Népszava, 1921. június (49. évfolyam, 117–141. sz.)

1921-06-11 / 126. szám

frázisokat ereget világgá, hanem szemébe néz a bajoknak és megállítja a pusztító veszedel­meket A tuberkulózis veszedelméről is hallot­tunk már nagyon sok szavak­atól, amikor azon­ban cselekvésre kerül a dolog, akkor rábízzák az egész, munkát a társadalmi jótékonyságra, amely még akkor sem tudna ezzel a munká­val megbirkózni, ha a legtökéletesebben volna megszervezve. „Magyarország legnagyobb­ veszedelme a tü­dővész"—hirdetik a „József főherceg"-szana­tórium plakátjai. De azt is hirdetik ezek a plakátok azoknak, akik látják a veszedelmet, hogy ez a veszedelem nem izgatja, nem bántja itt az embereket, akiknek sokkal fontosabb más, olyan veszedelmeknek a kengetése, ame­lyekkel minden nap meg lehet egyszer menteni a hazát s föl lehet emelkedni a dicsőség csar­nokába Az adakozásra szólító plakátok szo­morú bizonyítékai annak, hogy miként kell nagy veszedelmek ellen kicsinyes, ki nem elé­gítő védekező eszközökhoz folyamodni s mi­ként maradnak el ettől a munkától éppen azok a tényezők, amelyeknek kötelességük volna a munkát vezetni. Ha a népjóléti minisztérium annak az energiának csak egy századrészét fordította volna a tüdővész elleni küzdelemre, amit a „destrukció" elleni küzdelemre fordí­tott: akkor nem volnának ilyen sivárak az ál­lapotok s még sivártabbak a jövőre való kilátá­sok. A mai viszonyok mellett azonban semmi biztatót nem látunk arra vonatkozóan, hogy a tüdővész ellen nálunk is megkezdődne a nagy eszközökkel folytatott komoly küzdelem. NÉPSZAVA 1921 Junius 0­. /. É Tomcsányi? leszavazta a nemzetgyűlés. T©íw«s4é??#1 ellenessc, a * * A nemzetgyűlés pénteki ülésén a napirend előtt fölszólalt Diesswein Sándor és az egyik pap-képviselőt oktatta ki arról, hogy mi az a pa cifizikus, majd áttértek a költségvetés foly­tatólagos tárgyalására- Ezúttal az igazságügyi tárca volt soron. Vitter László beszédében követelte, hogy a kormány küldjön ki kormánybiztost az ügy­védi kamara élére és az ügyvédi pályán "is lép­tessék életbe a numerus clausust . Vas­­ Jó­zsef közoktatásügyi miniszter benyújtotta az iskolai kötelezettség megszigorításáról szóló törvényjavaslatot majd Rupert Rezső vette védelmébe Vitterrel szemben, az ügyvédi ka­marát.­­­ A kamara, mondotta, joggal szállt síkra a jogrendért akkor, amikor hónapokon keresztül az atrocitások rendszere uralkodott itt és az ember megborzadt éjjel az utcán, ha egy bricseszes alakkal­ találkozott. Teljesen fö­löslegesnek tartja a főrendiház visszaállítását, ami csak ujóbbi anyagi terheket jelentene. A demokratizmus elemi követelésével is ellenkez­nék azt, ha valaki születésénél fogva lenne tör­vényhozóvá. Az internálások megszüntetését kívánta, mert amíg tömegesen internálnak becsületes em­bereket künszab­ad­írokról szó nem lehet. Veszedelmesnek t­artja, hogy az ügyészségek nem függetlenek, hanem munkájukban végre­hajtó hatalom befolyásolja őket. Ennek követ­kezménye, hogy sokszor nagyon súlyos bűncse­lekményeket a kormány beavatkozására eltu­solnak és az igazságot kétféleképen mérik, ami rendszerint forradalmakra szokott tápot adni. Foglalkozott a mozirendelettel is és azt mon­dotta, h­ogy a mozikat — ha azokat elvették a régi tulajdonosoktól, az állam tulajdonába kellett volna átvenni, hogy jövedelmükből a rokkantakat támogassák. E helyett azonban az történt, hogy nem szegény rokkant közkato­nák, hanem­ a­l­árcornagyok kaptak mozienge­délyt A sajtó terén is a legvisszásabb állapo­tok állnak fönn és a leglehetetlenebb ürügyek cím­én büntetnek egyes lapokat