Népszava, 1943. június (71. évfolyam, 123–144. sz.)
1943-06-01 / 123. szám
71. évfolyam 123. szám Budapest, 1943 Június 1. kedd ' 4-tu I Ara 16/fillér /kul/cOLp* Szerkesztőség és kiadóhivatal: VIII. Conliucca 4 • Megjelenik hétfő kivételével minden nap • Telefonszám: 130-330, 130-331 és 130-332 A tengelyhatalmak megtették az intézkedéseket az esetleges partraszállás kísérlete ellen Csökkent a harcok hevessége a keleti fronton Európa légiterében változatlan erővel folyik a légiháború. A Német-olasz válasz a tengelyhatalmakat fenyegető angolszász megnyilatkozásokra Scorza párttitkár a fasiszták háborús viselkedéséről. — Eltávolítják a pártból, aki nem viseli a fasiszta jelvényt Churchill Gibraltárban Girauddal, De Gaullelal és más francia vezetőkkel tanácskozott. — Algírban megkezdődtek Giraud és De Gaulle tárgyalásai Idsszaboni „M. T. I.16-jelentés Benes amerikai útjának, előzményeiről és kulisszatitkairól. — Benes memoranduma európai tervéről és tárgyalásai az ellenzéki szlovák vezérekkel BENES AMERIKAI ÚTJÁRÓL, amelyről az elmúlt napokban beérkezett táviratok alapján hírt adtunk, a „M. T. I." lisszaboni tudósítója terjedelmes jelentést közöl, amely bevezető részében a következő képét adja Benes londoni helyzetének: Amerikában az utóbbi időben erős kampány indult a csehszlovákizmus ellen. Több mint 60 szlovák szervezet dolgozik ebben az irányban. Az amerikai szlovák mozgalmakat és a Benes elleni kampányt a londoni cseh körök nagy ijedelemmel figyelték, mert ez a kampány azt hangsúlyozta, hogy a csehszlovák kérdést új alapokra kell fektetni és revideálni kell a régi állapotot. Benes ezzel szemben a múltbeli állapot százszázalékos visszaállítását hirdette. Ennek következtében eléggé nagy szakadék választotta el a londoni cseh emigrációt az amerikai szlovákoktól. Londonban voltak ugyan cseh emigrációs körök, amelyek nem helyeselték Benes álláspontját és politikáját, sőt titkos tárgyalások is folytak Strauski, Kipka és más politikai vezetők között, amelyeken kritika tárgyává tették a múlt felfogását, de nyíltan senki sem mert szembeszállni Benessel. Ennek következtében ezek a bírálatok nem jutottak a nagy nyilvánosság elé. Benes azonban az utóbbi időben kénytelen volt eddigi merev álláspontjából engedni. Ezt a változást nem belföldi, hanem külföldi okok idézték elő. Az utóbbi időben ugyanis az angol kormány részéről bizonyos elhidegülést lehetett észrevenni a cseh kormánnyal szemben. Az angol külügyi hivatal vagy egyáltalában nem teljesítette, vagy csak nehezen teljesítette a londoni cseh kormány kéréseit. Ezután ismerteti ennek a mellősítésnek okát és célját. Angol katonai hatóságok nyomást gyakoroltak a Moravec ezredes vezetése alatt álló cseh katonai csoportra, hasson oda, hogy a cseh kormány körei változtassák meg a régi állapot visszaállítását követelő álláspontjukat.. Azt kívánták, hogy a csehek vigyenek új gondolatokat középeurópai elképzelésükbe. A Moravec-csoport befolyása Benesre elég nagy, aminek következtében Benes Moraveccel való tárgyalásai alkoláiával r nem mutatott olyan merevséget, mint amikor mással tárgyalt. Végre Moravecéknek sikerült meggyőzniök Benest arról, hogy a Közép-Európa újjászervezését célzó tervekbe új eszméket kell bevetni. LONDONBAN TÁRGYALÁSOK INDULTAK meg tehát a különböző londoni cseh emigrációs csoportok között, hogy a rendezés új formáját kidolgozzák. A tárgyalásokon résztvettek a radikális baloldaliak is, akik a Szovjet szócsöveként szerepeltek. Ezek a tárgyalások a cseh államtanácsion kívül folytak le és nagy ellentétek mutatkoztak a különböző nézetek között. A tárgyalások alatt Masaryk azt a véleményét juttatta kifejezésre, hogy a londoni viták semmit sem érnek, mert Amerikában teljesen más felfogást vallanak és ott már ki is dolgozták az új rendezésre vonatkozó terveket. Helyes lenne, ha Benes személyesen menne Amerikába, hogy az ottani véleményeket és terveket megismerje és azután tapasztalatai alapján fektetnék le az új terveket. Masaryk kifejtette, hogy sokkal helyesebb, ha a csehek veszik kezükbe az új tervek hirdetését és mint kezdeményezők lépnek fel. Bipka csoportja Masaryk ellen foglalt állást és azon a véleményen volt, hogy a csehek nem tehetnek engedményeket a régi állapot viszszaállításáinak kérdésében. Masaryk álláspontja győzött és Benes hajlandó volt az új rendezés fölött való vitára. Ekkor azonban — folytatja a „M. T. I."