Népszava, 1930. november (58. évfolyam, 249–273. sz.)
1930-11-01 / 249. szám
Ma: Teljes heti rádióműsor külön mellékletem« SLWE 11«, évfolyam 249. szám. Budapest, 1938 november 1. szombat Ára 32 Sillér tmessmmmm: AZ ELOFIZETÉS ÁRA: Negyedévre 1 pengő — külföldre 21 pengő Egy bóra . 4 pengő — külföldre 7 pengő Ausztriában egy bóra. 6 pengő SZERKESZTŐSÉGVEI, CONTI UTCA 4. SZ. Telefonszám .... József S03—30 és J. 303—31 MAGYARORSZÁGI SZOCIÁLDEMOKRATA PÁ KÖZPONTI KÖZI.ÖNYE HEGJELENIK BÉTI-'Ö KIVÉTELÉVEL MINDEN SÍ1F Egyes Szám ára 16, Ünnepnap 14, vasárnap 32 fillet Ausztriában 30, vasárnap 40 groschen. Franciaorsz. 130 fr., Csehszlovákiában héth. 120 ók, vas. 2 fk. Humánjában hétköznap 0 lei, vasárnap 12 lei. KIADÓHIVATAL, VIII, GOWII-UTCA. SZ. Telefonszám . . . J. 303-30, J. 303-31, J. 803-31 Ahrer, a sikkasztó és panantázó keresztényszociális pénzügyminiszter megint megjelent a idinastáron. Starhemberg öli jót Pabstért. — A másik Heimwehr-miniszter antiszemita elszólása. (Bécs, okctóber 31. — A Népszava tudósítójának jelentése.) Nemcsak Pabet őrnagy rövides visszatérésével kell számolni, hanem megjelent a politikai láthatáron Ahrer volt pénzügyminiszter is, aki tudvalevően a Basel-ügyben, a Postatakarékpénztárban és a Steyer-bankban óriási méretű panamákban volt részes és aki, amikor vizsgálat indult meg ellene, Kubába szökött. Azóta már többször megzsarolta a keresztényszociális kormányt és a legutóbbi választásoknál is megjelent és hirdette az újságban, hogy emlékiratait ki akarja adni. Ez nem történt meg, ellenben Ahrer 21 óra múlva megfelelő pénzösszeggel ismét elutazott Ausztriából. Most újra megjelent és a keresztény-szociális kormánynak elég gondot ad az elhallgattatása. (Berlin, október 31. — A Népszava tudósítójának jelentése.) Starhemberg herceg osztrák belügyminiszter Hugenbergék egyik orgánumában adott intervjút, amelyben a következőket mondja: A Heimwehrek küzdelme az alkotmányért állandóan legális téren fog mozogni A parlamentarizmust — úgymond — nem akarjuk erőszakkal megdönteni, hanem egészen a mi képünkre átformálni. A törvényszerű fejlődés útját célszerűségi okokból választottuk, mert tekintettel kell lennünk a gazdasági körök szorongatott helyzetére. Mi ma már túl erősek vagyunk ahhoz, hogy a puccs útjára legyünk szorulva. Azután Pabst őrnagy visszatéréséről beszélt Starhemberg, akinek kiutasítását — Firymond — maera Vaugoin kancellár is igaztalannak tartja. Jótállt Pabstért, hogy nem követ el puccsokat. Pabst őrnagyot tudvalevően a Sehober-kormány, amelynek Vaugoin is tagja volt, utasította ki és csak ennek megtörténte után indítottak ellene hazaárulási pert, nehogy a kormány kénytelen legyen őt letartóztatni. Miutám a Vaugoin-kormányban úgy a belügyi, mint az igazságügyi tárca a Heimwehrek kezében van, most a gyilkos és puccsszervező Pabst őrnagy visszatérhet majd Ausztriába. (Bécs, október 31.) Az osztrák zsidóság küldöttsége megjelent Vaugoin szövetségi kancellárnál és tiltakozott Hueber Heim wehr - igazságügyminiszter beszéde ellen, amelyet a zsidókra nézve sértőnek talált. Vauguin nagyban mentegetődzött és úgy ő, mint Seipel külügyminiszter kijelentették, hogy a kormány a zsidó vallású állampolgárok teljes egyenjogúságának megóvása mellett száll sikra és hogy helytelenítenek olyan kijelentéseket, amelyek a zsidók vallásos érzését sértik. (Bécs, október 31.) Schober volt szövetségi kancellár november 3-án vidéki választási körútjáról visszatér Bécsbe és ismét átveszi a rendőrség vezetését. Községi választások lesznek Angliában és Walesben. (London, október 31.) Holnap kezdődnek a a községi képviselőtestületi választások Anglia és Wales 300 városában a képviselőtestület felépő egyharmadrészére nézve. Londonban csak a jövő éviben járnak le a mandátumok. A munkáspárt igen nagyszámú jelöltet léptet föl, míg a konzervatívok és liberálisok több helyen blokkot alakítottak a szocialista előretörés ellen. Megürül 362 szocialista mandátum (a múlt évben 303 volt), föllép 765 szocialista jelölt. Lelép 240 konzervatív községi képviselő, föllép 499 konzervatív jelölt. Zajlás a nyomor köríti. — Irta Kéthly Anna. — "A" képviselőház négyhónapos szünet után friss munkakedvvel vetette magát a Nép-, szava-pörökre. A képviselő urak kerületeidben hagyták