Népszava, 1921. június (49. évfolyam, 117–141. sz.)
1921-06-11 / 126. szám
frázisokat ereget világgá, hanem szemébe néz a bajoknak és megállítja a pusztító veszedelmeket A tuberkulózis veszedelméről is hallottunk már nagyon sok szavakatól, amikor azonban cselekvésre kerül a dolog, akkor rábízzák az egész, munkát a társadalmi jótékonyságra, amely még akkor sem tudna ezzel a munkával megbirkózni, ha a legtökéletesebben volna megszervezve. „Magyarország legnagyobb veszedelme a tüdővész"—hirdetik a „József főherceg"-szanatórium plakátjai. De azt is hirdetik ezek a plakátok azoknak, akik látják a veszedelmet, hogy ez a veszedelem nem izgatja, nem bántja itt az embereket, akiknek sokkal fontosabb más, olyan veszedelmeknek a kengetése, amelyekkel minden nap meg lehet egyszer menteni a hazát s föl lehet emelkedni a dicsőség csarnokába Az adakozásra szólító plakátok szomorú bizonyítékai annak, hogy miként kell nagy veszedelmek ellen kicsinyes, ki nem elégítő védekező eszközökhoz folyamodni s miként maradnak el ettől a munkától éppen azok a tényezők, amelyeknek kötelességük volna a munkát vezetni. Ha a népjóléti minisztérium annak az energiának csak egy századrészét fordította volna a tüdővész elleni küzdelemre, amit a „destrukció" elleni küzdelemre fordított: akkor nem volnának ilyen sivárak az állapotok s még sivártabbak a jövőre való kilátások. A mai viszonyok mellett azonban semmi biztatót nem látunk arra vonatkozóan, hogy a tüdővész ellen nálunk is megkezdődne a nagy eszközökkel folytatott komoly küzdelem. NÉPSZAVA 1921 Junius 0. /. É Tomcsányi? leszavazta a nemzetgyűlés. T©íw«s4é??#1 ellenessc, a * * A nemzetgyűlés pénteki ülésén a napirend előtt fölszólalt Diesswein Sándor és az egyik pap-képviselőt oktatta ki arról, hogy mi az a pa cifizikus, majd áttértek a költségvetés folytatólagos tárgyalására- Ezúttal az igazságügyi tárca volt soron. Vitter László beszédében követelte, hogy a kormány küldjön ki kormánybiztost az ügyvédi kamara élére és az ügyvédi pályán "is léptessék életbe a numerus clausust . Vas József közoktatásügyi miniszter benyújtotta az iskolai kötelezettség megszigorításáról szóló törvényjavaslatot majd Rupert Rezső vette védelmébe Vitterrel szemben, az ügyvédi kamarát. A kamara, mondotta, joggal szállt síkra a jogrendért akkor, amikor hónapokon keresztül az atrocitások rendszere uralkodott itt és az ember megborzadt éjjel az utcán, ha egy bricseszes alakkal találkozott. Teljesen fölöslegesnek tartja a főrendiház visszaállítását, ami csak ujóbbi anyagi terheket jelentene. A demokratizmus elemi követelésével is ellenkeznék azt, ha valaki születésénél fogva lenne törvényhozóvá. Az internálások megszüntetését kívánta, mert amíg tömegesen internálnak becsületes embereket künszabadírokról szó nem lehet. Veszedelmesnek tartja, hogy az ügyészségek nem függetlenek, hanem munkájukban végrehajtó hatalom befolyásolja őket. Ennek következménye, hogy sokszor nagyon súlyos bűncselekményeket a kormány beavatkozására eltusolnak és az igazságot kétféleképen mérik, ami rendszerint forradalmakra szokott tápot adni. Foglalkozott a mozirendelettel is és azt mondotta, hogy a mozikat — ha azokat elvették a régi tulajdonosoktól, az állam tulajdonába kellett volna átvenni, hogy jövedelmükből a rokkantakat támogassák. E helyett azonban az történt, hogy nem szegény rokkant közkatonák, hanem alárcornagyok kaptak moziengedélyt A sajtó terén is a legvisszásabb állapotok állnak fönn és a leglehetetlenebb ürügyek címén büntetnek egyes lapokat