Népszava, 1938. november (66. évfolyam, 248–273. sz.)

1938-11-22 / 266. szám

1938 november 22. kedd NÉPSZAVA /)dől ki. Az első bolgár film Bulgáriában most forgatták az első bolgár nyelvű vígjátékot, amely Naszred­din Hodzsának, a Balkán ismert kalan­dorának egyik humoros kalandját viszi filmre. A clmet Alexander Vazov, a nagy bolgár költő leszármazottja ren­dezte és a szófiai nemzeti színház művé­szei játszották a szerepmeket. ÉRDEKLI? Most kerü­lt el Amerikába a francia filmgyártás egyik legjelentősebb alko­tása: „La grande illusion." (A nagy áb­ránd.) A film megrázó erejével és aktua­litásával nagy hatást ért el Amerikában és úgy emlegetik, mint a jövő film­jének mintaképét. Shirley Templet erre az esztendőre 09.000 dollárral adóztatták meg a Foxtól húzott, fizetése után. Legutóbbi filmjéért, a „Heidi"-ért azonban rendes gázsiján felül még úgynevezett sikerprémiumot is kapott a kis sztár. Ezt a sikerprémiu­mot is ép úgy megadóztatják Ameriká­ban, mint a rendes jövedelmet. Siker­prémiumot csak olyan filmek után fizet a gyár, amelyekkel több mint egymillió dollár bevétele volt. A „Heidi" bevétele ezt az összeget messze túlhaladta. Maud norvég királyné halála (London, november 21.) Maud norvég királyné a vasárnapra vir­radó éjszaka váratlanul elhunyt. A királyné londoni tartózkodása so­rán az elmúlt héten súlyos műtéten esett keresztül. Az orvosok bíztak felépülésében és nem féltek kompli­káció bekövetkezésétől. Annál na­gyobb volt a megdöbbenésük, ami­kor a királyné vasárnapra virra­dóra álmában elhúnyt. Csak egy betegápoló nővér volt mellette. A sürgősen odahívott orvosok már csak a halál bekövetkezését állapít­hatták meg.­­Haakon norvég király szerda óta Londonban tartózkodik. VI. György angol király, amikor értesült nagynénje, a norvég ki­rályné elhunytáról, azonnal vissza­utazott Londonba. A királyné ha­lála egész Norvégiát mély gyászba döntötte, a lapok kiemelik Maud ki­rályné nemes jellemét és embersze­retetét. Maud norvég királyné 1861-ben született. VII. Edward angol király leánya volt. A királyné földi ma­radványait Norvégiában temetik el, de még nem állapították meg, hogy a holttestet mikor szállítják Oslóba. (London, november 21.) Az alsóház hétfőn egyhangúlag részvétét nyil­vánította VI. György királynak, nagynénje, Maud norvég­­királyné elhalálozása alkalmából. Az elhúnyt norvég királyné holt­testét Anglia egyik legnagyobb csatahajója, a „Royal Oak" viszi Norvégiába. — A „Szép Szó" novemberi kettős Fr.áma Ignotus­n­ál, Gáspár Zoltán, Erdős Jenő, Fejtő Ferenc, Németh Andor, Barabás Tibor, K. Havas Géza, Reme­nyik­­Zsigmond, Marcell Sauvage, Szir­tes Andor, Jemnitz Sándor, továbbá Berda József, Devecseri Gábor, Vészi Endre, Pásztor Béla írásaival megjelent. A folyóiratot, gazdag kritikai rovat­, jegyzetek, polémikus írások és szemel­vények egészítik ki.