Népszava, 1929. április (57. évfolyam, 74–97. sz.)
1929-04-03 / 74. szám
•mwwiP"^ipiiniPBvnf? py mi t .i^Pli LVII. évfolyam 74. szám. Budapest, 1929 április 3. szerda Ára 16 Hilft AZ ELŐFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 12 pengő — külföldre 21 pengő Egy bórai pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy bóra. ........ 5 pengő SZERKESZTŐSÉG: VIII. CONTI-UTCA I. SZ. Telefonszám .... József 303—30 és J. 303—31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁRTUS KÖZPONTI KÖZLÖNYE MEGJELENIK HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL MINDEN NAP Egyes szám ára 16, ünnepnap 24, vasárnap 32 fillér Ausztriában 30, vasárnap 40 proschen. Franciaorsi 130 fz., Csehszlovákiában hétk. 150 ck. vas. 3 ck. Romániában hétköznap 6 lei, vasárnap 12 lei. KIADÓHIVATAL: Vm. CONTI - UTCA 1. SZ. Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 303-32 Az emberi jogok francia ligája francia-német megegyezést és a békeszerződések revízióját követeli. (Pária, április 2. — „Inf") Az emberi jogok védelmére alakult liga rennexi konferenciáján itt, a leszerelés kérdése körül élénk vita folyt. Grumbach francia szocialista képviselő hangoztatta a német-francia kibékülés fontosságát a világbéke szempontjából. A konferencia, határozati javaslatot fogadott el, amely a németfrancia megegyezés döntő jelentőségét hangsúlyozza. Ebben a határozatban a konferencia fölhívja a francia kormányt, hogy tegye meg a béke biztosítására szükséges kezdeményező lépéseket és szorgalmazza a nemzetközi leszerelési konferencia egybehívását. A leszerelési konferencia feladata lesz elsősorban a katonai szolgálati idő leszállítását, a fegyverkezés csökkentését és a hadügyi költségvetések redukálását követelni, továbbá gondoskodni arról, hogy a leszerelés végrehajtását ellenőrző szerv létesüljön. A konferencia felhívja továbbá a francia kormányt, hogy kezdeményezze a békeszerződések revízióját és a legyőzött népekre hárított terhek enyhítését. Belga bányászok véres húsvétja, Bányalégrobbands megölt 28 munkást. A belgiumi Waterschei bányavárosban (Limburg tartomány) húsvét vasárnapjára virradóra szörnyű bányalégrobbanás történt 700 méter mélységben. Az Andre Dumont nevű bányában történt a katasztrófa, amelynek eddig27 halálos áldozata van. Azt hiszik azonban, hogy az égő tárnában még többen bentrekedtek. A szerencsétlenség áldozatainak számát növelte az a körülmény is, hogy egy 12 emberből álló mentőosztag, amely hétfőn délelőtt leszállott az égő tárnába, egy beomló tárnafal romjai alá került. A mentőcsapat tagjai közül kettő meghalt, két súlyos sérüléseket szenvedett. Az életüket vesztett bányászok legtöbbje családos ember volt és sok árvát hagyott hátra. Franciaországban, a Haineville mellett levő bányában ugyancsak robbanás történt. Egy lengyel bányász meghalt,, egy olasz és tyrg szerb pedig megsebesül... KinSandün 52 halottjul Twska a traswéti autószerencsétlen séfieknek. Tömeges közlekedési balesetek. A kettős ünnepnapon, aki csak tehette és mindazok, akiknek ez módjában állt, meg is tették, automobilon vagy motorkerékpáros kirándulásra indultak vidékre. A megnövekedett forgalom és a vad tempó következtében úgy nálunk, mint a külföldön egész sereg súlyos közlekedési baleset történt, aminek rengeteg áldozata van halottakban és sebesültekben. Katona Pál budapesti textilnagykereskedő feleségével és 16 éves leányával Veszprémből volt visszatérőben Budapestre. A székesfehérvári szakaszon az autó, amelyet Katon Pál vezetett, gyors iramban nekirohant Nadarka község mellett egy sorompóoszlopnak. A túrakocsi fölborult és a töltés melletti árokba zuhant. Az összetört gépkocsiból az utasok kiröpültek. Katona Pál karja és lába több helyen eltörött, azonkívül koponyaalapi törést szenvedett, felesége agyrázkódást, leánya arcán és mellén súlyos, életveszedelmes sebeket. Csak órák múlva talált rájuk egy fejér megyei bornagykereskedő, aki a sebesülteket a fehérvári közkórházba szállította. A nagykereskedő életbenmaradásához nincsen remény. Húsvét vasárnap délután 4 órakor a Kerepesi út 15. számú ház közelében az autóbusz összeütközött egy luxusautóval. Az eddigi megállapítások szerint az autóbusz a menetiránynak megfelelően haladt, a turajkocsi soffőrje azonban előzni akart és ez okozta a szerencsétlenséget. A magánautó hét utasa súlyos sérüléseket szenvedett. Preis Sándor 18 éves magántisztviselő, aki a Váci út 140. számu házban lakik, fején, lábán és kezén életveszedelmes sérüléseket szenvedett. A sebészeti klinikán ápolják. A többi hat sérültet a mentők részesítették elsősegélyben. A fővárosban már nem először okoz súlyos balesetet az a körülmény, hogy az úttest közepén fekvő