Több határozató javaslatot nyújtott be. Az egyikben az ügyészségeknek a végrehajtó hatalomtól való függetlenítését, a másikban a katonai és főudvarnagyi bíróság megszüntetését, a harmadikban az internálásoknak a bíróság hatáskörébe vette utalását kívánja. Ezután Rassay Károly szólalt föl és a többiközött záfdt kívánta, hogy a közigazgatási eljárok során történt jogséreségek esetén a bíróságok jogorvoslattal élhessenek. Határozati javaslatot nyújtott, be, hogy a párbajvétséget ezentúl három évnél kezdődő börtönnel, büntessék és az amerikai párbajt, ha a párbajvesztés öngyilkosságot követ el, szándékos emberölésnek tekintsék. Határozata javaslatát a többi között azzal indokolta meg, hogy legutóbb már a nemzetgyűlésen elmondott, beszédek ártás lovagias elégtételt követelnek a képviselőktől egyes testületek. Így Beniczky Ödöntől parlamenti fölszólalásából kifolyóan a kormányzóság tisztviselői kivántak elégtételt . A jogrend, a Tisza-p©r és Friedrich. Hornyánszky Zoltán (Friedrich-párti) azzal kezdte, hogy ő a jogrendnek a Tisza-per során fölmerült hiányosságaira akar rámutatni és hosszasan foglalkozott Friedrich Istvánnak a perben való szerepével. A múlt év júliusában — mondotta — megállapították, hogy Friedrich ellen a Tisza-gyilkossággal kapcsolatosan nem lehet, vádat emelni, a katonai bíróság főtárgyalása közben pedig ugyanazon vádlottak vallomása alapján mégis szükségét érezték annak, hogy a vádlottak padjára ültessék Friedrichet, aki ellen komoly, alapos gyanú nem volt. A Tisza-per mostani tárgyalásán szavahihető tanúk állítják, hogy a katonai tárgyalás során bizonyos körök befolyásolni igyekeztek a vádlottakat. A legkülönbözőbb machinációk folytak, hogy ezt az ügyet más vágányra tereljék, amíg végül Friedrich valóban a vádlottak közé került holott Fredrichnek köszönheti a nemzetgyűlés és a mostani kormány is, hogy helyén lehet... Az ügyészség mégsem indított eljárást azok ellen, akik "a vádlottakat, befolyásolták. Kérdi, miért nem indítottak eljárást azok ellen, akik Haltai Viktor szökését elősegítették. A Britannia-lovagokat is jogerősen elítélték, de az elítéltek — tudomása szerint — nem ülnek börtönben. (Beniczky Ödön: „Majd én megmondom, hol vannak!") Gadó István törvényszéki tanácselnök, aki a Tisza-pert vezeti, nemrégiben kijelentette, hogy az ügyészséget a felsőbb hatóságok a törvény szerint is bizonyos eljárásra utasíthatják, de az erre vonatkozó elnöki bejelentést a lapokból kicenzúrázták. Két határozati javaslatot nyújtott be, amelyekben megfelelő ellátást kíván a bírói kar részére. Bródy Ernő kijelentette, hogy mindenben aláírja azt, amit előtte szóló a Tisza-ügyben mondott Kifogásolta, hogy a kormány még mindig a kivételes rendeletekkel kormányoz és a közigazgatási hatóságoknak bírói hatáskört ad. Új sajtótörvényre — mondotta — nincs szükség, mert az 1914-iki sajtótörvény, amely Bernolák mostani népjóléti miniszter műve és amelyet még ki sem próbáltak, éppen elég szigorú. A Lakta,»hivatal megszüntetését sürgette. — Sehlachta Margit felszólalása után Tomcsányi igazságügyminiszter reflektált a fölszólalásokra. Azt mondotta, hogy a birói kar nyomorúságát igyekszik enyhíteni. (Szilágyi Lajos: *Neki lehet sokba kerülnek a különítmények!") Az igazságszolgáltatás lassúságának — szerinte — az az oka, hogy a bíróságok túl vannak halmozva munkával, de ő rövidesen javaslatot nyújt be a büntető perrendtartás egyes rendelkezéseinek egyszerűsítése érdekében. (Hornyánszky Zoltán: „Rögtön föl fognak akasztani valakit?") Ami