Népszava, 1941. augusztus (69. évfolyam, 173–197. sz.)

1941-08-01 / 173. szám

p 5. oldal FERENC JÓZSEF KESERŰVÍz los közlés amely szerint Ankara el­utasította Vichy kérését. Ez a kéreg a török kikötőkbe menekült francia hajók internálásának felszabadí­tására vonatkozott. 7 AMERIKA ÁLTALÁ­NOS ELŐRE­TÖRÉSE — ezt a címszót lehetne fadni annak a tekintélyes mennyi­ségű táviratnak, amely csütörtökön az Egyesült Államok kormányának a szélrózsa minden irányában foly­tatott diplomáciai, sőt nemcsak diplomáciai tevékenységéről tudó­étt. Az európai előretörés, pontosab­ban az európai ügyekbe "való be­avatkozás fejezetéhez tartoznak Hopkinsnak, Roosevelt kü­lönmegbí­zottjának moszkvai tárgyalásai. Berlinben — illetékes nyilatkozat szerint — kétségtelennek tartják, hogy a látogatás célja­ a Szovjet­­kívánságainak megvalósítása, külö­nösen­­a hadianyagszállításokat ille­tően. A német fővárosiban főleg Rooseveltnek arra a szándékára mutatnak rá, amely — tekintet nél­kül arra, hogy bolsevista hadsereg­ ről van sz­ó — a szovjet véderő meg­erősítésére irányul. „Roosevelt így ki akarja szolgáltatni Európát a b­olsevizmusnak" — mondják a né­met fővárosban. Más jelentések közlik, hogy Hopkins utazása nem jelenti azt, mintha a „kölcsön- és bérlettörvényt" a Szovjet-Uniórra is alkalmaznák, mert Moszkkva to­vábbra is készpénzzel fizet majd. Mindenesetre minden oldalról alá­­húzzák, hogy „az USA nagyon ko­molyan veszi a Szovjet-Unió támo­gatását" és hogy Hopkins tárgya­lásai elsősorban az amerikai hadi­anyagszállítmányok útvonalának megállapítására vonatkoznak. Ilyen­módon — amint már előbb is jelez­tük — a Hopkins-kérdés az elő­ázsiai problémához vezet el, de összefügg a keletázsiai helyzettel is, hiszen Roosevelt kormánya most érdekközösséget vélt felfedezni a S Szovjet­ Unió és az Egyesült Álla­mok között, Japánra való tekintet­tel. Amerikának a Csendes óceán és az Atlanti óceán irányában ki­nyújtott jobb- és bal karja így, az egész földkerekséget átölelve, Moszk­vában ér össze, ami mutatja, hogy az elmúlt évek az amerikai nagy­hatalmat a föld egyik legaktívabb és messzehatoló külpolitikai ténye­zőjévé tették. Berlinben egyébként ugyancsak az európai ügyekbe történő ameri­kai beavatkozásnak minősítik azt is, hogy az USA kormánya a Lon­donban székelő emigráns „csehszlo­vák nemzeti bizottságot" elismerte „Csehszlovákia hivatalos kormá­nyának". • NYUGAT, DÉL ÉS KELET irá­nyában észlelhető ez az előbb vázolt amerikai tevékenység. Az Atlanti óceánnal kapcsolatos az a hír, hogy újabb 160 amerikai technikus érke­zett egy északírországi kikötőbe, ahol kikötőberendezések építésében vesznek majd részt. Ugyancsak ez­zel függ össze Roosevelt intézkedése az USA nyugati partvidékének to­vábbi megerősítésére. Déli irányból pedig feltűnést keltő „N. S. T."-távirat közli a „Gi­ornale d'Italia" hírét, amely szerint az Egyesült Államok hatal­mába kerítette az Antarktiszon fekvő Palmer félszigetet. Itt támaszpon­tot létesítenek, amely alkalmas arra, hogy az Antarktisz és Dél-Amerika legdélibb része, a Tűzföld közötti tengerrészt ellenőrizze, külö­nösen, ha hozzászámítják ehhez az angol-amerikai használatban lévő Falkland szigeteket. Jellemző és el­gondolkoztató, hogy a modern imperializmus éppen úgy tudomá­nyos kutatókat küld a támaszpon­tokat lé­tesítő katonák elé, ami­képpen ez rendszer volt az elmúlt század nagyhatalmi törekvései so­rán. A Déli sarkvidék szóbanforgó területén ugyanis nemrégiben még k­urd amerikai admirális expedí­ciója kutatott. A keleti irányú amerikai tevé­kenység viszont szorosan összefügg a Japán körül kialakult helyzettel. * A RUGALMAS GAZDASÁGI HÁBORÚ ugyan arra mutat, hogzy Kelet-Ázsiában egyelőre még mind­két fél bízik a végső szakítás elke­rülhető voltában, azonban az óvatos gazdasági rendszabályok ellenére a szembenálló felek fölkészülnek a legrosszabb eshetőségekre is. (Az erre vonatkozó táviratokat lapunk más hely­én ismertetjük.) Ami