Több határo­zató javaslatot nyújtott be. Az egyikben az ügyészségeknek a végrehajtó hatalomtól való függetlenítését, a másikban a katonai és főud­varnagyi bíróság megszüntetését, a harmadik­ban az internálásoknak a bíróság hatáskörébe vette utalását kívánja. Ezután Rassay Károly szólalt föl és a többi­­között z­áfdt kívánta, hogy a közigazgatási eljá­­r­ok során történt jogséreségek esetén a bíró­ságok jogorvoslattal élhessenek. Határozati ja­vaslatot nyújtott, be, hogy a párbajvétséget ezentúl három évnél kezdődő börtönnel, bün­tessék és az amerikai párbajt, ha a párbajvesz­tés öngyilkosságot követ el, szándékos ember­ölésnek­­ tekintsék. Határozata javaslatát a többi között azzal indokolta meg, hogy legutóbb már a nemzetgyűlésen elmondott, beszédek árt­ás lovagias elégtételt követelnek a képviselőktől egyes testületek. Így Beniczky Ödöntől­ parla­menti fölszólalás­ából kifolyóan a kormányzó­ság tisztviselői kivánt­ak elégtételt . A jogrend, a Tisza-p©r és Friedrich. Hornyánszky Zoltán (Friedrich-párti) azzal kezdte, hogy ő a jogrendnek a Tisza-per sorá­n fölmerült hiányosságaira akar rámutatni és hosszasan foglalkozott Friedrich Istvánnak a perben va­ló szerepével. A múlt év júliusában — mondotta — megállapították, hogy Friedrich ellen a Tisza-gyilkossággal kap­csolatosan nem lehet, vádat emelni, a katonai bíróság főtár­gyalása közben pedig ugyanazon vádlottak vallomása alapján mégis szükségét érezték annak, h­ogy a vádlottak padjára ültessék Friedrichet, aki ellen komoly, alapos gyanú nem volt. A Tisza-per mostani tárgyalásán szavahihető tanúk állítják, hogy a­ katonai tár­gyalás során bizonyos körök befolyásolni igye­keztek a vádlottakat. A legkülönbözőbb machi­nációk folytak, hogy ezt az ügyet más vá­gányra tereljék, amíg végül Friedrich valóban a vádlottak közé került holott Fredric­hn­ek köszönheti a nemzetgyűlés és a mostani kormány is, hogy helyén lehet... Az ügyészség még­sem indított eljárást azo­k ellen, akik "a vádlottakat, befolyásolták. Kérdi, miért nem indítottak eljárást azok ellen, akik Haltai Viktor szökését elősegítették. A Britan­nia-lovagokat is jogerősen elítélték, de az el­ítéltek — tudomása szerint — nem ülnek bör­tönben. (Beniczky Ödön: „Majd én megmon­dom, hol vannak!") Gadó István törvényszéki tanácselnök, aki a Tisz­a-pert vezeti, nemrégi­ben kijelentette, hogy az ügyészséget a fel­sőbb hatóságok a törvény szerint is bizonyos eljárásra utasíthatják, de az erre vonatkozó elnöki bejelentést a lapokból kicenzúrázták. Két határozati javaslatot nyújtott be, amelyek­ben meg­felelő ellátást kíván a bírói kar ré­szére. Bródy Ernő kijelentette, hogy mindenben aláírja azt, amit előtte szóló a Tisza-ügyben mondott Kifogásolta, hogy a kormány még mindig a kivételes rendeletekkel kormányoz és a közigazgatási hatóságoknak bírói hatás­kört ad. Új sajtótörvényre — mondotta — nincs szükség, mert az 1914-iki sajtótörvény, amely Bernolák mostani népjóléti miniszter műve és amelyet még ki sem próbáltak, éppen elég szigorú. A Lakta,»hivatal megszüntetését sürgette. — Sehlachta Margit felszólalása után Tomcsányi igazságügym­iniszter reflektált a fölszólalásokra. Azt mondotta, hogy a birói kar nyomorúságát igyekszik enyhíteni. (Szilágyi Lajos: *Neki lehet sokba kerülnek a különít­mények!") Az igazságszolgáltatás lassúságának — szerinte — az az oka, hogy a bíróságok túl vannak­­ halmozva munkával, de ő rövidesen javaslatot nyújt be a büntető perrendtartás egyes rendelkezéseinek egyszerűsítése érdeké­ben. (Hornyánszky Zoltán: „Rögtön föl fognak akasztani valakit?") Ami