Népszava, 1949. december (77. évfolyam, 279-304. sz.)
1949-12-01 / 279. szám
Vádirat a hazaáruló Koszos bandája ellen (Szófia. — Bolgár Távirati Iroda.) Az állam elleni összeesküvéssel vádolt Trajcso Kosztov és kíz vádlott-társa ügyében a vizsgálat befejeződött és a Bolgár Népköztársaság szófiai ügyészsége hétfőn eljutatta vádiratát az állami Legfelső Bírósághoz. A kormány tagjai fölötti ítélkezésről szóló törvény értelmében — mondja a vádirat —, amelyet a nagy nemzetgyűlés 1949 október 21-én fogadott el, a vizsgálat adatai alapján a szófiai ügyészség bíróság elé állítja a következő személyeket : Trajcsa Kosztov Dzsunev, Ivan Sztefanov Hadzsimateev, Nikoloz Pavlov Kolev, Nikolasz Nacsev Petkov, Borisz Andorov Krisztov, Conu Sztefanov Consev, Ivan Szlavov Gevrenov, Iván Georgiev Tutev, Blagoj Ivanov Hadzsipanzov, Vaszi Atanaszov Ivanov, Hjavanov Barakeijev. Azzal vádolja őket, hogy az állam ellen irányuló összeesküvést szerveztek, amelynek az volt a célja, hogy megdöntsék az alkotmányban felállított törvényes hatalmat, továbbá kémkedtek és hazaárulást követtek el. Trajcso Kosztov Dzsunev 1897-ben született. Közíró, volt miniszterelnöki helyettes és a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának volt titkára. Mint a Bolgár Kommunista Párt »baloldali« szektáriusai trockista csoportjának aktív részvevőjét 1931- ben felvették a »baloldali« szektáriusok központi bizottságába és elfogadtatták vele gyakorlati tevékenységében a »baloldali« szektáriusok trockista szempontjait. 1933- ban és 1934-ben Moszkvába emigrálva, támogatta a Bolgár Kommunista Párt kebelében a »baloldali« szektáriusok csoportját és tevékeny munkát végezve a kommunista pártok balkáni titkárságán, elősegítette, hogy a párt vezetőségéből eltávolítsák elismert vezetőit: Georgi Dimitrovot és Vaszil Kolarovot. Ugyanebben az időben szoros politikai kapcsolatokat tartott fenn a trockista Kun Bélával és Valecki Maximiliennel, akit később lelepleztek. Az ő segítségükkel közeledett Joszip Broz Tito (Walter) jugoszláv emigránshoz, aki szintén osztozott trockista meggyőződésükben. Kihasználva azt, hogy a Kommunista Pártok balkáni titkárságának káderese volt, azt ajánlotta, hogy Titót bízzák meg politikai tevékenységgel Jugoszláviában. Kétszínűséggel, mesterkedéssel és azzal a hazug és becstelen nyilatkozattal, hogy elhagyja a »baloldali szektát«, sikerült megőriznie vezető szerepét a Pártban és visszatérve Bulgáriába, megkezdte aláaknázó tevékenységét a Párt kebelén belül Dimitrov új politikája ellen. 1942 április 29-én az illegális központi bizottság elleni eljárással öszszefüggésben a fasiszta rendőrség letartóztatja. Letartóztatása után tíz nappal, amikor Nikolasz Gucsev, a rendőrség vezetője kihallgatta, beismeri, hogy aközponti bizottság egyik vezetője és legtevékenyebb tagja. Feladja politikai barátait és azokat, akik eszmetánsai. Elárulja összekötő kapcsaikat, valamint azokat a döntéseket, amelyeket a Párt központi bizottsága a német megszáló és a Filov-kormány részéről az országba bevezetett fasiszta politikai rendszer ellen a legidőszerűbb kérdésekre vonatkozóan hozott. Ezenfelül titkos együttműködésről szóló nyilatkozatot írt alá a rendőrségnek. Árulásával és kapitulációjával elérte, hogy a halálos ítéletet életfogytiglani börtönbüntetésre változtatták, ugyanakkor, amikor a monarchofasiszta törvényszék ezt a büntetést fenntartja a hat másik politikai vezető esetében. Ezeket, bár kevesebb aktivitást fejtettek ki, 1942 július 23-án kivégezték. Ítéletében a katonai törvényszék kijelentette, hogy Rosztovra ,a vádlott kínos családi viszonyaira, rossz egészségi állapotára és ideológiai zűrzavarára tekintettel nem mond ki halálos ítéletet. A valóságban a törvényszék által eredetileg tervbevett halálos ítéletet Nikolasz Mikov tábornok hadügyminiszter által a bíróság elnökének személyesen átnyújtott parancsára változtatták életfogytiglani börtönt. 