Népszava, 1925. október (53. évfolyam, 220–246. sz.)
1925-10-04 / 223. szám
M — «mmw¥cum A „szociális" jövedelemadó. A kereseti adónak nevezett községi adóról kimutattuk, hogy megcsúfolása annak az elvnek, amit a kormány állítólag programul tűzött ki, de amelyet a gyakorlatiban állandóan cáfol: a szociális adóztatásnak. Az általános kereseti adónál — a munkáltatók adójánál — az adókulcs a kereset nagyságára való tekintet nélkül 5%. A törvény megható gondossággalkíméli a nagy jövedelmeiket. Nyilvánvalóanazon meggondolás alapján, hogy ha a nagy jövedelmeket adóba elveszik, a nagy jövedelműek is nyomorba jutnak, márpedig ez az isteni rendeltetésel ellenkezik. Az alkalmazottak kereseti adójánál a foules 70%-ig emelkedik, viszont a havi 40 aranykoronát meghaladó bér teljes összegében adó alá esik. A jövedelemadónak nevezett állami adónál ez a „szociális" elv még brutálisabban érvényesül. A jövedelemadó törvénye szerint a jövedelemadó alapja a tiszta jövedelem. Az a jövedelem, amely a rezsiköltségek (a termelési és késelési költségek), a közszolgáltatások, adóssági foamatok, veszteségek levonása után fönmarad. itef Kiköltségek címén a nyers bevételből levonhatók a nyers bevétel megszerzésére, biztosítására és fentartására fordított összes kiadások, ideértve a fölszerelési tárgyak karbantartására, pótlására és kezelésére fordított összes kiadásokat is. A rezsiköltségek fogalma tehát nagyon tág fogalom. Beleférnek az összes fényűzési kiadások, a fogat és a luxusautó tartásának költségei is. És ha az adózó szabályszerű könyveket vezet, adóbevallásához mérleget és nyereség-veszteségszámlát csatolv a kimutatott üzleti eredmény alapján fizeti az adót. Hogy a könyvelési technika mai fejlettségi fokán mit jelent a nyereség-veszteségszámla alapján való adózás, magyarázatra nemigen szólni. A hivatalos lapban napról-napra megjelenő üzleti jelentések mutatják, mennyit ér adójogi szempontból az ügyes könyvelő. Míg a földbirtokosok, gyárosok, kereskedők, tőkések, egyszóval az önálló foglalkozást folytató adóalanyok tiszta jövedelmük után fizetik a jövedelmi adót, a „szolgálati viszonyból származó illetményeknél" más a szabály. Azt mondja a törvény és az egyenes adókra vonatkozó törvényes rendelkezések hivatalos összeállítását tartalmazó rendelet, hogy „a szolgálati illetményekből származó jövedelmeket abban az összegben kell a jövedelemadó alapjául venni, amely összegében azok az adóévet megelőző évben az alkalmazottak kereseti adója alá vonattak". A munkán és a tisztviselő a „szociális" adóztatás elvénél fogva neo, mint a munkáltató, a tiszta. a jövedelme, hanem a bruttó bevétele után fizeti a jövedelemadót. A munkás nem vonhatja le jövedelméből rezsiköltségeit, nem vonhatja le a munkahelyre való oda- és visszautazás költségeit, a vasúti és villamosköltségeket, a pénztári járulékokat, a munkanélküliség idején szenvedett bérveszteségeit. Nem vonhatja le, mint a munkáltató, az adóssági kamatokat, akármennyi adósságba verte magát betegsége, a munkanélküliség idején vagy családi bajai miatt. A munkás nem vonhatja le saját maga „karbantartására" eszközölt kiadásait, nem gyűjthet adómentesen tartalékokat, mint a munkáltató. És míg az alkalmazottak kereseti adójánál - legalább a kisebb jövedelmeknél — az adótételek alacsonyabbak, mint a munkáltatók adójának, az általános kereseti adónak a tételei, a jövedelemadó tételei mind a két csoportnál ugyanazok. Az alkalmazott éppen olyan skála szerint adózik bruttó bevétele, mint a munkáltató tiszta jövedelme után. És míg az adófölszólamlási bizottságokban helyet