Népszava, 1951. szeptember (79. évfolyam, 203-228. sz.)
1951-09-01 / 203. szám
Világ proletárjai egyesüljetek!* NÉPSZAVA Darvas József közoktatásügyi miniszter beszéde a könyvnap megnyitásán Megkezdték munkájukat a tervbrigádok az Egyesült Izzóban | A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA 79. ÉVFOLYAM, 203. SZÁMÁra 50 fillér 1951 SZEPTEMBER 1. SZOMBAT AZ ISKOLAÉV KEZDETÉN Ma nyílnak meg az iskolák kapui. Tanárok, tanítók, a nevelők és a tanulóifjúság több mint másfél milliós hadserege új lendülettel folytatja munkáját, azt, hogy jobb tanulással, jobb tanulmányi eredmények elérésével alakuljon ki országunk új értelmisége. Azokhoz a tanulókhoz, akik most tovább folytatják tanulmányaikat, az idén először 160.000 olyan kis elsőosztályos gyerek ül az iskola padjaiba, akik 1945-ben, már felszabadult hazánkban születtek. A gyermekek taníttatása — hála szabadságunknak—, már nem a kiváltságosok előjoga, hanem minden dolgozó szülő kötelessége gyermekei és hazánk jövője érdekében. A termelésben részvevő dolgozó nők és a gyermekek taníttatásának ügye szorosan összefügg egymással. A dolgozó nők egyre nagyobb számban foglalják el helyüket a termelés minden ágában. Elsőrendű feladat tehát, hogy a dolgozó anyák biztonságban tudhassák gyermekeiket az alatt az idő alatt is, míg munkájukkal az ötéves terv mielőbbi megvalósítását segítik. Kormányzatunk gondolt erre, amikor tízezerrel emeli az óvodai férőhelyeket és 20.000-rel az idény-napközik férőhelyeinek számát. A cél az, hogy minden tanköteles korú gyermek elvégezze az általános iskolát, hiszen erre az alapműveltségre minden dolgozónak feltétlenül szüksége van. Itt azonban nem állhatunk meg. Szocialista népgazdaságunknak a közép- és felsőfokon jól képzett szakemberekre van szüksége. Az a feladatunk, hogy a most kezdődő új tanévben 94.700 tanuló végezze el az általános iskola nyolcadik osztályát, hogy azután benépesíthessük velük a középiskolákat, azokat, amelyekben új tanítónők, óvónők, az új egyetemi hallgatók tízezrei, az ipari, mezőgazdasági ésközgazdasági középkáderek növelődnek majd. Jövőre több mint százhuszonháromezerre tervezzük a középiskolások létszámát, azért, hogy az egyetemen a következő évben mintegy 47.000 fiatal, tanulhasson tovább, hogy — a tervek szerint — több mint 700 új óvónőt, 940 új tanítót, 1150 szaktanárt adhassunk majd az általános iskoláknak és a termelés fokozódó igényeinek kielégítésére, új technikusok, agronómussok, tervgazdászok százait és ezreit küldhessünk. Rákosi elvtárs a pártkongresszus előestéjén tartott nagygyűlésen figyelmeztetett arra, hogy ne együk meg a jövőnket. Ezek a bölcs szavak gyermekeink taníttatására is vonatkoznak. El kell érni, hogy minden szülő világosan átlássa: a pillanatnyi többkereset kedvéért nem szabad feláldozniok a gyermek jövőjét, nem szabad útját álliák annak, hogy gyermekeik tovább tanulhassanak. A ragyogó jövő nagyszerű lehetőségeiről feledkeznek meg azok a szülők, akik ki akarják venni gyermekeiket a középiskola felsőbb osztályaiból, mert — mint mondogatják — olyan jó helye volt nyáron az üzemben, hadd keressen tovább, hadd hozza haza keresetét. Azok a szülők — szerencsére kevesen vannak —, akik így gondolkoznak, ötéves tervünk sikereit hátráltatják, hátráltatják a szocialista békeművek építését, hiszen megakadályozzák, hogy gyermekeikből az