dobogó, amelyen a közlekedési rendőr áll, nincsen kivilágítva. A rendőrség, amely a közlekedési szabályzatok legszigorúbb betartásán őrködik, feltűnően kevés gondot szentel arra, hogy azokat saját magára is kötelezőnek ismerje el. A kerékpárosrendőrök lámpa nélkül cirkálnak, a rendőrség oldalkocsis motorkerékpárjain nincsen világítás és a sötétben maradt dobogók mint váratlan közlekedési akadályok több súlyos bukást okoztak már. Hasonló szerencsétlenség történt kedden hajnalban a Baross utca és József körút keresztezésénél, ahol Sánta Gyula 24 éves kereskedelmi alkalmazott, motorkerékpárjával belerohant a ki nem világított dobogóba, fölborult, a kövezetre zuhant és életveszedelmesen megsebesült. A mentők a Rókuskórházba szállították. Autókatasztrófák külföldön. Több mint 100 sebesült. — Tömeges öngyilkosság Bécsben is Berlinben. Bécsből jelentik, hogy a húsvéti ünnepek alatt az osztrák fővárosban is sok gépkocsiszerencsétlenség történt, amelyek közül hat halálos kimenetelű volt. Badenben egy autó összeütközött egy motorkerékpárral és a motorkerékpár egyik utasa szörnyethalt. Ugyanott egy gépkocsi halálra gázolt egy asszonyt. Magában Bécsben a King és a Kärtnerstrasse sarkán egy idősebb asszonyt a villamos halálra gázolt. Berlinben az autószerencsétlenségeknek egy halottjuk és 10 súlyos sebesültjük van. A Wilmersdorf kerületben egy taxi összeütközött a villamossal és darabokra tört. Amíg Bécsben 3, Berlinben 6 halállal végződő öngyilkossági kísérlet történt az ünnepek alatt. Pakisból jelentik, hogy a húsvéti ünnepek alatt a napsugaras időben rengeteg ember indult autókirándulásra. A két nap alatt gépkocsibaleset következtében összesen 24 ember vesztette életét, a sebesültek száma meghaladja a 70-et. Angoldente városka mellett egy motorkerékpárversenyen az egyik versenyző bele(Folytatjuk a 2. oldalon.) Napszámbér és szervezkedési szabadság. Ugy kezdődött, hogy egy ceglédi szőlőbirtokos napszámosokat keresett. 200—250 munkásra volt szüksége. Előbb Törtelen próbálkozott, mert ez a község van legközelebb a birtokához. A törteliek azonban keveselték a fölajánlott napszámbért. Erre az abonyiak idlé fordult a „jószándéka". De itt is megbicsaklott. Különösképen az abonyi földmunkások is keveselték a munkabért és az illető birtokos arra a meglepő fölfedezésre jutott, hogy a ceglédi földmunkások sem lelkesednek azért a munkabérért, amelyet egynapi munkáért ígért. Ezt a fölfedezést azután bizonyára a fölháborodás követte. Mégis csak disznóság — gondolhatta az illető földbirtokos úr, hogy napi 4—5 pengőnél alább nem akarnak munkába állni a kikoplalt földmunkások, noha örülniök kellene, hogy dolgozhatnak. A második gondolata ennek a ceglédi „nemzetföntartó elem"-nek az lehetett, hogy itt bizonyára valami „kommunista összeesküvés" történt, mert különben, elképzelhetetlen, hogy a törteliek, az abonyiak, a ceglédiek egyértelműen keveslik a 2—3 pengős napszámbért. . . Nagypénteken aztán elkezdődött a hajsza. Krisztus megkínoztatásának és keresztrefeszítésének ezen az emléknapján a csendőrség és a rendőrség a „gyanús" földmunkásokat — vállaikon a láthatatlan kereszttel — behajtotta a ceglédi rendőrkapitányságra és elkezdődött a ceglédi passiójáték. Több mint 120 embert zaklattak föl és állítottak elő. A pártszervezet és a szakszervezet helyiségeiben házkutatást tartottak, lefoglalták a Népszava és a Pártszervezet példányait, permanenciát rendeltek el és a megmozdult nyomozás nagy apparátussal folyik tovább. Alapos gyanúokok merültek föl. A ceglédi földmunkások helyi csoportot akartak alakítani és talán a törtekekben és az abonyiakban is motoszkált ilyen szándék. A cegléldiek a csoportalakító közgyűlést be is jelentették a ceglédi rendőrségnél. Kétségtelen tehát, hogy a „fönnálló társadalmi rendet veszedelem fenyegette". Micsoda elvetemültség is kell ahhoz, hogy a földmunkásság szervezkedni akarjon, amikor hazai mezőgazdaságunk fölvirágoztatása és a „nemzetföntartó birtokososztály" jóléte függ attól, hogy a magyar földmunkások sorsukkal ne elégedetlenkedjenek, hanem inkább csöndben és boldogan miveljék a hazai rögöt és örüljenek, hogy munkájukkal és verejtékükkel szolgálhatják nemzeti létünk talpköveit. Ha már az is határtalan, sőt halálos bűn, ha a „büdös paraszt" szervezkedésre mer gondolni, hogy ne kiáltana megtorlás után, ha nem akar olyan munkabérért munkába állani, amilyet, a nagyságos földbirtokos úr megígér neki. Hiszen még elgondolni is merészség, hogy egy földhözragadt, nincstelen, koldus napszámos ember megszabni próbálja, hogy a földesúr mennyit űzessen a munkájáért. Ez már maga a bolsevizmus! Hajrá tehát, közigazgatási apparátus: megmozdulni és eltiporni csak pillanat műve legyen.