foglalnak a földbirtokosok, kereskedelmi és ipari érdekeltségek képviselői, a munkásoknak a bizottságokban hely nem jutott. Az évi 2400 aranykoronát meg nem haladó „szolgálati illetmény" adómentessége nem enyhíti a jövedelemadó igazságtalanságait. Mert kimondja a Végrehajtási Utasítás, hogy „a jövedelemadó kiszámítása során létminimum címén a 2400 amolykoronaértéket meghaladó jövedelmek levonásának az adóköteles jövedelemből helye nincs". Más szóval az a munkás, akinek az évi munkabére csak 1 koronával is meghaladja az évi 2400 koronát — havi 2.900.000 papírkoronát —, a munkabér teljes összege után fizeti a kereseti adón kívül a jövedelemadót, — megcáfolva azt az elméletet, hogy a rókának csak egy lehúzható bőre van. Épp úgy, mint a kereseti adónál a létminimum adómentességét, a rezsiköltségeknek a jövedelemadó alapjából való levonását, a családtagok számának emelkedésével csökkenő adózást követelünk a jövelemadónál is. Javaslatunk a következő: A jövedelemadóról szóló 1909. évi X. törvénycikk 5. szakaszának 13. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: A magánalkalmazottak szolgálati járandóságaiból adómentes évenként 1200 aranykorona mint létminimum, 600 aranykorona mint rezsiköltség és további 600 aranykorona a különös kiadások (biztosítási díjak, stb.) fedezésére, összesen 2400 aranykorona. Ezeken az összegeken felül még adómentes marad: 1. a feleség utáni évi 100 aranykorona, 2. az első gyermek után évi 100 „ 3. a második gyermek után évi 200 4. a harmadik gyermek után évi 400 „ 5. a negyedik gyermek után évi 500 „ minden további gyermek után évi 500 „ A jövedelemnek csak a fenti tételek levonása után fönmaradó része esik adó alá. Dr. Pongrácz Jenő. Az 1925. év terméseredménye. A földmívelésügyi miniszter szombaton kiadott jelentése szerint a buza, rozs, árpa és zab terméseredménye az 1925. évben a következő: Buza. Nagybirtokon learatott terület 804.279 kat. hold, átlag 8.210, összes 1925 évi termés 6.500.000, 1924. évi termés 4,871.569 q volt. Buza kisbirtokon learatott terület 1,728.878 kat. hold, átlag 6.81 q, összes 1925. évi termés II,784 959 q, 1924. évi termés 9,153.202 q volt. Buza nagybirtokon és kisbirtokon együtt learatott terület 2,533.156 kat. hold, átlag 7.26 q, összes 1925. évi termés 18,384.965 q, 1924. évi termés 14,034.771 q volt. 1925 szeptember 2-án becsültetett átlag 7.13 q, összes 1925. évi termés 18,058.036 q. Rozs. Nagybirtokon learatott terület kat. hold 386.668, átlag 7.40 q, összes 1925. évi termés 2,861.718 q, 1924. évi termés volt 2,120.768 q; kisbirtokon learatott terület kat. hold 802.312, átlag 6.33 q, összes 1925. évi termés 5,081.431 q, 1924. évi termés volt 3,493.730 q, együtt a learatott terület kat. hold 1,188.978, átlag 6.68 q, összes 1925. évi termés 7,943.119 q, 1924. évi termés volt 5,614.498 q. 1925. szeptember 2-án becsültetett learatott terület kat. hold 1,188.978, átlag 6.59 q, összes 1925. évi termés 7,842 329 q. Árpa. Nagybirtokon learatott terület kat. hold 248.932 átlag 7.60 q, összes 1925. évi termés 1,891.547 q, 1924. évi termés volt 1,224.517 q, kisbirtokon learatott terület kat. hold 477.397, átlag 635 q, összes 1925. évi termés 3,030.944 q, 1924. évi termés 1,978.606 q, együtt learatott terület kat. hold 726.329, átlag 6.78 q, összes 1925. évi termés 4,922.491 q, 1924. évi termés volt 3,203.123 q. 1925. szeptember 2-án becsültetett learatott terület kat. hold 726.329, átlag 665 q, összes 1925. évi termés 4,830.713 q. Zab. Learatott terület nagybirtokon 246.305 kat. hold, átlag 7.19 q, összes 1925. évi termés 