Népszava, 1942. március (70. évfolyam, 49–73. sz.)

1942-03-17 / 62. szám

6. oldal ­pesti Munkásotthon felé sűrű rajok­ban érkeztek a szervezett munká­sok. Zsúfolásig megtelt a Munkás­otthon színházterme. A "Kispesti Vasmunkások Dalkara három szép kórusszámot adott elő, amelyet lel­kesedéssel fogadtak. Szakasits Árpád elvtárs tartotta me ezután ünnepi beszédét, amelyben rá­mutatott a magyar reformkorszak törté­nelmi jelentőségére és a márciusi esz­mék halhatatlan értékére. Majd arról­­beszélt, hogy az 1848 utáni ifj világban, a kapitalizmus, a tőkéspolgárság új vi­lágában új és hatalmas osztály keletke zet£: a negyedik rend nőtt meg óriássá — a kapitalizmus óriásával szemben. Ez a hatalmas osztály teremtette meg azo­kat az eszközöket, amelyek a történe­lem folyamán először teszik lehetővé, hogy megvalósuljanak 1848 eszméi és ezeken túl megvalósulhasson a szabad­ság teljessége: a szocializmus. A válság, amelyet ma élünk át s amelynek véres lázában él a földkerekségnek minden népe, éppen abból ered, hogy az eszmék valósággá akarnak válni, hogy a dol­­gozó nép elindult emberré emelkedésé­nek gigászi útján. A nagy lelkesedéssel fogadott ünnepi­beszéd után Hódi Gitta, majd Gábor Miklós szavalt Berzsenyi-, Ady-, József Attila- és Petőfi-verseket, Flesch Imre­­a „Bánk bán" három áriáját adta elő A nagysikerű márciusi ünnepséget a Szalmás-kórus viharos lelkesedéssel fo­gadott dalai zárták le. Pestszenterzsébet szervezett munkássága és haladó­szellemű polgársága szombaton este művészi műsor keretében áldozott a márciusi gondolatnak. A Vasasotth­on zsúfolásig megtelt nagy­termében Petőfit, Kossuthot, Széchenyit, Adyt, a magyar szabadság és független­éig halhatatlan hőseit idézték a szereplő művészek. Az a fergeteges taps, amely Illa Vasits Géza elvtárs, országgyűlési­­képviselő ünnepi beszédét, utána pedig a műsor keretében fellépő művészek minden egyes számát kísérte, megcáfol­hatatlan bizonysága annak, hogy a szer­vezett munkásságban, de nem kevésbé a haladószellemű"­polgársághelv"-,­kiirt­hatatlanul él a­­szabad,­ független­ és demokratikus Magyarország gondolata és áldozatos hűséggel áll­va őrködik a márciusi események felett. Az ünnepségen a Pestszenterzsébeti Általános Munkásdalkör­ör Ujj József karnagy vezénylésével, Halász Kálmán szavalóművész, Neményi Lili opera­énekesnő, Bartos Miklós operaénekes, Palotay Ercsi szavalóművésznő, a Ván­dor-kórus, Szentiványi Kálmán és Do­monkos Nándor karnagy tudása és művészete teljességét nyújtotta. Az erzsébetvárosi szociáldemokrata pártszervezet már­cius 13-án tartotta meg nagysza­bású ünnepségét, amelyet Gábor Miklós szavalata s a Vándor-kórus nagyhatású számai vezettek be. Gosztonyi Lajos elvtárs mondott ez­után ünnepi beszédet. Rámutatott a márciusi forradalom nemzeti és szociá­lis jellegére, hangsúlyozva, hogy Petőfi­­Sándor és társai voltak azok, akik a márciusi eszméket teljes egészükben vállalták és tisztén látták, hogy a ma­gyar nemzet felemelkedése nem képzel­hető­ e­l a nép felemelése nélkül, de a nép sorsát, sem lehet megjavítani, ha nem­ vívják ki az ország függetlenségét. Petőfi és a márciusi ifjak következete­sen vállalták a márciusi gondolatot akkor is, amikor a kiváltságaikat féltő osztályok háttérbe igyekeztek szorítani 1848 szociális jellegét. A márciusi esz­méknek ezek az igazi hordozói terem­tették meg a lehetőségeket arra, hogy az öntudatos munkásság, a föld népe és a szabad értelmiség összefogva befejez­hesse március művét. Az ünnepi beszéd elhang­zása után