építés jó szakemberei, káderei legyenek. Hazafias kötelessége minden szülőnek hozzájárulni ahhoz, hogy minden tanuló folytathassa és elvégezhesse az iskolai tanulmányait. Nemcsak sok szakemberre, káderre, »kiművelt emberfőre« van szükségünk, hanem jól képzett, jól minősülő káderekre, szakemberekre. A pártkongreszszuson Révaii elvtárs élesen világított rá az iskolák minőségi munkájának hibáira. Az elmúlt iskolaévben sokat javult a helyzet, attól kezdve,hogy az MDP Központi Vezetőségének határozata leleplezte az iskolák frontján támadó ellenség aknamunkáját. A határozat után a pedagógusok, és a tanulóifjúság lelkesen fogott munkájához. Az új tankönyvek is hozzájárultak a tanítás és a tanulás jobb eredményeihez. A tanácsválasztás során a dolgozó nép választottjai közvetlenül is belekapcsolódtak a megyékben, városokban és községekben abba a munkába, amelynek célja oktatásügyünk előbbrevitele. Az eredmények általában arról beszélnek, hogy a munka elég jól haladt. Vannak eredmények, de még mindig vannak hibák is. Iskoláink tanulmányi színvonala még általában alacsony. A tanulók tárgyi tudása még nem elég alapos. A most kezdődő tanévben ezért azt a határozott célt tűztük magunk elé, hogy a tanulmányi színvonalat magasabbra emeljük. És ez azt jelenti, hogy a tanulóifjúságnak sokkal komolyabban kell hozzálátnia feladataihoz, mint eddig. Jó tanulással kell bebizonyítaniok, hogy méltók a dolgozó szülők millióihoz, akik a munkapadok mellett, a földeken, rajzasztalok és íróasztalok mellett, a katedrákon állnak helyt a szocialista munkaversenyben és napról napra növelik munkaeredményüket, hogy egyre jobb katonái legyenek a békeharcnak és egyre jobb építői a szocializmusnak. , Pedagógusok tízezrei lelkesen vállalták, hogy a gondos tanítás mellett tudásukat tovább fejlesztik.. Bebizonyítják, hogy ők, akik még a Horthyrendszerben nevelődtek, szívós és jobb munkát jelentő önképzéssel megszerzik azt az új szellemű és sokkal magasabb tudást, amellyel a szocialista pedagógusoknak rendelkezniük kell. Ebben az iskolaévben különösen két tantárgyban akarjuk elérni azt, hogy a színvonal emelkedjék: a magyar nyelv és irodalomban és a matematikában. Azt akarjuk elérni, hogy iskoláinkból ne kerüljön ki többé olyan fiatal, aki nem ismeri alaposan édes anyanyelvünket, a magyar nyelvtant és nem sajátította el tökéletesen a helyesírást. El akarjuk érni a most következendő esztendő alatt, hogy ne legyen egyetlenegy olyan gyermek sem, aki azt mondja: »én nem értek a számtanhoz, a matematikához, mert nincs tehetségem hozzá«". Ez még a burzsoá ,kizsákmányoló rendszerből örökölt helytelen és káros magatartás. Tudjuk, hogy a kizsákmányoló rendszernek mindenütt az a célja — nálunk is az volt—, hogy a dolgozó milliók tudatlanok maradjanak. S a tudás nemcsak előjoga volt a kiváltságosoknak, de egyszersmind fegyverük a néptömegek ellen. Népi demokráciánkban minden hatalom a dolgozó népé és az a cél, hogy a nép minden fia és leánya megtanuljon helyesen gondolkozni, hogy megtanulja: ne álljon tehetetlenül egyetlen kérdés előtt sem. Ezt pedig csak úgy tudjuk elérni, ha élesre csiszoljuk gyermekeink eszét, agyát az iskolákban, ha jártassá tesszük őket a problémák megoldásában. Erre való a biztonság a számok birodalmában. Gondoljunk csak arra, hogy számtani alapismeretek nélkül aligha lesz valakiből