Népszava, 1914. október (42. évfolyam, 242–272. sz.)
1914-10-01 / 242. szám
XXIX. évfolyam. Budapest, 1914 október 1. csütörtök. 242. szám. AVA AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre........ 24.— kor. I negyed évre 5.— kor. fél évre 12.— kor. egy hóra 2.— kor. A „SZOCIALIZMUS"-sal együtt havonta 40 fillérrel több. EGYES SZÁJA ÁRA 8 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) mémsanam Két csatatér hősei. Százmillió ember szorongva lesi most minden reggel az újságot Mindenkinek van valakije a csatamezőn. Mindenki lázas sietséggel futja át a sebesültek és halottak névsorát és keresi benne férjének, fiának, atyjának nevét. Mindenütt, gazdagnál, szegénynél egyformán idegtépően nagy a rettegés, de mégis a munkásosztály anyái és fiai kisebb rettegéssel várják a harctéri híreket. A munkás a munka csataterén minden nap halálveszedelemben forog! A munkásanya sohasem tudhatja biztosan, viszontlátja-e estére fiát. A munkásgyerek minden reggel örökre búcsúzik apjától. Ezerkarú gépek gyilkos szörnyetegek módjára lesnek a munkásra: egy helytelen mozdulat és árván marad egyegy munkáscsalád! Tárna mélyében vár a rém: egy szikra és munkások százai esnek el a munka csataterén. Fal ha beomlik, benzin ha robban: malom ha kigyul, a kötél ha szakad, mindig dolgos munkáskar, kemény munkásizom, érző munkásszív az áldozat. 14 munkásosztály nem fél a haláltól, mert a munkás minden nap halálveszedelemben forog ... Nem hiú szólásmód ez. Komor, rideg számokban kifejezhető valóság. Az 1910-ik évben csak Magyarországon a balesetek összes száma az iparban 38.618, a bányászatban 1771, a mezőgazdaságban 10.883 volt a munka csataterén, ebben az egyetlen évben, az utolsóban, amelynek adatai rendelkezésünkre állanak, összesen 51.267 munkás sebesült meg, kétszer annyi, mint az egész monarchia hadseregének eddig kimutatott egész vesztesége... A munka csataterén megsebesültek sérülései semmivel sem könnyebbek, mint a háború sebesültjei. 1910-ben az 51,267 sérültből 939 munkás halt meg, 515 az iparban, 259 a mezőgazdaságban, 135 a bányászatban. Ötvenezer sebesült és 1000 halott a munka csatamezején egyetlen egy évben csupán Magyarországon! Ezek mellett a rettenetes számok mellett szinte elhalványodnak aháború borzalmai. Háború csak minden félszáz évben van, de a munka harcmezején minden nap áll a csata, minden nap hullanak a sebesültek és halottak. És tartson bár a háború egy álló évig, áldozatainak száma nem lesz akkora, mint amennyi áldozatot követelt a munkacsatája az utolsó 11 évben, az utolsó háború óta! Aharctér sebesültjeit mindenki becézi: puha ágy, jó koszt, virág és becéző szó az osztályrészük: a munka sebesültjeiről csak a családjuk vesz tudomást. Egy-két sor az újságban, nagy munkáshalál esetén egy hasáb: „a kár biztosítás útján megtérül, az üzem zavartalan"! A halott munkás helyét más foglalja el a gyárban, csak egy szegény proletárcsalád marad árván, koldusán, vigasztaló szó és támasz nélkül. Pedig a munka harcmezején elesettek is hősök, a munka, a kultúra dicső hősei... A csatatér hőseit elkerülhetetlen végzet sodorja halálba : haláluk áldozat a közösség védelmében. A munka harcmezejére a megélhetés kényszere hajtja a munkások millióit. Haláluk, sérüléseik nem szükségszerűek. Legnagyobb részük el volna kerülhető, ha a munkáltatók több gondot fordítanának munkásaik életére, ha jobb védőkészülékek óvnák a munkást; ha nem sajnálnák a szellőztető készüléket a bányában, az uj kötelet a háztetőn, az egészséges fát az állványon. Munkások