1943 szeptemberében a prevenc börtönben megújítja áruló kapcsolatait Gecevvel és az utóbbi parancsára defetizmussal telített levelet küld a Bolgár Kommunista Párt akgáns központi bizottságának, amelyben javasolja, hogy a partizánalakulatok tartózkodjanak erélyes akcióktól a hódító német fasiszták elleni harcukban. Hasznot húzva a »szilárd és férfias« kommunista jó hírnevéből, amelyet a rendőrség támogatása folytán élvezett, 1944 szeptember 9-ének másnapján sikerült neki csalárd módon magához kaparintani a Bolgár Kommunista Párt központi bizottsága titkári vezető álását. Az 1944. év vége felé bűnös kapcsolatokat sző az angol kémszolgálattal William Bailey ezredes közvetítésével, akinek utasításait és tanácsait később a bolgár állam ellen irányuló felforgaó tevékenységében pontosan követi. Ivan Sztefanov 1899-ben született, a szófiai egyetem tanára, volt pénzügyminiszter, nagybirtokos fia 400 hektár szántóföld tulajdonosa, unokatestvére Kresta Rakovskinak, Trockij legközelebbi munkatársának, akit 1937- ben »a jobboldali trockisták csoportja« ellen indított per során mint kémet és összeesküvőt elítéltek- Rakovski ajánlatára 1924-ben kinevezték a berlini szovjet kereskedelmi képviselet statisztikai csoportjának főnökhelyettesévé, a következő évben rábízták a franciaországi szovjet kereskedelmi képviselet statisztikai csoportja főnökének tisztét. Rakovski befolyása alatt 1929- ben, Bulgáriába való visszatérésekor, csatlakozik a Bolgár Kommunista Párt »baloldali szektárius« csoportjához és megválasztják a »baloldali szektáriusok« központi bizottságába. Ugyanabban az évben a Bolgár Kommunista Párt központi bizottságának Berlinben tartott teljes ülésére kiküldött delegátus minőségében részt vesz a szektáriusoknak Georgi Dimitrov és Vaszil Kolarov, a Bolgár Kommunista Párt vezetőállásaiból való eltávolítására irányuló harcában. Az 1932-es év vége felé bűnös kapcsolatokat létesít az angol kémszervezet bulgáriai ügynökével, Mark Nahimson ügyvéddel és az ő közvetítésével e szolgálat főnökével, Stanley Brown-nal. 1945 júniusában felújította kapcsolatait az angol kémszolgálatos William Bailey ezredes, később pedig Frank William Gosling őrnagy közvetítésével... Nikolasz Pavlov Kolev 1906-ban született építész, a Bogár Kommunista Párt központi bizottsága politikai bizottságának volt adminisztratív titkára, legutóbb építés- és útügyi helyettes miniszter. Mint a Bolgár Komszomol titkos központi bizottságának irattárosa, 1931-ben bolgár trockisták befolyása alá került és később a »baloldali szektarizmus« előmozdítója lett e Komszomolban és a Pártban. 1942 március 22-én a rendőrségen történt első kihallgatásakor elismerte, hogy műszaki munkatársa a központi bizottságnak, feltárta titkos kapcsolatait e Párttal és egy nyilatkozatot írt alá, amelyben kötelezte magát, hogy titokban együttműködik a rendőrséggel a rendőrségnek a Kommunista Párt ellen folytatott küzdelmében. Nikolasz Nacsev Petkov 1905-ben született, agronóm, a gazdasági és pénzügyi kérdések állami bizottságának volt elnökhelyettese. Mint meggyőződéses trockista bűnös kapcsolatba lépett az angol kémszolgálat bulgáriai képviselőjével, Kiril Szlavov nagyiparossal, akinek azután pénzügyi juttatás ellenében titkos értesüléseket szolgáltatott ki az ország közgazdaságáról. Átadta neki az ország kétéves és ötéves gazdasági tervét. Borisz Andorov Krisztov 1912-ben született, agronóm. Bulgária volt kereskedelmi képviselője a Szovjetunióban. Mint anarchistát 1943 február 10-én letartóztatták a kommunistákkal fenntartott kapcsolatai miatt. Amikor a politikai rendőrségen kikérdezték, feltárta politikaikapcsolatait és nyilatkozatot tett, amelynek értelmében titkos együttműködésre vállalkozott a rendőrséggel. Később tájékoztatásokat szolgáltatott a rendőrségnek a környezetében levő haladó gondolkodású személyekről. 