Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)
1914-07-11 / 162. szám
6 Berlinben azt az álláspontot foglalják el, hogy bárminő fordulatot vegyen is ez a kérdés, Ausztria-Magyarország kormányát a legteljesebb módon támogatni kell. A monarchia kormányának dolga eldönteni, hogy micsoda érdekei vannak ebben a kérdésben és hogyan lehet azokat leginkább megvédeni. Egyébként azonban a német kormányra nézve ma is azok az alapelvek irányadók, amelyeket a német birodalmi kancellár a legutóbbi válság idején a birodalmi gyűlésben mondott beszédeiben ismételten körvonalazott, hogy Ausztria-Magyarország mindenkor számíthat a német birodalom teljes és tetterős támogatására. Olaszország is teljesen a monarchiával való szövetség talaján áll. Az olasz kormány Szerbiában latba veti egész befolyását arra, hogy engedékenységre bírja a kormányt Ausztria-Magyarország jogos követeléseivel szemben, ha azonban a monarchia és Szerbia közötti tárgyalások folyamán akadályok támadnának, úgy Olaszország habozás nélkül teljesíteni fogja a szövetségek kötelességeit. Más oldalról jelentik Bécsből, hogy Berchtold közös külügyminiszter tanácskozott Giesel báróval, a monarchia belgrádi követével. Giessl e tanácskozás után Belgrádba utazik, ahol fölkeresi Basics szerb miniszterelnököt Giessl eljárása a legbarátságosabb és a legelőzékenyebb formájú lesz. Objektív szempontból ítélve tehát, a diplomáciai helyzet a monarchia és Szerbia között egyelőre nem tekinthető megzavartnak. Giessl követ instrukciói értelmében közölni fogja a sarajevói vizsgálat eddigi eredményeit és hivatkozással a nemzetközi jogszokásokra s Szerbia és a monarchia között fönnálló jogsegélyszerződésre, föl fogja kérni a szerb kormányt, hogy támogassa a Sarajevóban megindult bűnügyi vizsgálatot. A szerb kormányra bízza annak megítélését, hogy e támogatásra milyen módot választ. A követ utalni fog arra is, hogy a merénylők szerb egyesületekkel és szerb alattvalókkal állottak szoros összeköttetésben. Ebből a szerb kormányra háramlik az a kötelesség, hogy a maga körében odahasson, hogy ilyen dolgok a jövőben ne történhessenek. Hogy várjon Giessl utasításai kiterjednek-e egy olyan nyilatkozat követelésére, amelyben a szerb kormány a nagyszerb aspirációkkal való közösséget megtagadja és ez agitációnak a monarchia határain túl elkövetett túlkapásait elítéli, e percben még nem lehet megállapítani. Szombaton vagy vasárnap formálisan is megindul a diplomáciai akció. Bizalmasan és a kulisszák mögött már napok óta működik a diplomácia, mégpedig nemcsak a monarchia és Szerbia, hanem a nagyhatalmak diplomáciája is. A hármas entente már a múlt hét óta iparkodik a monarchia és Szerbia között fenyegető ellentétek elsimításán. Az orosz és angol diplomácia, amely átlátja a helyzetet és tisztában van egy ilyen konfliktus következményeivel, minden erejével azon van, hogy a konfliktus kitörését megakadályozza és a monarchia és Szerbia között mutatkozó ellentéteknek élét vegye. Sebeco bécsi orosz nagykövet a múlt héten ismételten fölkereste Berchtoldot és fölajánlotta jó szolgálatait a közvetítésre. Formális közvetítésről természetesen nincs szó, de nyilvánvaló, hogy az orosz diplomácia törekvése most az, hogy Szerbiát olyan magatartástól óvja, amely az európai békére káros hatással lenne. • Bécsből jelentik: Amint a „NeuesWiener Tagblatt" beavatott diplomáciai forrásból értesül. Ausztria-Magyarország első diplomáciai lépése Szerbiában az lesz, hogy teljesen korrekt és barátságos formában föl fogják hívni a szerb kormányt, hogy a sarajevói tettesek ,társainak vagy felbujtóinak kézrekerítése tárgyában megindítandó vizsgálatot támogassa és a bűnösök megbüntetését lehetővé tegye. Másrészt pedig Ausztria-Magyarország területén és Boszniában vessen véget a Szerbiából eredő nagyszerb agitációnak és a szerb lakosság állandó politikai izgatásának. Ezt a kívánságot Giesel báró, Ausztria-Magyarország belgrádi követe még e hét folyamán fogja a belgrádi illetékes helyen tolmácsolni. A választól, amelyet Szerbia erre a lépésre ad, függ a monarchia további állásfoglalása. NÉPSZAVA Cáfol a félhivatalos. A „Budapesti Tudósító" a következőket közli: A legutóbbi közös miniszteri tanácskozásról, úgyszintén Berchtold gróf közös külügyminiszter ischli kihallgatásának eredményeiről a sajtóban a legkülönbözőbb híradások láttak napvilágot. Illetékes helyen súlyt helyeznek annak a megállapítására, hogy ezek a hírek merész kombinációk, amelyek hitelességre egyáltalában nem tarthatnak számot. A bosnyák tartománygyűlést berekesztették. Sarajevóból jelentik, hogy a bosnyák tartománygyűlést berekesztették. A tartománygyűlés elnöke erről táviratilag értesítette a képviselőket. Egy volt francia külügyminiszter véleménye, Flourens volt, francia külügyminiszter beszélgetett a „Magyarország" munkatársával. Flourens