az ügyészségeknek , felsőbb helyről való utasítását illeti, azt a törvény megengedi....A Tisza-ügyben a katonai tárgyalás során egészen új jelenségek merültek föl és, neki az a meggyőződése, hogy ha valakit olyan súlyos vádakkal terhelnek, amint Friedrichet, akkor az illetőnek is érdeke, hogy a bíróság előtt tisztázhassa magát Hornyánszky azt mondotta, hogy sok adatot tud, amit az ország érdekében kénytelen elhallgatni. (Szilágyi Lajos: „Elhallgatunk mi sokat,!" — Dinich Vidtor: .Majd jövünk velük!") Tiltakozik a kijelentés ellen és kikéri magának azt a gyanúsítást mintha ő a bíróságot meg akarta volna gyúrni. Elismerte azután azt is, hogy a lakásügy terén sok hiba történt majd bejelentette, hogy az új sajtótörvényt a jövő hét elején a nemzetgyűlés elé terjeszti és amint az törvényerőre emelkedik, a kivételes sajtórendszabályok megszűnnek. Ezután az ülést délután1 óráig felfüggesztették. Ti dermtánizléson Tomcsányi igazságügyminiszter folytatta beszédét. Nem járult hozzá Rupert abbeli határozati javaslataihoz, hogy az ügyészségek függetleníttessenek a kormányzattól. A katonai és polgári bíráskodás egységesítésének kérdését em lehet incidentálitól elintézni. Nem járult hozzá a főudvarnügyi bíróságnak a rendes bíróságok keretébe való beolvasztásához sem. Az internálást nem lehet a bíróságok hatáskörébe utalni, mert az internálás preventív (előzetes jellegű) intézkedés. A bíróságok különben is csak törvények alapján ítélkezhetnek. A bírák fizetésemelésére vonatkozóan csak akkor terjeszthet be javaslatot ha majd a pénzügyminisztertől felhatalmazást, kap erre nézve. Ami Trassay iraik párbajellenes indítványát illeti: utalt arra, hogy a büntető törvénykönyv revíziójánál, tekintettel lesznek a párbaj büntetésének szigorítására is. Rassay indítványának mellőzésétkérte. Fölöslegesek Hornyánszky és Schlachta Margit határozati javaslatai is..., Hornyánszky Zoltán, Friedrieh-csoportbeli, a határozatképesség megállapítását kérte. Minthogy kevesen voltak jelen, Rakovszky elnök kénytelen volt fölfüggeszteni az ülést Amikor az ülést újból megnyitotta, Szilágyi Ilajos kérte, a határozatképesség megállapítását Újból kevesen voltak jelen, újból fel kellett függeszteni az ülést öt perc múltán megismétlődik a jelenet Kerettes Mihály , kéri a határozatképesség konstatálását Az ülésteremben nincs negyven képviselő. Rakovszky elnök figyelmezteti a nemzetgyűlés tagjait, hogy ha ilyen hanyagok maradnak, indítványozni fogja a távollevők napidíjainak levonását. Ez a folytonos tanácskozásképtelenség mondott: — lejáratja a nemzetgyűlés „tekintélyét"... — Telefonüzenetek útján végül sikerült Vi6 óra tájban annyi képviselőt összetoborozni, hogy folytathatták a tanácskozást Az ellenzékiek részéről beadott határozati javaslatokat elvetették, delfogadták Ralsaynak azt a határozati javaslatát, amely a párbaj hatályosabb büntetését kívánja, nevezetesen, hogy a párbajt a közönséges bűncselekményekhez hasonlóan ne államfogházzal, hanem fogházzal vagy börtönnel, stb. büntessék. (Rassay indítványának elfogadása mellett 28-an, ellene 25-en szavaztak. Az igazságügyminisztert tehát leszavazta a többség.) . Egyébként az igazságügyi költségvetést megszavazták. _ Ez után áttértek a honvédelmi minisztérium költségvetésének tárgyalására. Szilágyi Lajoshatározati javaslatokat nyújtott be a hatifogságból hazatért tisztviselőknek jobb javadalmazása, tisztek titkos egyesületi tagságának eltiltása és végül a katonai személyek és hátramaradottaik ellátásának törvényes