Népszava, 1943. május (71. évfolyam, 97–122. sz.)
1943-05-19 / 112. szám
1943 május 19. szerda W WHBHMKim NÉPSZAVA Kiszélesítik, öt Váci utat Rendezzék a Nemzeti Színház környékének forgalmát A főváros városrendezési és magánépítési szakbizottsága Dörre Endre elnöklésével ülést tartott, amelyen előző ülésén történt felszólalásra válaszolva az elnök kijelentette, hogy a főváros megfelelő módon gondoskodott a legrégibb és korszakalkotó műkincseknek az esetleges légitámadások okozta károktól való megóvásáról. Szakosíts Antal elvtárs ismételtensürgeti, hogy a József körútnak a Népszínház utca és a Rákóczi út közötti szakaszáról távolítsák el a gyalogforgalmat, valamint a népszínház utcai villamosokról a körúti kocsikra való átszállást akadályozó bódékat, hirdetőoszlopokat, célszerűtlenül elhelyezett padokat és egyéb nem odavaló dolgokat. Naponként tízezrek járják ezt az utat és állandó bajoknak és incidenseknek az előidézője az úttest és a járda közé fölöslegesen ékelődött sövény, különösen a csúcsforgalom és az elsötétítés óráiban. Dörre tanácsnok ígéretet tett a sürgős intézkedésre és e célból helyszíni szemlét tartanak. Ezután tárgyalás alá került a Váci út kiszélesítésének terve. Eszerint a Csanády uccától végig az úgynevezett előkertek megszüntetésével kiszélesítenék az utat, hogy lehetővé tegyék a villamossíneknek középre helyezését és a forgalom megfelelőbb lebonyolítását. Ezzel kapcsolatban rendeznék a Ferdinánd teret is, mégpedig úgy, hogy a Fóthy út a Váci út és Lehel út felé forduló folytatást kapna és a tér rendezésével a piac is megfelelő és higiénikus elhelyezést nyerne. Sor kerül a ferencvárosi Gubacsi út egy részének régóta időszerű kiszélesítésére is. Szakosíts Antal, Hoslinger István és Csapó Sámuel elvtársak, majd Wellisch és Scheuer Róbert hozzászólásai után az előterjesztéseket elfogadták. Több telekszabályozási ügy letárgyalása után az ülés véget ért. — El kell távolítani a lakóházak fából készült padlásosztófalait. Hírt adtunk keddi lapunkban a honvédelmi miniszternek ilyirányú rendeletéről. Pallóan közöljük, hogy a rendelet hatálya a következő helységekre terjed ki: Budapest, Budafok, Csepel, Debrecen, Diósgyőr, Győr, Kassa, Kispest, Kolozsvár, Miskolc, Mosonmagyaróvár, Pestszentlőrinc, Pestszenterzsébet, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombathely, Újpest. Feketevágás miatt koncentrációs táborba szállítottak egy grófot (Róma, május 18. — „M. T. I.") Amint a „Giornale d' Italia" jelenti, trentói távirat alapján, gróf Bossi Fedrigottit feketevágás miatt koncentrációs táborba szállították. Eljárás indult meg 130 személy ellen a közellátás érdekeit veszélyeztető bűncselekmények miatt. HungáriaESParkfia és szórakoztató üzemeibe kedvezményes árú jegyek Parkbelépő 36 fillér Hegyi vasút 56 fillér Szellemvonat :3« fillér Dodsem 56 fillér Vízisikló — 48 fillér Repülü 48 fillér Elvarázsolt kastély 4« fillér The Whip 4» flér Csodacsónak 32 fillér Holdrakéta 3» fillér Fecske :19 fillér Láthatatlan ember :ill fillér Tobogán 24 fillér Kisvasút 24 fillér KAPHATÓK: Erzsébet körút 35. sz. Conti ucca 4. sz. a mindig rejtély, kicsoda meggyilkolt A hűvösvölgyi gyilkosság nyomozója még mindig arra összpontosult kedden, hogy megállapítsák, kicsoda a meggyilkolt nő. Megírtuk, hogy a női holttestet felboncolták és a nyálfagyban megtalálták a halált okozó golyót. A golyó úgynevezett bronzköpenyű revolvergolyó, amely valószínűen idegen katonai fegyverből származik. A kilenc milliméter átmérőjű, 11'/ milliméter hosszú revolvergolyó nem Magyarországon készült. Ez valószínűen fontos adat lesz a további vizsgálat során. Az áldozat arcán levő zúzódások származhatnak ütéstől, de lehetséges, hogy akkor keletkeztek, amikor a szerencsétlen nő arcra bukott a lövéstől tarkón találva. A merénylő közvetlen közelből adta le a halálos lövést a fiatal nőre, aki — az orvos-szakértő véleménye szerint — nem lehetett több 16 évesnél. Anya volt, aki még a közelmúltban szoptatott volt, no htílum középtestalkatú magas. A gyilkosság fölfedezése után fényképfelvételt készítettek az áldozatról. A detektívek Pesthidegkút környékén és a hűvösvölgyi házakban sorra megmutatják mindenkinek a halott nőről készített fényképet, hátha valaki fölismeri benne, hogy ki a hűvösvölgyi halott nő. Az egyik kalauz felesége, aki