­­ A Felvidék földrajzi, gazdasági és művelődéstörténeti jelentőségét az érde­kes tanulmányok egész sora ismerteti és méltatja a „Búvár" novemberi szá­mában. C­holnoky Jenő, Fodor Ferenc, Rácz Jenő, Kessler Hubert, Balázs Júlia és Tasnádi-Kubacska András cikke ad képet a visszakerült Felvidékről ilyen vonatkozásokban. Melly József, Petne­házy Zalán, Hoffmann Ernő, Dobrovits Aladár, Széky Pálma, Éhik Gyula, Gaál István és Möller Károly természettudo­mányi, földrajzi, orvosi, néprajzi és technikai cikkét közli még a száz érde­kes képpel illusztrált folyóirat. BIRKÓZÁS Hissam Udin rettegetthírű bir­kózóbajnok volt Indiában. Illetve még most is birkózó, de már nem rettegetthírű és ezt a körülményt Omid Banu idézte elő. Ugyanis úgy kétvállra fektette két és­ fél­percnyi küzdelem után a rettegett­hírűt, hogy csak úgy nyekkent bele. A legyőzetés mindig szomorú eset, de ezúttal a rettegett birkózó bánatát nagymértékben fokozta az a körülmény is, hogy legyőzője nő volt. A tragikus végű mérkőzés­­Tullmander városában zajlott le és a nézőközönség zöme szakállas mohamedán volt, így még inkább érthető, hogy az eredmény láttára ezeket a mohamedán férfiakat cser­ben hagyta keleti nyugalmuk s mélységes felháborodással és cso­dálkozással szemlélték a legyőzött férfit, akit ebben a férfias szakmá­ban így tett csúffá egy nő. Rögtön­zött gyűlést tartottak s felháboro­dott hangú tiltakozó határozatban a férfinem lealjasításának minősítet­ték, hogy egy férfi nővel állt ki birkózni. Európában és a fehér faj egyéb kultúrterületein mostanában a bir­kózásnak sokféle fajtája virul. A régi klasszikus szabályokat ha­lomra döntötte a kor igénye és a haladás szellemének megfelelően a birkózóbajnokok rúgással, szem­kitolással és egyéb új mutatvá­nyokkal tarkítják mérkőzéseiket. A vállalkozók az izgalom ébrentar­tása és a belépődíjak fokozása ér­dekében egyre ifjabb mutatványok­kal kedveskednek az arénák közön­ségének. Birkóznak iszapban, fagy­laltban s talán közeleg az idő, ami­kor gyújtóbombák hullása közben mérik össze erejüket a birkózók. Viszont igaz, hogy férfit nővel még nem állítottak ki birkózni az aréna népe elé. Túlzás azonban ebben az esetben a férfinem lealjasításáról beszélni. A férfiak — mind a mohamedánok, mind az egyéb hitűek — nem min­den tekintetben ilyen finnyásak a nőkkel szemben. Európa művelt területein, például, nem tartják a férfinem lealjasításának, hogy nők, sőt fiatal leányok nem egy férfivel, hanem egyszerre nyolc-tíz szövő­székkel birkóznak a szövőgyárak­ban. Fiatal anyák töltenek mérges­gázokkal tartályokat, dolgoznak kénsavgyárakban és béltisztító­telepeken. Nők birkóznak tömege­sen kohók körül és egyéb veszedel­mes helyeken, nem is dicsőségért, hírnévért, hanem meglepően ala­csony órabérekért. A férfiak ilyen esetekben nemigen rendeznek fel­háborodott hangú gyűléseket, sőt term­észetesne­k tartják a nőknek ilyen irányú szereplését. Omid Banu, a félelmetes izmú mohame­dán asszony csak két és fél percig dolgozott, hogy a rettegett hírű férfibajnokot legyőzze és ezzel a ténykedésével a mohamedán s az európai körökben is ismertté tette nevét, ami bizonnyal anyagilag tetemes hasznot biztosít számára. A többi nő, aki reggelenként ezré­vel, tízezrével indul harcba névte­lenül a kenyérért, sorakozik föl a gépek körül a munkahelyeken, való­színűen irigykedve és elégtétellel gondol a nagyerejű mohamedán nő siikerére. Hősnek tartják a nőt és szerencsésnek, hogy csak egy férfit kellett legyőznie két és fél perc alatt, nekik azonban dolgozniuk kell reggeltől estig, hónapokig, eszten­dőkig, ameddig csak bírják és még­sem érnek el sem dicsőséget, sem vagyont. Ellenben