1946 elején bűnös kapcsolatba lép a moszkvai jugoszláv követség mellett működő Victor Gibernával, akinek rendszeresen beszerzi a Bulgária és a Szovjetunió között kötött egyezményekre és kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó tájékoztatásokat. Conu Sztefanov Consev született 1898-ban, gazdász, a Bolgár Nemzeti Bank volt elnöke, nagybirtokos fia, 1937—39 között az Egyesült Államokba megy és mint a Rockefeller Intézet ösztöndíjasa folytatja szaktanulmányait. 1924-ben letartóztatja a rendőrség, mint a Bolgár Komszomol tagját. Feladja csoportjának minden részvevő tagját, a törvényszék előtt pedig rágalmat at kohol a Kommunista Párt és a Komszomol ellen. 1941-ben kapcsolatba lép az amerikai kémszolgálattal. Oscar Andersonnak és James Clarknak, a kémszolgálat ügynökeinek adatokat szolgáltat Bulgária gazdasági és pénzügyi helyzetéről. Ivan Gevrenov született 1884-ben, mérnök, az iparügyi minisztérium keretében működő kaucsukipari tröszt igazgatója. 1944 szeptember után, kihasználva a kommunistákkal a múltban fennállt kapcsolatait, a Bolgár Kommunista Párt tagja lesz és az iparügyi minisztérium egyik vezetőállásába nevezik ki. 1947-ben kapcsolatba lép Kiril Szlavov brit ügynökkel és tájékoztatást nyújt neki a termelés kapacitásáról, nemkülönben az ország legfontosabb ipari vállalatainak állapotáról. Ivan Georgiev Tutev 1902-benszületett, gazdálkodó, a külkereskedelmi minisztérium szolgálatában állott, volt külkereskedelemügyi igazgató. Már az 1935—37 közötti időszakban, mint a düsseldorfi bolgár konzulátus titkára kapcsolatba lép ez angol kémszolgálattal, éspedig Alexander Müller ügynök útján. Később kapcsolatba lép Müller főnökével, az angol Nimmegennel, akinek 1949-ig pénzszolgálat ellenében kémkedik. 1940 végén tér vissza, angol utasításra, Bulgáriába. Szustana Ratko Petrova közvetítésével kapcsolatba lép az angol kémszolgálattal. Ettől kezdve a közvetítőnkeresztül adatokat szolgáltatt a bolgár gazdasági életről. Az angol titkoszogálat utasítására beférkőzik a kommunista körökbe és tagja lesz a Bolgár Kommunista Pártnak. 1947 februárjábankapcsolatba lép az angol kémkedés titkos megbízottjával, Stefan Patrick House-szal, a szófiai angolkövetség első titkárával akinek a bolgár külkereskedelemről titkos adatokat szolgáltat. Blagoj Ivanov Hadzsipanzov született 1911-ben, a bulgáriai jugoszláv nagykövetség volt tanácsosa. 1947 szeptemberében a jugoszláv kémszervezet Bulgáriába küldte azzal a feladattal, hogy aláaknázó tevékenységet fejtsen ki a bolgár kormány ellen a Pirin-hegység körzetében és kémértesüléseket gyűjtsön. 1948 novemberében a jugoszláv kormány titkos határozatára ponticai emigránsnak és Tito ellenfelének nyilvánítja magát, hogy ily módon álcázza alá aknázó és kémtevékenységét Bulgáriában, ugyanakkor titkos kapcsolatokat tartva fenn Szvetozár Szaviccsal, a szófiai jugoszláv nagykövetség konzuli osztályának főnökével, akinek közvetítésével értesüléseit Tito kormányához juttatja el. Vazil Atanaszov Ivanov 1906-ban született, dohánygyári munkás, a Bolgár Kommunista Párt központi bizottsága propagandaosztályán volt oktatóés a bulgáriai macedón kulturális társaságok országos bizottságának volt az elnöke. 