ugyancsak kalauznő, a fényképen ráismert egy virágárusnőre, aki délutánonként az V. János-kórház környékén szokott virágot árulni. Lehet, hogy ez az adat is valótlannak bizonyul, mert a fénykép meglehetősen torzított. A nyomozás tovább tart. A jövő orvosgondjai címmel vetette fel a Népszava a társadalom e fontos problémáját. A szó szoros értelmében gondokról van szó, mind az egyén, mind a közösség szempontjából s hozzátehetjük, hogy nemcsak nálunk, hanem szerte a világon. Jól tudjuk ezt mi, orvosok, akik a ránkszakadó feladatokat már akár tudjuk teljesíteni, de jól tudják ezt a nemorvosok is, egészségesek és betegek egyaránt, akik saját sorsukon érzik, hogy az orvoskérdés súlyos krízise következett be. Bár a krízis csak részjelensége és következménye az általános társadalmi állapotnak s ennek megváltozása nélkül meg nem oldható, különösen háború alatt nem, mégis igaza van a cikkírónak, ha arra szólít fel, hogy a megoldás lehetőségét és módjait már most készítsük elő. Csak kapkodás, hiba ésavar származna abból, ha előkészület nélkül sodródnánk be a cselekvés kényszerébe, amikor az építés és megvalósítás ideje ránk köszönt. A munkaterületet két részre kell osztani: 1. a háború utáni első öt évre és 2. a végleges reformok idejére. Öt évet azért kell elsősorban külön venni, mert ennyi az orvosi kiképzés ideje, ezalatt hagyja el az első orvosról a főiskolákat és enynyi idő alatt lehet megtudni azoknak az ifjaknak a számát, akik katonaság, háború, konjunkturális pálya vagy más ok miatt távolmaradtak az orvosegyetemtől. De háborúk után az első öt év, tapasztalat szerint, a társadalmi változások, rétegeződések, átcsoportosulások ideje, városi és falusi népesség kicserélődése, kivándorlások, visszavándorlások, egyes foglalkozási ágak megszűnése vagy gyérülése, osztályok határainak elmosódása, szóval a horizontális és vertikális népvándorlás minden tünete tapasztalható. Erre az időre esik a nemzetközi forgalom és az országok közötti kölcsönhatások megújulása is, amikor a más országokban e téren elért eredmények megismerhetők és tanulmányozhatók. A szükséges reformok, amelyeket nagy körültekintéssel és alapossággal kell kidolgozni, három területet érintenek: a) az orvosképzést; b) a társadalombiztosítást; c) a megelőzést. Az orvosképzés és orvoshiány kérdései, a szükség kényszerítő hatása alatt, a közelmúltban viták és intézkedések tárgyai voltak. Nem szerepelt a tervezetekben az az egy módszer, amely például Amerikában kitűnően bevált, az előkészítő orvosi kollégium intézménye. Ez abból áll, hogy az orvosi pályára készülők a középiskola két utolsó évét külön iskolában töltik, amelyben azokra a tárgyakra, amelyek az orvosi pálya első féléveinek tárgyaival azonosat, különös gondot fordítanak. Elsősorban a fizikáról, vegytanról, gyógynövénytanról, fet-és fejlődéstanról, egészségtanról és anatómiáról van szó. Az érettségi vizsga tehát magában foglalná az első orvosi szigorlat anyagának tekintélyes részét. Az orvosi kollégiumban szerzett bizonyítvány általános érvényű, amelynek alapján, ha a tanuló úgy döntene, tanári, mérnöki vargas pálya is választható. Ha azonban az orvosi pályára készülő ifjú elhatározásában megerősödött, ilyen előképzés után az orvosi egyetemen gyorsabban és könnyebben halad, hamarabb jut a klinikákra, végül, 22 éves korában az általános érvényű orvosi oklevéllel együtt már szakorvosi képessége is lehet. E tanulmányi módszernek még megvan az a nagy előnye, hogy az alapvető tárgyi szakismereteket a kollégiumban középiskolai rendszer alapján, tehát a naponként való előkészítéssel és beszámolással kell elsajátítani. Így elmarad a középiskola és szabadabb szerkezetű főiskola közötti éles különbség által előidézett törés, zökkenés és krízis, alaposabban képzett, elméletileg és gyakorlatilag jobban felkészült és az élet követelményeinek jobban megfelelő orvosok állhatnak a közönség szolgálatába. A társadalombiztosítás, megelőzés és közegészség kérdései jogi és közigazgatási vonatkozásokkal kapcsolatosak és ezért külön tárgyalandók. De itt is az a döntő, hogy elsősorban megfelelő számú, kitűnően képzett, hivatott, szociális lelkiismeretű orvos induljon el apostoli munkára. Kívánatos, hogy a tervezetekhez minél több szakszerű hozzászólás hangozzék eli Dr F. A. (Stockholm, május 18. — „Bud. Tud.") A