annál könnyeb­ben eljutnak az idő előtt való meg­öregedésig, esetleg egy súlyos vagy halálos kimenetelű balesetig. Igen, a bölcs és nyugodt mohame­dánok túloztak azon a gyűlésen, amikor ilyen vonatkozásban a férfi­nem lealjasításáról beszéltek. b. gy. — Szekér a vonat alatt. Hétfőn délután a Debrecen—­Nagyléta kö­zött közlekedő motorosvonat Sárosul közelében elgázolt egy szekeret, amelyen Varga János 56 éves deb­receni gazdálkodó és 53 éves fele­sége ült. Vargát a vonat kerekei halálra gázolták, feleségét súlyos sé­rülésével a motorosvonat bevitte Debrecenbe és a mentők a sebészeti klinikára vitték. Állapota életve­szélyes. — A táj- és népkutató központ kiállí­tása. Hétfőn délután 5 órakor a Károlyi­palotában megnyílt a táj- és népkutató központ kiállítása. A kiállítás célja, hogy bemutassa, milyen módon keresi ez a központ a választ az aktuális, főleg közigazgatási problémákra. A kiállítás egyes csoportjai bemutatják a népet és a földet, az agrárélet reformjának vizs­gálatait és bemutatják a magyar köz­gazdaságtudományi intézet városfelvé­teli munkáját. Gróf Teleki Pál néhány rövid szóval nyitotta meg a kiállítást és annak a reményének adott kifejezést, hogy ezt a maga nemében első és így úttörő kiállítást a közönség is szorgal­masan f­ogja látogatni, de különösen a magyar ifjúság, mert a kiállítást az ifjúság készítette az ifjúságnak, hogy abból komoly akarást tanuljon. Ezután, mint a kiállítás egyik rendezője, mint a műegyetem földrajzi tanszékének pro­fesszora beszélt Teleki Pál, utalt a táj-és népkutatás jelentőségére, amely iránt nagy érdeklődés nyilvánul meg mosta­nában. Mindenki meg akarja ismerni a népet. A táj- és népkutatóknak minden tudománnyal foglalkozniuk kell, hogy anyagukat összeállíthassák. A kiállítást, mint ilyet, mint közös munkát kell nézni. Azoknak, akik az ország kérdé­seivel foglalkoznak, komolyan kell ven­niök ezt a munkát. Rá kell mutatni a problémák sokoldalúságára és arra, hogy melyik az a szintézis, amelyben mindent öszsze lehet fogni. A kultuszminiszter­professzor szavai után Györffy István, a kiállítás másik rendezője, végül Ma­gyar­y Zoltán beszélt. — Egy angol repülő letartózta­tása Oroszországban. A Reuter­iroda jelenti Moszkvából. A szov­jet hatóságok letartóztatták Ryan Grover angol repülőt. Grover re­pülőgépen ment Fin­nország­ból Oroszországba és a Kalinin kerü­letben szállt földre. Grover azért ment a szovjetföldre, hogy felesé­gét kiszabadítsa a­ GPU börtönéből. A szovjet hatóságok kijelentették, hogy az angol repülőt mindaddig fogva tartják, amíg kiderítik uta­zásának valódi okát.­­ A hűséges kutya, Anna Zellacher 13 éves leány egy karinthiai faluból barátnőjéhez indult a szomszédos köz­ségbe. Hogy minél hamarabb érjen oda, a hegyeken át ment. Az egyik hegyi­kunyhó mellett csatlakozott a leányhoz a gazda juhászkutyája, amelyet már kisgyermekkora óta ismert. Amikor a leány a kutyával az út legelhagyatot­tabb részére ért, egy ismeretlen férfi rátámadt Anna Zellacherre, akivel erő­szakoskodni kezdett. A kisleány csak­hamar kimerült a férfival való birkó­zásban, amikor a kutya a segítségére sietett. A hűséges állat a támadóra ve­tette magát és nemcsak, hogy megfuta­mította, hanem üldözőbe is-­ vette. Egy szakadék szélén a juhászkutya neki­ugrott és a mélységbe taszította. Az ismeretlen­­férfi holttestét összeroncsolt állapotban megtalálták. Személyazonos­ságát nem tudták megállapítani. 