Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-01 / 52. szám
XLVII. évfolyam. * Budapest, 191© március 1. szombat. * 52. szám. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre ........ 7.— kor. I negyed évre 18.— kor. fél évre SS.— kor. regy hör» •.— kor. egy hétre 154 korona. 1^7E3 SZÁM ÁRA 24 FILLÉR. A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTI KÖZPONT KÖZLÖNYE,Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII., CONTI-UTCA 4. (Telefon: József 3-29 és József 3-30.) ÚTIADÓHIVATAL: VIII., CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-83.) Pártadó' Szantítás 1918 november hótól. 1918 november 1-től 30-ig pírtadó címen a következő összegek folytak be a központi pénztárba: Budapest: Asztalosok szervezete 552.60, Ácsok 81.72, Bőröndözök és szíjgyártók 40.08, Bőrmunkásokbudapesti csoportja 42.40, Építőmunkások országos szövetsége 16.24, Éttermi alkalmazottak 42.04, Férfi- és női szabók 150.—, Famrekárok (V—VI.) 76.64, Földmunkások budapesti szakosztálya 20.—, Fodrászsegédek szakosztálya 50.—, Fodrászsegédek szabadszervezete 50.—, Férfikonfekciós szabók ,152.60, Kádárok szervezete 12.56, Kefekötők 200.52, Könyvkötök . :«'..!•», Izeresk. segédmunkások 23.—, Kávéházi alkalmazottak 111.68, Munkásnőegylet 151.76, Molnárok 220.68, Xeimiuk.-isok pártszervezete 17.84, Női szabók 109.64, Nyomdászok 61S.18, Országos gépészszövetség 364.—, Sütők szerveze 403.—, Szállítási és közlekedési munkások 261.80, Vegyészeti munkások 150.08. Városi alkalmazottak szervezete 629.12. XIII. választókerület 2.—, IV. választókerület —,M. XX. választókerület 8.—, VII—,VIII. választókerület ...•.—, II. választókerület 20.— K. — őszesen 5227.34 korona. Vidék : Alsódabasi pártszervezet 60.—, Békásmegyeri kisszárótelep 24.—, Békásmegyer 36.—, Bácskossuthfalva 11.36, Beregszász 10.—, Budafoki pártszervezet 137.78, Balassagyarmat 20.--. Borsodnádasdi vasgyár 34.20, Ceglédi pártszervezet 640.—, Csepeli pártszervezet 640.91. f'spngr.-'id 20.—, Ceglédberecki. szociáldemokrata pártkör 19.7. Dunaharaszti pártszervezet 79.95, Gödöllői pártszervezet 156.—, Gyömrői pártszervezet 2.1,v, Gyoma 6.58, Győri : ••) -.-i rv....i* 591.8.-. Iuisnyovizi vasgyár 11.44, Jászberény00—, l0.-.terenyei pártszervezet 50.—, Mizaerfa 64.—, Vátyásiözi szociáldemokrata pártkör 25.12, Miskolc 527.98, Mo.üri r • i .-/.i'rvezet 40.—, Munkácsi pártszervezet 80.—, Ma*"' M-ke'y 64.—. .Nyustyalikéri helyicsoport 34.71', "Magyiónai pártszervezet 200.—, Nógrádszalkai pártszervezet 20.—, Ózdi vas- és fémmunkások 475.28, Pilisvörösvár - Pilis zentiváni pártszervezet 63.40, Pécsi pártszervezet 356.15, Pilisi pártkör 6.79, Pápai pártszervezet 40.—, Poprád 31.—, Pestszentlőrinci pártszervezet 17.16, Perjámos 4.50, Fecesi pártszervezet 118.80, Rákosszentmihályi pártszervezet 20.—, Rákoscsabai pártszervezet 20.—, Salgótarján 1711.65, Stajerlak 136.—, Sárvár 20.—, Sepsiszentgyörgyi pártszervezet 88.80, Simontornyai bérmunkások 9.7., Szeged 426.84, Szombathely 100.—, Szekszárd 10---, Szikszói párt--zri vezet 84.—, Szilágysomlyó 120.—, Temesvár 236.86, i'pkod. pártszervezet 120. -. Tisiolci vasmi.A l-'átok Vulkán 117.», Zalszentszóti pártszer.'Lf,( [. K. - f-n 6717.6« korona. ' n i... uarl'ato: II. választókerület 12.20, III. v.''tó ilif '.i. l . választókerület 30.92 IX. Választók.'i'iil^'. "SO.— X. választókerület 62.20, XI. •választókerület 100.—, XIII. választókerület 19.28, XIV. választókeríili... 33.96, XVI. választókerület 30.31, XVII. Vált. ' .kerület 10'.i . XX. választókerület 4.—. Budafoki i.urf:/i . v' . . t '2.94. Dunaharaszti pártszervezet 19.34. Ehmaitir-telepi ,uri-szervezet 24.—. Gyömrői pártszervezet 11.41. '•••.• ..-földi pártszervezet 12.56. Pilisvörösvári és pilissz' ' .'.mártszervezet 126.81', Ráckevei pártszervezet 20.—, Ránckeres/.ti:ri pártszervezet. 120.— K. — összesen 1201.43 korona. H l.r d o t « k: Aranyművesek 2.—, Asztalosok szervezet» 12.