÁZADBÓL. • Írta DIDEROT. Fordította HOLLÓ JENŐ. Atyám ügyvéd volt. Meglehetősen előrehaladott korban házasodott meg. Anyám három leánnyal ajándékozta meg őt. Több volt a vagyona, mint amennyi arra kellett, hogy leányainak tisztességes hozományt adjon. Gyengédségében egyformán kellett volna részesítenie mind a három leányát, ha egyformán akart volna róluk gondoskodni. De, fájdalom, nem mondhatom, hogy velem éppen úgy bánt, mint testvéreimüle. Szellemesebb és szebb voltam, mint nővéreim, jellemesebb és tehetségesebb is. És úgy vettem észre, hogy szüleim emiatt bánkódtak. Ha valaki azt mondta anyámnak, hogy milyen kedvesek a gyermekek, anyám sohasem hagyta helyben ezt a kijelentést velem szemben. Egyikmásik ismerősünk megbosszulta magát emiatt az igazságtalanság miatt és még jobban dicsért, de ezeket a dicséreteket olyan drágán fizettem meg, hogy jobban szerettem volna, ha nem törődnének velem, vagy ha fitymálnának. Minél jobban kényeztettek a látogatások, annál többet kellett szenvednem, amikor a vendégek elmentek. Oh, hányszor sírtam, hogy miért is nem vagyok inkább csúnya, ostoba, korlátolt, gőgös. Ezával miért nincs meg mindaz a hibám, amely miatt testvéreimet szerették szüleim. Önmagamtól kérdezgettem, hogyan tehet így velem atyám és anyám, akik becsületes, igazságos és jámbor emberek voltak. Néhány megjegyzésből, amelyet atyám haragjában elejtett — mert igen heves természetű volt — néhány körülményből, amely heben-korban megragadta a figyelmemet, szomszédaink és a cse-lédek néhány szavából sejtettem valamit, ami valamennyire mentette szüleimet. Talán születésem körülményeiben kétségeskedett az atyám, talán valami ballépésére emlékeztettem anyámat és egy féfira, akinek túlságosan a kedvében járt és aki később háládatlan lett? Mit tudom én? Mind a hárman rövid idővel egymás után születtünk. Együtt is nőttünk fel. Kérők jöttek házunkhoz. Idősebb nővéremet egy csinos fiatalember kérte meg. De nemsokára észrevettem, hogy engem tüntet ki, és gyanítottam, hogy a nővérem csak ürügyül szolgált neki arra, hogy hozzánk járhasson. Előre tudtam, hogy magaviselete bajt tudit reám, azért szóltam az anyámnak is. Talán egész életemben ez volt az egyetlen cselekedetem, ami tetszett neki. És mi lett a jutalmam ? Négy nap múlva, vagy legalább is nemsokára, azt mondták, borhelyet néztek nekem egy zárdában és a legközelebbi napokban elvisznek oda. Olyan kellemetlenül éreztem magamat otthon, hogy nem valami nagyon szomorkodtam emiatt és igen vig hangulatban utaztam Saint-Marieba; — ez volt az első kolostorom. Időközben elfeledkezett rólam a nővérem vőlegénye és nőül vette a nővéremet. A neve K .. . jegyző, Corbeilban lakik, ahol boldogtalan családi életet él. A második nővéremet valami Bauchon nevű úr vette el, selyemkereskedő. Párisban a Quincampoix utcában van az üzlete, meglehetősen jól él a nővéremmel. Amikor már mind a két testvérem férjhez ment, azt hittem, rám is gondolnak és nemsokára elvisznek a kolostorból. Akkor tizenhat és fél éves voltam. Nővéreimnek szép hozományt adtak. Reméltem, hogy reám ugyanaz a sors vár. Különféle kísértő gondolattal volt tele a fejem, amikor egyszer csak a társalkodó szobába hívtak. Ott volt páter Seraphin, anyám gyóntató atyja. Engem is ő gyóntatott, ezért nem is volt nehéz, hogy