a gazdasági háborút illeti, Roosevelt még Holland-Indiára vonatkozóan sem ragaszkodott a teljes olajblo­kád kimondásához, sőt csütörtökön lehetővé tették, hogy az USA csen­desóceán­i kikötői előtt állomásozó japán hajók befuthassanak és üzem­anyagot vehessenek föl. Ezzel szem­ben mintha angol-amerikai szerep­megosztásra mutatna az, hogy az USA viszonylagos engedékenységé­vel szemben Eden angol külügymi­niszter legutóbb meglehetősen rideg hangon beszélt Japánról és a— meg nem erősített hír szerint — Anglia elhatározta, hogy megtiltja a japá­noknak a brit szénállomások föl­keresését. Az Egyesült Államok kormánya egyébként — bármennyire is kerüli a végső következmények levoná­sát — minden alkalmat felhasznál arra, hogy hangoztassa elszántságát Japánnal szemben. A tokiói kormány még az ameri­kai tiltakozás megérkezése előtt saj­nálkozását fejezte ki az USA nagy­követe előtt egy amerikai ágyú­naszád Kínában történt megtáma­dása miatt. Sumner Welles azon­ban kijelentette, hogy az esetet nem tekinti elintézettnek. Csütörtök éjszakai jelentés pedig közli, hogy Roosevelt „gazdasági védelmi bi­zottságot" alakított. Ennek feladata, hogy Angliával együttműködve, irá­nyítsa a gazdasági háborút. A bi­zottság tagjai: Hull külügyminisz­ter, Stimson hadügyminiszter, Knox tengerészeti miniszter és Morgen­thau pénzügyminiszter. Az amerikai intézkedésekkel szemben Japán részéről egyelőre még csak figyelmeztető saj­tóhangok hallhatók Holland-India és Sziám irányában. Általában az a vélemény alakult ki, hogy a tokiói kormány a helyzetnek megfelelően határozza el a további lépéseket. Nem hiszik, hogy ez északi irányban — a Szovjet­ Unió felé — következzék be, mert úgy tudják, hogy Észak-Kínában és Mandzsúriában az ott fönnálló erőviszony ezt nem teszi lehetővé, de egyéb előfeltételek sem alakultak ki, Így tehát továbbra is déli előretörés­­ eshetősége áll elő­térben, de ez is csak akkor, ha nem vezet a másik oldalon a végső következmények levonásához. NÉPSZAVA 1940 augusztus 1., péntek ­ Isidor Philipp, a világhírű párizsi zongorapedagógus is megérkezett az Egyesült Államokba, ahol tartósan le­telepedni szándékozik. Az 1863-ban Budapesten született kiváló zenetanár évtizedeken át sok tehetséges külföldi növendéket vonzott Párizsba. Vacsora utáni sétahajó. A MFTR közli, hogy Budapesten a „Zsófia" sétahajó úgynevezett vacsora utáni járatban 22 órakor augusztus 3-tól kezdve na­ponta indul Vigadó tér állomásról. A Pálffy téri állomást 10 perccel később érinti. (X) A kormányzó beszéde az új német követ bemutatkozásakor Jagow követ átnyújtotta megbízólevelét Amint a „M. T. I." jelenti, a kor­mányzó csütörtökön ünnepélyes be­mutatókihallgatáson fogadta Diet­rich von Jagow német rendkívüli követ és meghatalmazott minisztert, aki ez alkalommal átnyújtotta meg­bízólevelét. Jagow követ a megbízólevél át­adásakor a többi között a követke­zőket mondotta: — Hivatalba lépésem abba az időbe esik, amikor Magyarország, akár a világháborúban, Német­ország oldalán harcban áll a kö­zös ellenség ellen. Németország és Magyarország barátságos kap­csolatai a világháborús fegyver­barátsággal megingathatatlan ala­pot kaptak két ország bizalom­teljes együttműködése számára; a jobb jövő érdekében a győze­lemért folyó harcban ismét meg­állják a próbát és meg fognak acélozódni. Legfőbb feladatom, hogy ezeknek a­ kapcsolatoknak elmélyítésén közreműködjem s ennek fogom szentelni minden erőmet. A továbbiakban hangoztatta azt a reményét, hogy a kormányzó és a magyar kormány teljes bizalmá­val ajándékozza őt meg és támoga­tásában részesíti. Végül a kor­mányzó és a magyar nemzet iránti jókívánságokat fejezte ki a német kormány és a saját nevében. A kormányzó válaszolt ezután a német követ beszédére. Mindenek­előtt hangoztatta, hogy különös örömmel vette át a követ megbízó-­ levelét, majd a következőket mon­­­dotta: — Az ön érkezése valóban tör­ténelmi időbe esik, amelyben a német