—, Asztalosok tzi'í bizottság.: 12. , Bőrmunkások 20.—, Borőrtdönyök 4.--, CináS£ek központja 10.—, Cipészek 1. sz.'i:m-csoportja 10.--. (JipGrol sörési készitők •'».—, Cukrászok 2.—, Ev.'.tergályoMjk 2.—, Élelmezési munkások központja 6.—. i.'amerikások (V—VI.) 10.—, Famunkások (X.) 2.—, K'imnnkás'i!; központja 20.—, Famegmunkáló gépm. •5.—, • i':' '..5h i. —, festői, központjn l»i.—. Földmunkának közi»!'!.'« •‡•—. festők IVII. 6.—. Hírlapterjesztők :‡.—. Húsipari munkások 4.—. Irodai segédmunkások 2.—. Kalaposok ••—. Kávárok 1.—. Kárpitosok 6.—. Kefekötők 1.—. Kötélgyártók •-'.—. Ke: »-fonók 1.—. Kőfaragók 6.—. Kőműveset 10.—. Könyvkötők 20.—, Magántisztviselők és Kereskedelmi Alkalmazottak 20.—, Malommunkások 2 , Mázosok 1I —VI. 2.—, Mintakészitők, 4.—, Munkásműkedvelők W . Munkásnőegylet 3.—, Nyomdászok 24—, Pincérszövettés 6.—, Sütök 1.—, Szobrászok 4.—, Szűcsök és sapkások 4.—, Iresiauskások 3.—, Vas- és fémmunkások budapesti ,'helyicsoportja 50.—, Vas és fémmunkások 'központ'a 20.— Munkásbiztositó pénztári alkalmazottak 5.— K. összesen "53.— korona. Egy csoktői: fieitőmunkás alkalmazottai 1.—, famunkás alkalmazottai 4.—, Nyomdászalkalmazottak 15.—, Munkásbiztositó alkalmazottak II. 149.—, Világosságnyomda alkalmazottak 69.—, Vanmunkásalkalmazottak 22.—, önkéntes adakozások 1853.96. Párttitkárlup. szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvkereskedés személyzetének pártadója 264.14 K. Összesen 2383.10 korona. Demokrácia. A szociáldemokrata párt a demokráciának, a nagy néptömegek uralmának a híve. Egész programja át van hatva a demokrácia szellemétől, éppen ezért természetesnek kell találnunk, ha a kormány magukat a tömegeket akarja megkérdezni arról, hogy minő módon kívánják kormányoztatni önmagukat és az országot. A tömegek maguk a legilletékesebb viái annak, hogy miként történjen a saját sorsuk intézése. Érthető az is, ha a kormány meg akarja osztani a felelősséget és külpolitikailag is talán könnyebbséget jelenthet a forradalmi kormány számára, ha parlament elé viheti a békekonferencia döntését. De éppen mert a szociáldemokrata párt a teljes demokráa híve, nem láthatjuk fopni az általános, titkos, közváton, arányos és községet.Imént történt írni,valójogbait a teljes demokrácia egyedüli megtestesülését. Az általános választójog mindenképen fundamentuma a demokráciának, de önmagában véve még nem teljes demokrácia. A demokráciának nélkülözhetetlen kelléke, ahogyan pártprogramunk mondja, mindazon törvények és rendeletek eltörlése, amelyek az agitáció és véleménynyivánítás szabadságát korlátozzák, továbbá a sajtó, az egyesítlés, a gyülekezés és a, költözködés teljes szabadsága. Mindezeket a sabadságokat kivívta az októberi forradalom. Mindazokat a korlátokat, amelyek e szabadságok gátját állták, egyetlen megmozdulásukkal eltörölték Magyarországon a tömegek és mindezek a jogok és szabadságok ma már néptörvényekbe kodifikált jogai és szabadságai a magyar népnek. De ugyancsak nélkülözhetetlen kellékeit sorolja föl a demokráciának pártprogramunk átmeneti félének harmadik pontja, amely követeli a ,,Teljes önkormányzatot, az állami, megyei és községi hatóságok függetlenítését, a,-, ö-'az'-- testil't:"Ők és hivatalnokok választását, azok felelősségét és szavatosságát". A demokrácia teljességéhez tartozik a bürokrácia teljes kiirtása, a nép önkormányzatának megteremtése és a bürokráciának a nép szabadon választott szerveivel való pótlása is. Számtalan példa bizonyítja, hogy az általános választójog milyen könnyen fegyveré válhat a nagy tömegek ellen, ha nem jár vele együtt a bürokrácia demokratizálása is 1. Az általános választójog III. Napóleon vagy Bismarck kezében az abszolutizmus és a cézári demagógia eszközévé lett és csak évek és évtizedek múltán, a szervezett proletárság német és francia tömegpártjainak előrenyomulása után válhatott a tömegek haladásának és fölemelkedésének eszközévé. A forradalmi népkormány legaktuálisabb és