látogatásának okát adja. Rá akart bírni, hogy legyek apáca. Élénken tiltakoztam ez ellen a különös terv ellen és határozottan megmondtam neki, nem érzem magamat hivatva arra, hogy apáca leszyen belőlem. — Annál rosszabb — mondta páter Seraphin — mert szülei egészen tönkrementek a nővérei miatt és nem tudom, mit tehetnének Önért abban a nyomasztó helyzetben, amelybe jutottak. Gondolkozzék ezen, kisasszony, vagy mindörökre be kell lépnie ebbe a házba, vagy valamelyik vidéki zárdába kell mennie, ahova csekély fizetésért felfogadják és ahonnan csakis szülői halála után távozhat el, az pedig még messze idő kérdése lehet! Keservesen panaszkodtam és csak úgy patakzott a könyem. A főnöknővel tudatták, hogy miről van szó. Már várt, amikor a társalkodó szobából kijöttem. Le nem írhatom, mennyire izgatott voltam. Mi történt magával, kedves gyermekem ? — kérdezte tőlem. — Talán elvesztette atyja urát, vagy anyját? Már majdnem azt feleltem: — Adta volna Isten ! De hirtelen azt mondtam : — Fájdalom, nincs nekem sem atyám, sem anyám ; szerencsétlen teremtés vagyok, akit gyűlölnek és elevenen el akarnak temetni. A főnöknő várt, amíg elmúlik izgatottságom és megnyugszom. Azután érthetőbbe közöltem "vele, amit páter Seraphin mondott. Úgy látszott, hogy részvétet érez irántam és sajnál. Azután bátorított, hogy ne menjek olyan pályára, amelyhez nincs hajlamom. Azonkívül megígérte, hogy érdekemben közben jár. Csakugyan itt is, de már előre tudta, mit válaszolnak és a választ tudatta is velem. Csak sokkal későbben tudtam meg, hogy nem szabad hinnem az őszinteségében. Közben eljött az az idő, amikor elhatározásomat tudatnom kellett. A főnöknő jól betanult szomorúsággal emlékeztetett erre. Eleinte egy szót sem szólt, azután néhány részvétteljes szavat ejtett ki, amelyből megértettem a folytatást. Megint kétségbe ejtő jelenet játszódott le és azt hittem, hogy igazán sír, amikor azt mondta: — Hát igazán elhagy bennünket, édes gyermekem? Mikor látjuk megint egymást?! Beszélt aztán sok mindenről, de oda sem hallgattam. Leroskadtam egy székre, hallgattam vagy zokogtam. Majd mozdulatlanul ültem, majd fölkeltem, majd a fal felé fordultam, majd a főnöknő kebelén zokogtam el fájdalmamat. Kisvártatva azt mondta: — Figyeljen ide, de ne mondja, hogy én tanácsoltam; számítok teljes titoktartására, mert a világ minden kincséért sem akarnám, hogy akárki is szemrehányást tegyen nekem e miatt. Mit kívánnak Öntől? — Hogy vegye fel a fátyolt? Nos jó, hát miért nem veszi fel? Mire kötelezi az? Semmire, legfeljebb arra, hogy még két évig nálunk marad. Két év nagy idő, az alatt sok minden történhetik. Ezt a kétszínű beszédet annyi kedveskedéssel, annyi édes alamuszisággal mondta, hogy hajlottam a szavára. Itt tehát az atyámnak. A levél kitűnő volt. Fájdalmamat és ellenkezésemet nem hallgatta el, de a végére odaírta a beleegyezésemet Mennyire siettek most már, hogy mindent előkészítsenek ! Megállapították a ceremónia napját. Elkészítették a ruhámat. A szertartás napja is elérkezett, anélkül, hogy ma már emlékezni tudnék arra, ami a közbeeső idő alatt történt. A Sorbonne egyik doktora, Blain abbé tartotta az intő beszédet és az aleppói püspök öltöztetett be. Noha az apácák nagyon is buzgólkodtak, hogy segítségemre legyenek, legalább is húszszor