ezrei pusztulnak évente, kemény szívű munkáltatók kapzsisága folytán ... Most, amidőn gazdag és proletár, grófnő és koldusasszony egyforma rettegéssel várja a halottak és sebesültek névsorát, tetemre hívjuk azokat, akik vétkes kapzsiságtól űzve, sok szegény munkás korai halálát, béna sanyarúságát idézték elő. Szálljanak magukba most, amidőn saját gyermekeik élete forog kockán! Gondoljanak a háború hősein kívül a munka csataterének némán pusztuló hőseire, akik az ő szolgálatukban, az ő gazdagságuk termelésében mennek tönkre. Most talán megértik, mit érez a proletáranya, ha fiát kora reggel munkába küldi és kétség mardossa szívét, hogy épségben kerül-e haza estére a munka harcmezejéről. Talán fölébred a gazdagok lelkében a szociális lelkiismeret, talán ráeszmélnek kötelességeikre a munka, harcmezején naponta hősi harcot vívó proletársággal szemben. Tetemre hívunk! „Kedvező helyzet" Összefoglaló hadiparancs. Az újságok mind és különösen a bécsi lapok kiemelik a nagy fontosságát a legutóbb kiadott ama vezérkari jelentésnek, amely azzal kezdődik, hogy a szövetséges német és osztrák-magyar haderők részéről új hadiműveletek kezdődtek meg. Hangsúlyoztuk mink is, hogy e fontos mondatban nem azon van a hangsúly, bár annak sem tagadható le az óriási jelentősége, hogy új hadiműveletek indultak meg, hiszen mindenki várta ezeknek az új hadiműveleteknek a megkezdését, hanem azon, hogy együttesen küzd már a német és osztrák-magyar haderő az ellen az orosz áradat ellen, amely a háború folyamán milliónyi tömegével csak annyi eredményt tudott elérni, hogy Galicia keleti felében tért hódíthatott. Valóban itt van az európai háború új, nagy, második fázisa kezdődésének az ideje ; valóban mindenkinek arra kell gondolnia, hogy a monarchia hadseregének az európai háborúban eddig, addig, amíg hivatalos jelentés is hangoztathatja már az egyesülten való hadioperációkat,csak az volt a feladata, hogy föltartóztassa az oroszok túlerőben lévő óriási katonatömegét.Ez a szerep eddig passzív volt, s most, az új fázis kezdése elején válik aktívvá : most, hogy fölszabadult annyi német katona és annyi német ágyú, hogy a németek nemcsak Poroszországtól keletre, hanem délebb felől is keletre indulhatnak, Oroszország belseje felé. A monarchia haderejének főparancsnoka hadiparancsot adott ki, amelyben a hadsereg számára ad áttekintést az egész európai háború állásáról. Hivatalosan adták ki Bécsben ezt a hadiparancsot, amel a következőket tartalmazza: A császári és királyi hadsereg-főparancsnokság a következő hadseregparancsot bocsátotta ki: — A helyzet ránk és a szövetséges német hadseregre kedvező. Az orosz offenzíva Galíciában az összeomlás előtt áll.t1 német csapatokkal együtt az ellenségei, amely Kraszniknál, Zamoscnál, Insterburgnál és Tannenbergnél vereséget szenvedett, ismét le fogjuk győzni és meg fogjuk semmisíteni. A Franciaország ellen operáló német főerőföltartóztathatatlanul mélyen benyomult ellenséges területre. 11 nagy győzelem ott küszöbön áll. A balkáni harctéren az ellenség országában harcolunk. A szerbek ellentállása bénulni kezd. Belső elégedetlenség, fölkelések, nyomor és éhínség ellenségeinket hátba fenyegetik. A monarchia és a szövetséges német birodalom egységesen és erős bizalommal állanak egymás mellett, hogy a gonoszul reánk kényszerített háborút a győzelmes befejezésig végigküzdjük. Ez az igazság a helyzetről. Kihirdetendő valamennyi tisztnek, a legénységnek pedig anyanyelvén. Frigyes főherceg, lovassági tábornok. Lapunk mai száma 10 oldal.