Népszava, 1919. március (47. évfolyam, 52–76. sz.)
1919-03-01 / 52. szám
1919 március 1. NÉPSZAVA den délután fogadta a szociáldemokrata párt kiküldötteit, akik az egész délmagyarországi pártszervezet megbízásából kifejezték, hogy a délmagyarországi munkásság ragaszkodik a magyar népköztársasághoz és a wilsoni elvek alapján áll. Elvtársainknak a bizottsággal való tanácskozása alatt nagy tüntető tömeg hullámzott a Lloyd-palota előtt, amelyhez a városi és köztisztviselők nagytömege is csatlakozott. A szerbek a temesvári telekkönyvi hivatal térképeit és kataszterokmányait vonatra rakták és elszállították. A városban a rendet a francia sorkatonasággal egyetemben a város 660 főnyi népőrsége látja el, amely legnagyobbrészt szervezett munkásokból áll. Figyelemreméltó, hogy a szerbek részéről kinevezett Zsivánovics Mihály új főkapitány, aki mintegy 20 éve rendőrtisztviselő Temesváron, a hűségeskü letételét szintén megtagadta. A megbizatást csak ideiglenesen fogadta el és hivatalát, miután abban egyedül van, csak a legszükségesebb mértékben látja el. Grynl József polgármestert a szerbek nem mozdították el.Ellenben a pénzügyigazgatót, miután a hűségesküt le nem tette, állásából elmozdították és utódjául az erre az állásra önként jelentkező Pelikán Lipót pénzügyi tanácsost nevezték ki. Pelikán a temesvári klerikálisok és keresztény-szociálisok első vezető embere. Temesvári tudósítónk a lugosi eseményekhez pótlóan még azt jelenti, hogy a sztrájk Lugoson is teljes volt, bár ott a magyar közigazgatás a helyén maradhatott. A lugosi várat a franciák tartják megszállva. A franciák nem avatkoznak bele semmibe, a lapokat sem cenzúrázzák. Francia-szerb „barátkozás" a Bánátban. Lugos városáta 35. francia vadászezred tartja megszállva. Az ezred hétfőn kis szelítőt adott a lugosi közönségnek a francia-szerb barátkozásról. Három napi sztrájk után elindították az első vonatot Temesvárról Lugosra, amely élelmiszereket szállított Orsova felé, az ott álló atasozó csapatoknak. A lugosi francia pályabulvarparancsnok egy vagon élelmiszernek Almásról Karánsebesre való szállítását követelte a vonatot kisérő szerb tiszttől, aki a szállítást megtagadta. A francia parancsnok erre megtiltotta a vonat elindítását, a mozdonyvezetőt beparancsolta a mozdonyról, de miután a szerb tiszt a mozdonyvezetőt a franciák kezei közül erőszakkal akarta kiszabadítani, a francia tiszt az időközben beérkezett erősítéseivel lefegyverezte a szerbeket, a vagont a vonathoz exatoltatta, a vonat parancsnokául francia tisztet rendelt ki s a szerbek csak mint egyszerű utasok folytathatták az utjukat. A lefegyverzés nem ment simán, a szerbek raj vonalba fejlődtek és» fegyvere« ellentállásra készültek és csak a túlnyomó francia, erőnek adták meg magukat. Líctvesen folynaak a pécsi tárgyalások. Kaposvárról jelenti a Népszava tudósítója. Az országos bányásztitkárság elnöke Dombóvárról telefonon jelentette a kaposvári Munkástanácsnak, hogy a pécsi szerb parancsnokkal a tárgyalások kedvezően folynak. A szerbek a bányászok és a sztrájkoló munkások követeléseiből tizenegy pontot elfogadtak és a fönmaradó tíz pontra nézve is kedvezőek a kilátások. Az elmenekült munkások távolabbi helyekre való elhelyezése egyelőre szükségtelenné vált, miután kilátás van arra, hogy hamarosan visszatérhetnek. A sztrájk egyébként az egész vonalon változatlanul áll. A Sásdra menekült bányamunkások Kaposvárra mentek, ahol elhelyezésükről és ellátásukról a kaposvári Munkástanács gondoskodott. A Pécs melletti Baranyaszentlőrincen is valamennyi vasutas sztrájkba lépett. A Hzsatlőrinci járás főszolgabírája a vasutasokhoz a következő fölhívást bocsátotta ki: A pécsi katonai parancsnokság 2082. szám rendeletére fölhívom valamennyi vasúti alkalmazottat és munkást hogy szolgálati helyükön annyival is inkább jelentkezzenek, mert ellenkező esetben katonai bűnösökként katonai törvényszék elé állíttatnak. Pécsről még a következőket jelentik: 26-án éjszaka a pécsi szállókban a szerb katonák razziát tartottak és összefogdosták mindazokat, akiknek nem volt igazolványuk. A szállók razziája közben történt, hogy Fürst Gyula magánlakására fölment négy szerb katona és fejenként 100 koronát követeltek. 