sztahanovista, újító, de nem lesz szocialista értelemben művelt ember sem. Pedagógusaink, DISZ-‘és úttörő szervezeteink jelentős feladata, hogy iskoláinkban az eddigi — főleg formális — fegyelem helyett öntudatos, szocialista fegyelem alakuljon ki. Az iskolák nevelőmunkájának mélyen szocialista tartalmat kell kapnia. A tanulókkal pedig meg kell értetni, hogy akkor szeretik igazán hazájukat, ha pontosan teljesítik kötelességeiket, ha megértik és átérzik, hogy a fegyelem becsület dolga. És az önként vállalt fegyelem betartása nemcsak az 5 egyéni becsülete, hanem az egész osztályé, az egész iskoláé is — együttesen felelősek jó tanulásukkal, a fegyelem betartásával egész dolgozó népünknek, a békeharc, a haza védelme nagy ügyének. Ahhoz, hogy nevelőink jó munkát végezzenek, szükséges, hogy céljaink eléréséhez segítséget kapjanak a szülőktől. Az iskola és a családi otthon együttesen törekedjék arra, hogy a mi boldog, szabad ifjúságunk sokoldalú és alapos tudással felvértezve, a Szovjetunió és a párt iránt érzett szeretettől áthatva, kerüljön ki iskoláinkból, hogy jó hazafi legyen: teljes értékű harcosa a béke, a szocializmus ügyének! Vadász Ferencné K M. főosztályvezető Az ajkacsingeri Hrmin-akna dolgozói eddig közel 1400 tonna szénnel teljesítették túl tervüket a bányásznapi versenyben Néhány számadat arról, hogyan gondoskodik kormányzatunk a bányászokról ötéves tervünk új létesítmények egész sorával segíti a magyar bányászokat, hogy gondtalanul, egészségesen végezhessék munkájukat. Kormányzatunk az ötéves terv során a bányavidékeken baleseti kórházakat, szülőotthonokat, bölcsődéket, szállodákat, kultúrházat, ételgyárakat, a hegyekben szanatóriumokat építtet a bányászok részére. Ezekre az építkezésekre és a bányászvárosok csatorna- és vízvezetékhálózatának kiépítésére azötéves tervben egy milliárd 186 millió forintot ruház be kormányzatunk. A terv öt esztendeje alatt 19 új bányaüzem nyílik meg, 14 új szénosztályozó épül fel. 120 km hosszúságú kötélpályán kezdik meg a szénszállítást. A terv végrehajtása során bányaszivattyúk összteljesítménye eléri a 20.000 lóerőt, a bányakompresszorok teljesítménye percenként A bányásznapi verseny egyik igen komoly eredménye, hogy az üzemek műszaki fejlesztési célkitűzéseiket határidő előtt teljesítették. Felsőcsingerben például — ahol a bányásznapig 80.000 tonna szén feltárását vállalták — eddig már 95 ezer tonna szenet tártak fel és új pillérfejtést kezdtek a dolgozók. A Jolán-akna dolgozói — vállalásukhoz híven — már három fronton dolgoznak. Az új lejtősaknában elvégezték a feltárásnak azt a részét, amelyet szeptember 2-re kellett volna befejezniök. Ezenkívül a fejtési gépek kihasználását is 10 százalékkal növelték. Határidő előtt teljesítették azt a vállalásukat is, 2500 köbméterre nő, a bányák villanymotorjainak teljesítménye pedig 100.000 kilowattra emelkedik. A bányászok iránti gondoskodás, bizonyítják az eddigi eredmények is: a hároméves tervben felépült 904 bányász lakás, és hét bányász legényszálló. Az ötéves terv első két esztendejében elkészült 3328 bányászlakás és 31 legényszálló. Az ötéves tervben összesen 10.000 lakás épül, tehát az eddig átadott lakásokon hogy a bányásznapig az összes ,frontfejtéseken bevezetik a ciklusos munkaszervezést. Az ajkacsingeri bányaüzemek közötti versenyben továbbra is az Armin-akna dolgozói járnak