legfontosabb feladata az állami bürokrácia és a megyei közigazgatás régi rendszerének megsemmisítése és új rendszerrel való pótlása. Ebből a szempontból a legnagyobb helyesléssel kell üdvözölnünk a szocialista hadügyminiszternek a Katonatanács útján végrehajtott rendelkezéseit, amelyek az alkalmas tiszteknek a katonabizalmi férfi testületek által történő kiválogatásával már erősen eryengetik a teljes demokrácia diadalát a hadügyi bürokrácia terén. Ugyanilyen módszerrel kell eljárni az állami élet valamennyi ágazatában és a megyei önkormányzatokban is. Mindenütt maguknak a tömeszeknek kell biztosítani a saját sorsuk intézésére való beleszólás jogát. Ma már nem kormányozni kell a tömegeket, hanem a tömegeknek maguknak kell kormányozniuk önmagukat. A nemzetgyűlési választásokat, amelyek Magyarország egész demokráciájának sorsáról fognak dönteni, semmiesetre sem szabad a régi elkorhadt és rom?,szichy vármegyei bürokrácia kezére bizni. Nem szabad ennek a korruptságáról - hamis választásairól hirhedt, megyei közigazgatásnak semmiféle beleszólást engedni a választások intézésébe. A központi választmányok, a főszolgabírák, a jegyzők választási visszaéléseit túlságosan jól is érrik a Uagyar tömegek, semhogy rájuk sretnék bízni a választások vezetését. Éppen ezért rendívül fontos az, hogy a népkormány egészen új szervezetet állít a választások vezetésére és a szavazások megejtésére. A minisztériumok állami bürokráciájától és a megyék álönkormányzatától, a régi dzsentri e két menedék várának befolyásától független választási apparátust kell alkotni, amely hűségesen szolgálj® a tömegek akaratának becsületes érvényre juttatását. De még ez sem elég. Ha azt akarjuk, hogy az általános választójog valóban a haladás szociális eszközévé legyen, akkor a bürokrácia megsemmisítésével egyidőben ,meg kell duzzadniok a proletárság nagy töm'egszervezeteinek. Csak a szervezett és a politikai agitáció szenvedélyes és lankadatlan munkájával, meg a forradalmi tények erejével fölvilágosított proletár tömegek arcotja! iga-/.i biztosítékait ? demokráciának és akadálózhatják mck. bo cy az általános vál .demagógia eszközévé sülyedjen. Két sürgős föladat várakozik . . .... megoldásra. Az egyiket a né..ko .. . kell megoldani: uj apparátust kielnie a választások megejtésére «•• iv-'g k . semmisitenie a régi bürokráciát \ ja. szociáldemokrata pártnak kell ....hu ma, az eddignél is felfokozottabb gobb agitációval, félvilágitással, uilóval kell megszerveznie és szocialistává tenni a tömegeket. Lapunk ndat száma 6 oldal. wt'iiimmi mii — l •iiiiuiiiiiiiinaa«Bgfy«ig..' :ntu •/mteSi^^MU Az imperiali^migs maga ássa meg a sk^L Mindjobban nyilvánvalóvá viv.ik, hogy :a négy éves háború alatt a központi *n:i:.'i : népeit nemcsak szándékos tudatlanságban tartották, ami a reális erőviszonyokat, és a külpolitikai helyzetet illeti, de egenesen félrevezették: a valóság becsületes ezíneztetése helyett legendákat varázsoltak eléjük. A sok legenda közül a legszebb a központi hatalmak békevágya volt, amit a kormányok oly sokszor bizonygattak népeik előtt, az ellenséghez inézett békejegyzékekre hivatkozva. Ez a hazai.. legenda már rég elvesztette hitelét, de ha még volnának naiv hívők, most ezekrnek is kinyitházik a szemük. Az egyik péntek esti lap négybékejegyzék hoz nyilvánosságra, amelyeket még a cári Oroszország intézett az egykori, központi hatalmakhoz, megemlítve azt, hol 11., 1917 júliusitól 1917 márciusáig már nyolc jegyzékből ajánlott békét. A jegyzékek természetesen nem hivatatos úton, hanem semleges politikáik közvetitt-.v vei jutottak el Berlinbe és Berrsbe é.- t.Amennyi egyazon sorsra jutott, visszautasítot- ták őket. A nyilvánosságra hozott jegyzékek tanúsága szerint a cári Oroszországg hajlandó volt Lengyelországnak és Finnországnak a teljes függetlenséget, megadni, hajlasztó volt a mai... részéről minden területszerzési igényről lemondani, sőt hajlandó volt Buhrária határait .