1,770.769 q, 1924. évi termés volt 1,174.056 q, kisbirtokon 265.436, 6.19, 1,643.185, 1,06.662, együtt 511.741, 6.67, 3,413.954, 2,280.718 g. 1925 szeptember 2-án becsültetett átlag 6.49, összesen 3,322.412 g. * Féllullóval emelkedett a jegyforgalom. A Nemzeti Bank jegyforgalma a szeptember 30-iki kimutatás szerint a szeptember 23-iki állománnyal szemben 458,4 milliárd koronával 5102,5 milliárd koronára emelkedett. Az emelkedés egyrészt az állami háztartás költségeinek fedözésére az állam saját számláiról kiutalt összegből ered, másrészt arra vezethető vissza, hogy a bankkal szemben támasztott igények az ultimóval kapcsolatban nagyok voltak. Jelentékeny volt a deviza- és valutabeszolgáltatás, ami által az érckészlet 19,6 milliárd koronával emelkedett. Az állami számlákról történt leemelések folytán 278 milliárd korona került forgalomba, ellenben egyéb számlákra 20.4 milliárd korona folyt be, úgy, hogy a zsiróállomány 257.6 milliárd korona csökkenést tüntet föl. A váltótárcaállomásig 110.7 milliárd koronával emelkedett. Az „Egyéb követelések" 63.1 milliárd koronás és az „Egyéb tartozások" 63.5 milliárd koronás csökkenésének magyarázata az, hogy a bankba beszolgáltatott egyesített városi dollárkölcsön első részletéből 17 város részére a bank a nekik járó dolláröszszegeket koronákban folyósította. * A budapesti áru- és értéktőzsde hivatalos gabonaár jegyzései: Október 2. Október 3 métermázsánként, korona 76 kg.-os tiszavidéki búza — 365.000—367.500 355.000—357.500 Fejérmegyei — , 347.500—352.500 347.500—350.000 Zürichi devizazárlat: Páris 24.05, London 25.09s/*, Newyork 5187a, Brüsszel 23.15, Milano 20.85, Amsterdam 203.40, Berlin 123.40, Bécs 0.0073.15, Szófia 3.79, Prága 15.35, Varsó 87.5, Budapest 0.0072.50, Belgrád 9.19, Bukarest 2.45. Egy aranykorona hivatalosan 14.500, a dollár hivatalos jegyzésének pénzárfolyamán számítva pedig 14.380 papírkorona. Nemesfémpénzek árai: Húszkoronás magyar arany 283-285.000, osztrák 280—282.000, egy ezüst korona 5600-5800, egyforintos 12.500—13.500, ötkoronás 27—29.000 korona. Egyéb — — — 345.500-347.500 77-es tiszai 360.000—362.500 360.010- 362.500 Egyéb — 352.500-357.500 352.500—355.000 79-es tiszavidéki 365.000—367.500 365.000-367.500 Egyéb — — — 357.500—360.000 Bors — 250.000—252.500 250.000—252.500 Takarmányárpa 260.000—265.000 255.000—270.000 Sörárpa 320.000-360.000 320.000—360.000 Zab. 240.000—260.000 240.000—260.000 Tengeri 282.500-287.500 280.000—282.500 Repce 595.609—605.000 605.000—620.000 Korpa 170.000—175.000 165.500-172.500 A Magyar Nemzeti Bank valutaárfolyamai: Pénz Áru Angol font -- 345.500 346.500 Cseh korona — - 2.105 2.123 Dinár — — — 1.250 1.264 Dollár 71.090 71.610 Francia frank — — — 3.302 .032 Lengyel zloty — — 11.770 11.970 Lei — — — a 335 341 Leva — 1. 518 524 Lira — 12.857 2.877 Papírmárka 16.876 17.012 Osztrák shilling 10.034 10.082 Holland forint 28.480 28.680 Svájci frank — • 13.763 13.839 Dán korona 17.060 17.216 Svéd korona 18.950 19.060 Norvég korona 14.165 14.315 Belga frank 3 167 3.191 NÉPSZAVA 1925 ol Az angol mimáspárt MacDonall elvtárs Éles Bitárató a komntunisták herei randszereiről. — A?. angol munkáspárt nem alakít lefelé felsefeltségi kormányt. (Liverpool, október 1. — A Népszava tudósítójától.) A kongresszus a csütörtöki tanácskozások során elhatározta, hogy a szakszervezetek ezentúl a pártnak az eddigi járulékok háromszorosát űzetik majd, hogy a pártot abba a helyzetbe hozhassák, hogy feladatainak minden irányban meg-felelhessen. Ilyen módon a párt abben a helyzetben tesz, hogy 100.000 fontos harci alapot