Népszava, 1921. július (49. évfolyam, 142–168. sz.)
1921-07-31 / 168. szám
0 . SÍLaSS. 66vff. 18. sz. ^Msa&pesis, 13213 fsalSus 31g vasárnap. AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: egy évre 530 kor. I negyed évre 100 kor. fél évre SS015 kor. egy hóra 60 kor. Jugoszláviában egy szám ára 2 jugoszláv korona. EGYES SZÁM ÁRA 2 KORONA A MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRT KÖZPONTI KÖZLÖNYE. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. SZERKESZTŐSÉG: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-29 és József 3-30) KIADÓHIVATAL: VIII, CONTI-UTCA 4. SZ. (Telefon: József 3-31 és József 3-32) A munkásintézmények ellen indított politikai roham újabb stációhoz érkezett: az Általános Fogyasztási Szövetkezethez a kormány hatósági gondnokot nevezett ki. Az erre vonatkozóan három minisztérium (kereskedelelmi ügy, belügy, pénzügy) részéről kiadott közös végzés szerint a megbízatás a rendelet megjelenésétől számított 6 hétig tart, amely határidő azonban „legföljebb egyizben és legföljebb 3 hónapig meghosszabbítható". A hatósági gondnok feladata a már megtartott és a szóban forgó végzésben hatálytalanított „körzeti választások előkészítése és lefolytatása, valamint a közgyűlés megtartása". Megemlíti még a végzés, hogy a hatósági gondnokot a pénzügyminiszter fogja utasításokkal ellátni. Eunkásofc, szeeiaBSsták! M. Kapsseawa na fi msrccseira sora neErtek és értetek széBS Erre elhallgatott a kórus egy darabig. Már-már úgy látszott, hogy elsompolyognak a szövetkezet falai alól, mignem egyszerre újra kitört rajtuk a m. falánkság dühe, újra megindult az ocsmány és hazug rágalomhullám, aminek eredménye az a hármas miniszteri végzés, amelyről az elején szóltunk. Eddig van. A rágalmakért a bíróság előtt fognak felelni a rágalmazók. A szövetkezetbe hat hétre be fog ülni a hatósági gondnok és módja lesz konstatálni, hogy a dolog mozgatói hazudtak és rágalmaztak. A szövetkezet tovább fogja végezni a maga hivatását, úgy mint eddig, a fogyasztótömegek érdekeinek megfelelően, azok irányítása mellett, mintaüzemek, példás munka- és bérviszonyok föntartásával és lehetően csökkenő árszabályozó hatást gyakorolva a kereskedelemre. áldatok a Népszava meSES! A Mapssawa opera ati elvhsségítek! Aláírták a hadifoglyok hazatéréséről szóló egyezményt. A „Magyar Távirati Iroda" jelenti: Hanetski követ, mint az orosz szovjet kormány megbízottja és dr. Jungerth osztálytanácsos, mint a magyar kormány meghatalmazottja, folyó hó 28-án Rigában aláírták az egyezményt, amelynek értelmében az összes magyar hadifoglyok, beleértve a visszatartott túszokat és polgári internáltakat, továbbá a halálraítélt Marschall századost, még az év vége előtt vissza fognak térhetni hazájukba. „Nem lehet.. .A nemzetközi munkaügyi hivatal októberben teljes ülést tart, amelyen a mezőgazdasági munkások munkaidejéről és jogviszonyairól fog tanácskozni. Azt kell megállapítani ezen a tanácskozáson, hogy a békeszerződésekben kötelezőnek elismert nyolcórás munkanapot miképen lehet a mezőgazdaságban is megvalósítani. Ezenkívül pedig a mezőgazdasági munkások egyesülési és gyülekezési jogának biztosítására szükséges intézkedésekről is fognak tárgyalni. A munkaügyi hivatal az ügyek előkészítése céljából bekérte az egyes államok véleményét, közöttük Magyarországot is. A magyar kormány viszont a szaktestületektől kért véleményt A Földmunkásszövetség álláspontját nemrég ismertettük e helyen. Most arról érkezik hír, hogy a gazdatestületek véleménye is beérkezett már a minisztériumban és „az összes beérkezett válaszok majdnem kivétel nélkül lehetetlennek tartják, hogy a mezőgazdaságban a munkások munkaidejének tartamát megkössék vagy pláne napi tíz órára korlátozzák". Ugyancsak lehetetlennek tartják a gazdák azt is, hogy a mezőgazdasági munkásoknak az egyesülés és gyülekezés jogát biztosítsák. A magyar agrárérdekeltségnek ez az álláspontja nem új, de annál inkább csodálatos. Egyetlen lépést sem akarnak ezek az urak előre menni, egy jottányit sem akarnak engedni azokból az egyoldalú előnyökből, amelyek a múltban is állandó összeütközéseknek voltak a forrásai és amelyek most is csak arra jók, hogy a feszültség meg ne szűnjék a mezőgazdaságban a munkás és munkáltató között, sőt állandóan nagyobb legyen. Nem lehet — mondják a mezőgazdasági munkáltatók. Nem lehet a munkaidőt szabályozni, nem lehet a föld robotosát egyenlő jogú embernek elismerni, nem lehet neki azt a jogot megadni, hogy társaival egyesülhessen, hogy velük közösen megbeszélhesse, hogy mit tegyenek, mint ne tegyenek, úgy, amint azt például a gazdák is teszik különféle egyesületeikben. A meggondolás és a tapasztalat pedig azt mondja: lehet. A mezőgazdasági munkának