Népszava, 1914. július (42. évfolyam, 153–180. sz.)

1914-07-11 / 162. szám

6 Berlinben azt az álláspontot foglalják el, hogy bárminő fordulatot vegyen is ez a kér­dés, Ausztria-Magyarország kormányát a leg­teljesebb módon támogatni kell. A monarchia kormányának dolga eldönteni, hogy micsoda érdekei vannak ebben a kérdésben és hogyan lehet azokat leginkább megvédeni. Egyéb­ként azonban a német kormányra nézve ma is azok az alapelvek irányadók, amelyeket a német birodalmi kancellár a legutóbbi vál­ság idején a birodalmi gyűlésben mondott beszédeiben ismételten körvonalazott, hogy Ausztria-Magyarország mindenkor számít­hat a német birodalom teljes és tetterős tá­mogatására. Olaszország is teljesen a monarchiával való szövetség talaján áll. Az olasz kormány Szerbiában latba veti egész befolyását arra, hogy engedékenységre bírja a kormányt Ausztria-Magyarország jogos követeléseivel szemben, ha azonban a monarchia és Szerbia közötti tárgyalások folyamán akadályok tá­madnának, úgy Olaszország habozás nélkül teljesíteni fogja a szövetségek kötelességeit. Más oldalról jelentik Bécsből, hogy Berch­told közös külügyminiszter tanácskozott Giesel báróval, a monarchia belgrádi köve­tével. Giessl e tanácskozás után Belgrádba utazik, ahol fölkeresi Basics szerb miniszter­elnököt Giessl eljárása a legbarátságosabb és a leg­előzékenyebb formájú lesz. Objektív szem­pontból ítélve tehát, a diplomáciai helyzet a monarchia és Szerbia között egyelőre nem te­kinthető megzavartnak. Giessl követ instruk­ciói értelmében közölni fogja a sarajevói vizsgálat eddigi eredményeit és hivatkozás­sal a nemzetközi jogszokásokra s Szerbia és a monarchia között fönnálló jogsegélyszerző­désre, föl fogja kérni a szerb kormányt, hogy támogassa a Sarajevóban megindult bűnügyi vizsgálatot. A szerb kormányra bízza annak megítélését, hogy e támogatásra milyen mó­­dot választ. A követ utalni fog arra is, hogy a merénylők szerb egyesületekkel és szerb alattvalókkal állottak szoros összeköttetés­ben. Ebből a szerb kormányra háramlik az a kötelesség, hogy a maga körében odahasson, hogy ilyen dolgok a jövőben ne történhesse­nek. Hogy várjon Giessl utasításai kiterjednek-e egy olyan nyilatkozat követelésére, amelyben a szerb kormány a nagyszerb aspirációkkal való közösséget megtagadja és ez agitáció­nak a monarchia határain túl elkövetett túl­kapásait elítéli, e percben még nem lehet megállapítani. Szombaton vagy vasárnap formálisan is megindul a diplomáciai akció. Bizalmasan és a kulisszák mögött már napok óta műkö­dik a diplomácia, még­pedig nemcsak a mon­archia és Szerbia, hanem a nagyhatalmak diplomáciája is. A hármas entente már a múlt h­ét óta iparkodik a monarchia és Szer­bia között fenyegető ellentétek elsimításán. Az orosz és angol diplomácia, amely átlátja a helyzetet és tisztában van egy ilyen kon­fliktus következményeivel, minden erejével azon van, hogy a konfliktus kitörését meg­akadályozza és a monarchia és Szerbia kö­zött mutatkozó ellentéteknek élét vegye. Se­beco bécsi orosz nagykövet a múlt héten is­mételten fölkereste Berchtoldot és fölaján­lotta jó szolgálatait a közvetítésre. Formális közvetítésről természetesen nincs szó, de nyil­vánvaló, hogy az orosz diplomácia törekvése most az, hogy­ Szerbiát olyan magatartástól óvja, amely az európai békére káros hatással lenne. • Bécsből jelentik: Amint a „Neues­­Wiener Tagblatt" beavatott diplomáciai forrásból értesül. Ausztria-Magyarország első diplo­máciai lépése Szerbiában az lesz, hogy tel­­jesen korrekt és barátságos formában föl fog­ják hívni a szerb kormányt, hogy a sarajevói tettesek ,társainak vagy felbujtóinak kézre­kerítése tárgyában megindítandó vizsgálatot támogassa és a bűnösök megbüntetését lehe­tővé tegye. Másrészt pedig Ausztria-Magyar­ország területén és Boszniában vessen véget a Szerbiából eredő nagyszerb agitációnak és a szerb lakosság állandó politikai izgatásá­nak. Ezt a kívánságot Giesel báró, Ausztria-Magyarország belgrádi követe még e hét fo­lyamán fogja a belgrádi illetékes helyen tol­mácsolni. A választól, amelyet Szerbia erre a lépésre ad, függ a monarchia további ál­lásfoglalása. NÉPSZAVA Cáfol a félhivatalos. A „Budapesti Tudósító" a következőket közli: A legutóbbi közös miniszteri tanácsko­zásról, úgyszintén Berchtold gróf közös kül­ügyminiszter ischli kihallgatásának eredmé­nyeiről a sajtóban a legkülönbözőbb híradá­sok láttak napvilágot. Illetékes helyen súlyt helyeznek annak a megállapítására, hogy ezek a hírek merész kombinációk, amelyek hitelességre egyáltalában nem tarthatnak számot. A bosnyák tartománygyűlést berekesztették. Sarajevóból jelentik, hogy a bosnyák tar­tománygyűlést berekesztették. A tartomány­gyűlés elnöke erről táviratilag értesítette a képviselőket. Egy volt francia külügyminiszter véleménye, Flourens volt, francia külügyminiszter beszélgetett a „Magyarország"­ munkatársá­val. Flourens véleménye szerint a trónörökös­változás jelentős változásokat fog előidézni a monarchia bel- és külügyi politikájában. Elmondta,, hogy" a meggyilkolt trónörökösé­nek diplomata körökben jól­­ismert politiká­ját röviden Olaszország iránt táplált' bizal­matlanságával, antiszemita érzelmeivel és egy osztrák délszláv­ állam megteremtésének ideáljával jellemezhetjük. Albániának ön­állósítása azért volt kedvenc terve a trón­örökösnek, mert Olaszországgal szemben nagyon bizalmatlan volt mindig és a szö­vetséges állam rovására Ausztriának fel­sőbbséget akart biztosítani az Adrián. Persze, nem kérdés, hogy ez a felsőbbség­teljesen illuzórius lett volna és többe került a monarchiának már idáig is, mint amennyit megér, majd ha sikerül is kivívni. Ha most, közvetlenül lesz is valami politikai hatása a trónörökös halálának, az legföljebb az lehet, hogy Ausztria nem fog olyan szigo­rúan ragaszkodni a független Albánia meg­teremtéséhez s nem fog annyi milliót köl­teni a bizonytalan vállalkozásra, mint tette idáig. A legközelebbi feladatokra nézve elmondta Flourens, hogy a monarchiának föltétlenül békés egyetértést kell teremtenie a déli szláv államokkal, mert addig, amíg ez nin­csen meg, Ausztria-Magyarország nem lehet az európai béke támasza, — amire első­sor­ban saját érdekében kell törekednie, — hanem inkább egy európai háború kitörésé­nek okozója. Az új trónörökös vállaira fog nehezedni a monarchia belső békéjének meg­teremtése, amely nélkül a birodalomnak nem lehet elég tekintélye, hogy erélyesen föllépjen azokkal az államokkal szemben, amelyek fajrokonaik elnyomására hivat­kozva, a monarchia fölbomlasztására törek­szenek. Remélhető, hogy az új trónörökös föl fogja ismerni a magyarság értékét és azt, hogy Magyarországnak liberális alapon való megerősítése és ipari fejlődésének elő­mozdítása a monarchia elsőrangú érdeke. Egy erős és békés, iparilag fejlett Magyar­ország olyan erő, mely képes lesz az osztrák­magyar monarchia széthúzó nemzetiségeit összetartani. 