svéd kormány engedélyt adott a Berlinben megjelenő ,.Berlin—Bonn—Tokio" havi folyóirat svéd kiadásához. — Svájci bélyeg jelent meg a svábhegyi fogaskerekű vasút tervezőjének arcképével. Svájc minden évben Pro Juventute jeligével nevezetes svájciak emlékére bélyegeket hoz forgalomba. Most jelent meg a sorozat új bélyege, amely Riggenbach Miklós képét ábrázolja. Riggenbach Miklós volt a fogaskerekű vasút feltalálója és annak idején ő tervezte és építette a budapesti svábhegyi fogaskerekű vasutat. A svábhegyi fogaskerekű vasút volt a második ilyen természetű közlekedési eszköz, amely közvetlenül az első svájci fogaskerekű vasút után jött létre. 0 A „Berlin—Koln—Tokio" folyóirat svéd kiadás? 7. oldal Angyalföldön elfogtak két éjszakai rablót Angyalföldön, a Frangepán utcában két fiatalember nő cipőket kínált megvételre. Igazoltatták őket, Kiss Istvánt és Risper Tibor 20 éves munkanélkülit. Bevallották, hogy az éjszaka Újpesten a Vörösmarty utca 19. számú házban megjelentek Jány Józsefnének, egy Ganz-gyári igazgató özvegyének a lakásán. Jányné már aludt és akkor riadt fel, amikor ők benyitottak hozzá. Pokrócot dobtak a fejére és rákiáltottak, hogy meg ne moccanjon, mert konyhakés vannáluk. Jányné még azt is elárulta támadóinak, hogy hol van a szekrény kulcsa, mire a két fiatalember 3) pengőt vett ki a szekrényből. Keveselték ezt az összeget és 10 pengőt követeltek. Jányné mondotta, hogy nem tud több pénzt adni nekik. A suhancok ekkor kiemelték a szekrényből a cipőket és a" 30 pengővel együtt elvitték. Egyetlen pár cipőt sem tudtak eladni, mert mirigyárt rajtavesztettek az eladáson. Átadják őket az ügyészségnek, ahol döntenek sorsukról, hogy statáriális bíróság elé kerülnek-e vagy sem. A leésett uzsoki turistaszállóért kártérítést kell fizetnie a Triestinek Két évvel ezelőtt, 1941 január 15-ről 16-ra virradó éjszaka az uzsoki turistaszálló berendezésével együtt teljesen leégett. A szállodát bérlője a Triesti Általános Biztosító Társulatnál biztosította tűzveszély ellen 44.900 pengő értékben. A kártalanítás körül azonban per keletkezett és a bérlő 36.564 pengő megfizetése iránt pert indított a Triesti ellen. Dr Papházy Árpád törvényszéki bíró előtt, megtartott tárgyaláson a biztosító intézet a kereset elutasítását kérte. A többi között azzal védekezett, hogy a szálló rendelkezési jogosultságában változás állott be, mert a bérlő a szállót elhagyta, azt a hatóság vette igénybe, amit azonban nem jelentettek be, holott a kötvényfeltételek ezt előírják, továbbá az épület rendeltetésében olyan változás történt, ami által a tűzveszély fokozódott. Márpedig, ha erről kellő időben tudomást szereztek vola, a biztosítási ügyletet nem tartják fenn. A bíróság megállapította, hogy a tűzvizsgálat szerint a tüzet kéménytűz okozta. A bizonyítási eljárás lefolytatása után a bíróság úgy találta, hogy a Triestinek nem sikerült, bebizonyítania, hogy a szálloda rendelkezési jogában olyan változás történt volna, amit a tulajdonosnak be kellett volna jelentenie. A szálló bérlőjének rendelkezési jogában a tűzeset bekövetkeztéig semmiféle változás sem állott be és így ez a kifogás sem volt figyelembe vehető. A kárbecslői vélemény figyelembevételével a törvényszék ítéletében a Triestit 36.564,50 pengő kárösszeg, továbbá 2500 pengő perköltség megfizetésére kötelezte. Aláírták a magyar-szlovák hitelesítési egyezményt. A „M. T. I." jelenti: A múlt évben folytatott tárgyalások eredményeként a magyar királyság és a szlovák köztársaság között hitelesítési egyezmény jött létre, amelyet a magyar külügyminisztériumban május 17-én írtak alá. Az egyezmény a két állam közötti okirati forgalomban messzemenő könnyítéseket tartalmaz. Wertheimer Elemér, Aladár, Elza férjezett Hartmann Róbertné mint gyermekei. ii sorscsapástól mélyen lesújtva jelenítik, hogy családjuk büszkesércc, rajongásig szeretett, mállott taága, jó édesapjuk, Wertheimer Lajos v. székesfővárosi tikok. bizottsági tag, a Pesti Chevra Kadisa elöljárója, stb. folyó hó 17-én 84. életévében lefejezte áldásos, jótéony és jóságos életet. Szerdán, folyó hó 19-én, déli órakor kartársaik utolsó útjára a rákoskeresztúri temetőben. Gyászolják még: Wertheimer Elemérné szül. Gorilovits Zsófia, Hartmann Róbert és imádott mirkája, Hartmann György. Drága emléke örökké élni fog bennünk.