1945 novemberében jött Szkopjéból Szófiába a jugoszláv irányítók parancsára, hogy aknamunkát végezzen a bulgáriai macedón polgárok körében. Sikerült megtévesztéssel tisztséget elérnie a Bolgár Kommunista Párt szófia körleti bizottságában és később a Bogár Kommunista Párt központi bizottságának propagandaosztályán. Titkos értesüléseket szolgáltatott rendszeresen a jugoszláv kémszolgálat szófiai irányítóinak. Hja lvanov Baialceijev született 1912-ben. A szófiai községi néptanács építésügyi csoportjának volt politikai főnöke. Mint a jugoszláviai megszálló hadtest volt tisztje — ez a hadtest németek parancsnoksága alatt működött — felhasználta, hogy a múltban formaszerűen a Kommunista Párthoz tartozott és szeptember 9-e után a Párt tagja lett. Ennek megtörténtével ezredpolitikai biztossá nevezték ki, de züllött erkölcsi és iszákossága miatt elbocsátották a hadsereg kötelékéből. Fivérének, Kriszto Balatoeijevnek utasítására, aki a Macedón Népköztársaság kereskedelmi miniszterhelyettese volt. 1945 végén visszatért Bulgáriába, hogy ott aknamunkát végezzen ,a macedónok körében Pirinj-Macedóniának Bulgáriától való elszakítása és Jugoszláviához való kapcsolása érdekében. 1948 júniusában érint.Kezesbe lépett Blagoj Hadzsipanzov jugoszláv nagykövetségi tanácsossal és a rákövetkező évben Naum Nakovval, a jugoszláv nagykövetség volt titkárával, akit kémkedés miatt kitiltottak Bulgáriából, végül Szvetozár Szaviccsal, ugyanennek a nagykövetségnek a konzuli osztály vezető főnökével. Az ő utasításaira kémértesüléseket szerzett és ezeket átadta a jugoszláv kémszolgálatnak. A bíróság elé állított személyeket az alábbi bűnökkel vádolom: □ Trajcso Kosztov vádlott, — „___ aki 1942 óta a rendőrséggel állt kapcsolatban, majd az angol kémszolgálattal — Nikolasz Pavlov vádlottal, akit a múltból mint rendőrügynököt ismert és Ivan Stefanov vádlottal, az angol kémszolgálat titkos munkatársával egyetértésben 1944 szeptember 9-ét követően részt vett annak az összeesküvésnek a megszervezésében, amelynek célja volt, hogy megdöntse Bulgária demokratikus államrendjét. r~“ Trajcso Kosztov, Sztefanov 1 _~» és Pavlov összeesküvő központot alakítottak és bűntársaik bűnös ténykedései élére álltak a célból, hogy megdöntsék az ország törvényes kormányát és azt Trajcso Kosztov bűnös kormányával helyettesítsék. Trajcso Kosztov, Sztefanov és Pavlov, nemkülönben Nikolasz Nacsev és Ivan Glavrenov vádlottak a bűnös összeesküvésbe új bűntársakat szerveztek a gazdasági, pénzügyi és más adminisztratív ágazatok tisztviselői közül. Trajcso Kosztov, Pavlov Sztefanov, Nacsev és Guvrenov, Iván Tutev, Conu Consev és Borisz Krisztov Vádlottakkal együttesen káros ténykedést fejtettek ki a bolgár nemzetgazdaság területén azzal a céllal, hogy aláássák a népi hatalom gazdasági alapjait. A) Bomlasztották az ország ipari, ■mezőgazdasági és pénzügyi munkáját, szabotálták az állam gazdasági tervének végrehajtását, nehézségeket keltettek a városi és vidéki lakosság létfontosságú élelmiszerek és egyéb termékekkel való ellátása körül. B) Megkísérelték megzavarni a gazdasági, kereskedelmi és egyéb kapcsolatokat Bulgária és a Szovjetunió, valamint a népi demokráciák között, hogy megfosszák országunkat a Szovjetúnió nagylelkű és érdekmentes támogatásától, hogy elválasszák a szocializmus és a népi demokráciák országainak táborától és országukat az angol és amerikai imperializmustól függővé tegyék. Trajcso Kosztov vádlott az angol kémszolgálat utasítására bűnös titkos kapcsolatot létesített a jugoszláv vezetőkkel. 