Népszava, 1934. szeptember (62. évfolyam, 196–220. sz.)
1934-09-01 / 196. szám
Ma: Telle!, heti rádióműsor külön mellékleten A M A GY A R O RS Z ÁGI SZ O C I ÁLDE M OKRATA PÁR T KÖZ P O NT I KÖZLÖNYE Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conti ucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 30-3-30, 30-3-31 és 30-3-32 Textilsztrájk Amire ezek a sorok napvilágot látnak, megkezdődik a leghatalmasabb sztrájk, amely valaha az E Egyesült Államok gazdasági életében jelentkezett, amelyhez fogható méretű csak az angol általános sztrájk volt: az amerikai textilmunkások sztrájkja. A textilkapitalizmus sztrájkba kergette az amerikai textilproletárt. Mert a gyárosok egyformák az egész világon. A munkást szükséges rossznak tekintik. Munkaeszköznek, mint a gépet. Azzal a különbséggel, hogy a gépre nem sajnálja az olajat, mert a gép elrozsdásodik, tönkremegy és újat kell s tennie. A munkástól elirígyli az emberi munkabért, a tisztességes munkaidőt és a szervezkedés lehetőségét, mert van munkás elég, kinn a szabad piacon és nincs az a nyomorult munkahely, amely után tíz kéz ne nyúlna. A konjunktúrának neon haszonélvezője a munkás. A válságnak viszont ő az egyedüli károsultja. Az a szita, és tétova kísérlet, amelyet Roosevelték tettek azért, hogy a végsőkig elnyomorodott amerikai munkásság sorsán valamit lendítsenek, megbukott a textilbárók ellenállásán. Nem: a gyapotgyártó királyok, az orsók fejedelmei, a szövőszékek hercegei nem egyezkednek a kétkezi proletárral. Nem ismerik el önvédelmi jogát. Nem respektálják szervezeteit. Az ideális állapot szerintük az, ha az egyes munkás áll szemben kiszolgáltatva és védtelenül a hatalmas tőkéssel és nap-nap után külön kegynek érzi, ha kizsákmányolják, ha dolgozhatok, ha megrokkanhat, ha kiszívhatja erejét-velejét a gép és ha méltónak találtatik arra, hogy a mindenható profitot növelje. Most a munkásság a válság ötödik esztendejében az éhség korbácsa alatt fölegyenesedett, önmagára ismert és önmagára talált. Megpróbálja azt az egyetlen harci eszközt, amellyel rendelkezik. Ölébe teszi két izmos karját. Majd meglátjuk, mire mennek a textilgyárosok és mire mennek a Wallstreet büszke urai akkor, ha áll a gyár, Ina, nem perdül a fonál, ha nem szövődik a szövet. Gigászi csata, visszafojtott lélekzettel várjuk kimenetelét. Hadseregek vonulnak az utcára, jogért és kenyérért. Proletárhadseregek, a mi véreink, akármilyen földrajzi messzeségben vannak tőlünk. Magyar textilgyárak meggyötört robotosai reménykedve nézik az amerikai hajnalhasadást. Eckhardt választójogi javaslata mégis azonos a leleplezett jogfosztó tervezettel A független Kisgazdapárt hivatalosan hozzátette az Eckhardt-féle javaslat szövegét. " A Kisgazdavezér valóban hatévi helybenlakást és a gazdasági válság áldozatainak, az ínségeseknek jogfosztását javasolja, Dinnyés Lajost, aki ellenzéki magatartást követelt a Kisgazdáktól, kizárták a pártból A Kisgazdapárt azonosította magát az Eckhardt-féle tervezet jogfosztásaival Napok óta tartja már izgalomban az egész ország közvéleményét az a jogfosztó választójogi tervezet, amelyet az „Esti Kurir" leplezett le, mint Eckhardt Tibornak, a független kisgazdapárt vezérének a kormány elé terjesztett választójogi javaslatát és amelyről Eckhardt azt állította, hogy nem, az ő elgondolásait rögzíti le. Eckhardt tehát megtagadta ezt a kormány elé került választójogi tervezetet és ezek után érthetően mindenki fokozott érdeklődéssel várta, hogy a független kisgazdapárt vezére most már nyíltan önmaga leplezze le a maga választójogi elgondolásait. Ez péntek délután, amikor a független kisgazdapárt értekezlete véget ért, végül meg is történt, mégpedig érthetően mindenfelé kínos meglepetést keltő eredménnyel. Kiderült ugyanis, hogy a leleplezett választójogi tervezet, amelyről Eckhardt megállapította, hogy nem tőle származik, minden részletében, minden szavában azonos Eckhardt most már hivatalosan közzétett választójogi javaslatával. „A hatévi helybenlakás csak a munkásság és a városi polgárság ellen irányul" Péntekre hívták össze tudvalevően a független kisgazdapárt értekezletét, hogy a párt képviselői állást foglalhassanak