Pásztor János, Ascher Oszkár, Gábor Miklós és Gyarmatiiy Anikó Petőfi-, Ady-, Vajda- és Csokonai-verseket sza­valt nagy sikerrel. A kereskedelmi alkalmazottak március 16-án, hétfőn este tartották meg márciusi ünnepélyüket a KÁOSZ Erzsébet körúti zsúfolásig megtelt nagytermében. Az ünnepi beszédét Földes Mihály elvtárs tar­totta és ebben a többi között a kö­vetkezőket mondotta:­­ Az 1818-as esztendő nagyszerű polt­ NÉPSZAVA 1942 március­­17. Ked­d tikai nevelőmunkát végzett a szabad­ságharccal együtt. Hiába torkollott a küzdelem Világosba, hiába diadalmas­kodott az idegen reakció a magyar sza­badságharc felett — a magyar munkás­ság megtanulta, hogy mi a szabadság. Az a gondolat és érzelemvilág, amelyet Petőfiék hirdettek, nem szűnik meg mindaddig, amíg megvalósulásukban új gondolat- és érzelemvilág­­kialakítójává nem válnak. A magyar munkásság­mélységes tisztelettel gondol vissza 1848 idealista hőseire s tudja, h­ogy az áldo­zatok nem voltak hiábavalóak: egyszer feltétlen bizonyossággal megvalósul a meghirdetett eszme, a szabadság, egyenlőség, testvériség világa. Földes Mihály elvtárs lelkesítő be­széde után a Vándor-kórus adott elő énekszámokat­ — igen nagy sikerrel. Hódy Gitta pedig jól sikerült szavala­tokkal emelte az ünnepély sikerét. Zarándoklás Petőfi szobrához . A márciusi eszméknek hódoló fő­városi lakosság az idén is tömege­sen kereste fel a nagy magyar költő, Petőfi Sándor szobrát. Egész nap tartott a zarándoklat. Mindenki megérezte, hogy a negyvennyolcas eszméknek igazi megtestesítője Petőfi Sándor volt s az ő költészete az, amelyik a magyarság lelkében legtisztábban őrzi mindmáig negy­vennyolc hatalmas történelmi kí­sérletének szellemét. Már délelőtt megkezdődött a tisztelgő felvonulás. Először a Petőfi Társaság, majd a székesfőváros és az újságíróintéz­ménye­k helyezték el koszorújukat a szobor talpazatán. A délutáni kegyeletes ünnepségek során külön színt jelentett a Ma­gyar Történelmi Emlékbizottság hó­dolata Petőfi előtt. A bizottság tag­jai délután 3 óraikor vonultak Petőfi szobrához, ahol ekkor már nagy tö­meg gyűlt egybe. A bizottság fel­vonulásához csatlakozott a Buda­pesten tartózkodó erdélyi munkások és parasztok küldöttsége. Amikor a bizottság­ tagjai a Petőfi­ térre értek, a tömeg lelkes éljenzé­sbe kezdett: éltették Petőfit. A tömeg megújuló éljenzése és lelkesedése közepette he­lyezte el a Történelmi Emlékbizott­ság koszorúját Bajcsi - Zsilinszky Endre, Kovács Imre, Bernáth Aurél, Katona János és Dancs Jó­zsef. S zöméig lelkesedése új erőre kapott, amikor az erdélyiek küldött­sége megjelent a szobornál. Hosszú időik óta ez volt az első eset, hogy a dunaparti Petőfi-szob­or előtt Erdély "trévé -is" kifejthstte hódolatát. Min­den- .idenlevő megár­ézív, hogy a régi március követelése. ..az únió -Erdéllyel'' . új értelmet nyer. A Petőfi-szo­bor ünnepélyes megkoszo­rúzása után a munkásokból, diákok­ból és értelmiségiekből álló tömeg a magyar szabadság és független­ség hitében megerősödve oszlott szét. ___. Óbudán a Munkásotthonban a vasmunkások rendezésében szombaton este volt márciusi ünnepség. Rausch elvtárs­­nak az ünnepség jelentőségét mél­tató szavai után az ünnepi beszédet dr Révész Mihály elvtárs mondotta a zsúfolásig megtelt terem lelkes hallgató­sága előtt. Rámutatott arra, hogy az idők szab­ják meg mindig a Március ünneplésének formáját, de a Március tartalmára semmi befolyása nem lehet semminek. Ismertette a magyar Márciussal pár­huzamos külföldi eseményeket és rá­mutatott a Március