az ügyészségeknek , felsőbb helyről való utasítását illeti, azt a tör­vény megengedi....A Tisza-ügyben a katonai tárgyalás során egészen új jelenségek merül­tek föl és, neki az a meggyőződése, hogy ha valakit olyan súlyos vádakkal terhelnek, amint Friedrichet, akkor az illetőnek is érdeke, h­ogy a bíróság előtt­­ tisztázhassa magát Hor­nyánszky azt mondotta, hogy sok adatot tud, amit az ország érdekében kénytelen elhall­gatni. (Szilágyi Lajos: „Elhallgatunk mi so­kat,!" — Dinich Vidtor: .Majd jövünk velük!") Tiltakozik a kijelentés ellen és kikéri magának azt a gyanúsítást mintha ő a bíróságot meg akarta volna gyúrni. Elismerte azután azt is, hogy a lakásügy terén sok hiba történt majd bejelentette, hogy az új sajtótörvényt a jövő hét elején a nemzetgyűlés elé terjeszti és amint az törvényerőre emelkedik, a kivételes sajtó­rendszabályok megszűnnek. Ezután az ülést délután­­1 óráig felfüggesz­tették. Ti dermtáni­zléson Tomcsányi igazságügyminiszter folytatta be­szédét. Nem járult hozzá Rupert abbeli hatá­rozati javaslataihoz, hogy az ügyészségek füg­getleníttessenek a kormányzattól. A katonai és p­olgári bíráskodás egységesítésének kérdését em lehet incidentálitól elintézni. Nem járult hozzá a főudvarnügyi bíróságnak a rendes bí­róságok keretébe való beolvasztásához sem. Az internálást nem lehet a bíróságok hatáskö­rébe utalni, mert az internálás preventív (elő­zetes jellegű) intézkedés. A bíróságok külön­ben is csak törvények alapján ítélkezhetnek. A bírák fizetésemelésére vonatkozóan csak akkor terjeszthet be javaslatot ha majd a pénzügy­minisztertől­ felhatalmazást, kap erre nézve. Ami Trassay i­raik párbajellenes indítványát il­leti: utalt arra, hogy a büntető törvénykönyv revíziójánál, tekintettel lesznek a párbaj bün­tetésének szigorítására is. Rassay indítványá­nak mellőzését­­kérte. Fölöslegesek Hor­nyánszky és Schlachta Margit határozati ja­vaslatai is..., Hornyánszky Zoltán, Friedrieh-csoportbeli, a határozatképesség megállapítását kérte. Minthogy kevesen voltak jelen, Rakovszky el­nök kénytelen volt fölfüggeszteni az ülést Amikor az ülést újból megnyitotta, Szilágyi Ilajos kérte, a határozatképesség megállapítá­sát Újból kevesen voltak jelen, újból fel kel­lett függeszteni az ülést öt perc múltán meg­ismétlődik a jelenet Kerettes Mihály , kéri a határozatképesség konstatálását Az ülésterem­ben nincs negyven képviselő. Rakovszky el­nök figyelmezteti a nemzetgyűlés tagjait, hogy ha ilyen hanyagok maradnak, indítványozni fogja a távollevők napidíjainak levonását. Ez a folytonos tanácskozásképtelenség­­ mon­dott: — lejáratja a nemzetgyűlés „tekinté­lyét"... — Telefonüzenetek útján végül sike­rült Vi6 óra tájban annyi képviselőt összetobo­rozni, hogy folytathatták a taná­cskozást Az ellenzékiek részéről beadott határozati javasla­tokat elvetették, de­lfogadták Ralsay­nak azt a határozati javaslatát, amely a párbaj hatá­lyosabb büntetését kívánja, nevezetesen, hogy a párbajt a közönséges bűncselekményekhez hasonlóan ne államfogházzal, hanem fogház­zal vagy börtönnel, stb. büntessék. (Rassay in­dítványának elfogadása mellett 28-an, ellene 25-en szavaztak. Az igazságügyminisztert te­hát leszavazta a többség.) . Egyébként az igazságügyi költségvetést megszavazták. _­­ Ez után áttértek a honvédelmi minisztérium költségvetésének­ tárgyalására. Szilágyi Lajos­­határozati javaslatokat nyúj­tott be a hatifogságból hazatért tisztviselők­nek jobb javadalmazása, tisztek titkos egye­sületi tagságának eltiltása és végül a katonai személyek és hátramaradottaik ellátásának törvényes