az élen. Augusztus 26-án például 179 százalékra teljesítették napi tervüket. Jó munkájukat fényesen bizonyítja, hogy a bántyásznapi versenyben — július 1-től augusztus 28-ig — terven felül 1363,5 tonna szenet adtak népgazdaságunknak. Most eredményeik további fokozásával mutatják meg az ajkacsingeri bányászok, hogyan kell hűséggel, odaadással harcolni a békéért, a bányásznap sikeréért. kívül további 6672 lakást kapnak a bányászok. A szénbányák dolgozóinak megbecsülése megnyilvánul abban is, hogy kormányzatunk a termelésben kiváló és a bányához hű dolgozókat Népköztársaságunk legnagyobb kitüntetéseivel jutalmazza. A magyar szénbányákban jelenleg 16 Kossuthdíjas, 44 munkaérdemrendes, 138 Népköztársasági Érdeméremmel kitüntetett dolgozó, valamint 1186 okleveles és 214 jelvényes sztahanovista dolgozik. A Kábelgyár dolgozói határidő előtt elkészítik a bányák rendeléseit A Kábelgyár dolgozói elhatározták, hogy bányáink gépesítésének meggyorsítása érdekében három szénbánya rendelését határidő előtt készítik el. Az üzem dolgozói megfogadták, hogy a Kisterenyei Szénbányák részére a november 30-i határidővel tervezett 800 méter kábelt,, a Dorogi Szénbányák jövő év közepére előirányzott 1100 méter kábel rendelését, valamint a Tokodi Szénbányák rendelését jóval a határidő előtt, már szeptember 30-ra leszállítják. Megérkezett Csekmarjov elvtárs, a Szovjetunió bányászküldöttségének negyedik tagja Péntek reggel megérkezett Budapestre Jakov Grigorjevics Csekmarjov elvtárs, a Szocialista Munka Hőse, a Szovjetunió kemerovói területe leninsz-kuznyecki medencéjének bányamestere, a magyarországi bányásznapon részvevő szovjet küldöttség negyedik tagja. II Gazda mozgalom visszhangja üzemeinkben Egy hulladékfelhasználási javaslat • 320.000 forint évi megtakarítás a Ganz Vagon 526-os műhelyében A Ganz Vagongyárban a dolgozók által eddig nagy számban benyújtott hulladékfelhasználási javaslat közül kiemelkedik Szmozsánszky Istvánnak, az 526-os műhely művezetőjének javaslata. Szmozsánszky elvtárs javasolta, hogy a vas- és fémlemezhulladékból — amiből naponta 20—25 mázsa keletkezik a műhelyben — különböző méretű alátéteket és alátétlemezeket készítsenek. A keskeny hulladéksávot pedig adják át a Ládagyárnak, ahol hordóabroncsokat csinálhatnak belőle. Szmozsánszky elvtárs javaslatainak megvalósítása évi 320.000 forint értékű megtakarítást tesz lehetővé. Tóth Pál, az 526-os műhely köszörűse, Gazda elvtárs kezdeményezése nyomán vállalta, hogy az elkopott köszörűköveket a szekrényváz készítésénél, a legapróbb darabig felhasználja. Ezzel évente 7000 forint értéket takarít meg. Grosswitz Lajosáé, az 561-es műhely segédmunkása vállalta, hogy a műhelyben található felesleges csavarokat összegyűjti és visszaadja a raktárnak. Eddig már 3200 darab csavart gyűjtött össze, amivel 3000 forintot takarított meg 181.000 forint megtakarítás az Elzettben idom- és gyimbvashulladékból Az Elzett Vasárugyárban Szabó Tibor technikus a sárgarézből készült idom- és gömbrudak végeinek felhasználására dolgozott ki újítást. Az idom- és gömbrudak végeit — amelyeket automatagéppel már nem lehet megmunkálni —, eddig hulladékanyagként kezelték. Szabó Tibor technikus ebből a hulladékból kisebb munkadarabokat, lakatházakat készít. Ezzel az újítással 181.000 forint évi megtakarítást ér el. Az üzemben dolgozó Gigler Tamás