26-án az összes iskolák tanárai elhatározták, hogy nem tanítanak és csatlakoznak a szocialisták általános sztrájkjához. Minden iskola előtt szerb őrség áll. Gépfegyvert helyeztek el a leányiskola csillagvizsgáló tornyában, amely stratégiailag az egész külvárost uralja. A szabadkai vasutasok kényszermunkában. Szegedről jelentik a ,,Pol. Hir."-nak. Horgos irányában megszűnt a vasúti forgalom. A szabadkai vasutasok kényszermunkában állanak. Minden műhelyben fegyveres erő van. A vonatok Szabadkáról csak Horgosig közlekednek. Horgostól Szegedig kikapcsolták a forgalmat. Szegedre Szabadkáról számos menekülő érkezik. A svábság szilárdan ragaszkodik Magyarországhoz. A „Pol. Hir." jelenti: A ,,Délmagyarország" a bánáti sváb nemzeti tanács következő nyilatkozatát közli: A fővárosi lapok és a „Délmagyarország" párisi híradás nyomán azt jelentették, mintha a bánáti svábok Brandsch Rudolf erdélyi szász képviselő előtt, oda nyilatkoztak volna, hozy a Bánátnak Romániához való csatolását kívánatosnak tartják. A bánáti svábok nemzeti tanácsa, mint a bánáti svábság egyetlen és demokratikus képviselete, ezennel kijelenti, hogy a bánáti svábság ilyen nyilatkozatot nem tett és a sváb nemzet ügyébe való minden illetéktelen beavatkozás ezen a legélesebben tiltakozik. Külön tiltakozik az ellen, hogy a Magyarországtól elszakadt sváb Brandsch a párisi békekonferencián a bánáti svábsás nevében nyilatkozzék. A svábsás szilárdan és rendületlenül ragaszkodik magyar hazájához és módját fostják keresni annak, hogy ezt a megmtathitatlan akaratát a párisi békekonferencián is hangoztassa. Brandlob valóban járt a múlt héten Temesváron és érintkezést keresett a sváb nemzeti tanáccsal, de ez tudomására adta, hogy vele semmiféle társigalásba nem borítakozik. " A bánáti sváb nemzeti tanács elnöke." Semleges zóna a román demarkációs vonal mellett. Mint, a „Pol. Hir." jelenti, Nagyváradra francia tisztek érkeztek azzal a megbízatással, hogy ademarkácionális vonalra menjenek ki és állapítsák megt a semleges zónát, amelyet a párisi konferencia határozott el, hogy a magyarok és a románok között a vérontást elkerüljék. Csütörtökön este két francia tiszt Nagyváradon át Zilahra érkezett azzal a célzattal, hogy a harcokat beszüntessék. A „Nagyvárad" azt közli, hogy Zilah városát a románok 7 és 15 centiméteres ágyukkal lőtték. Sok utca romban hever, megrongálták a templomokat, kórházakat és iskolákat Az ágyúzásnak rengeteg áldozata van. A lakosság hegyeken és úttalan utakon át mindenét visszahagyva menekül Debrecen és Nagyvárad felé. * Nem a jog, h hanem a hatalom álláspontján... Komáromi tudósítónk jelenti: Dr. Jamnicki Ottokár elfoglalván a komáromi főispáni széket, február 25-ikén a vármegyei tisztviselőket eskütételre hivta föl és azt a kijelentést tette, hogy eljárásában nem a jog, hanem a hatalom álláspontján áll s mindazokat, akik esküt, vagy fogadalmat nem tesznek, mint idegen állam polgárait 3 napon belül a város területéről kitoloncoltatja. A tisztviselők ezideig nem tettek fogadalmat. Legközelebbi értekezletükön döntenek a kérdés fölött. A döntés előreláthatóan olyan értelmű lesz, hogy addig, míg a megszállás, tart, illetőleg a nemzetközi konferencia a hovatartozás fölött dönt a magyar törvények értelmében hajlandók a közigazgatás vitelére. Ehhez a fölfogáshoz csatlakozik valamennyi állami és közhivatali alkalmazott. fi'ost jelent írség ! Munkáskanyvtár 23 füzet ! Varga Jestíts és fö'üireforiti Ara 2 korona. haiti a N' ''pszava-könyvkereskedésben, VII. Erzsébetrut !15. szám, valamint a szervezeti könyvárusitóknál 3 a vajúdó Európa. * * Rajnai föztáraságot létesítenek. (Páris, február 28.) Az öt nagyhatalom tizes bizottságának pénteki tanácskozásai folytán igen valószínű az, hogy egy önálló rajnai köztársaságot fognak alkotni. Általános helyesléssel találkozik az, hogy a rajnai köztársaság mindaddig a népszövetség védelme alatt maradjon, amíg Németország a reá rótt kártérítést a szövetségeseknek