teremthet magának. A csütörtök ülésen MacDonald elvtárs nagyhatású beszédet mondott. Először élesen kikelt a kommunisták piszkos és hazug harci módszerei ellen. Azután a munkáspárt programját foglalta össze és megjelölte annak magatartását, ha újból kormányra kerülnek. Különösen a belső és külső politika ez idő szerinti függő kérdéseivel foglalkozott behatóan és leginkább a bányaipar, mezőgazdaság és szociálpolitika kérdéseit taglalta. A munkásosztály — mondta leszéde végén MacDonald elvtárs — azt kiván,"» hogy tiszta szocialista képviselet legyen, hog jogos kívánságainak minden téren érvett szerezhessen. A munkáspárt kongresszusa végül 2,5800 szavazattal 512.000 szavazat ellenében határozatot fogadott el, amelynek értelmében az angol munkáspárt mindaddig, amíg kisebbségen lesz, nem vesz részt a kormányhatalomban- PÁRTÜGYEK a svéd kommunistán visszatértek a szociáldemokrata pártba. Svédországban a kommunistáknál U24 szeptemberében beállott szakadás óta két kommunista párt működött. Az egyik párt a Moszkvához csatlakozott kommunista párt, amelynek körülbelül 5000 tagja volt és amely legutóbbi választásoknál 65.000 szavazatot (3.7%) és 5 mandátumot nyert. A másik, az úgynevezett független kommunista párt, ennek csak 3000 tagja volt, a választáson 2500 szavazatot (1.4%) és 1 mandátumot kapott. A svéd szociáldemokrata pártnak ezzel szemben 150.000 tagja van, a választásokon25 000 szavazatot (45%) és 104 mandátumot kapott és ezzel a hatalmas erővel szemben a kommimista pártok ereje alig jölhetett szánsításba. Szeptember 20-án a független kommunista párt tagjai Stockholmban pártgyűlést tartottak, amelyen 4 szavazat ellenében olyan értelmű nyilatkozatot fogadtak el, amely szerint a kongresszus résztvevői elismerik annak a szükségességét, hogy a munkásosztályban minden viszálykodás és széthúzás megszűnjék. A pártvezetőséget pedig felhatalmazták, hogy a szociáldemokrata párt vezetőségével tárgyalásokat kezdjen abból a célból, hogy a pártok egyesülése létrejöjjön. Az egyesülés az ifjúmunkásszervezetekre is vonatkozik. A pártgyűlés határozata mindenesetre azt jelenti, hogy a svéd kommunista mozgalom a végleges likvidációhoz érkezett el. A pártszervezetek figyelmébe! Kérjük a következő pártszervezeteket, figyelmeztessék a pénztáros elvtársakat az elszámolásra, miután azok szeptember hóban még nem számoltak el: XV., XX., Albertfalva, Csömör, Baja, Budakeszi, Baglyasalja, Bánhida, Egercsehi, Eger, Karancsalja, Lapujtő, Magyaróvár, Mezőberény, Monor, Nagytétény, Pilis, Pilisvörösvár, Piszke, Salgótarján, Sajószentpéter, Szentes, Tatatóváros, Tokodaltáró, Törökbálint, Vác, Vecsés, Veszprém, Vértesszőllős, Zagyvarékás. A szombati lapba tévesen került bea X. pártszervezet. A budapesti és környéki párt- és szakszervezet nőbizottságainak elnökei, lapkezelőnői és bizalmi női e hó 6-án, kedden este18 órakor jelenjenek meg a Nőtitkárságban. Az Országos Német Bizottság szerdán, e hó 7-én este Vi1 órakor ülést tart. Veszteségünk. A Máv. istvántelki főműhelyben dolgozó munkásokat súlyos veszteség érte. Páli József kazánskovács elvtársunk hosszas szenvedés után pénteken elhunyt. Az elhunyt elvtárs hosszú idő óta hű tagja volt pántunknak. Temetése e hó 4-én, vasárnap délután 14 órakor lesz az Újpest—Megyeri temető halottasházából. A pártszervezet vezetősége kéri az újpesti szervezett munkásokat, hogy a temetésen minél nagyobb számban jelenjenek meg. Nyilvános gyűlésen lesznek: Budapesten. Október 6-án, kedden este 7 órakor. A XXII/2. pártszervezetben: X. Külsőjászberényi-út 7728. hrsz. (Garázs-vendéglő).