Népszava, 1914. szeptember (42. évfolyam, 212–241. sz.)

1914-09-27 / 238. szám

1014 szeptember 27. NÉPSZAVA Az oroszok már csak védekezni aksztnak. (Kopenhága, szeptember 25.) A „Politiken" írja, hogy a pétervári haditerv szerint az orosz-német harctéren egyelőre defenzívára fognak szorítkozni és csak akkor fognak ott is föllépni, ha Galíciában eredményeket fog­nak elérni. Orosz dum-dum lövegek. (Salzburg, szeptember 26.) Az északi harc­téren megsebesült osztrák katonáknál kon­statálták, hogy sebeik dum-dum lövegektől erednek. Sok katona sebéből ily dum-dum golyókat operáltak ki. A golyók a legkegyet­lenebb fajtából valók, amelyek a sebesültek csontjait is teljesen szétroncsolták. (Bécs, szeptember 26.) Az orosz csapatok által a krasniki csatatéren hátrahagyott pu­skamuníció között olyan lövedékeket is találtak, amelyek hegyénél a kemény burko­latból kilátszik az ólom. Ezek az úgyneve­zett dum-dum lövegek. A külügyminisz­térium az 1899. III. hágai deklarációnak ezt a megsértését közölte a szövetséges államok és a semleges államok kormányaival, azzal a hozzáadással, hogy a hadseregparancsnok­ság ezidőszerint nem gondol arra, hogy re­presszáliákkal éljen. Merénylet egy orosz katonavonat ellen. (Krakó, szeptember 26.) Az „Utro" jelenti, hogy a Varsó—Pétervár-i vonalon egy ka­tonákat szállító vonat ellen merényletet kö­vettek el. A vonat kisiklott és százötven katonatiszt és ezer katona életét vesztette. Orosz Katonaság a Duna besszarábiai partján. (Bukarest, szeptember 26.) Az „Universul" jelenti Tulcsából: a Duna besszarábiai part­ján az utóbbi napokban­ élénk mozgalom volt tapasztalható, az orosz határőrségeket ugyanis számos, egyenruhával még el sem látott tartalékossal megerősítették. Az egyes határőrségek között állandóan hatalmas tehervonatok közlekednek és lovas kozák­őrjáratok cirkálnak. A Dunán most kizáró­­­lag román és orosz gőzösök járnak. * Terstyánszky a budapesti hadtestről. Terstyánszky hadtestparancsnok a következő levelet írta Bárczy polgármesternek: Fölhasználom az első alkalmat, aindőn Buda-­­­pesttel érintkezésbe lépek, hogy önnek a bátor lat és végigsöpri. Egyetlen egy sem maradt meg közülök. Megint megyünk tovább. Mindenütt visszaverjük az ellenséget. Reggel keserves hideg és sűrű köd. Innen­onnan a szürke párából rozsdavörös foltok csillognak, fölgyújtott falvak. A tűz körül katonák ülnek köpenyegükbe burkolódzva. Ismét reggel van, augusztus 22. Hangula­tunk jó, csaknem elfelejtettük, hogy öt nap óta a halál torkában vagyunk. Szeretnénk megint előre menni, a szerbeket széttaposni. Hej, a roham! Micsoda különös érzés ez! Ezt nem tudom elmondani. Fekszel a raj­vonalban, hallod a srapnell ropogását, a golyók sivitását. Össze kell szedned minden akaraterődet, minden nyugalmadat. Kiadom a parancsot: „Tüzet szüntess! Roham! Hurrá!" Az ember mindent elfelejt. Előre rohanok", mintha szárnyaim volnának. Már ott vagyok az ellenség között. Akit golyóm talál, az elesik. Ordítanak. Nincs más érzé­sem, mint valami kimondhatatlan boldo­gító, kéjes izgalom, hogy sikerült az ellen­séget állásából kiűzni. Az erő, az önbizalom érzése a legnagyobb hatalommal ébred föl bennünk. Az ellenség ellenáll, de abban a pillanatban, amidőn a megvert, futó ellen­séget magad előtt látod, elfelejted a nehéz harcot, a halálfélelmet, amely körülvesz, csak a győzelemre gondolsz és ismét előre rohansz. Mily boldog vagyok, hogy ezt érez­tem. Három rohamot vívtunk eredménnyel. Az utolsó roham után a diadalordítást soha­sem fogom