éreztem, hogy megroggyan a térdem és majdnem összeroskadtam az oltár előtt. Se láttam, se hallottam. Mintha megtébolyodtam volna. Vezettek és én mentem. Kérdeztek és feleltek helyettem. Egyszer csak véget ért a ceremónia. Mindnyájan visszavonultak, én pedig ott maradtam a nyár között, amelyet éppen mellém parancsoltak. Pályatársaim állottak körülöttem. Megöleltek és mondogatták : — Nézzetek csak, testvéreim, milyen szép! Mennyire kiemeli ez a fekete fátyol az arca fehérséget! Milyen jól áll ez a szallag ! Milyen szép kerete a szallag az arcának! Ez a ruha hogy engedi érvényesülni az arcát és a karját! (Folyt. köv.) fél 4-től 5 óráig; pénzügyminiszter hétfőn délután 3 órakor; honvédelmi miniszter kedden délután 4 órakor; horvát-szlavonországi miniszter szerdán délután 4 órakor; igazságügyminiszter csütörtökön délután 1 órakor; vallás- és közoktatásügyi miniszter szerdán délután 4 órakor, kereskedelemügyi miniszter pénteken délután 4 órakor. — Nemzeti mazeum • Az öisszes tájak nyitva d. e. 9 tol l-ig. A néprajzi osztály (Csalag-utca B. sz. a. d. e. 9—l-ig. — A muzema többi tárlatai megtekinthetők minden nap 1 korona belépődíj mellett. - Növénytár (V., Széchenyi-utca 1.) hétköznaponként. — Iparművészeti múzeum és az Iparművészeti Társulat állandó kiállítása Üllői ut. nyitva d. e.9—1 óráig. —1 Technológiai Iparmúzeum gyűjteménye (VIII., József-körút 6. nyitva van — szombat kivételével — naponként délelőtt 9 órától 1 óráig, szerdán este 6 órától 8 óráig. — Mezőgazdasági múzeum zárva. — Közlekedési múzeum a Városligetben, nyitva van minden hétfőn, szerdán és pénteken d. e. 9—13-ig, d. e. 8—6-ig, vasárnap i. e. 0—1-ig — Magyar királyi szabadalmi levéltár VII., Erzsébet-körút 19.) nyitva van vasárnaponként d. e. 9—1 óráig. — Blügy. kir. kereskedelmi múzeumi Igazgatóság, kereskedelmi szakkönyvtár és keleti mintatár, V., Váci-köret 1. szám. Hivatalos órák délelőtt 9 órától délután 2 óráig. — Természetrajzi gyűjtemények mn.euma(VttI., Múzeum-körut 4. sz. alatt) nyitva délelőtt 10— 12-ig. — A Mentő Egri ület helyiségei megtekinthetők d. e. 8-tól d. a. 6 ig a Sólyom- és Markó-utca sarkán az egyesületi házban, földiául Intézet múzeuma minden vasárnap és csütörtökön délelőtt 10—1-ig dijtalanul tekinthető meg. — Mező*. A gazdasági kiállítás a városligeti iparcsarnokban délelőtt—l-ig. — Az Akadémia Goethe-szobra zárva. — Binzenmi könyvtár nyitva egész délelőtt. — Akadémiai könyvtár nyitva egész délelőtt. — Magyar Földrajzi Társsaság könyvtára nyitva délelőtt 9— l-ig, vasárnap zárva. — Egyetemi könyvtár hétfő kivételével naponként délelőtt S— 12-ig és délután S—8-ig. — Fővárosi könyvtár (Károly, körút ki), hétköznapokon d. e. 9—l-ig, vasár- és ünnepnapokon d. e. 8—l'J-ig. — Az ipar- és kereskedelmi karaalg könytára (V., fazemere utca 6), hétköznapokon d. e. 4—3-ig, vasárnap d. e. 9— 10-ig. — Az aquincumi ásatások múzeuma III. ker., Ó buda, Külső Szentendrei-út. Helyiérdekű vasút a Pálfi-térről. — A központi statisztikai hivatal könyvtára vasárnap és ünnepnapok kivételével mindennap d. e. 10—1 óráig nyitva. NÉPSZAVA 1907. január 1. Budapesti gabonatőzsde. — 1906 december 31. — A gabonacsarnokban a mai napon a következő árakon történtek az alábbi eladások: I. Készáru-üzlet. Buta, tiszavidéki .... 15.80 K Pestmegyevidéki .... 