a gondokat, az egyre türelmetlenebbé és fenyegetőbbé vált közhangulatot, ígéreteiket, hogy nemcsak a gyűléseiken, hanem a mandátumadó kormányzattal szembeszállva is változást fognak követelni. Ó, a csodaszép dunaparti palota jó hangfogó, a közepébe beágyazott terembe csak az juthat el érdemleges tárgyalásig, ami szépen, illedelmesen megvárja, míg sorra kerül, amit a házszabályok szappanával, keféjével jól-? nevekre igazítva elővezetnek és bemutatnak, így tárgyal tehát egy éhségkatasztrófa előestéjén a parlament mentelmi ügyeket, felső- házi törvénymódosítást, építési javaslatot, amely éppen azokat az akadályokat nem akarja elhárítani a meginduló építkezés útjából, amelyek eddig is megfojtottak minden építkezési szándékot: a kartell- és kamatuzsorát. . . Igaz, hogy a mentelmi ügyek tárgyalása során olyan ügyekért szolgáltatták ki a Népszava szerkesztőjét a bíróságnak, amelyek sem az immunitás fölfüggesztésével, sem bírói ítéletekkel nem lesznek elintézhetők. Ezekért e rendszernek az arra valóban illetékes fórum előtt kell még felelnie: a magyar földműves szabadságáért, jogáért, földjéért, az állami segítséggel tenyésztett ál-, munkásszervezetekért, a hágai optánslakodalomért, a legázolt októberi ideálokért és — a Somogyi—Bacsó-gyilkosság elmaradt megtorlásáért. A rendszer hiába próbál elébevágni, elintézett ügyekké degradálni ezeket a kérdéseket, ezek élnek és várnak sorukra! De a nyomor itt van és dörömböl a palota kapuján: addig álljunk vele szóba, míg csak a dörömbölésnél tart! Törvényhozási intézkedéseket követel az a szociáldemokrata indítvány, amely kétszer is megpróbálta, hogy a Ház napirendjére kerüljön. Első ízben formai okokból — „nem házszabályszerű" — nem is bocsátotta az elnök szavazásra. Másodszor, e szörnyű akadály elhárítása után, azzal az indokkal mellőzték: nincs értelme annak, hogy a nyomor borzalmas adatai a Ház elé legyenek teregetve. Mi hát a teendő? Álljunk be valamennyien a társadalmi szolidarizmusnak abba a kegyes illatú mozgalmába — mondják —, amely nyomorenyhítő akciókkal, inségcsillapító alamizsnálkodással próbálja ezt a félelmes kérdést kezelni. A kapitalista társadalom mindig nagytömegű nyomort hurcolt magával. Mindig voltak jótétlelkek, akik ezt egyéni módon, adományokkal, osztogatással mérsékelni igyekeztek, részben lelkiismeretük megnyugtatására, részben hiúsági okokból. A lényegig nem jutottak el, az okot nem szüntették meg, a fekély nőttön-nőtt. Normális időben, a kapitalista rend szabályszerű funkcionálása idején, a kapitalista rend normális nyomorállagával sem tudtak mit csinálni a kisebb- Upton Sinclair Kalifornia szocialista elnökjelöltje. Egy kis tévedés a jelöltségét elismerő okmány körül. Novemberben lesznek az Egyesült Államok egyes államaiban az elnökválasztások. Amint a Népszava már megírta, Kalifornia államban a szocialisták ezúttal is Upton Sinclairt, a világhírű regényírót jelölték. A minap azonban az a különös meglepetés érte Upton Sinelairt, hogy Kalifornia államtitkárától szabályosan kiállított hivatalos okmányt kapott, amely Upton Sinelairt, mint a köztársasági párt elnökjelöltjét hivatalosan elismeri. Uipton Sinclair erre humoros levelet intézett az államtitkárhoz, amelyben ezt írja: „Megkaptam a hivatalos okmányt az államtitkár aláírásával, Kalifornia aranyos pecsétjével, amivel mindenkinek, aki kételkednék benne, bizonyíthatom, hogy a republikánusok jelöltje vagyok. Ez azonban azért meglepetés rám nézve, mert ostoba voltam és elhittem az újságoknak, hogy a jelöltséget, bizonyos A. Rolph úr nyerte el. Most már rajta leszek, hogy ezt a tévedést eloszlassam. Amióta a hivatalos okmány a kezemben van, nem lehet okom kételkedni abban, hogy a jelölt én vagyok és azt akarom öntől kérdezni, ki az a hivatalnok, aki a szavazólapok nyomtatásáról gondoskodik. Eszembe jutott ugyanis, hátha ezt a hivatalnokot is megtévesztették az újságok, úgy, hogy meg kell mutatnom az okmányt, hogy a szavazólapokat ennek megfelelően nyomják." Természetesen az államtitkár tévedéséről volt szó, akinél már annyira beidegződött, hogy csak republikánus és demokrata pártról lehet szó, hogy a szocialista szót republikánussal cserélte föl az Upton Sinclair jelöltségét elismerő okmánynál. Ma és holnap és állandóan: agitáljunk a Népszaváért!