elfeledni. Az örömet, amit ekkor éreztem, lehetetlen leírni. Elfoglaltuk az ellenség legmagasabb állását. vrv csapataim részére küldött üdvözletéért meleg köszönetet mondjak. Örömmel értesítem Önt, hogy a 4. hadtest úgy délen, mint északon is, egyaránt teljesítette kötelességét. Magyar szív­vel, SZÍVÓS bátorsággal harcolt és a rohamokban számos foglyot ejtett és sok ágyút és hadi jel­vényt zsákmányolt. Büszke vagyok bátor, har­cokban kipróbált hadtestemre é­s telve bizalom­mal igazságos ügyünk győzelmében, kérem Önt, hogy Budapest közönségének legmelegebb üd­vözletünket tolmácsolni szíveskedjék. Amit Önnek és a t. tanács tagjainak budapesti búcsú­zásunk alkalmával mondottam, ismétlem ma is: értünk nem kell aggódnia a budapesti közönség­nek, mert a budapesti hadtest sziklaszilárdan állja meg helyét mindenkor és szeplőtelenül fogja megőrizni a katonai becsületet. Őszinte katonás üdvözletemet küldöm Önnek Polgár­mester Úr és a főváros közönségének és mara­dok igaz híve: Terstyánszky lovag. * A német nagyfőhadiszállás jelentése. Két záróerőd eleste. — Német han­gok a méltó békéről. — Uj behivás­sos Franciaországban. — Német lég­hajó Ostende fölött. A legutóbbi harctéri jelentés a németek komoly sikerét hozza hírül. Élesnek Ver­dini erődjei, a negyvenkettes ágyuk, ugy­látszik, eredményesen ostromolták a fran­ciák nagyszerű erődítéseit. A háború kitö­rése óta ostromolják a németek Verdunt, amelynek bevétele óriási fontosságú hadi­tény volna. Most, hogy az első záróerődöket leterítették az ostromló mozsarak, a Verdun körül operáló seregek is abba a helyzetbe jutottak, hogy átkelhettek a Maas-folyó túlsó partjára. Ennek az átkelésnek igen nagy stratégiai jelentősége van és ebben a pillanatban a nagy harcvonalnak máris Verdun és Reims a legfontosabb pontjai. A németek előnyomulását és ostromló tüzét most már nem bírhatja sokáig föltartóz­tatni Verdini, amelynek előreláthatóan egészen el kell esnie a közeli napokban. Ha pedig Verdun is a németek kezébe kerül, akkor már csak Belfort állhat az útjában a német, seregek egyik részének, ez is csak ideig-óráig, de szinte elképzelhetetlen, hogy ezek után jelentékenyebb ideig föl le­hessen tartóztatni a német hadakat. Az első verduni erőd elestének jelentőségét kellően értékelte a berlini börze is, ahol nagyon kedvező benyomást tett a német támadás­nak ez az örvendetes eredménye. Azokkal a kalandos híresztelésekkel szemben, hogy Németország békéért szó­lalt föl az ellenségeinél, a birodalmi kan­cellár és a német vezérkari főnök igen ko­molyan kijelentették, hogy a harcban Né­metország ki fog tartani addig, amíg jövőbeli biztossága teljesen megalapozó­dik. Németország csak olyan békét köt, amely arányban áll a német nép példátlan áldozataival és amelyet semmiféle ellen­ség nem merhet többé megzavarni. A né­met hadikölcsönt példátlan sikerét a lelke­sedés hangján tárgyalják egész Német­országban. Ezzel szemben Franciaország belső ál­lapotai a teljes züllés és fejetlenség jeleit mutatják. A közhangulat nagy erővel for­dul Poincaré és kormánya ellen, akiket gyávasággal vádolnak azért, mert Paris­ból elmenekültek. A kormány — angol lap­jelentés szerint — a közhangulat nyomása alatt azzal a tervvel foglalkozik, hogy visszatér Parisba. Francia lapok jelentése szerint Poinearé minisztereivel Londonban járt és ott az illetékes angol tényezőkkel tanácskozásokat folytatott. A katonai be­hívások ezidő szerint is lázason folynak Franciaországban és 19 éves fiatalemberek­től kezdve 48 éves már