15.50 , Bánsági 15.03 , Bácskai ....... 14.90 „ Raktáráru 15.— , Ház* 12.85 B Árpa ........ 12.90 B Zab 14.90 „ Tengeri ó-áru 12.60 „ Uj áru 9.80 , Az árak 100 kilogrammonkint koronaértékben értendők. XL Határidő-üzlet. Zárlat délután 4 én fél irakari 60 klgrm.-ként 1907. áprilisi buza 7.47—7.48 1907. októberi buza 7.75—7.76 1907. áprilisi rozs 6.74—6.75 1907. áprilisi zab 7.45—7.46 1907. májusi tengeri 5.15—5.16 Napirend. Kedd, január 1. — Petőfi szül. 1813. — Népszava huszonöt éves jubileuma 1886. — Nap kél 7 óra 60 perckor, nyugszik 4 óra 17 perckor. — Hold kél 4 órakor délután nyugszik délután. E hűen a heti tübfizethi nyugta tsíne viágt szold, az előfizetis az 1307. év 1. hétért, szfil. A miniszterek fogadak Miniszterelnök pnteken délután 4-5 óráig, a belügyminiszter csütörtök délután A magyarországi szociáldemokrata párt tulajdoni, felelős szerkesztő: Weltner Jakab. Nyomtak a Világosság könyvnyomda t.-t, körforgógépt a VIL. Nyár utca . SZÍNHÁZAK. Kedd, 1907 január 1. J0.fer. Operaház. Nemzeti Színház Hunyadi László: Nagy opera 4 szakaszban. Zenéjét szerzette Erkel Ferenc. Szövegét írta Egressy. Kezdete 7 órakor. Műsor: Szerda : Zárva, csütörtök: Tell Vilmos, Péntek: Zárva. Szombat: I akmé, tanárnap: Kánon. Matvar Színház Délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal: A milliárdos kisasszony. Operett 8 felvonásban. Francia eszme után magyarosította Mérei Adolf, zenéjét szerzette Istrauss J. Délután fél 8 órakor, mérsékelt helyárakkal: Bánk Bán. Dráma 6 szakaszban. Irta: Katona József. Este fél 8 órakor : Himil dalai. Vígjáték 3 felvonásban, egy előjátékkal. Irta Bérezik A. Műsor. Szerda : Miretta. Csütörtök : Lord Qnex. Péntek : Bálványok. Szombat: Bálványok. Vasárnnip . Délután . Agg. legények. Este: Bálványok. Este fél 3 órakor: A víg özvegy. Operette 8 felvonásban, írták Sion és Stein. Zenéjét szerzette Lehár Ferenc. Műsor : Szerda: A vig özvegy. Csütörtök : d. u.: Petyko és Palkó. — Este: A vig özvegy. Pénzk . A vig özvegy. Szombat: A vig özvegy. Vasárnap d. u.: A milliárdos kisasszony. Este: A vig özvegy. Vígszínház. Délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal . A lovag ur. Eredeti vígjáték, versekkel, 3 felvonásban, irta Csergő Hugó. Este fél 8 órakor. A tökéletes feleség. Szinmű 4 felvonásban. Irta: Pinero Arthur. Fordították : Sebestyén Károly és Sztáray Margit. Műsor • Szerda : Mirza. Csütörtök: Osztrigás Mici. Péntek : Biquette. Szombat: Zsába, Vasárnap: D. a.: Mirza, Este: Zsába. Siirály Szinház. Délután 3 órakor mérsékelt helyárakkal: Gül Baba. Nagy operett 3 felvonásban. Irta Martos Ferenc, zenét szerzette Huszka Jenő. Este fél 8 órakor: A sogun. Amerikai operette 2 felvonásban. Irta Clyde M. Kinley. Zenéjét szerzette Luders. Műsor : Szerda : A sogun. Csütörtök : A sogun. Péntek: A sogun. Szombat: A sógun. Vasárnap : d. u.: Helyreasszony. Este: A sogun. Szépszinház. Délután fél 8 órakor mérsékelt helyárakkal: Üdvöske. Operett 3 felvonásban. Írták A. Dani és H. Chívot Fordította Rákosi Jenő. Zenéjét szerzette E. Audran. Este fél 8 órakor: A vereshajú. Énekes népszínmű 3 felvonásban. Irta Lukácsi Sándor. Műsor Szerda : Nap és hold. Csütörtök : Gyimesi vadvirág. Péntek: Lampáciusx. Szombat: Hottnann meséi. Vasárnap : D n.: A madarász. Este. Nap és hold.