Népszava, 1946. január (74. évfolyam, 1–26. sz.)
1946-01-01 / 1. szám
i . A reakció olyan utakra szeretné csalni a dolgozókat, melyek szakadékhoz vezetik az országot — mondotta Tildy miniszterelnök Vasárnap ünnepélyes keretek között iktatták tisztségébe Szeged új főispánját dr Pálffy Györgyöt. Ez alkalommal Tildy Zoltán miniszterelnök hosszabb beszédet mondott politikánk időszerű kérdéseiről. Beszéde elején ki selntette, hogy mostani problémánk:megélni, amíg ránk nem köszönt a valóságos szabadulás órája gazdasági nyomarunkitól és még maradék politikai bajainkból. Az előttünk álló rendkívül nehéz hat hónap alatt mindenkinek meg kel tanulnia azt, hogy az áldozatvállalás alól nincs kivétel A kormányzat erejével és társadalmi kényszerrel meg kell valósítani e hat hónap alatt az egyenlőség elvét a közellátásban és minden területen. — Tanuljuk meg ne csak a bajokat nézni. Tárgyilagosan el kell ismerni a fiatal magyar demokrácia történelmi érdemeit Ennek a demokráciának köszönhető, hogy sehol az egész világon nem választottak nagyobb békességben és tisztábban, mint a magyarság. A legyőzött országok közül mi jutottunk először elismertetéshez. De nemcsak politikailag vagyunk emelkedőben. A magyar földműves társadalom teljesítette kötelességét Az ország vetésterületéből 2 83©.00 hold került bevetésre. Gyáripari munkásságunk, a családtagokkal együtt, hihetetlenül alacsony színvonalon él, mégis heroikusan dolgozik. A bányászok a felszerelés hiánya miatt megnövekedett életveszedelemben folytatják munkájukat Mindenütt azt látjuk, hogy ez a nép nem adta meg magát bízik jövendőjében.— Vegye tudomásul mindenki, hogy nem ott akarjuk folytatni, ahol 1911-ben abbahagytuk. Ezen a földön politikai, társadalmi és gazdasági demokáciát akarunk. Tildy Zoltán ezután a reakciósokkal foglalkozva, a következőket mondotta: — A reakció, amely a nehéz napokban ki akarja használni a jóhiszemű és becsületes emberek türelmességét, úgy állítja be a helyzetet hogy mindennek a demokrácia az oka. Ezek a reakciósok a dolgozókat olyan utakra szeretnék táltogatni, melyek újból szakadékhoz vezetnek. A bujtogatók éppen a legnehezebb hónapokban akadályoznak minket abban, hogy elvégezzük nemzetmentő feladatainkat ezért az államhatalom ezeket tetten ÚJ ROBINSONOK »Eldőlt a 3 ezeréves per" — mondottuk, amikor 1945 márciusában megjelent az ideiglenes nemzeti kormány földibirtok rendelkezése és sokszor halljuk azóta is ezeket a szavakat A per valóban eldőlt és a nincstelen zsellérek vagy zsellérnél nem jobb sorban élő törpebirtokosok tízezrei jutottak földhöz. Sajnos, az esetek nagy többségében csak földhöz és máshoz semmihez, vagy alig valamihez. Mint annakidején Robinson Crusoe a lakatlan csendesóceáni szigetet a maga birodalmának tekinthette, csak éppen ehhez a birodalomhoz nem volt semmije, hogy egyetlen kalásznyi búzát adóként behajtson macának, úgy tekinthette macáénak az új birtokos 6—8—10 holdját, de éppen úgy puszta és örös késszel állott a barázda szélén — ha egyáltalán volt, ha egyáltalán lehetett barázda. A földreform ugyan természetszerűleg intézkedett arról is, hogy a földet élő és holt felszerelésével öttvütt kell kisajátítani és az új tulajdonosnak juttatni. Csakhoggy hol volt ez az élő és holt felszerelés? A nyilas vandalizmus nyomán mezőgazdasági szépberendezkedésünknek több mint a fele, igás-és