szociális tartalmára, amelynek legkiválóbb kifejezője Petőfi mellett Táncsics volt, mind a kettő a nép gyermeke. A szocialisták ismerik azt­ a nagyszerű örökséget, amelyet 1848 nagy férfiai hagytak reájuk. Min­den márciusi ünnepségünk fogadalom­tétel egyszersmind, ezért az örökségért folytatjuk tovább a küzdelmet! A hallgatóság nagy lelkesedéssel fo­gadta az ünnepi beszédet, a kormányzó nevét viselő egymillió­pengős alapot létesítenek az intézet díj­tartalékának kiegészítésére. Z. Szabó Béla köszönte meg az elnökség munkás­ságát, majd elfogadták a jelentéseket. Az Újságírók Szanatórium Egyesülete Hegedűs Gyula elnök megnyitója után ugyancsak elhatározta, hogy egy évig betöltetlenül hagyja az elnöki széket. Huzly Imre, a szanatóriumegyesület igazgató főorvosa bejelentette lemondá­sát, majd több felszólalás után elfogad­ták a jelentéseket. A sajtókamara kiadói főosztályának közgyűlése után az újságírói főosztály közgyűlésén Kolosváry - Borcsa Mihály terjesztette elő elnöki jelentését. A többi között köszöntötte a délvidéki újság­írókat. Kifejtette, hogy az államnak kel­lene magára vállalnia az elaggott újság­írók támogatását. Ezután több felszóla­lás hangzott el. A Magyar Újságírók Egyesülete va­sárnap tartotta hagyományos szabadság­lakomáját. Tóth László elnök pohár­köszöntőt mondott a kormányzóra, majd Paál Árpád országgyűlési képviselő tar­tott beszédet, kezében a Jókai-serleggel. Beszélt a sz­­badságeszme fejlődéséről és az 1948-as, valamint a jelenlegi hely­zetről. A nagyobb, kitárulóbb népszabad­ságért — mondotta— érdemes a magyar sajtónak is tovább küzdenie. A Petőfi Társaság nagygyűlést rendezett március 15-e meg­ünneplésére. Kornis Gyula elnöki meg­nyitójában arról beszélt, hogy milyen hatást tett Petőfi, Kietzsch­ere. Gáspár Jenő főtitkár jelentése után Kállay Miklós alelnök bejelentette, hogy a Madách-nagydíjat Csathó Kálmánnak ítélték. Az Illésen a többi között Ravasz László megtartotta székfoglaló beszédét. Az ülés után rendezett közebéden Babay József mondott beszédet, kezé­ben a Petőfi-serleggel. Az egyetemi ifjúság március 15-én megkoszorúzta az egye­tem épületén levő emléktáblát, Petőfi és Kossuth szobrát. Az ünnepség az Országzászló előtt folytatódott, majd a Vigadóban rendeztek ünnepélyt. Itt Németh László író mondott márciusi beszédet. A magyar sajtó is megünnepelte március idusát. Jókai és Petőfi szobrának megkoszorúzása után tartotta közgyűlését a Magyar Újságírók Egyesülete. Tóth László elnök megnyitójában a magyar újság­írás halottjairól emlékezett meg. A je­lentések elfogadása után a költségvetés előterjesztésével ért véget a közgyűlés. Ugyanezen a napon tartotta közgyűlé­sét a Magyar Hírlapírók Országos Nyugdíjintézete. Zimmer Ferenc elnök megnyitója után elhatározták, hogy a Kozma Miklós halálával megürült el­nöki széket a gyász jeléül eg­y évig be­töltetlenül hagyják. Az elnök megemlé­kezett a kormányzói párról és a kor­mányzóhelyettesről, akik sokszor adták tanújelét az újságírók iránt érzett nagyrabecsülésüknek. Elhatározták, hogy Fényképezés a hasüregben (Berlin, március 116. — „N. S. T.") Az orvosi optika egyik legújabb vívmánya a csőalakú hastükör, amelynek segítsé­gével az orvos betekintést nyerhet a be­teg hasüregébe és megvizsgálhatja a hasüregben levő szerveket. Szakembe­rek szerint ennek a találmánynak az a legnagyobb előnye, hogy most ezzel a teljesen fájdalom- és veszélymentes módszerrel fényképfelvételeket is lehet készíteni a hasüreg belsejéről. Dr Ka­k egyetemi tanár egyik előadása