raktárok Vállalta, hogy a hulladékként tárolt 59 tonna abroncsacélt összegyűjti és felhasználja szállító kosarak és védőrácsok készítésére, amivel mintegy 177.000 forint értékű anyagot takarít meg az üzemnek. Évi 1000 kiló papírt takarít meg a Csomagolóanyaggyárban aGazda-brigád A Csomagolóanyaggyárban Frank Lajosné sztahanovista kéziragasztónő, Csányi János sztahanovista műszaki vezető és Kiss Géza gépmester .Gazda«-brigádot alakítottak. A brigád kezdeményezésére a zacskógyártó gépeken visszamaradó papírtekercsvégeket lefejtik és a kéziüzemben papírzacskókat készítenek belőle. Ezzel mintegy évi 1000 kiló papírt takarítanak meg. A celofánüzemben azelőtt hulladékba kerültek a zacskókészítésnél lehulló, apró darabok. Most a brigád javaslatára ezt a hulladékot még apróbb szeletekre vágják. A rugalmas celofánforgács kitűnően alkalmazható a papírforgács helyett az exportáruk csomagolásánál. Hulladékanyagból emelfidarut készítettek a MÁV hídépítők A MÁV Hídépítő Üzemi Vállalat dolgozói hulladék és ócskaanyagok felhasználásával készítették el a martonvásári, a baracskai, a mohai, a rétszilasi szekszárdi és a székesfehérvári hidak korlátjait, nyolc darab korlátoszlopot és két emelődarut. A hulladékanyagok felhasználásával mintegy 10.000 forintot takarítottak meg. Az előre nem látott munkákhoz szükséges szerszámra az üzemnek nem volt anyagelőirányzata. A vállalati főművezető felkutatta a felhasználható hulladékanyagokat, amiből már meg is kezdték közel négy mázsa szerszám gyártását. Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés-és postaügyi miniszter beszélt a hajózási dolgozók csúcsforgalmi értekezletén Csütörtök délután a MESZHART kultúrtermében megtartották a II. Országos Hajózási Csúcsforgalmi Értekezletet, amelyen Bebrits Lajos elvtárs, közlekedés- és postaügyi miniszter ismertette a hajózás előtt álló szállítási feladatokat az őszi csúcsforgalom idején. Arról beszélt, hogy sürgősen meg kell szüntetni a még ma is előforduló hibát, hogy az uszályok napokig kirakatlanul vesztegelnek, vagy berakásra várnak A hajók állásidejét 1951 első félévéhez viszonyítva, öt százalékkal kell csökkenteni. Ezután rámutatott a vasút és a hajózás közötti szoros együttműködés szükségességére az uszály- és kocsifordulók teljes összehangolása terén. A zavartalan szállítás biztosítása érdekében törvényerejű rendelet gondoskodik arról, hogy a rakodást ezen túl a hajózásnál szintén éjjel-nannal, vasár- és ünnepnap is végezzék. Bebrits elvtárs hangsúlyozta, hogy az idei gazdag termés számára szűk a rakodási tér, ezen szovjet tapasztalatok alkalmazásával, az áruszortírozás, kezelés meggyorsításával segíthetünk. Radnai Antal elvtárs, a közlekedés- és postaügyi minisztérium hajózási főosztályának vezetője a jó szállítástervezésre és a női munkaerő fokozottabb alkalmazására hívta fel a figyelmet. Krutyikov Vlagyimir elvtárs, a MESZHART vezérigazgatója beszámolt a MESZHART terv teljesítéséről és ezzel kapcsolatban a hiányossá-́ gokról, valamint az elért eredmények- ről. Kádár László elvtárs, a BHV vezérigazgatója a rakodási munkák gépesítésének fontosságáról és a »hajózzunk műhelybefutás nélkül« mozgalom jelentőségéről beszélt. A felszólalásokat követő vita után az értekezlet határozatot fogadott el, amelyben a hajózás dolgozói vállalták, hogy sikeresen végrehajtják a rájuk váró feladatokat