haszonállatainknak háromnegyed része elpusztult. Az új gazda föld birtokába jutott, de nemhogy ökre, lova, sorvetőgépe nem volt, hanem sokszor még kapája, kaszája sem. Mint évszázadokkal ezelőtt, a török hódoltság idején, amikor fosztogató bandák mindenét elhordták, sokszor magát vontú családtagjait kellett befognia az eke elé, ha volt vetőmag, amiért szántani érdemes. Az ország újjáépítése során egyik legfontosabb feladat mezőgazdaságunk újjáépítése, annál is inkább, mert a földhöz juttatás a földreformnak csak kezdete, de egyáltalán nem befejezése. Ha valóban boldogabb Magyar-, országszot akarunk, akkor nemcsak azt kell biztosítanunk, hogy mezőgazdaságunk termelni tudjon, hanem távolabbi feladatként azt is, hogy többet és jobban tudjon termelni, mint a múltban. Ennek legelső feltétele a mezőgazdasági állatállomány mennyiségi pótlása, majd minőségi feljavítása. Természetesen bizonyos téren itt hamarabb, másutt hosszabb idő múlva számolhatunk csak megfelelő eredménnyel.. A baromfi-, sertés-, juh- és kecskeállomány aránylag rövidebb idő alatt pótolható, míg a nagy állatoknál, szarvasmarhánál, lónál természetszerűleg hosszabb időre van szükségg. Ennek következtében hosszabb idő telik abba, amíg az új birtokosréteg megfelelő igavonó erővel rendelkezik. Nagyrészt ez teszi szükségessé a traktorgyártás gyors megindítását, annál is inkább, mert népszövetkezetek útján egy-egy traktor több gazdaságban is hasznosítható. Magától értetődő azonban, hogy a mezőgazdasági gépipar egyéb téren sem maradhat el, annál kevésbé, mert ezen a területen is hihetetlenül sok a pótolnivaló. Sajnos, nemcsak gépeik, hanem rég egész egyszerű mezőgazdasági sörszámok tekintetében is eképzelhetetlenül nagy a kielégítetlen szükséglet. A mezőgazdasági állatállomány növelése azonban nem képzelhető el anélkül, hogy ne tartson vele lépést a szérumgyártás. Ezen a téren nemcsak az oltóanyagok előállításáról kell gondoskodni, hanembiztosítani kell azt is, hogy örökre megszfinjék az a példátlan rablógazdálkodás, amely az oltóamaszokkal a nemzeti vagyon terhére egyesek profitérdekében folyt. Megengedhetetlen állapot, hogy egy-egy baromkfilpestisnek, sertésvésznek milliárdos értékeik estek áldozatul azért, mert a kartell olyan árakat szabott, amelyeket az állattulajdonos gazdák nem tudtak megfizetni. Ha majdsikerül elérni a szükséges állat''Homiányt, ezzel együtt megoldódik a természetes trágya problémája is. Természetesen ez nem teszi feleslegessé a műtrágyát, de főleg nem pózol a jövő a jelenért, amikor természetes trágyában is nagy a hiány, tehát még fokozottabb mennyiségben van szükség a műtrágya használatára. Mezőgazdaságunktól megfelelő termésmennyiséget és alkalmas minőséget csak újra várhatunk, ha műtrágyaszükségletét biztosítani tudjuk. Ezek a legelső feladatok, amelyeket meg kell oldanunk mezőgazdaságunk üzembehelyezése érdekében. Magától értetődően ezek csak a kezdő lépések, amelyeket követniök kell ,egy mindenre kiterjedő átfogó agrárprogram megfelelő intézkedéseinek. Az egzyoldalú számtermelésről át kell térnünk a gyümölcs és főzelékfajták fokozottabb termesztésére, különös gondot fordítva a megfelelő minőségre és ez elképzelhetetlen az öntözőgazdálkodás bevezetése, tehát nagy kiterjedésű drmentesítő és öntöző csatornarendszer megépítése nélkül. Mezőgazdasági feldolgozó ipartelepek, konzerv gyárak építésére van