Népszava, 1917. március (45. évfolyam, 60–87. sz.)
1917-03-01 / 60. szám
ILV. évfolyam. Budapest, 1917. március 1. csütörtök. 60. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre... fél évre.. .. ... 39.— kor. ... 15.— kor. egy hétra .. negyed évre. egy hóra ... 6» fillér. EGYES SZAK ÁRA 10 FILLÉR. . ..3» kor. . 3.5! kor. A MAGYARORSZÁG! SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: TOI., CONTI-UTCA 4« (Telefon: József 3-2. és József 3-30.) KIADÓHIVATAL: VHI., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32.) Ik. A Közönséghez! A budapesti napilapok által február 22-én hozott határozat értelmében március 1-én reggeltől kezdve a budapesti napilapok kénytelenek, terjedelmüket nyolc, hat, négy és két oldalra leszállítani, mert a papírral való ellátás nem javult és a készletek az elmúlt hét folyamán tetemesen csökkentek. A kormány kellő intézkedései azonban azt a biztos reményt keltik, hogy ez a papírhiány eml múló természetű, alapok rövid időn belül ismét abban a helyzetben lesznek, hogy az eredet, terjedelemben jelenhetnek mert. Budapest, 1917 február 28. Az összes budapesti napilapok. Bethmann Hollweg után Tisza is sietett nyilatkozni. Úgy illik a súlypont kedvéért, amelyre a munkapárt olyan nagyon büszke, hogy a munkók vezére mindig nyilatkozzék, minden alkalommal életjelt adjon magáról, ha a világ népei az egyes államok kormányférfiainak kijelentéseire figyelnek. Talán helyesmi volt, hogy a miniszterelnök olyan gyorsan a német kancellár nyomában járt, mert legalább összehasonlíthatjuk véleményeiket a belpolitikai kérdések megítélésében. . a beszédnek csupán, a belpolitikát érintő részével foglalkozunk, azzal a részével, amely újra beigazolja, hogy Tisza kongszul megmaradt, eddig elfoglalt reakciós álláspontja mellett. Abban a vitában, amelyet most a parlamentben folytatnak, az ellenzék vezérei élesen hangsúlyozták, hogy a világháború után új rendnek kell születnie. Az eddig elnyomott jogtalan népek új igényekkel, új követelésekkel lépnek föl. A visszatérő harcosok jogokat fognak követelni és a szociális élet teljes megváltoztatását. Elzárkózni e követelések elől nem lehet, mert ez forradalomhoz vezet, így mondta ezt Andrássy Gyula gróf is, aki nem vádolható meg forradalmi törekvésekkel. Andrássy is konzervatív politikus, de azok közé tartozik, akik megfigyelik az életet és akik helyesen értékelik az eseményeket. Tisza megmaradt annak a konzervatív, tanulatlan junkernek, aki a kiváltságokat és az osztály érdekeket minden fölé helyezi Bethmann Hollweg arról beszélt, hogy a jogokat újra kell rendezni. Elismerte és kifejtette, hogy nem jutalomról van szó és nem a kormányférfiak tetszésétől függ, hogy a belpolitika területén a demokratikus irányú fejlődést szolgálják. „Az új idő megújhodott néppel van itt. A hatalmas háború teremtette meg. Egy nemzedék, amelynek érzését, legbensőbb idegszálait is megrendítették a rettenetes élmények, egy nép, amelyről egy katonaköltő megkapó szóval elmondhatta, hogy a legszegényebb fia volt egyúttal a leghívebb is. De Tisza mindebből nem azt a tanulságot meríti, hgy a jogokat rendezni kell, hanem elkopott frázisokkal beszél arról, hogy a széles néprétegeket fajsúlyuk emelése nélkül nem lehet, jogokhoz juttatni. Eddig elhittük, hogy meggyőződése ellenére beszél mindig a jogkiterjesztés ellen, de a szerdai beszéd bebizonyította, hogy Magyarország miniszterelnökének halvány sejtelme sincsen azokról a törekvésekről, amelyek a népeket mozgatják, hogy soha életében nem látott olyan munkát, amelyből megtanulhatta volna, hogy a XX. század leghatalmasabb népmozgalma, a szociáldemokrácia mit követel. Arról beszélt a magyar miniszterelnök, hogy a világháború a világtörténelem fordulópontját jelenti, hogy a népek jövője attól függ, hogy az új korszakot helyesen fogják-e föl. „Az új korszak jeligéje az kell hogy legyen, hogy az emberi boldogság összes föltételeit meg kell szerezni." A legutóbbi félszázad fejlődése bebizonyította, hogy az emberiség nagy része nincs örökös nyomorúságra kárhoztatva, „mert kiderült, hogy a tőke konfiskálása és a falanszter-rendszer nélkül is lehet olyan életfeltételeket biztosítani, amelyek az emberiségnek boldogságot nyújtanak". „Megbukott a klasszikus szocializmus, mert megdőlt a gazdasági fölfogás, amelyből a szociáldemokrácia fölforgató tanait merítette. A proletár a gazdasági rendszerben nincs örökös nyomorúságra kárhoztatva, „a társadalom minden tajja megszerezheti az anyagi és szellemi jólét legmagasabb fokát is". Sajnos, a papirínség miatt nem lehet kellő módon válaszolni ezekre Csak a nemzeti munkapárt összetétele mellett lehet olyanokat beszélni, mint amit a magyar miniszterelnök elmondott. Krisza még ma is a falanszter zárt közösségénél tart — nyilvánvalóan csak a Madách-féle falansztert ismeri és erről beszélt —, holott a szociáldemokrata párt éppen a falanszter ellenkezőjét követeli, az összes tehetségek érvényesülésének, az összes emberek tisztességes megélhetésének lehetőségét, amelyet éppen a kapitalista társadalom tesz lehetetlenné. A kapitalista társadalom alkotja meg a nyomorúság falanszterét, a bérmunkások zárt tömegét. Milliók élnek egyenlő életföltételek mellett és csak nagyon kevesen vannak, akik ne éreznék egyenlő mértékben az elnyomatás szorító bilincseit. Lapunk mai száma 6 oldal. A szociáldemokrácia egész küzdelme arra irányul, hogy a nyomorúságnak ez a falansztere megbontassák, hogyy a termelő eszközök magántulajdona ne tegye lehetségessé a népmilliók életének megronlását. A legutóbbi 50 esztendő rohamos fejlődése mindenben igazolta a szociáldemokraták tanainak igazságát. A dohány. Megint emelik valaminek az árát. Ezúttal változatosság okáért a dohányét A pénzügyminiszter már intézkedett (érdekes, hogy ilyen esetekben milyen gyorsan tud a pénzügyminiszter intézkedni), hogy valamennyi dohánynemű eladási árát emeljék föl és tudassák a drágítást bizonyára boldogan váró közönséggel.