szabályozása céljából. Lingauer Albin: A honvédelmi miniszter nemrégiben ígéretet tett, hogy arról a tisztről, aki politizál, leveteti az egyenruhát A helyzet az, hogy a­ tisztek körében soha úgy el nem harapódzott a politizálás, amint most. Fölszó­lítja a honvédelmi minisztert hasson oda, hogy a hadsereg tagjai mindennemű politizá­lástól és politikai vonatkozású kérdéstől óva­kodjanak. (Helyeslés a Friedricch-csoportná­l és az ellenzéki kisgazdáiknál. — Rupert Rezső: „Nemzetvédelmi tisztek!") Azok a tisztek, akik levelek cenzúrázásával, telefonsbeszélgetések kihallgatásával és a sajtócenzúra terén az új­ságírás­hoz jobban értő hírlapíróik munkájánaik ellenőrzésével foglalkoznak, előbb-utóbb poli­tizálókká válnak. A. „T." tisztek aktái politikai kérdéseket feszegetnek. Így alakult ki az, hogy a tisztikarban belül a legélesebb politikai el­lentétek vannak. („Úgy van!" a szétesbalolda­lon.) Ez odavezethet hogy a tisztikar engedel­mességét esetleg a kormány politikai színeze­tétől teszi függővé. Ennek mega­kadályozása végett a következő határozati javaslatot ter­jeszti be: A nemzetgyűlés utasítja a kor­mányt, hogy a hadsereg összes tagjait tiltsd el a politikai mozgalmakban való részvételtől és politikával való foglalkozástól, mint aminek a sajtó-, levél- és telefon-cenzúrában való rész­vétel, belpolitikai kémkedés, megfigyelés, nyo­mozás. Tiltsa me­g a kormány a hadsereg tag­jainak, hogy olyan egyesületeknek legyenek tagjai, amelyek bármely szerveik által politi­kai féződésekkel foglalkoznak, továbbá, hogy: a katonai szakközleményeket kivéve — fölöt­tes hatóságaik engedelme nélkül a sajtóban közleményeket helyezzenek el vagy a sajtó in­formációs és hírszolgálatában résztvehessenek. A honvédelmi miniszter október 1-éig terjesz­szen jelentést a nemzetgyűlés elé e határozat végrehajtá­sáról. Tomori Jenő a katonai clőfbljáték körüli visszaélésekről, — Zeöke Antal az 1898—93. év­folyambeli katonák nyári szabadságolásáról beszél­tek. Belitska Sándor honvédelmi miniszter fog­lalkozott ezután az elhangzott fölszólalásokkal. Szilágyinak azt, válaszolja, hogy Prónay al­ezredesnek és Ranzensberger századosnak Dáni­ altábornagy jelentése szerint nem volt, részük a Felébredt Magyarok puccskísérletében, elle­nük tehát eljárás nem indítható. A kormányzó hadparancsát minisztertanács tárgyalta. Ahhoz az igazságügyminiszter és a kultuszminiszter módosításokat ajánlottak, amelyek elfogadásra találtak. Ezután terjesztették a hadparancsot a kormányzó elé amely ellenjegyeztetett s al­kotmányos formák között jött létre. Szilágyi határozati javaslatait elfogadta. Hozzájárult Lingauer határozati javaslatához is. Szóló, noha politikai állásban van, raaga se politizál. Megemlékezett a csendőrság és a remdőrség fejlesztéséről, majd a cenzúrával kapcsolatban kijelentette, hogy ez neki­ is kellemetlen, ez nem katonának való feladat. De ezt a belső ál­lami ellenőrző szolgálatot valakinek mégis el kellett látnia A nyomozások és az úgynevezett nemzetvédelmi feladat július 3-étől a belügy­minisztérium hatáskörébe mennek át Ez azon­ban, beismeri, még nem tökéletes kiépítése a konszolidációnak. A benyújtott határozat a ja­vaslatokhoz hozzájárult. A nemzetgyűlés ezt a költségvetést is elfo­gadta, a határozati javaslatokkal együtt A rendkívüli kiadásoknál Beniczky Ödön a gödöllői koronauradalom 52 milliós tételét ki­fogásolta. Egyúttal kijelentette, hogy a kor­mányzói udvartartás költségeinek bírálatánál tartózkodott minden személyeskedéstől és sér­­ tete­sség megszavazta R&sa&y párbajellenes m­ellaványát.

Next