öregedő emberekig mindenkit fegyverbe szólítanak. A­ német léghajók percre sem pihennek és egy Zeppelin legutóbb Ostende fölött jelent meg és bombáival leírhatatlan rémü­letet keltett a belga városban. A német-francia háborúról egyébként a következő távirataink szólnak: . A hadjárat Sik­ei.» Weipuun elsíf ei*&áje elesett* (Berlin, szeptember 26. — Wolff-ügy­nökség.) A nagy főhadiszállás jelenti 25-én este . A hadművelet folytatása szélső jobb­szárnyunkon újabb ütközetre vezetett, ame­lyek még eldöntetlenek. A középen, elte­kintve mindkét félnek egyes támadásaitól, ma semmi nem történt. A Verdimtől délre levő első záróerőd, Camp des Romains, St. Miklós mellett elesett. A „von der Taan" bajor ezred tűzte ki az erődre a német lo­bogót. Csapataink itt átkeltek a Maasen. Egyébként sem nyugaton, sem keleten nincs változás. 3 Végleges győzelem címt. (Berlin, szeptember 26. — „M. T. I.") "A Verdimtől délre levő záróerőd elestének híre tőzsdekörökben azt a reményt kelti, hogy nyugati hadseregül*!? végleges győ­zelme nemsokára bekövetkezik. A tőzsde­látogatók hangulatát kellemesen érintette ez a körülmény. Több bankjegy árfolya­mait jegyezték. Kisebb és közép­orosz bankjegyek iránt is mutatkozott látszóla­gos érdeklődés. « Hadállások srevetietetlenese« (London, szeptember 26.) A „Manchester Guardia" szerint az Aisne mellett a német hadállás oly erős, hogy ha stratégiai meg­lepetések nem történnek, minden támadást vissza fognak verni és a támadásnak csak akkor lehetne eredménye, ha az ellenség kimerült. A németek a tábori erődítések tekintetében eddig sohasem tapasztalt tö­kélyre vitték. A hadállás természetes erős­ségeit oly erődvonallá fejlesztik, amely erősebb és ellentáróbb a páncél­ásnál. Francia hivatalos jelentés, (Páris, szeptember 20.) A főhadiszállásról 23-ikán éjjel a következő hivatalos jelentést adták ki: Az Oisctól Woewrcig (Franciaországi vidék neve; ez a vidék az Argonne hegyekig, Verdimig van. — A szerk.) a németek erős támadást intéztek ellenünk végleges eredmény nélkül. A baloldalon, az Oise jobbpartján, a né­metek némi területeket elfoglaltak. Az Oise és az Aisne folyó között a helyzet nem változott. Ezen a ponton az ellenség nem is folytatott komoly támadást és megelégedett azzal, hogy hadállásainkat hosszabb­ ideig ágyúzta. A kö­zépen Reims és Souain között az ellenség offen­zívába ment át,­­ amelyet azonban visszautasí­tottunk. Souain és Argonnes között némileg előrehaladtunk. Az Argonnes és Meuse közötti helyzetben nincs változás. A Woevrenél az el­lenség támadt. A támadás a Meuse melletti magaslatokra irányult, Tressauvand-Viguelles-Handicours fronton, anélkül, hogy a magasla­tokon helyet foglalhatott volna. Jobbszárnyun­kon Lotharingiában a németek ismét átlépték a határt kisebb csapattestekkel és visszafoglal­ták Tomerrel a Blamont északi oldalán. Ugyanekkor Bordeauxból a hadügyminisz­térium a hadihelyzetről a következő jelentést adta ki: Balszárnyunk Noyon déli­­ részén egy lobogót zsákmányolt. Beirns a katedrális előtt még mindig ágyutűzben van. Egészben véve itt a helyzet változatlan. Jobbszárnyunkon semmai változás, a szövetséges csapatok helyzete ked­vező. «•­ z1 verestsni vára foglalkoztatja most sokaknak az érdeklő­dését. Verdun vára a francia keleti front erő­dítményeinek bal (északi) szárnyát alkotja. Verdun 55 kilométernyire van nyugati irány­ban M­etztől, 277 kilométernyire keletre Páris­tól és a Maas két partján terül el. Elsőrangú­­vár, helyenként kettős övvel és a kiterjedése 50

Next