során be­­is mutatott ilyen felvételeket és rámiu­tat­ott arra, hogy ilyen módon nem csu­pán az orvos győződhetik meg pontosan a vakbél vagy a máj megbetegedéséről, hanem a beteget is könnyebben meg lehet­­jilézni a felvétel bemutatásával a műtéti beavatkozás szükségéről. Kedden pártközi értekezlet lesz A képviselőház elnöke kedden déli 12 órára a parlamentben kép­viselt pártok vezetőit pártközi érte­kezletre hívta össze. A pártközi­­ értekezleten a kormányprogram­­vitáját beszélik meg. Amint már jelentettük, csütörtö­kön délelőtt mutatkozik be a kép­viselőházban a Kállay-kormány és ez alkalommal mondja el program­beszédét a miniszterelnök. A beszéd nyomán indul majd meg a kor­mányprogram vitája. A fűszeresalkalmazottak vasárnapi munkaszünete — Levél a szerkesztőhöz — Ha ez a türelmes újságpapír beszélni tudna, első kérdése az volna: Hogyan, hát ti, sokat dolgozó fűszeresalkalma­zottak, még most sem kaptátok meg a vasárnapi pihenőt? Sajnos, még mindig nem — válaszolhatnánk — és éppen azért fordulunk ismét az újság nyilvá­nosságához. Valójában mi akadálya van annak, hogy számunkra is megadják a vasár­napi mumkkaiszünetet? A múltban azt hangoztatták, hogy a friss kenyér—ég péksütemény, valamint a szombati tej nem áll el hétfőig. Most azonban az a helyzet, hogy a közönség már szomba­ton megvásárolja a tejet, hiszen vasár­nap zárva vannak a tejcsarnokok, a kereskedők pedig olyan kevés tejet kap­nak szombaton, hogy abból nem marad semmi vasárnapra. Eddig már néhány rendelet szabá­lyozza a vasárnapi munkaszünetet szá­munkra, de valójában sohasem élveztük ezt a pihenőt. Vasárnap ugyanúgy föl kellett kelnünk reggel 5 vagy 6 órakor, mint a hét többi napján. Nekünk azon­ban teljes vasárnapi munkaszünet kell. Reméljük, hogy a kormányzat a leg­sürgősebben elintézi kérésünket, még­pedig kielégítő módon. S. J., fűszeres alkalmazott Öngyilkosság A Mária Valéria ucca 1. számú ház­ban 16 darab méregtablettát vett be Róna József bankigazgató özveg­ye. Mielőtt kórházba vitték volna, meghalt. Búcsúlevelében azt írta, hogy gyógyít­hatatlan betegsége miatt vált meg az élettől. Pestszenterzsébeten az Attila ucca 23. számú házban From­mer-pisztolyával főbelőtte magát. Lelkes Antal -ti­­tves gyári munkás. Mire a szomszédos szoba lakói betörték szobája ajtaját, már halott volt. A golyó a fejét járta át. Hétfőn délután Szabó János 53 éves utazót, aki idegbetegségben szenvedett, rokonai ideggyógyintézetbe akarták szállíttatni. Amikor a tisztiorvos meg­jelent Szabó János Rákospalotán a Rá­kosi út 131. szám alatt levő lakásán, hogy intézetbe utalja, a szomszédos szobában főbelőtte magát. Meghalt. Preszmayer Margit, gyári munkás 19 éves leánya, a Karolina út 17. szám alatt levő szövőgyárban szerelmi bána­tában lúgkőoldatot ivott. A mentők a Rókus-kórházba vitték. Bara Józsefné 27 éves mindenes a Síp ucca 6. szám alatt lévő lakásán többféle tablettát vett be. A Rókusba vitték. ­ Háromezerpengős ékszerlopás egy autóbuszon. Hétfőn délután Daruja­novich Ida, Vérhalom utca 33. szám alatti lakos bejelentette a főkapitány­ság központi ügyeletén, hogy a 11-es autóbuszon egy 3000 pengős értékű briliáns karkötőjét ismeretlen tettes el­lopta. Kedvezményes fürdő­hegyek: Császár-fü­rdőbe iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii fapna-firile RMHUNiiiiiii iimiiiiiiiiiiiimimiiiimiimiiiiiiiiiiimi Lukács-fiirdÉe Kaphatók: Kultúrpropaganda jegypénztárainknál VII, Erzsé­bet körút 35 (tel. 222-233) és VIII. Conti ucca 4 (tel. 130-339,331,332)

Next