szabályozása céljából. Lingauer Albin: A honvédelmi miniszter nemrégiben ígéretet tett, hogy arról a tisztről, aki politizál, leveteti az egyenruhát A helyzet az, hogy a tisztek körében soha úgy el nem harapódzott a politizálás, amint most. Fölszólítja a honvédelmi minisztert hasson oda, hogy a hadsereg tagjai mindennemű politizálástól és politikai vonatkozású kérdéstől óvakodjanak. (Helyeslés a Friedricch-csoportnál és az ellenzéki kisgazdáiknál. — Rupert Rezső: „Nemzetvédelmi tisztek!") Azok a tisztek, akik levelek cenzúrázásával, telefonsbeszélgetések kihallgatásával és a sajtócenzúra terén az újságíráshoz jobban értő hírlapíróik munkájánaik ellenőrzésével foglalkoznak, előbb-utóbb politizálókká válnak. A. „T." tisztek aktái politikai kérdéseket feszegetnek. Így alakult ki az, hogy a tisztikarban belül a legélesebb politikai ellentétek vannak. („Úgy van!" a szétesbaloldalon.) Ez odavezethet hogy a tisztikar engedelmességét esetleg a kormány politikai színezetétől teszi függővé. Ennek megakadályozása végett a következő határozati javaslatot terjeszti be: A nemzetgyűlés utasítja a kormányt, hogy a hadsereg összes tagjait tiltsd el a politikai mozgalmakban való részvételtől és politikával való foglalkozástól, mint aminek a sajtó-, levél- és telefon-cenzúrában való részvétel, belpolitikai kémkedés, megfigyelés, nyomozás. Tiltsa meg a kormány a hadsereg tagjainak, hogy olyan egyesületeknek legyenek tagjai, amelyek bármely szerveik által politikai féződésekkel foglalkoznak, továbbá, hogy: a katonai szakközleményeket kivéve — fölöttes hatóságaik engedelme nélkül a sajtóban közleményeket helyezzenek el vagy a sajtó információs és hírszolgálatában résztvehessenek. A honvédelmi miniszter október 1-éig terjeszszen jelentést a nemzetgyűlés elé e határozat végrehajtásáról. Tomori Jenő a katonai clőfbljáték körüli visszaélésekről, — Zeöke Antal az 1898—93. évfolyambeli katonák nyári szabadságolásáról beszéltek. Belitska Sándor honvédelmi miniszter foglalkozott ezután az elhangzott fölszólalásokkal. Szilágyinak azt, válaszolja, hogy Prónay alezredesnek és Ranzensberger századosnak Dáni altábornagy jelentése szerint nem volt, részük a Felébredt Magyarok puccskísérletében, ellenük tehát eljárás nem indítható. A kormányzó hadparancsát minisztertanács tárgyalta. Ahhoz az igazságügyminiszter és a kultuszminiszter módosításokat ajánlottak, amelyek elfogadásra találtak. Ezután terjesztették a hadparancsot a kormányzó elé amely ellenjegyeztetett s alkotmányos formák között jött létre. Szilágyi határozati javaslatait elfogadta. Hozzájárult Lingauer határozati javaslatához is. Szóló, noha politikai állásban van, raaga se politizál. Megemlékezett a csendőrság és a remdőrség fejlesztéséről, majd a cenzúrával kapcsolatban kijelentette, hogy ez neki is kellemetlen, ez nem katonának való feladat. De ezt a belső állami ellenőrző szolgálatot valakinek mégis el kellett látnia A nyomozások és az úgynevezett nemzetvédelmi feladat július 3-étől a belügyminisztérium hatáskörébe mennek át Ez azonban, beismeri, még nem tökéletes kiépítése a konszolidációnak. A benyújtott határozat a javaslatokhoz hozzájárult. A nemzetgyűlés ezt a költségvetést is elfogadta, a határozati javaslatokkal együtt A rendkívüli kiadásoknál Beniczky Ödön a gödöllői koronauradalom 52 milliós tételét kifogásolta. Egyúttal kijelentette, hogy a kormányzói udvartartás költségeinek bírálatánál tartózkodott minden személyeskedéstől és sér tetesség megszavazta R&sa&y párbajellenes mellaványát.