megvannak a maga különleges feltételei, ezek azonban nem zárják ki a munka szabályozásának a lehetőségét. Ezt igazolják a külföldi példák is. A Földmívesek Lapja most megjelent számában ismerteti éppen ezeket a külföldi példákat. Szabályozták a munkaidőt Dániában, Angliában, Belgiumban, Csehországban, nem is szólva Ausztráliáról és Amerikáról, ahol egészen más rendszer szerint folyik a mezőgazdasági munka, mint Európában. A porosz junkerek is azt állították mindig, hogy a mezőgazdasági munka nem tűri meg a szabályozást, az utóbbi években mégis egész szépen szabályozzák a munkaidőt, a munkabért és egyéb kérdéseket kollektív szerződések útján. Az olasz mezőgazdaságban ugyancsak lehetségesek a kollektív úton történő szabályozások. Világos tehát, hogy Magyarországon sem lehetetlen a munkaidő szabályozása, sem törvényes kor-látozása, annál is inkább, mert hiszen most is bizonyos előzetes szabályozás szerint dolgoznak a mezőgazdasági munkások is. Csakhogy azok, akik a szabályozást lehetetlennek mondják, ezt mindig úgy érzik, hogy az a szabályozás lehetetlen, amelyik nem egyoldalúan, önkényesen történik. Most is szabályozzák a munkaidőt, most is megállapítják, hogy ki mennyit dolgozzon és mennyi fizetést kapjon, de ez parancs alakjában történik és nem közös megállapodással. És éppen ez az, amit meg kell szüntetni a mezőgazdaságban, ha azt akarják, hogy végre egyszer tartós nyugalom és viszonylagos megelégedés legyen a mezőgazdasági munkások között is. És ehhez kell az egyesülési és gyülekezési jog biztosítása. A munkaidő szabályozása ellen fölhozott álokokat ismerjük. A gyakorlat bebizonyította, hogy azok sem helytállók. Angliában is, Dániában is szabályozva van a munkaidő. Télen 8 óra, nyáron 9Vr—1.0 óra éa mégis elvégzik a munkát rendesen és a dán mezőgazdaság is meg az angol is láttathatja magát a magyar mellett. Szeretnénk azonban ismerni azokat az okokat, amelyeket az egyesülés és gyülekezés joga ellen tudtak fölhozni. Talán azt, hogy az aratást biztosítani kell az esetleges sztrájkok ellen? Hát erre azt mondjuk, hogy csakis az egyesülés és gyülekezés szabadsága, csakis a szabad, szerződéses alapon megkötött munkaszerződés az, amely az aratást és minden egyéb időhöz kötött munkának az elvégzését biztosíthatja. Hiszen megpróbálták a Darányiféle törvényekkel. Vallják be őszintén, el tudták hárítani a sztrájkok, sőt a véres sztrájkok veszedelmét? Nem fölemelő látvány és nincs semmi biztató, semmi reményt keltő abban a szűkkeblűségben, abban az elfogultságban, és az úri kiváltságokhoz való csökönyös ragaszkodásban, amit a gazdatestületek állásfoglalása dokumentál. Sokkal inkább volna az ország érdekében, ha egyszer már nem abban keresnék a magyar gazdák és a magyar kormány az ambíciójukat, hogy a maradiságnak és minden haladás ellen való hadakozásnak álljanak az élére. A szükségeset idejekorán fölismerni és elfogadni sokkal szebb és hasznosabb dolog, mint a végtelenségig akadályozni minden haladást, amelyet föltartóztatni végül még sem lehet. „Az elvétve előfordult rendellenességen" nemzetgyűlési szellőztetése miatt háborgó Kecskemét szombaton küldöttségben járt a belügyminiszternél. Kiváló belügyminiszterünk barátságosan fogadta a méltatlankodó kecskemétieket, ő maga is csodálkozását fejezte ki a Duna—Tisza köze eseményeinek nyilvános föltárása miatt, amikor a kormány „az állítólagos visszaélések" miatt a vizsgálatot megindította. De ezzel nem fejeződött be a dolog. Kecskemét memorandumot is adott át a belügyminiszternek, amely a nemzetgyűlés elnökének van címezve és egyebek között a következőket mondja: A tünetek, amelyekről Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselő július 15-iki interpellációjában megemlékezett, a lezárt korszak természetes jelenségei. A jogrendet mi föltétlenül akarjuk és ha bárki aljas indokból bűncselekményt követett el, az vegye el megérdemelt büntetését, de élesen tiltakoznunk kell az ellen, hogy annak idején elvétve előfordult rendellenességek ürügye alatt tiszta lelkiismeretű hazafiak becsülete kérdésessé tétessék, hogy maga a Duna—Tisza közének népe általánosító gyanúsításokkal illettessék és hogy mindenek fölött a jelenlegi rendszert tartó oszlopok, „akik" erős vállakkal nemzetünket a vörösgyalázatból kiemelték, ilyen okokból intézett aljat hajózók célpontjává tétessenek. Amint látható, Kecskemét nagyon haragszik Nemes haragja különösen a következő sorokban kulminál: Mélységes megvetésünket fejezzük ki Beniczky Ödön nemzetgyűlési képviselővel szemben és tiltakozunk am ellen, hogy a mentelmi jog mögé bújva, felelősség nélkül, gyáva módon, háborítatlanul folytathassaOfc forgató üzelmeit. Milyen idők! Millen erkölcsök! a Népszavát! A Népszava a tiéd is mi