1944 végén Kardeljjel, 1945 elején Gyilasszal, 1946—47-ben Rankoviccsal és Titóval. Megegyezett velük olyan ténykedésre vonatkozóan, amelynek célja az volt, hogy Jugoszláviához történő kapcsolásával megfossza Bulgáriát nemzeti szuverenitásától, területi integritásától és függetlenségétől, hogy lekapcsolja a Pirini vidéket és azt Jugoszláv-Macedóniához csatolta. Kosztov vádlott azonkívül titokban megegyezett Tito fasiszta vezető klikkjével, hogy megváltoztatja Bulgária külpolitikai irányvonalát, hogy elszakad a Szovjetuniótól és a népi demokráciáktól és az angol-amerikai imperfetizmus gyarmatává alakítja át. Sztevanov vádlott bűnös egyetértésben volt Kardelj és Gyilasz jugoszláv vezetőkkel. In Kosztov vádlott Titóval, Kard **•deljjel, Gyilasszal és Rarskoviccsal folytatott megbeszéléseinek eredményeképpen és Sztefanov vádlott Kardeljjel történt megbeszélésének eredményeképpen együtt kidolgozták az előkészítő terveket, amelyek a következő célokra írányultak: a) Megdöntik a Bolgár Népköztársaság alkotmányának megfelelően a nép akaratából megválasztott törvényes kormányt; b) Jugoszlávia katonai segítségével erőszakkal kezükbe kerítik a hatalmat; c) Letartóztatásba helyezik és fizikailag megsemmisítik Dimitrov elvtársat, a kormány és a bolgár nép fejét. rT“*| A fasiszta Titóval és legben-éitsőbb munkatársával, Gyilaszszal és Rankoviccsal egyetértésben Kosztov vádlott, felhasználva miniszterelnökhelyettesi tisztségét, megteremtette Bulgáriában az aknamunka és kémtevékenység feltételeit a jugoszláv kémszolgálat megbízottjai — Blagoj Hadzsipanzov és Vaszi Ivanovszki vádlottak — számára, akiket Belgrádból és Szkopjéból különleges feladattal küldtek Bulgáriába, valamint Ilja Baiakeijev vádlott, jugoszláv kémügynök számára. Hadzsipanzov vádlott belseegrádi utasításra eljárva, a jugoszláv kémhálózat élén állt, ezenkívül Baiakeijev és Ivanovszki vádlottakkal egyetértésben demoralizáló tevékenységet fejtett ki a Bolgár Népköztársaság macedón alattvalói között. Ivanov vádlott a jugoszláv nagykövetségen hivatalos diplomáciai állást elfoglaló jugoszláv kémügynökök — Zafirovszki és Momecsilovics — közvetítésével rendszeresen titkos értesüléseket szolgáltatott a jugoszláv kémszolgálatnak. Balabeijev vádlott kémkapcsolatokat tartott fenn Nalkovval és Szaviccal, az említett nagykövetség együttműködőivel. f"i Kosztov, Sztefanov, Macsev, |„y*| Gevrenov_ és Tutev vádlottak olyan értesüléseket szolgáltattak a jugoszláv kémszolgálatnak, amelyek a törvény értelmében államtitoknak tekintendők. Consev vádlott az amerikai, Krisztov vádlott a jugoszláv kémszolgálatnak szolgáltatott adatokat. Ezzel olyan cselekményeket követtek el, amelyeket a Bolgár Népköztársaság törvénye az állam ellen irányuló összeesküvésnek, hazaárulásnak, kémkedésnek és a haza iránti esküszegésnek minősít. A bűnügyi vizsgálat során megállapítást nyert, hogy az angol és amerikai kémszolgálatok már a második világháborúban működésbe helyezték bulgáriai ügynökségüket. Miután számot vetettek a hitleri Németországnak már 1942-ben mutatkozó összeomlásával és a Szovjetúnió tekintélyének megnövekedésével a délkeleteurópai államokban, intézkeéseket tettek, hogy megbízottjaikat és ügynökeiket becsempésszék a kommunista pártokba, köztük a Bolgár Kommunista Pártba is, minthogy felismerték annak lehetőségét, hogy ez a párt a jövőben irányító szerepet játszhat és átveheti a hatalmat. Az angol kémszolgálatot régi ügynökségének felhasználásával, amelynek tagjait az udvar kormányzó klikkjének köreiből, rendőri és közgazgatási gépezetekből, valamint az ország ipar és kereskedelmi köreiből toborozta — az angol kémszolgálat egyrészt a rendőrséget használta fel, hogy aktív ügynököket és provokátorokat kapjon elsősorban a Bolgár Kommunista Párt vezető központjaiban, másrészről, hogy régi és kipróbált ügynökeit, így Iván Tutevet, Iván Sztefanovot és másokat a Pártba küldjön, hogy ott megszilárdítsák . NÉPSZAVA 1949 december 1