9. oldal ­ Belehalt sérüléseibe a paleszti­nai arabok egyik vezére. Londonból jelentik: Abdul Rahman el Khatib sejk, akire Palesztinában csütörtö­kön ismeretlen tettesek rálőttek, hétfőn belehalt sebeibe. PÉNZ ÉS GRIP Jövő év végén már az egész kőolajszükségletet fedezik a lispei kutak A „Természettudományi Közlöny" legutóbbi számában Gaál István a lispei olajkutak működéséről ér­dekes cikkben számol be. Egymás­után kezdték meg működésüket a bőséges termelést biztosító kutak. 1837 november 21-től 1938 augusztus 31-ig terjedő időköz­ben a termelés 233.726 köbmé­­ter kőolajat és 8.433.562 köb­méter földgázt eredményezett Legfontosabb azonban, hogy a ku­takban sem a nyomás, sem a szol­gáltatott mennyiség nem csökkent az eltelt év folyamán. A most mű­ködő II. szám­ú kút termelése napi 5,5 vágón, a III. számú kút most 8 vagón kőolajat ad, a IV. számú kút is, a földgázból nyerhető olaj hozzászámításával, több mint napi 5 vagont szolgáltat, az V. számú kúttól is nemsokára hasonló ter­melőképességet várnak. Hozzá kell ehhez még számítani, hogy az idén ősszel újabb négy kutat fúrtak, amelyeknek a megnyitása folya­matban van. Ezeknek az adatoknak az alapján meg lehet állapítani, hogy a jövő év végére a hispei­ olajtermelés el­éri a napi 60 vagonos mennyiséget és akkor Magyarország kőolaj-, illetőleg benzinszükségletét fedezi a hazai termelés. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVAT­A­LOS VALUTA Á­R­FOLY­A­M­AI (aranypengő­­ben) november 31-én: 1 angol font 16.10— 16.30, 11X1 belga 57.80—58.10, 100 cseh korona 1.50—10.00 (a 20 koronánál nagyobb címletek kivételével), 100 dán korona 71.75—72.35, KIO dinár 6.50-7.70, 100 FLA dollár 341.no­ 345.6n, 100 kanadai dollár 332.00—337.0­1, leo francia frank 8.95—9.15, 100 hollandi forint 185.90— 187.90, 100 lengyel zloty 1 3.00—11.-10, 100 leu 2.10 -3.45, 100 leva 3.00—3.60, 100 líra 16.90— 17.90 (500 és 1000 lírás bankjegyei­ kivételé­vel), 100 német márka —... 100 norvég ko­rona 80.75—81.65, ano svájci frank 77.20-78.10, 100 Svéd korona 82.80—83.70 pengő. ÁLLATVASAR. (November 31-én.­ A bit­fői ferencvárosi sertés vásár összfelhajtása 5234 darab volt. A vásári állományból angol hússertésfelhajtás 1295 darab. Az irányzat közepes. Arak: szedett sertés, elsőrendű­ 98— 100, kivételesen 101, harmadrendű 82—90, angol sonkasertés, elsőrendű 100—103, másod­rendű 90—96, exportzsír, márkázott 150 fil­lér kilogrammonként. FIZETÉSI ZAVAROK. A debreceni tör­vényszék elrendelte a csődönkívüli kényszer­egyességi eljárást Gelber Testvérek bej. cég és tulajdonosa, Gelber Ignác kérelmére és­­ Weiss Sándor és neje debreceni rövidáru­kereskedők ellen. Fi b­öfii­ok a főváros Meilen! Szt Gellért-fürdő Sz­é­che­ny­i-fürdő Szent Imre-fürdő és a Rudas-fürdő népeika, vözfördőiben, gyógyfördőiben és aszadástian A Magyar Színházba kedvezmén­yes jegyek kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztárunk­nál, Erzsébet körút 35. Tel.: 130-327 VI. Erzsébet körút 35. Tel. 13-W-37 és VIII. Conti­ncea 4. sz. (Népszava kiadóhivatala.) Tel.: 13-63-30, 31, 38

Next