a választójogi reform kérdésében és az ezzel kapcsolatos leleplezések ügyében. Az értekezlet előtt a kisgazdapárti képviselők fesztelen diskurzus keretében foglalkoztak ezekkel a leleplezésekkel és közülük Andaházy-Kasnya hangoztatta, hogy a független kisgazdapártiak helyeslik hogy Eckhardt a választó jogosultságot az eddigi kétévi helybenlakás helyett hatévi helybenlakáshoz akarja kötni és magyarázatul hozzáfűzte, hogy hiszen a választójogi feltételeknek ilyen módon való megszigorítása alig érinti a falusi népet, hanem „kifejezetten az ipari munkásság, a kereskedők és általában a városi polgárság ellen irányul". Az értekezletet azután a független kisgazdapárt elnöke, Eckhardt Tibor délben 11 órakor nyitotta meg és a kisgazdák hivatalos közlése szerint Eckhardt ekkor közölte a kisgazdapárti képviselőkkel, hogy a tőlük kapott felhatalmazás alapján tárgyalásokat folytatott a választójogi reform kérdésében Gömbös miniszterelnökkel, majd Sztranyavszky Sándorhoz, az egységes párt ügyvezető elnökéhez írásban is eljuttatta választójogi elgondolásait. Eckhardtnak ezt az illetékes helyre juttatott javaslatát a választójogi reformra vonatkozóan utóbb azután a független kisgazdapárt hiteles szövegében közzé is tette. Ebből az Eckhardt-féle, most már hiteles szövegűnek elismert javaslatból derült ki azután, hogy Eckhardt tervezete valóban minden intézkedésében azonos a leleplezett tervezettel. Valóban: hat évi helybenlakás, az ínségesek tömeges jogfosztása és 24 jutalommandátum a többségi pártnak A javaslat bevezető részében Eckhardt hangoztatja, hogy „a titkos szavazás esetén kettős veszedelem ellen kell eleve védekezni: a csavargó demagógia érvényesülése és a bank- és nagytőke egyoldalú befolyása ellen". A védekezés egyik lehetőségét abban látja, hogy a titkos választás törvény hatóságonként, lajstromos szavazás útján történjék. A továbbiakban Eckhardt szerint „a választójogi reform során gondoskodni kell arról is, hogy a nemzetnek mindenkor kormányképes A hiteles szöveg kimerészkedett az uccára. Az úgynevezett Független Kisgazdapárt ülést tartott és elhatározta, hogy rendkívüli kiadást ad ki ama gyarázatnak az ismertetésére, amit választójogi tervezetnek keresztelt el. Amit eddig tagadtak, amit hazugságnak minősítettek, mindarról elismerték, hogy megfelel a valóságnak: most már nem tagadhatják, hogy félnek a közvélemény igazi akaratától, hogy becsapták mindazokat, akik azt hitték, hogy a független kisgazdapárt komoly reformokat akar és a rendszerváltozásért harcol. Most már kiderült, hogy az „Esti Kurir" híradása erről az úgynevezett választójogi reformtervezetről betűről betűre azonos azzal a tervezettel, amelyet Eckhardt Tibor az egységes párthoz juttatott. Most már nem tagadják — amit eddig is hiába tagadtak —, hogy csak azokat akarják választónak, akik hat évig laknak egyhelyben, hogy ki akarják zárni a választók sorából mindazokat, akik közsegélyben részesültek és elismerik azt is, hogy 24 ajándékmandátumot juttatnak annak a pártnak, amely — esetleg listakapcsolással — a szavazzatok többségét megszerezte. És ezt a tervezetet merik olyannak nyilvánítani, mint amely „a nép széles rétegeinek igazi érdekeit szolgálja". Széles néprétegekről mernek beszélni, holott ha javaslatuk törvényerőre emelkednék, akkor a földművelők, a kisgazdák, a kisiparosok, a kiskereskedők, az ipari munkások és a szabadfoglalkozásúak százezreit zárnák ki a választójogból, holott ha keresztülerőszakolnák ezt a lehetetlen tervezetet, sokkal jobban gúzsba kötnék az ország népét, sokkal jobban megnehezítenék a közvélemény igazi akaratának megnyilvánulását, mint a jelenlegi nyílt választójog, amelyet gróf Apponyi Albert „a világ csúfságának" nevezett. . Ezen nem változtat az sem, hogy kartellsajtóról és szubvencióról dadognak. Most már nem tagadhatják, hogy el akarják árulniazokat, akik a független kisgazdapártot a demokratikus haladás , pártjának gondolták és ezért támogatták. A szubvencionált sajtó az ő oldalukon van, de ellenük van és ellenük lesz mindenki, aki becsületesen harcol a demokratikus haladásért, aki őszintén rendszerváltozást akar. Ebből a javaslatból nem lehet törvény!