véleménye szerint a trónörökösváltozás jelentős változásokat fog előidézni a monarchia bel- és külügyi politikájában. Elmondta,, hogy" a meggyilkolt trónörökösének diplomata körökben jólismert politikáját röviden Olaszország iránt táplált' bizalmatlanságával, antiszemita érzelmeivel és egy osztrák délszláv állam megteremtésének ideáljával jellemezhetjük. Albániának önállósítása azért volt kedvenc terve a trónörökösnek, mert Olaszországgal szemben nagyon bizalmatlan volt mindig és a szövetséges állam rovására Ausztriának felsőbbséget akart biztosítani az Adrián. Persze, nem kérdés, hogy ez a felsőbbségteljesen illuzórius lett volna és többe került a monarchiának már idáig is, mint amennyit megér, majd ha sikerül is kivívni. Ha most, közvetlenül lesz is valami politikai hatása a trónörökös halálának, az legföljebb az lehet, hogy Ausztria nem fog olyan szigorúan ragaszkodni a független Albánia megteremtéséhez s nem fog annyi milliót költeni a bizonytalan vállalkozásra, mint tette idáig. A legközelebbi feladatokra nézve elmondta Flourens, hogy a monarchiának föltétlenül békés egyetértést kell teremtenie a déli szláv államokkal, mert addig, amíg ez nincsen meg, Ausztria-Magyarország nem lehet az európai béke támasza, — amire elsősorban saját érdekében kell törekednie, — hanem inkább egy európai háború kitörésének okozója. Az új trónörökös vállaira fog nehezedni a monarchia belső békéjének megteremtése, amely nélkül a birodalomnak nem lehet elég tekintélye, hogy erélyesen föllépjen azokkal az államokkal szemben, amelyek fajrokonaik elnyomására hivatkozva, a monarchia fölbomlasztására törekszenek. Remélhető, hogy az új trónörökös föl fogja ismerni a magyarság értékét és azt, hogy Magyarországnak liberális alapon való megerősítése és ipari fejlődésének előmozdítása a monarchia elsőrangú érdeke. Egy erős és békés, iparilag fejlett Magyarország olyan erő, mely képes lesz az osztrákmagyar monarchia széthúzó nemzetiségeit összetartani. 1914 július 12. Pichon a sarajevoi eseményekről. Párisból jelentik: Pichon volt francia külügyminiszter cikket írt a „Monde Illustré" című folyóiratba, amelyben a sarajevoi gyilkossággal foglalkozik. Pichon azt írja, hogy a kettős gyilkosság után a szerb népet okolták, hogy ők adták a gyilkosok kezébe a fegyvert. Erre vezethetők vissza azok a borzalmak, amelyek Sarajevóban és Bosznia más városaiban a gyilkosság után lejátszódtak. Attól lehetett tartani, hogy a kettős gyilkosságot megbosszulandó, a véres üldözés át fog ragadni Magyarország szerbek lakta vidékeire is és a legkomolyabb következményekkel jártak volna. Szerencsére eddig még nem sikerült bebizonyítani, hogy a szerb népnek, vagy Szerbia valamelyik faktorának része lenne ebben a gyilkosságban. nyomozás. A merénylet újabb eseményei. A rendőrség és a tartományi kormány folytatja a vizsgálatot. Napról-napra történnek újabb letartóztatások, de ezekről a nyilvánosság semmit sem tudhat meg, mert a hatóságok a legteljesebb titoktartással intézik a nyomozásnak minden részletét. Csütörtök óta még jobban megnehezítették a telefon- és táviróösszeköttetést a laptudósítók számára. A kormányzóság ugyanis újabb rendeletben utasította a postán működő cenzorokat, hogy a tudósítások minden szavát ellenőrizzék és azonnal szakítsák félbe a beszélgetést, mihelyt a nyomozásról akarnak hírt bárhová is továbbítani. A rendőrség hétfőn házkutatást tartott a sarajevoi szerb egyletben, a „Prosvjetni Dom"-ban, amelynek helyiségeiben állítólag három bombát találtak. A bombák teljesen azonosak az összeesküvők bombáival. Két tüzértiszt elvitte, a bombákat. Azt beszélik, hogy a városban még húsz ilyen bomba van. A sarajevói merénylet után a „Narod" című szerb újság beszüntette megjelenését. Most ismét megjelent és a lap élén a következő közleményt hozza: „Újra elhatároztuk, hogy lapunkat megjelentetjük. Népünk a merénylet következtében sokat szenvedett, pedig mi kárhoztatjuk legjobban a gyalázatos tettet Az a körülmény, hogy véletlenül két szerb részese a merényletnek, nem engedheti meg, hogy az egész szerb nép, amely gyakran adta tanújelét a dinasztia iránti hűségének, meggyanúsíttassék. Megjelentetjük tehát lapunkat, hogy igaz érzelmeinknek kifejezést adhassunk." Karic püspököt, aki kocsin egy trappista prior kíséretében Bosna-Gradiskába , ment, útközben — amint Sarajevóból jelentik —— szerb parasztok támadták meg, kocsiját fölfordították és a püspököt kísérőjével együtt bántalmazták. A püspök és prior könnyebb sérüléseket szenvedtek. A csendőrség szigorú vizsgálatot indított. 1. SZÁM újdonság! Most jelent meg! A nagy magyar kasztforradalom. (Dósa Görgy) Irta Csizmadia Sándor. Ára 1K Kapható a NÉPSZAVA-könyvkereskedésben, Budapest, VII. kerület, Erzsébet körut 35. sz., valamint az összes szervezeti könyvárusoknál