meg nem fizette. Ennek az időnek az elteltével a rajnai vidék teljes önrendelkezési jogát visszanyeri és ha Németországhoz csatlakozni kíván, akkor akadálytalanul csatlakozhatik hozzá. Franciaország a megoldásba beleegyezett és ennek folytán valószínűleg a békeértekezlet is el fogja fogadni. A zsidó állan". (Páris, február 28 .) A tizes bizottság elhatározta, hogy a" területi problémák centralizálásával külön bizottságot bíz meg. A tanács föntartja magának a jogot, hogy a területi problémákat, különösen az Adria-kérdést vagy a német határok kérdését a szükséghez képest bármikor fölvethesse. A tanácskozás későbbi folyamán meghallgatták az amerikai, francia és angol delegátusok, valamint az orosz zsidók képviselőinek előterjesztését a cionizmusról. Szokolov és Weizmann hangsúlyozták azokat az érdekeket, amelyek egy szuverén zsidó állam megteremtéséhez fűződnek. Lévy Silvain, a Collége de L'ranca tanára, e terv kivihetetlenségét bizonyítgatta és amellett foglalt állást, hogy Palesztinából nemzeti otthont kell teremteni ama zsidók részére, akik jelenlegi otthonaikból a velük szemben tanúsított rossz bánásmód miatt kivándorolni kívánnak. Amerika nem akar harcolni Szóriában. (Washington, február 28.) Az amerikai megbízottak a legnagyobb ellenállást, tanúsítják az ellen, hogy az amerikai csapatokat bármily katonai intervencióra használják föl. Különösen vonatkozik ez az orosz intervencióra, mert az amerikaiak ragaszkodnak ahhoz, hogy Arhangelszkből csapataikat visszavonják. Olasz—Jugoszláv viszály. (Páris, február 28.) Az olasz és jugos-'zláv viszálynak háborús árnyéka elsőttiti luzófia békéjének egét. A békeértekezlet telje tudatában van azoknak a borzalmas következményeknek, amelyekkel e két nép ellenségeskedése járna. Jugoszlávia és Olaszország ellentégeskedése a dalmát partvidék sorsa körüli vitából keletkezett, amelyet az ellentétes táblr.-ok a legélesebb viszállyá szítottak. A béke, ••!••-.-Jeten arra gondolnak, hogy szükség esett gazdasági bojkottal hűtik le a két nemz,tet. A világ most fog meggyőződni először a nagőszövetség jelentőségéről. Olasz forrásból származó hír szerint a jugoszlávok tizenegy hadosztályt mozgósítottak ellenük, a szerbek szerint viszont Olaszország tart három millió embert fegyverben. Kifogásolják az olaszok azt is, hogy az egész francia flotta most az Adrián tartózkodik. (Páris, február 28.) A békeértekezlet olaszok és jugoszlávok viszályát oly szemmel éri, mint a közelgő vihart szokás nézni. Rómából érkező jelentések szerint a két nemzet "nymán közötti viszonyát megszakította. Ezt véa hivatalos körökben még nem erősítették meg, azonban úgy látszik, hogy az olaszok egész határukat Fiuméig elzárták. Ez intézkedés oka az, hogy az olaszok laibachi bizottságát a szerbek kiűzték. A jugoszlávok álláspontja az, hogy Laibach Jugoszlávia elismerése folytán megszűnt osztrák város lenni és ezért az olaszoknak semmi joguk nincs ott tartózkodni. Ha ez a viszály komolyabb alakot ölt akkor a békeértekezlet munkáját óriási mértékben meg fogja zavarni. Német-Csehiorsz£gban népszavulás lesz, (Páris, február 28.) A gazdasági konferencia amerikai delegációja a német-cseh bizottság meghallgatása után azt indítványata, hogy Német-Csehországnak a cseh-szlovén államhoz való csatolását a népszavazásig tartsák függőben. Az amerikai delegáció erélyesen követelte, hogy a népszavazás minden smitáció nélkül történjék és ebből a célból azt indítványozta, hogy Német-Csehország egész területét a Cseh-erdőtől Troppauig amerikai és angol csapataik szállják meg. Az angolok hozzájárultak ehhez, majd később némi habozás után a franciák is. Clémenceau újra elnököl. (Berlin, február 28.) A „B. Z. al« Mittag"-iak táviratozzák Rotterdamból. Párisi jelentés szerint Clémenceau tegnap ismét elfoglalta a nagyhatalmak tanácsában elnöki székét. Jövő hétfőn a tanács Németország nyugtai határainak és az Adria keleti partja fölosztásának kérdésével foglalkozik. Valamennyi bizottságnak, így a helyreállítás kérdésével foglalkozó bizottságnak is, március 5-éig el is kell készülni munkájával