szükség, megfelelő közlekedési eszközök, hűűtővagonok építésére, a közlekedési hálózat kiépítéa közlekedési hálózat kiépítésére és jó mezőgazdasági szakoktatásra. De ezek a jövő feladatai és lítereiilnek lehetőségeinket, ha azt hinnők, hogy már most hozzákezdhetünk a munka eme részéhez is.De a munka elejét mezőgazdaságunk üzembehelyezését el kell végeznünk, inkább ma, mint holnap. szí NÉPSZAVA, 1946 farnuár 13 érén megbünteti. Mindenhonnan kigyomlálunk minden olyan tényezőt, amely nem a nép szabad világáért és a demokráciáért dolgozik, hanem újra azon mesterkedik, hogy visszacsalja azt a világot, amelyben megint úr lehet a szolgák felett. Ez a világ Magyarországon sohasem jön el többé számukra. A jövendő úthoz, az alkalmazandó eszközökhöz az is tartozik, hogy megszilárdítsuk a közrendet és munkafegyelmet. Lehetetlen állapot az, hogy a kormányzati intézkedéseket egyesek helyi intézkedésekkel keresztezik, itt-ott külön köztársaságot tartanak fenn, mintha nem lenne központi kormányzat . Amennyire nagy örömmel tölt el bennünket a mezőgazdasági és ipari munkásság példás munkafegyelme, annyira nem nézhetjük tétlenül, hogy vannak, akik munka nélkül akarnak jobban élni, mint azok, akik dolgoznak. A munkáskataszter elkészülte után mindenkinek választania kell valami munkahelyet Akik nem érnek rá dolgozni, mert „pénzt keresnek", azokat megtanítják a munka becsületére. A miniszterelnök beszéde után a pártok képviselői köszöntötték az új főispánt. Kormányrendelet egyszeri beszerzési segély folyósítására A hivatalos lap december 39-i számú kormányrendeletet közöl, amelynek első pontja szerint a kollektív szerződések hatálya alá tartozó minden olyan szellemi és testi munkavállalónak, aki decemberben a karácsonyi segélyen felül kétheti keresetét vagyis havi illetmények esetében ezek felerészét meghaladó segélyben (ajándékban) nem részesült annak december 23-át követő bérfizetésnél egyheti keresetének, havi illetmények esetében ezek negyedrészének megfelelő összegű egyszeri beszerzési segélyt kell folyósítani. A második pont szerint az előzőben megállapított beszerzési segélyen felül minden szellemi és testi munkavállalónak a december 30-át követő első bérfizetésnél egyheti keresetüknek, illetve havi ületményekná, ezek negyedrészének megfelelő egyszeri beszerzési segélyt kell kifizetni. Villámhírek Londonban rövidesen összeülnek az öt nagyhatalom katonai vezetői, hogy megszervezzék és fölállítsák azt a nemzetközi haderőt, amely hivatva lesz a békét minden támadóval szemben megvédeni. A három nagyhatalom külügyminisízterv legközelebbi értekezletét Washingtonban tartja. A szövetséges parancsnokság közlése szerint megtalálták Hitler politikai végrendeletét. A párizsi rádió kéréssel fordul a francia földön élő magyarokhoz az óhazai magyarság megsegítése érdekében 69 ecsetelte a magyarországi súlyos helyzetet. A moszkvai rádió Szakasíts Árpád karácsonyi cikkéről A moszkvai rádió több adásában ismertette Szakosits Árpád elvtársnak a Népszavában megjelent cikkét. A rádió kiemelte a cikknek azt a részét, amely szerint a reakciós rendszer négy éven át veszélyeztette a magyar nemzet "létét és a megsemmisülés útjára vezette. Végül hangsúlyozza a cikknek azt a megállapítását hogy a nemzet életét a Vörös Hadsereg felszabadításának köszönheti. tMtdweb: Dreher UtuM n«miiHva « DtahM Antal -Riehl« Mm I