-jelentést megmozdultak a kommunisták, akik Benes előtt felvonultatták a vörös hadsereg verhetetlenségéről szóló érveiket. Ezek hatottak volna Benesre, ha időközben Moszkvában nem játszódik le egy botrányos jelenet Nejedly és Lauschmann, a két cseh kommunista vezető között. Nejedly erről a botrányról éppen akkor tett Londonban jelentést. Nejedly beszámolója szerint a moszkvai cseh kommunista csoport azt üzeni Londonnak, hogy a cseh munkások és parasztok ne a londoni emigrációt, hanem a vörös hadsereg kebelén belül harcoló vörös csehszlovák hadsereget várják, mert csak ez a hadsereg jelenti részükre a szabadságot. Lauschmann azt is elmondotta, hogy a londoni cseh kormány tagjai közül egyesek ne is gondoljanak arra, hogy visszatérhetnek Csehszlovákiába. Benessel kapcsolatban azt tanácsolták, hogy jobb, ha Benes végleg berendezkedik emigrációs életre. Megtehetik legfeljebb azt, hogy Benest ideiglenesen elfogadják, míg a munkások a vörös hadsereg támogatásával meg nem szervezik a cseh szovjetet. . Ez a moszkvai beszámoló teljesen felkavarta a londoni cseh emigráció nyugalmát. Benes eddigi szovjetbarát politikájának bukását látták benne. Benes belátta, hogy a Szovjet részéről nem kapja meg, amit várt. Kijelentette, hogy új tervekre van szükség, amelyeknek megvalósítását főként Amerika segítségével kell végrehajtania. Ez nagy változást teremtett, mert Benes eddig a középeurópai rendezést kizárólag a Szovjetre akarta bízni. A NAGY VÁLTOZÁS BENES ÁLLÁSPONTJÁBAN a következőkben történt: Eddig Benes mindig azt hangsúlyozta, hogy területi kérdésekben ki kell mondani a kontinuitás (a folytatólagosság) elvét, ezen a téren nincs kompromisszum. Most ezt a tézisét megváltoztatta, amennyiben most már elfogadta azt az elvet, hogy középeurópai vagy nagy észak-dél-középeurópai föderációról tárgyaljanak, amelyben fel lehet vetni a területi kérdéseket. Ezt azonban bizonyos fenntartással fogadták el, mert Benes a föderációs kérdésben előbb tisztázni akarja azt a szerepet, amelyet a csehek játszhatnak ebben az alakulatban. Látszik, hogy ez a kérdés a csehek részéről főleg presztízskérdés és mindenáron azt szeretnék elérni, hogy Benes legyen ennek a föderációnak elnöke. A „M. T. I."-jelentés a következőkben elmondja, hogy milyen aggodalmak hátráltatták Benes elutazázását, amely végül is megtörtént. Benes elutazott Amerikába, hogy tapasztalatokat szerezzen és döntsön jövő álláspontjáról, azonban főként azért, hogy elvegye a lengyelektől a kezdeményezés barbérjait s hogy esetleg magának szerezzen biztosítékokat a középeurópai föderáció elnöksége tekintetében. Londoni jelentések szerint Amerikában Benes azt javasolja, hogy a középeurópai föderáció ne olvassza össze teljesen a múltban fennállott államokat, a föderáció csak külső gazdasági kapcsolatok megteremtését jelentse, ideiglenesen azonban meg kell hagyni a régi államok kereteit. Masaryk kijelentette, hogy ebben a pontban nagyon szkeptikus, hogy Benes bármit is elérhet. Ha a fenti elveket Amerikáiban Benes nem érvényesítheti, akkor nagyobb engedményekre is hajlandó. Masaryk kijelentette, hogy ezeket az engedményeket is kevés reménnyel kíséri, mert az amerikaiak elleneznek mindent, ami a múltra emlékeztet s mert Benes engedményes terveinek egyes pontjai ellenkeznek egymással. Benes Hodzsával is találkozik majd, akit meg akar nyerni, hogy belépjen a csehszlovák kormányba. Tárgyal majd ezenkívül Perdierrel, Svahdával és Smalttal. Benes változtatásokat hajt végre a washingtoni követségen. Valószínű, hogy Hurban helyébe Masarykot nevezik ki. Memorandumaiban Benes kimutatja — közli végül az M. T. lejelentést —, hogy a háború után Európában mindenütt káosz lesz, csak Cásehországban lesz rend, tehát ez lesz a központ, ahonnan a teremtő újjászervezés megindulhat. imeMmmammmxammmmn^aa Az elsötétítés időpontja mu :o ra JJ^^'Bifffit UH III