és a magyar nép sorsszerű összetartozása ismét világosan­­ megnyilvánul. A két szövetséges nemzet vitéz fiai ismét váll­vetve harcolnak a JMZDS ellen sé­ri ellen abban a szilárd meggyőző­désben, hogy harcuk igazságos és boldogabb rendet fog teremteni Excellenciád személyében őszinte­örömmel üdvözlöm a dicső német haditengerészet vitéz tisztjét, régi­­­háborús bajtársat és a vezér és kancellár hűséges és bevált har­cosát. Meggyőződésem, hogy ön kiváló módon hozzá fog járulni ahhoz, hogy a két nép már meg­lévő szoros kapcsolatait még ben­­­sőségesebbé alakítsa és elmélyítse. A kormányzó végül biztosította a német követet a maga jóakaratá­ról és a magyar kormány támoga­tásáról. Kifejezte az­t az óhaját,, hogy a követ jól fogja érezni ma­gát Magyarországon. Az üdvözlő- és válaszbeszéd el­­hangzása után a kormányzó beszél­getést folytatott a német követtel,, majd a követség jelenlévő vezető személyiségeinek tisztelgését fo­­j­gadta. Az ünnepi fogadtatás szer-­­tartásánál közreműködött Bárdossy­ László, a külügyminisztérium veze­tésével megbízott miniszterelnök és."] Uray István, a kabinetiroda főnöke. Tiltott úton akarták elhagyni az országot Magyarországra, a határőrök elfog­­ták. A törvényszék nyolchónapi fogházra ítélte. Szegedi Ödön 20 éves budapesti­ kalauzt ahonnan ez év június 1-én bocsátott­­ták el őket. Ekkor visszaszökött. A máramarosszigeti törvényszék a legutóbbi időkben számos kisebb­nagyobb szabadságvesztésről szóló ítéletet hozott olyan egyének ellen, akik tiltott úton kísérelték meg el­hagyni Magyarország területét. A törvényszék Piller-tanácsa tár­gyalta Glück Antal szatmári asz­talos, Junger Salamon, Perlstein Fial és Albicsuk Tódor ügyét. Glück beismerte, hogy Albicsuk ve­zetésével a télen át akart szökni a szovjet határon, később azonban egyedül eltévedt és már majdnem megfagyott, amikor bemenekült a határőrség őrszobáj­ába. _ Albicsuk beismerte, hogy 50 pengőért vagy nagyobb összegekért kelt, hogy elbocsátják munkahelyé­­ről többszöri késése miatt és ezért át akart szökni a Szovjet­ Unióba. A járőrök gyanúsnak találták, hogy a katonaköteles korban lévő fiatal­ember a határ közelében tartózko­­dik és ezért átadták az ügyészség­nek. A törvényszék jogerősen két­hónapi fogházra ítélte.­­ Zlatko Balokovics, a híres jugo­szláv hegedűművész amerikai állampol­gár lett és egyik nyilatkozatában kifej­tette, hogy nem szükségből, hanem meggyőződésből lett azzá. Balokovics nagy sikereket aratott már Párizs, Bécs, Berlin, London, Moszkva és az Egyesült Államok hangversenytermei-­­­­ben, vállalkozott a szovjet határon való kalauzolásra. Junger és Perlstein tagadta, hogy át akart volna szökni. Frufshter Ábrahám bérkocsis szin­tén át akart szökni a határon. A főtárgyal­ást bizonyításkiegészítés céljából elhalasztották. A törvényszék Lasztovica-tanácsa is több hasonló ügyet tárgyalt. Schlesinger György 20 éves buda­pesti műszerész és Weisz Gyula 19 éves budapesti kereskedő Tisza­bogdánból gyalogszerrel indult a Szovjet­ Unióba. Egy ruszin paraszt vállalkozott arra, hogy megmutatja a legrövi­debb utat. A ruszin a határvadász­őrsre vezette őket és így kerültek kézre. Egy-egy hónapig fogházra ítélték őket. Kovács Dezső 21 éves kistécsői napszámos a kistarcsai internáló­táborból Körösmezőre ment és ott egy ruszin paraszt rábeszélte, hogy töb­bedmagával szökjön át a vörö­sökhöz. Át is mentek a határon, de a szovjet határőrök elfogták őket és nyolchónapi börtönre ítélték a Sztaniszlávban megtartott tárgyalá­son. A büntetés kitöltése után a moszkvai munkatáborba kerültek, a határ közelében fogták el. Kedvezményes fürdőjegyek Budapest Székesfőváros Gyógyfürdőibe: Gellért-, Széchenyi-, Szt Imre-Rudas-fürdőbe Egyéb fővárosi fürdőkbe: Császár-, Lukács-, Erzsébet- (Sósfürdő), Fedett uszodába a legnagyobb kedvezménnyel kaphatók Kultúrpropaganda jegypénztáraink­­nál Erzsébet körút 35. Tel.: 222-893 és Conti ucca 4. Tel.: 130-330. 31. 32

Next