1914 július 12. Pichon a sarajevoi eseményekről. Párisból jelentik: Pichon volt francia külügyminiszter cikket írt a „Monde Illustré" című­ folyóiratba, amelyben a sarajevoi gyilkossággal foglalkozik. Pichon azt írja, hogy a kettős gyilkosság után a szerb népet okolták, hogy ők adták a gyilkosok kezébe a fegyvert. Erre vezethetők vissza azok a borzalmak, amelyek Sarajevóban és Bosznia más városaiban a gyilkosság után leját­szódtak. Attól lehetett tartani, hogy a kettős gyilkosságot megbosszulandó, a véres üldö­zés át fog ragadni Magyarország szerbek lakta vidékeire is és a legkomolyabb követ­kezményekkel jártak volna. Szerencsére eddig még nem sikerült bebizonyítani, hogy a szerb népnek, vagy Szerbia valamelyik fak­torának része lenne ebben a gyilkosságban. nyomozás. A merénylet újabb eseményei. A rendőrség és a­ tartományi kormány folytatja a vizsgálatot. Napról-napra történ­nek újabb letartóztatások, de ezekről a nyil­vánosság semmit sem tudhat meg, mert a hatóságok a legteljesebb titoktartással inté­zik a nyomozásnak minden részletét. Csütör­tök óta még jobban megnehezítették a tele­fon- és táviróösszeköttetést a laptudósítók számára. A kormányzóság ugyanis újabb rendeletben utasította a postán működő cen­zorokat, hogy a tudósítások minden szavát ellenőrizzék és azonnal szakítsák félbe a be­szélgetést, mihelyt a nyomozásról akarnak hírt bárhová is továbbítani. A rendőrség hétfőn házkutatást tartott a sarajevoi szerb egyletben, a „Prosvjetni Dom"-ban, amelynek helyiségeiben állítólag három bombát találtak. A bombák teljesen azonosak az összeesküvők bombáival. Két­ tüzértiszt elvitte, a bombákat. Azt beszélik, hogy a városban még húsz ilyen bomba van. A sarajevói merénylet után a „Narod" című szerb újság beszüntette megjelenését. Most ismét megjelent és a lap élén a követ­kező közleményt hozza: „Újra elhatároztuk, hogy lapunkat meg­jelentetjük. Népünk a merénylet következté­ben sokat szenvedett, pedig mi kárhoztatjuk legjobban a gyalázatos tettet Az a körül­mény, hogy véletlenül két szerb részese a merényletnek, nem engedheti meg, hogy az egész szerb nép, amely gyakran adta tanú­jelét a dinasztia iránti hűségének, meggya­núsíttassék. Megjelentetjük tehát lapunkat, hogy igaz érzelmeinknek kifejezést adhas­sunk." Karic püspököt, aki kocsin egy trappista prior kíséretében Bosna-Gradiskába , ment, útközben — amint Sarajevóból jelentik —— szerb parasztok támadták meg, kocsiját föl­fordították és a püspököt kísérőjével együtt bántalmazták. A püspök és prior könnyebb sérüléseket szenvedtek. A csendőrség szigorú vizsgálatot indított. 1. SZÁM újdonság! Most jelent meg! A nagy magyar k­asztforradalom. (Dósa Görgy) Irta Csizmadia Sándor. Ára 1K Kapható a NÉPSZAVA-könyvkereskedésben, Budapest, VII. kerület, Erzsébet­ körut 35. sz., valamint az összes szervezeti könyvárusoknál

Next